Think Outside The Box

Transindex rovatok


Urban Legend | 2.6.2010

Mítoszok az elsősegélyről: kuruzslás és Dr House

Fotó: Leo Reynolds/flickr.com

Sokan úgy tudják, a káposztalé vagy a joghurt jó az égési sebekre, ahogyan sokan, ha görcsösen fuldokló embert látnak, reflexszerűen bedugják az ujjukat a szájába, nehogy lenyelje a nyelvét. A szakértők azonban azt tanácsolják, felejtsük el a szomszédban hallott népi gyógymódok egy részét, vagy azokat az orvosi beavatkozásokat, amelyeket a Doctor House-hoz hasonló sorozatokban látunk, bármennyire is segítő szándék vezérelne.

Írta: Ionut Dulamita (think.hotnews.ro), fordította: Rácz Tímea

„Emlékszem, amikor gyerek voltam, és folyt az orrom vére, az óvónő lefektetett, és fel kellett emelnem [a vérző orrcimpámmal ellentétes] kezem” – meséli Alexandru Moruz, a Román Vöröskereszt keretén belül működő Sürgősségi Beavatkozások hatodik kerületi kirendeltségének vezetője. Ez az emlék valószínűleg valamennyiünk számára ismerős. „Így nem segítünk semmit. A vért hagyni kell, hogy folyjon, és egyetlen módszer a megállítására az, hogy lenyomjuk a vérző orrcimpát. Így egyfajta szorító kötést hozunk létre, lenyomjuk az eret, ami megpattant. Ajánlott orvoshoz is menni, hogy megtudjuk az okot, mivel általában van oka.”

Ugyanígy az égési sebeket vagy a gyerekek lázát egyesek káposztalével vagy ecettel próbálják kezelni. Másképpen: kuruzslószerekkel, amelyekre Alexandru Moruz nem talál tudományos magyarázatot, és amelyekről azt mondja, nem segítenek, sőt, egyes esetekben rosszabbat is tesznek. A nap okozta leégés első fokú égési sérülésnek számít; nem marad nyoma és nem is veszélyes, hacsak nem kíséri napszúrás. Erre nincs más elsősegély-módszer, mint hogy árnyékba üljünk és hideg vízzel kezeljük a sebet.

Létezik azonban egy sereg hiedelem: „kend be káposztalével, joghurttal, tegyél rá krumplihéjat, ezek a hiedelmek valószínűleg a falu kuruzslójától indultak” – mondja Alexandru Moruz, aki elsősegély-oktató is. „Ez a doktorúr, aki mindenből kigyógyít és mindent tud.” Ami a napégéseket illeti – ha már szezonjuk van – a vöröskeresztes szakértő egy furcsa esetet is felidéz. „Egy öreg néni jött be, aki az égési sebeire káposztalevelet tett, és olajba mártott újságpapírral kötözte le. Teljesen megdöbbentem. Azt mondta, így hallotta még a régiektől.”

Másodfokú égési sebeknél a bőr kipirosodik és kihólyagosodik, akárcsak háztartási balesetek esetében, például ha megéget a vasaló vagy a forró olaj. „Ha kipukkasztjuk a hólyagot, a bőrünknek – amely elválasztja testünket a külvilágtól – nem lesz folytonossága, és könnyen elfertőződhet.” Legjobb, ha hagyjuk ezeket maguktól begyógyulni, így nem marad nyoma. Ha kipukkasztjuk, apró sebhelyeket okozhat.

“Emlékszem egy másodfokú égésre. Egy elsősegélynyújtó ponton tevékenykedtem egy strandon. Volt ott egy lángossütöde, és egy gyermek játék közben megégette magát. Az édesanyja kilyukasztotta a hólyagot; szegény gyermek nem bírt magával, annyira viszketett. Több, mint egy hétig kínlódtam mindenféle kötéssel, hogy ne maradjon nyoma. Minden nap eljött, és kezeltem.”

