Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 25.7.2013

A jegesmedvének annyi. Sok a szemét, mégis “lopják” – Think Outside The Box-viták a Félszigeten


Fotók: Szász Péter

Klímaváltozást csak úgy mérhetünk, ha legkevesebb 30 évnyi adatot vizsgálunk. A klímakutatók azért vannak jobb helyzetben, mint a meteorológusok, mert nemcsak adataikat, de forgatókönyveiket is több évtized távlatában írják, és ha 50 év múlva nem válik be a “jóslat”, már senki nem kéri rajtuk számon – hangzott el a Think Outside The Box magyar nyelvű kerekasztal-beszélgetésén a Félszigeten.

B.D.T.

A klímaváltozás-vitán Nagy Benedek (Aquaprofit Consulting, a CarpathCC projekt képviseletében), Bartók Blanka, a BBTE Földrajz Kara Természetföldrajz tanszékének tanársegéde, valamint Pap Péter László, a Biológia és Geológia kar adjunktusa vett részt (képünkön balról jobbra). A beszélgetés helyszíne a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 sátor volt.

Sokan éghajlatváltozás helyett éghajlatingadozásról beszélnek, mivel a globális összkép kaotikus, a Föld egyes részein felmelegedés, máshol lehűlés tapasztalható. A globális felmelegedés a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedésére utal, és ezt mérések igazolják, de mindig regionálisan kell megvizsgálni, egy adott térségben milyen rendszerszint változások mennek végbe – magyarázta Bartók Blanka. Tőlünk ezer kilométerre sivatagok alakulnak ki, de a Kárpát-medencében kevésbé érezhető a felmelegedés hatása. A klímamodellek és előrejelzések az emberi hatást igazolják – mondta.

Nagy Benedek megjegyezte, szakértők szerint nem lehetne “leállítani” a klímaváltozást azonnal akkor sem, ha most hirtelen minden kibocsátást megszüntetne az emberiség, mert a rendszernek akkora a tehetetlensége, hogy évszázadokig tovább melegedne. Ami viszont még tovább gyorsítja a felmelegedést, az a szibériai permafrost olvadása nyomán felszabaduló, légkörbe jutó metán.

Pap Péter László leszögezte, arról nincs vita, hogy felmelegedés van, az átlaghőmérséklet 100 év alatt 0,7 Celsius-fokot nőtt, a jégtakarók zsugorodnak, és 1950 óta egyre gyorsul ez a folyamat. Az élővilágra súlyos hatással van a felmelegedés, ám ennek kapcsán Kelet-Európában még kevés vizsgálat folyt. Hosszú távú kutatásokra, adatsorokra lenne szükség. Annyit már tudunk, hogy a vándormadarak korábban érkeznek, és a virágzás is hamarabb indul be tavasszal, és ez klappol azzal, amit a klímakutatók mondanak – tette hozzá.

A klímaváltozás következtében csökken a biodiverzitás. Minden fajnak specifikus termális tűrőképessége van; a felmelegedéssel megfigyelték, a lepkék vagy madarak populációi elindultak a hűvüsebb és/vagy magasabban fekvő területekre. Átlagosan 10 évente 6 km-t “vándorolnak” északra, a sarkok felé, illetve a hegyekbe.

Azt gondolnánk, ezek természetes migrációs folyamatok, és a fajok tudják “kezelni” a helyzetet, de az endémikus fajok, azaz azok, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési területen élnek, “nincs ahova menjenek”, számukra előbb-utóbb elfogy az élőhely. A klímaváltozás első áldozatai néhány endémikus dél-amerikai békafaj; Európában is érezhető már a jelenség, a hegyvidéki fajokat érinti. Franciaországban például eltűntek az Apolló-lepke dombvidéki populációi.

Emblematikus nagyragadozónk, a jegesmedve talpa alól szabályszerűen el fog tűnni a jég 2050-ig, és addig csupán 3-4 generáció van, tehát a faj semmiképpen nem tud alkalmazkodni ehhez a gyors változáshoz. Ha 10 ezer év alatt menne végbe, akkor lenne esély arra, hogy az evolúció közbelépjen.

Nagy Benedek hozzátette, a Kárpát-medencében az erdő kártevői jelentős problémát okoznak, az enyhébb idő miatt egyre többen élik túl a teleket, és pusztítanak tavasszal. A Carpath Climate Change projekt kapcsán elmondta, 200 szakértő, illetve 8 cég és intézet dolgozik a Kárpát-medencei klímaváltozás hatásainak vizsgálatát célzó kutatásban, amelynek irányvonalai a következők: 1. vizekre, vízkészletekre, 2. ökoszisztémákra, 3. ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatások; 4. alkalmazkodási módszerek; 5. döntéshozók bevonása, és 6. integrált sérülékenységi vizsgálat a fókuszterületeken. Ökoszisztéma-szolgáltatás például a kaszálás a Keleti-Kárpátok füves területein, az emberi tevékenység tartja fenn a törékeny egyensúlyt az ökoszisztémában, amelynek növényzete rendkívül fajgazdag mindaddig, amíg kaszálják, ám ha felhagyják, megváltozik, veszít a biodiverzitásából.

