Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 26.4.2013

Kötelezően ivartalanítani kellene a fővárosi kutyákat?


Fotó: Limbic via Flickr.com

A bukaresti önkormányzat határozattervezete szerint a város kutyatulajdonosai kötelesek ivartalanítani háziállataikat, kivételt csak a segítő- és vadászkutyák, valamint a törzskönyvvel rendelkező ebek jelentenek. Emellett pedig mikrocsippel látnák el a kutyákat, és egy adatbázisban összesítenék az adataikat, így könnyebben be tudnák azonosítani a tulajdonos kilétét a kutya elvesztése vagy cserbenhagyása esetén. A főváros polgármesteri hivatala a kóbor kutyák problémájának megoldását látja ebben, hiszen sok ember felelőtlenül vesz kutyát, hamar ráun új kedvencére, és azok az utcán végzik.

M.R.

A határozattervezetben ugyanakkor az is szerepel, hogy akik kutyát fogadnak örökbe a menhelyekről, azok 170 lejt kell kifizessenek. Az önkormányzat a kóbor kutyák felelősségteljes befogadását akarja ezzel biztosítani. A határozatot még nem véglegesítették, jelenleg nyilvános vita folyik az elfogadásáról. A tervezet visszás pontjairól és alkalmazhatóságáról Dr. Madaras Péter kolozsvári állatorvost kérdeztük.

Madaras Péter véleménye szerint az ivartalanítást nem lehet kötelezővé tenni, még akkor sem, ha nem fajtiszta vagy kutyaegyesületnél nem bejegyzett állatról van szó. Mindenképp kellene egy kiskaput biztosítani azok számára, akik nem akarják ivartalanítani kedvenceiket, ennek egyik lehetséges módja lehetne egy éves ebadó bevezetése. Ugyanakkor a gazdával rendelkező kutyák ivartalanítása szoros összefüggésben áll a kóbor kutyák helyzetével, hiszen a házi kedvencek vagy azok kölykei gyakran kerülnek az utcára.

Mint megtudtuk, az ivartalanított kutyák hajlamosabbak lesznek az elhízásra, de a sterilizálásnak több jótékony hatása van: megelőzhető a nőstény kutyáknál gyakori emlődaganat és gennyes méhgyulladás, valamint a hímeknél a prosztataproblémák. Ugyanakkor a beavatkozás során nagyon alacsony, 1-2-%-os az elhalálozási arány.

A kutyák örökbefogadása során fizetendő 170 lejes összeg által „önellátóvá akarják tenni a menhelyeket. Tulajdonképpen a kutyák ivartalanítását, az oltásokat és a mikrocsipet kell megfizetni. Ezzel viszont nem ösztönzik az embereket a kutyák örökbefogadására, az állam kellene állja ezeket a költségeket” – nyilatkozta Madaras.

Hozzátette, az nem megoldás, hogy minden egyes városban külön-külön tárgyalnak a kóbor kutyákkal kapcsolatos intézkedésekről: „Az állatvédő egyesületek, állatorvosok és jogászok egy országos szintű törvényt kellene kidolgozzanak, de olyan módon, hogy annak alkalmazásáról a helyi önkormányzatok dönthessenek .”

Az egész országban, főként az állatvédő egyesületek kezdeményezésére, sok helyen vannak ivartalanítási akciók, úgy kóbor kutyáknak, mint gazdával rendelkező ebek számára. A kóbor kutyák ivartalanítási akcióiban arra alapoznak, hogy visszaviszik a sterilizált, csippel ellátott és beoltott ebeket a helyre, ahonnan őket befogták.

Jelenleg is zajlik egy ivartalanítási kampány Kolozsvár mellett, Apahidán, amelynek keretein belül a lakók kutyáin végzik el a beavatkozást, féregtelenítik is azokat, illetve mikrocsippel látják el. A Nuca Állatvédő Egyesület munkatársai és önkéntesei teljesen ingyenesen végzik el a sterilizálást. Madaras Péter is a helyszínen van, elmondása szerint „ha egy állatvédő civil szervezet képes kivitelezni egy ilyen jellegű akciót, akkor az állami hatóságok is jobban oda kellene figyeljenek a problémára. Fontos a gazdával rendelkező állatokat is ellátni mikrocsippel, hogy felelősségre lehessen vonni azokat, akik nem vigyáznak a kutyáikra.”

Szászfenesen is tervben van egy hasonló akció, amelynek keretén belül a hatósági állatorvos mikrocsippel látná el a kutyákat, ezek adatait bevezetné egy regiszterbe, ami alapján nyomon lehet követni, hogy kié az állat.

A Nuca Egyesület Kolozsváron is a helyi tanács elé terjesztett egy kutyákkal kapcsolatos javaslatot, amely egy kutyabarátabb város létrehozásán fáradozik. Az egyesület többek között kéri a kutyák buszokon és egyéb közszolgálati járműveken való szállításának az engedélyezését is.

Címkék: , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Ercsey-Ravasz Ferenc
    Közzétéve: 27.4.2013, 8:59 am

    Minden ilyen esetben az emberek a hibásak. A kutyatartás nem pillanatnyi szeszély kérdése s aki akként fogja fel, az viselje a következményeit. Ezért szerintem itt is többet kellene beszélni (gazdákról s potenciális gazdákról szólván) a kötelességekről, mint a jogokról. Ivartalanítás mellett például az állatvédő szervezeteknek javasolnám valamilyen alapvető, ingyenes, vagy nagyon olcsó kutyaiskola létesítését is, mert a viselkedésproblémás ebek buszoztatása még viccnek is rossz s én nem úgy ismerem ezt az országot, hogy az ilyen kutyák gazdái nem fognak felülni a buszra, hiszen szabad, csépulámjá. S ha valaki kutyagazda akar lenni, igenis, legyen egyértelmű első perctől, hogy ez kiadással, utánajárással, törődéssel, időáldozattal s esetenként gonddal is jár. Ha valaki meghátrál 170 lej kifizetésétől, kérdem én, mit fog tenni, ha a kutyus megbetegszik, netán viselkedési gondok miatt kellene néha szakemberhez vinni? Milyen gazda lesz az olyanból? Nemde pont ezeknek a kutyái végzik nagy valószínűséggel az utcán? A kutya tartása később is pénzbe kerül, folyamatosan, hol többe, hol kevesebbe, akinek ez gond, igenis, riadjon el az örökbefogadástól, mert valószínű, hogy nem alkalmas erre. S aki – hozzám hasonlóan – találkozott már Bukarest külvárosában harminc-negyvenes, területét védő kutyafalkával, az egyetért abban, hogy ezzel valamit tenni kell, nem elég minden egyes megoldás-javaslatra tiltakozni. S akkor már csak egy apróság: az állatvédő egyesületek legyenek szívesek és változtassák nevüket kutyavédő egyesületté, mert sohsem hallottam tőlük semmit macskákról, lovakról, egyebekről. Azok körül is sokat vétkeznek a kétlábúak.

Szólj hozzá!