Hasonló ellenjavallatokat mondhatunk a harmadfokú égési sebek esetében is, amelyeket tűzvész vagy áramütés okozhat; elég súlyosak, és károsíthatják a szövetet vagy az idegeket. Elsősegély: hideg víz és nedves borogatás, de csak textíliával. „Isten őrizz, hogy vattát használjunk, mint egyesek, nem szabad pihés legyen. Nedves borogatást kell használni. Nagyon kell vigyázni, mivel az idegek is megsérülnek, és az elszenesedés csontig hatolhat. Nem szabad ragtapaszt sem tenni – volt néhány ilyen eset – mert meghúzza a bőrt.” Alexandru Moruz emlékei között van egy csúnya eset, amikor az olajforrázás okozta harmadfokú sérülést szesszel kezelték. „Tiszta kuruzslás.”

Fotó: Kevin H./flickr.com

Az elsősegély-szakértő semmilyen pozitívumot nem lát a népi gyógymódokban, amelyek üszkösödéshez vagy fertőzésekhez vezethetnek. „Láttam egy olyan esetet is, amikor valaki földet tett az égésre, mivel a föld hideg. Vagy mások, ha olyan helyen történik a baleset, beteszik a kezüket a tóba. Egy tó tele vannak baktériumokkal, mivel állóvíz. Éppen ezért pontosítani kell: amikor vízzel kezeljük az égési sebet, az folyóvíz legyen. Ha belegondolunk, a szűrők is kövekkel működnek, a folyóvíz köveken folyik keresztül.”

Következésképpen az égések alapvető megoldása, hogy folyóvíz alatt tartsuk (pl. a csap alatt), legyen folyamatos áramlás a seben, és a víz ne legyen nagyon hideg, csak szobahőmérsékletű. Ha súlyosabb az égés, tegyünk rá vizes borogatást és menjünk orvoshoz.

Ezen kívül Alexandru Moruz egyéb elsősegélyekkel kapcsolatos tévhitekről is beszél:

– Ha valaki eszméletét veszti az utcán, például napszúrás miatt, akkor ha nem helyezzük biztonságos oldalfekvésbe, komplikációk léphetnek fel, akár meg is állhat a szíve. „Egyéb tévhiteket is említhetünk itt: tegyük az ujjunkat a szájába, harapjuk meg a kisujját, a fülét, szúrjuk meg egy tűvel, attól helyrejön. Az ilyesmi nem segít. Árnyékba kell helyezni, biztonságos oldalfekvésben, de ezt csak napszúrás esetén; máskor egyéb sérülései is lehetnek.”

– Ugyanígy, görcsös roham esetén is egyesek úgy tudják, be kell nyomni egy-két ujjat az áldozat szájába, nehogy leharapja a nyelvét. Viszont előfordulhat, hogy a segítő ujjak nélkül marad. „Ilyenkor a nyelv bennmarad a fogak mögött, mert a fogsor összezárul” – magyarázza Alexandru Moruz. „Más, amit még tenni szoktak, szintén a kisujj megharapása vagy a tűszúrás, de ez nem ér semmit. A legfontosabb, hogy a fejét lefogjuk, mert krízis alatt beütheti, és vérrög keletkezhet. Legegyszerűbb, ha levesszük a kabátunkat és a feje alá tesszük, amíg a roham elmúlik. Utána már csak a mentőkre kell várni.”

– Vannak olyan esetek is, amikor főleg az idősebbek glicerint adnak be az utcán összeesőnek, mert úgy gondolja, szívproblémáról van szó. „Nitroglicerint a szívbetegek hordanak maguknál. És sokan az összeesésről azt gondolják, szív miatt történt. A baj az, hogy a nitroglicerin csökkenti a vérnyomást. Ezért mi, ha valakit az utcán találunk, nem adunk be semmilyen szert, mert nem vagyunk orvosok, plusz az áldozat allergiás is lehet, és feldagad vagy megfullad tőle. Van, aki allergiás az aszpirinra. A legjobb, amit tehetünk, kényelmes helyzetbe helyezni és megvárni a mentőt. Nem szabad semmilyen gyógyszert beadni. Emlékszem, egyszer vizsgára mentem, és valaki rosszul lett a buszmegállóban. Leszálltam, és addigra egy idősebb ember már beadta neki a nitroglicerint. Leesett a vérnyomása, eszméletét vesztette, és jött a mentő.”