Nagy Benedek még elmondta, eddigi kutatásaik alapján a hegyvidéki turizmus még profitálhat is a Kárpát-medencében a klímaváltozásból, mivel a nyári turizmus sokkal erősebb lesz – azt még nem tudni, az esetleges szélsőséges jelenségek, árvizek, erdőtüzek ebbe mennyire fognak beleszólni. Szakértőik úgy becsülik, a Déli-Kárpátokban lesz a legnagyobb az átlaghőmérséklet-növekedés, elérheti az 1,5 Celsius-fokot is, nyáron kevesebb eső lesz, aszályokra lehet majd számítani hosszú távon. 1 Celsius-fokos emelkedés már 150 méterrel tolja feljebb a hóhatárt, ami a lejjebb fekvő síüdülőhelyeknek lehet majd veszteséges.

A résztvevők egyetértettek abban, az élővilága legérzékenyebb a klímaváltozás hatásainak. Pap Péter László szerint a Kárpát-medencében élő háromezer növény-, 400 madárfaj közül még sok nincs leírva, kutatva, ökológiai igényükről még nem tudunk sokat, sürgető az idő, több kutatásra lenne szükség. Ugyanakkor szerinte az élővilágra veszélyes tényezők közül nem a klímaváltozás a legfontosabb, mivel sokkal inkább romboló az emberek visszaélése, a vadászat, a túlzott élőhelyhasználat. A 21. században szerinte az egyik legnagyobb kihívás a biodiverzitás csökkentésének megállítása.

Bartók Blanka szerint még sokáig elviselhető lesz a klíma, addig is azonban mindenkinek igyekeznie kell úgy élni, higy a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre, okosan gazdálkodjon az erőforrásokkal. Nagy Benedek úgy gondolja, amit egyéni szinten tehetünk, az inkább szimbólumértékű, ám sokkal nagyobb gondot kellene fordítanunk a legfiatalabb generációk oktatására, másfajta fogyasztási modellek elterjesztésére.

2015-ig Romániának be kell zárnia a szeméttárolókat, és el kell indítania az újrahasznosító központokat, ez nagy kihívásnak bizonyul, mivel még a szelektív hulladékgyűjtés sem ivódott bele mindennapi szokásainkba, mentalitásunk nem változott – hangzott el az utolsó kerekasztalon, amelyen Ştefana Sahangiu (Viitor Plus), Ionuţ Ruscea (Salvaţi Delta/Mentsük meg a Deltát), Miruna Tănase (Eco-Rom Ambalaje) és Stanislav Costa (Környezetvédelmi Őrség) vett részt.

Az Ecorom cég országszerte 18500 szelektív gyűjtőkonténert helyezett ki, ebből több mint 400-at Kolozsváron, számukra a legnagyobb probléma az, hogy a szelektív gyűjtésből élő szegény családok “kilopják” ezekből az értékesíthető hulladékot, ha pedig nem tudják feltörni, gyakran fel is gyújtják.

Csibi Magor, a WWF Románia vezetője arra mutatott rá, Kairóban mindaddig, amíg az erre specializálódott szegény réteg gyűjtötte be a lakosságtól a hulladékot, a szelektív gyűjtési ráta 85% volt, ám miután szakcégekre bízta a város ugyanezt a feladatot, drasztikusan leesett az arány. A lakosságot nem érdekli, ki és hogyan viszi el, gyűjti és adja le a hulladékot, mindaddig, amíg a végeredmény az, hogy újrahasznosul. Felmerült a vita során a kérdés, hogyan lehetne integrálni a hulladékleadásól élő embereket a szemétgazdálkodási rendszerbe, elhangzott az is, hogy sok esetben egyszerre kell megoldani egy környezeti és szociális problémát.

A Viitor Plus Bukarestben és Calarasiban szociálisan hátrányos helyzetű személyeket alkalmaz papírbegyűjtésre cégektől; a cégektől kerékpárral veszik el a hulladékot, és viszik a begyűjtőbe, az abból kapott pénzből pedig csemetéket ültetnek. A nonprofit alapon működő vállalkozás azonban forráshiánnyal küszködik, ezért nem terjesztették még ki máshová is a tevékenységüket.

A kerekasztal-beszélgetésekre a Think Outside the Box projekt keretén belül került sor, a projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza, a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.

A projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza a kibővült Európai Unió Számára létrehozott svájci hozzájárulásból.

Címkék: , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!