Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 30.8.2013

Valamikor kétalvók voltunk

Domenico Fetti: Alvó lány

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a körülbelül napi nyolc órás éjszakai alvás viszonylag új szokás az európai társadalomban. Rodger Ekirch, a Virginia Tech történészprofesszora kutatásában rámutatott, hogy az alvási szokások többnyire az elektromosság megjelenésével váltottak át egyszeri nyolcórásba, az emberek azelőtt kétszer aludtak egy éjszaka alatt.

A témát feldolgozó slumberwise.com kiemeli Ekirch elméletét, aki szerint számos, 19. század előtti forrásból ki lehet mutatni a kétszeri alvás meglétét: egyes imakönyvek két alvás közötti imákat is tartalmaznak, Chaucer a Canterbury mesékben első alvást említ, egy 18. századi orvos elmélkedésre legalkalmasabb időszaknak tartja a két alvás közötti időszakot, egy másik orvos a 15. századból pedig a munkásosztály „elszaporodását” indokolja azzal, hogy két alvás között élnek nemi életet.

A meglevő adatok szerint az alvást többnyire a sötétedés beállta után kezdődött, 3–4 órás alvási periódust követően 2–3 órás ébrenlét következett, majd utána újra alvás hajnalhasadásig. A periódusok, az évszakok függvényében, változóak voltak. Ezt az időszakot különböző tevékenységekre lehetett felhasználni: volt, aki imádkozott, volt aki, dolgozott, szeretkeztek, sőt, ilyenkor át is ugorhattak a szomszédhoz látogatóba. Egy másik oka a felébredésnek a tűz életben tartása lehetett. Ekirch úgy véli, ahogyan az elektromosság kezdett mindennapos lenni, nem kellett már korán ágyba bújni, és ezzel párhuzamosan megjelent a kávéházi életforma is. Ugyanezt hangoztatja Craig Koslofsky is az Evening Empire című könyvében: az elektromosság megjelenésével az éjszakai élet többé nem a bűnözés szimbóluma volt, hanem lehetőség nyílott a munka folytatására, valamint jócskán megnőtt a szocializációban betöltött szerepe is.

fotó: www.caesarom.com

Az 1990-es évek elején egy amerikai pszichiáter, Thomas Wehr egy kísérletében azt vizsgálta, hogyan változik meg az emberi viselkedés a fénynek való kitettség különböző stádiumaiban. A kísérletből született tanulmány 15 résztvevő bevonásával készült, akik egy hónapon keresztül napi 14 órát voltak sötétben (ez körülbelül egy téli napnak felel meg). A kísérletben résztvevők először egyhuzamban aludtak egy hosszú periódust, de hamarosan átálltak a kétszeri alvásra, a történelmi forrásokban említett rendszerhez hasonlóan. Elmondásuk szerint az ébrenlét óráiban egy szokatlan nyugalmat, meditációhoz hasonló állapotot éreztek, nem akartak görcsösen visszaaludni, de az ébrenléti idő is pihentette őket.

Russel Foster oxfordi neurológus professzor szerint az éjszakai felébredés, sőt az alvajárás sem jelent minden esetben problémát: „Sokan keresnek fel, hogy megébrednek az éjszaka közepén, és ennek gyakori előfordulásától pánikba esnek. Ilyenkor azzal nyugtatom őket, hogy a szervezet a régi, kétszeres alvást szeretné visszaállítani” – mondta Foster a slumberwise.com-nak.

A kutatók szerint ezek az eredmények csupán arra mutatnak rá, hogy a kétszeres alvás évezredeken át meghatározta az emberi szokásokat, ám azt nem lehet határozottan kijelenteni, hogy ez valamiért tényleg jobban is működne. Igaz ugyan, hogy a kétszeres alvással kipihentebben kelünk fel, de ez azért van így, mert a szervezet egyszerre alhat és pihenhet egy éjszaka alatt, de a megfelelő körülmények közötti nyolc órás alvás is ugyanolyan pihentető lehet.

Forrás: Slumberwise.com

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!