Fotó: Cushing Memorial Library and Archives, Texas A&M/flickr.com

Alexandru Moruz olyanokról is beszél, akik orvosi sorozatokból, például a Doctor House-ból vagy a Grace klinikából (Grey’s Anatomy) tanulnak orvosi fogásokat. „Egy ember elájult az utcán és valaki azt hitte, megállt a szíve. Újraélesztéssel próbálkozott, és két-három bordáját eltörte. Az áldozat minden ízében remegett a művelet alatt. Láttam, hogy még lélegzik, és szóltam, hogy hagyják abba. Sokan akarnak segíteni, de a próbálkozás rosszul végződhet.”

Az idegen tárgyakkal kapcsolatosan is élnek tévhitek. Mondjuk például beleáll egy kés valaki kezébe. A filmekből vett első reflex, hogy kihúzzuk, mint Chuck Norris. Az ilyesmi azonban dugóként működik. Ha kihúzzuk, nem tudhatjuk, mit sért meg és erős vérzés indulhat meg. Fenntartó kötést kell alkalmazni és kórházba menni vele.

Ugyanígy, ha mérges állat harap meg, nem szabad kiszívni a sebet, ahogyan azt az akciófilmekben láthatjuk, mert ha a méreg az arcüregbe jut, sokkal rosszabb. „Azonnal kórházba kell menni, és ellenszert kérni.”

Egy másik tévhit a láz ecettel való kezeléséről szól. „Amikor a gyerek belázasodik, a szülők a ‘második emeleti orvoshoz’ mennek, aki ecetet tölt a gyerek zoknijába. Bár meleg van, felhúzzák a fűtést, akkor is, ha a gyereknek már negyven fokos láza van. Ha ecettel kezeljük, semmi egyebet nem tesz, mint a légutakat irritálja, amikor párolog.”

Ahhoz, hogy elkerüljük a hasonló eseteket, és tudjuk, hogyan kell vészhelyzetben cselekedni, érdemes elsősegély-tanfolyamra beiratkozni, amelyről bővebben itt olvashatunk.

Címkék: , , , , , ,

10 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Hantz Peter
    Közzétéve: 2.6.2010, 3:25 pm

    Nagyszeru cikk!

    Meg kell jegyezzem, az elsosegelynyujtas szabalyai orszagrol-orszagra valtoznak egy picit. Pl. Romaniaban azt tanitjak, mossuk ki a sebet, Nemetorszagban paradox modon azt, hogy akarmilyen koszos, ne mossuk ki, menjunk egybol orvoshoz… Kisse elteroek az ujraelesztes szabalyai is.

    udv,
    Peter

  2. A hozzászólás szerzője: V10R1C4
    Közzétéve: 2.6.2010, 10:24 pm

    Ecetet a gyerek zoknijába…? Fúúj, én asszem sietnék meggyógyulni. Utálom az ecet szagát. Érteni vélem amúgy, miért, de akkor is. Pláne, hogy nem is használ.
    Én főleg azt bírom, mikor egy meglévő, esetleg működő népi gyógymódot félrehallanak… ebből lesznek az ilyen káposztás-olajospapíros megoldások:) Egy barátom egyszer hagymát tett a nadrágjába, mert a fenekén volt valami seb. Szépen felvágta a hagymát, és zutty. Aztán jött a döbbenet:))

  3. A hozzászólás szerzője: Annamari
    Közzétéve: 2.6.2010, 11:09 pm

    Csak az ecetes gyógymódról annyit, h az használ a lázcsillapitásban, ha a gyerek testét ecettel bőven bekenjünk ,mert amint párolog hőt von el…..tapasztalatból mondom, lázccsillapit nem hatott, és ez bevállt
    Sztem a népi gyógymódok amugy hatásosak, csak nem sürgősség esetén…hanem inkább megelőzésre, kiegészitő kezelésre..pl gyógynövény

