Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 24.5.2010

Kőolajfüggőségünket is bizonyítja a Mexikói-öböl katasztrófája

Fotó: An Ceann Corr/flickr.com

A Mexikói-öbölben történt katasztrófa után olajfüggőségünk erősen megkérdőjeleződik. Az azonnali károk talán megfizethetőek – de mi lesz a hosszú távú környezeti ártalmakkal? Mindez utolsó figyelmeztetésként kell hogy szolgáljon minden olajvállalatnak – írja William Jackson, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) igazgatóhelyettese a BBC Green Room rovatában.

Amióta 1858-ban Pennsylvániában az első mélyfúró olajat hozott felszínre, a relatívan olcsó és könnyen megtalálható és kitermelhető üzemanyag elsődleges energiaforrásunkká vált. Az utóbbi másfél évszázadban a kőolaj az emberi élet szinte minden aspektusát megváltoztatta. A soha nem tapasztalt lehetőségek azonban mára már mindenki által ismert problémákhoz vezettek. A legutóbbi katasztrófa – amelynek nem minden következményét tudjuk megjósolni – arra késztet, hogy minél sürgősebben felülvizsgáljuk, mennyiben is függ a társadalom éppen ettől az erőforrástól.

Ma már nem is olyan könnyű olajhoz jutni, egyre kifinomultabb módszerekkel próbálkozunk egyre nehezebben hozzáférhető tartalékokat is kitermelni. Viszont, ahogyan ez a Mexikói-öbölben is megmutatkozott, például a mélytengeri fúrások esetén magas kockázattal kell számolni. A technológia és a munkakörülmények sokat fejlődtek, viszont egy ökológiai katasztrófát nem vagyunk képesek kezelni.

A British Petroleum milliókat költ naponta a szennyezés megakadályozására. Viszont nagyon kevés tudomásunk van arról, hogy például a semlegesítésre szétszórt vegyszerek különböző koncentrátumokban milyen hatással vannak a tengeri élővilágra.

Az olajszivárgást valójában „tákolmányok” segítségével próbálják megakadályozni. Miért nem fejlettebb a technológiának ezen része is? A Mexikói-öböl vize meleg, és partvidékén fejlett infrastruktúrájú városok találhatók. Mi lett volna, ha mindez a Jeges-tenger hideg és elhagyatott vizein történik?

Becslések szerint a Mexikói-öböl tengeri gyümölcseinek 90%-a a louisiana-i, alabamai és mississippi mocsarakból származik. Láthattunk képeket a partvidéken történt károkról – már a Katrina hurrikán idején bebizonyosodott, hogy a partvonal ökoszisztémái mennyire fontosak – viszont a jelenlegi katasztrófa rövid- és hosszútávú hatásai a helyi halászati és turisztikai problémákon messze túlmutatnak.

A BP fizet a víz megtisztításáért – de ez nem ugyanaz, mint az ökoszisztéma helyreállítása. A valódi költségeket nem ők viselik majd, hanem a helyi közösségek, az oda nem látogató turisták, és az adófizetők, akik pénzén kell majd a helyi gazdaságot fenntartani. A kereskedelem, sport, halászat és hajózás terén is mérhetőek lesznek a veszteségek. A károk egy része gazdaságilag vagy ökológiailag visszafordíthatatlan, így a baleset valós költségei magasan megnövekednek.

Mit kell tenni, hogy egy hasonló katasztrófa elkerülhető legyen? A valós költségek felméréséből kiderülne, hogy mekkora kárral is kell számolni legközelebb, és ezáltal a kockázatos projektek elfogadása nehezebben működne. Ugyanakkor valószínűleg a biztonsági intézkedések terén is fejlesztésekbe kezdenének.
Csernobil és az Exxon Valdez katasztrófája után a Mexikói-öböli esemény ultimátumot kell, hogy jelentsen a kormányzatoknak és energiavállalatoknak egyaránt – itt az idő a döntések sokkal alaposabb mérlegelésére mindenféle befektetés előtt.

Eredeti, teljes cikk: BBC Green Room

Címkék: , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Kéri Róbert
    Közzétéve: 23.8.2010, 7:14 am

    Már nem is tudom talán két hónapja is ömlik a tengerbe az olaj de már nem is beszélnek róla..A BP-és persze más olajcégek gondolom legalább annyit (ha nem többet) költenek az ügy eltussolására mint a probléma megoldására. Az emberek pedig az az igasság nem foglalkoznak vele, ha emelkedne a benzin ára az jobban idegesítené őket mint hogy egy komplet ökoszisztémát teszünk tönkre. Ráadásul ezek (az angolok és az argentínok) akartak annó a délisark alá befúrni olajért. Ami ugye iparilag tiltott terület. De akkor nagy volt a pofájuk hogy ők biztonságosan, és tisztán dolgoznak…ja. Ha Dover fehér sziklái lennének olajosak mert a szánalmas szigetük mellett történik a katasztrófa akkor talán értelmes ötletekkel álnának elő, nem ilyen tákolmányokkal, meg kenjük be sárral, majd eldugul..Azok a bagatel pénzek amiket a problémára fordítanak semmik a BP bevételhez képest. Ha odaengednének másokat is, és pl a problémát a világ “agyai”elé tárnák talán lenne megoldás. Amíg egy csepp olaj van a földalatt semmi sem fog változni. Már az exxon valdez katasztrófája előtt, de utánna biztos megszabták milyen duplafalú tankereket kell építen, és használni, de azóta is az az olajcégek álláspontja hogy nem építik meg mert túl drága…Ennyit róluk.

Szólj hozzá!