  4. A hozzászólás szerzője: tikemi
    Közzétéve: 3.6.2010, 6:49 am

    a reszelt (nyers) krumpli biztos hat! (ám erről nem is volt szó a cikkben, mint kuruzslázs). tény az, hogy panadol és nurofen szirup, valamint paracetamol kupp nem hatott olyan gyorsan és hatékonyan a lázra, mint a nyers krumpli megreszelve s talpra téve mikor bajban voltunk…

  5. A hozzászólás szerzője: Hantz Peter
    Közzétéve: 3.6.2010, 7:50 am

    Kedves Tikemi,
    Egy veletlen egybeesesbol ne vonj le messzemeno kovetkezteteseket. Ha a krumplitol lement a lazad, plane ugy hogy a talpadra tetted, akkor lement volna magatol is.

    Kedves Annamari,
    A viz is “hot von el” ha parolog, nem egyszerubb egy hideg vizes borogatas? Felteve ha ilyen modon kell lazat csillapitani, mert vannak esetek amikor ez kontraproduktiv.

    udv,
    Peter

    • A hozzászólás szerzője: jessejames
      Közzétéve: 7.6.2010, 10:40 pm

      Olaj nem jo, csak a Bepanthen ?!?!?!? Lenyeg hogy draga legyen akkor biiiiiiiiiiztos hat 😉

  6. A hozzászólás szerzője: Akabelle
    Közzétéve: 8.6.2010, 8:35 am

    Ezek a gyógymódok valamilyen szinten mégis beválnak. És szájról szájra terjednek.
    Csehországi ismerőseim is használják a joghurtos módszert (szóval lehet, hogy nem is mi találtuk ki), és még sokan mások. Szerintem kellemesen hűt, és amikor annyira le van égve a hátam, akkor nem gondolok arra, hogy most a fokozottan érzékeny bőrömre valamilyen fermentálódó anyag kerül és én is megrohadok majd és olyan leszek, mint az aludttej.
    A tapasztalat megtanította volna az embereket, hogy ne használják ezeket a “gyógymódokat”, hogyha nem lettek volna többé-kevésbé hatékonyak. Ha nagyon belegondolunk, akkor pár éve még nem volt SMURD, és még egy pár éve ennyi mentő sem. Falun meg pláne. Szóval ki-ki boldogult, ahogy tudott.
    Vélem én.

  7. A hozzászólás szerzője: Lai
    Közzétéve: 10.6.2010, 8:39 am

    Akabelle … és nem beszélve arról, hogy az elsősegély nyújtás folyamata és módja évről évre módosul, országonként más és más. Pl. Európában általában 100-as kompressziós nyomást alkalmaznak egy újraélesztésnél, míg Ausztráliában 70-st.

  8. A hozzászólás szerzője: orsi
    Közzétéve: 10.6.2010, 9:38 am

    Nagyon ritka az az orvos, aki elfogadja ezeket a népi hiedelmes, gyógynövényes, stb. gyógymódokat. Mert ma más a tudomány, de amit a drága nagyanyáink megtapasztaltak, használták és bejött nekik, az sem lehet alaptalan hülyeség, amit félre kell lökni.

  9. A hozzászólás szerzője: Csaba
    Közzétéve: 15.6.2010, 11:41 am

    Mindennel egyetértek, de csak módjával. A népi gyógymódokat nem kell lebecsülni. Három hetes vásárhelyi fizióterápiás “kezelés” után, amikor a professzor asszony nem tett semmit, illetve úgy engedtek el a kórházból, hogy ugyanúgy nem tudtam járni. Zetelakán egy öreg néni, úgymond középkori módszerekkel úgy lábra állitott 4 hét alatt, hogy azóta maratoni futásokon veszek részt. Amikor ez történt, voltam 33 éves, és a betegnyugdijazason gondolkoztak a feherkoponyeges sarlatanok. Most 36 eves vagyok, szaladok, uszok, biciklizek… Vegkovetkeztetes: nem kell lenezni a népi hagyományokat, annál inkább a profithajhász, H1N1-es “orvostudományt”.

Szólj hozzá!