Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 25.4.2013

Zöld megoldás tetőszigetelésre már Romániában is

Románia városaira jellemző beton- és tömbházrengeteget csak néhol töri meg egy kisebb közpark, fásított utca vagy beültetett járdaszegély. A burkolt utcák és terek, valamint az épülettömegek a zöldfelületekkel ellentétben elnyelik és nem megkötik a napfényt, ennek következtében a város belsejében akár 2-5 °C-kal is melegebb lehet, mint a városon kívül. A nagyfokú beépítettség miatt a városi zöldövezetek létrehozása épp ott ütközik a legnagyobb nehézségbe, ahol erre a legnagyobb igény mutatkozik, a zsúfolt nagyvárosokban. Erre a problémára jelenthetnek megoldást a zöldtetők, zöld teraszok, amelyeket már Romániában is egyre inkább alkalmaznak, hiszen egy esztétikusabb és élhetőbb környezetet hoznak létre.

M.R.

A zöldtetők amellett, hogy közelebb hozzák a természetet az épített környezetünk dzsungeléhez, számos más előnyt is nyújtanak. A tetőkert úgy télen, mint nyáron kitűnő hőszigetelő rétegként működik, illetve a növényzet, az ültetőközeg és a drénréteg a csapadék nagy részét is visszatartja, így ez nem a szennyvízcsatornába kerül, hanem visszajut a természetes körforgásba.

A hőmérsékleti szélsőértékek csökkentésével, a sugárzás nagy részének elnyelésével, a levegő páratartalmának növekedésével jelentősen javítja a mikroklímát, akárcsak egy parkban, a zöldtetőkön is hűvösebb a levegő. Emellett elnyeli a városi környezet káros anyagainak nagy részét, növeli a levegő oxigéntartalmát és életteret biztosít a településeken mindinkább háttérbe szorított flóra és fauna számára is. Az ökológiai előnyök mellett azonban a zöldtetőknek gazdasági előnyei is vannak: a tetőkertek által növekszik az ingatlan használható szabad tereinek a mennyisége, és jelentősen meghosszabbodik a vízszigetelő réteg élettartama is. És ezzel még közel sem ért véget az előnyök teljes listája.

Karácsonyi Noémit, a kolozsvári székhelyű Simacek Gardening cég vezetőjét kérdeztük a zöldtetők kivitelezési lehetőségeiről, a szerkezeti megoldásokról, a használt technikáról és az eddigi eredményekről. A Zöld Tetők Építői Egyesület (ACAVR) alelnökeként az egyesület legfontosabb célkitűzéseit is ismertette.

Mint a szakembertől megtudtuk, a zöldtetők több típusa különböztethető meg, annak függvényében, hogy milyen növényzet kerül beültetésre és milyen intenzitású fenntartást igényel.

Az extenzív tetőkert a műszaki előnyökön túl elsősorban ökológiai védőrétegként szolgál, kedvező esővíz hasznosítással és klimatikus hatásokkal. Nem a megszokott értelemben vett kertként funkcionál, mivelhogy nem járható, mégis nagy előszeretettel alkalmazzák, mert korlátolt teherbírással rendelkező, nem járható tetőszerkezetekre is ajánlott, egyszerűen kivitelezhető, a fenntartási munkálatok mennyisége pedig minimális, illetve a növényzet begyökeresedése után csak a legforróbb nyári periódusokban igényel öntözést.

Románia legnagyobb, közel 4500 m2-es, extenzív zöldtetőjével egy temesvári irodaház büszkélkedhet. Az ott dolgozó alkalmazottakat kellemes látvány fogadja a szürke vízszigetelés helyett

A félintezív zöldtető általában talajtakaró fűfélékkel, évelőkkel és cserjékkel borított tetőfajta, amely a lakóterekkel közvetlen kapcsolatban álló kerteknél alkalmazható igényes, de egyszerűen kivitelezhető megoldásokkal.

Az intenzív tetőkert formai megjelenésben és használhatóságában már a természetes, hagyományos értelemben vett kertekhez hasonlítható, komplex vízgazdálkodási megoldásokkal, talajtakaró növényzettel, fás szárú évelőkkel, kivételes esetben akár fákkal is.

Egy fontos követelmény, amit a tervezés során gyakran figyelmen kívül hagynak, hogy a félintenzív és intenzív tetőkert mesterséges vízutánpótlást igényel, ezért megfelelő számú vízkiállást kell biztosítani és lehetőség szerint javasolt az automata öntözőberendezés használata is.

A robosztus intenzív kerttípus talajszinten levő, teljes értékű kertet jelent, de alatta mélygarázs vagy pince van, így tetőkert-technika alkalmazást igényel.

A nagybányai Gold Plaza esetében például több zöldkerttípust is alkalmaztak, a képen a bevásárlóközpont mélygarázsa felett kialakított zöldkertet láthatjuk

A szakszerűen kialakított tetőkertek esetében számos irányelvben lefektetett útmutatás és helyi szabályozás betartása szükséges. Az ACAVR szakmai fórumként legfontosabb célkitűzéseinek tekinti az egységes zöldtető szabályozási rendszer kidolgozását, a tetőkertek iránti érdeklődés kiváltását és fenntartását, a zöldtetők ökológiai szerepének tudatosítását és a tervezők, kivitelezők képzését, valamint a tetőkertekre vonatkozó irányelvek, szabályozások ismertetését.

A kivitelezés során több réteg kerül beépítésre, elsőként az elválasztó réteg, azt követi a gyökérvédő réteg és a védőréteg, majd a felületszivárgó, a szűrőréteg, és a speciális ültetőközeg. Mindegyik alkotóelemnek megvan a maga funkciója. Fontos kiemelni, hogy a tetőkertre semmilyen körülmény között nem kerülhet termőföld, mivelhogy az rövid időn belül a szűrőréteg eltömődéséhez vezet, fennakadásokat okozva a vízelvezetésben. A tetőáttörések és a tető pereme, illetve a homlokzatok mentén az előírásoknak megfelelően kötelező a kavicssávok alkalmazása, ami egy időben több funkciót is ellát: megkönnyíti a vízelvezetést, elősegíti a gyökérzóna szellőzését és tűzvédelmi szempontból is kötelező. Ezt a kavicssávot indokolt fém, beton vagy újrahasznosított műanyag szegélyelemekkel elválasztani a zöldövezettől, ez által elkerülhető a különböző anyagok keveredését, de alkalmasak süllyesztett vagy kiemelt zöldfelületek kialakítására is.

Ami pedig a növényválasztást illeti, ezeknek jól fejletteknek, és megfelelően edzetteknek kell lenniük, a kötött talajban vagy humuszban gazdag termesztőközegben nevelt növények nem javasoltak, ellenkező esetben a tető sokkal intenzívebb fenntartást igényel. Az ACAVR továbbá arra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kikísérletezze, melyek a helyi klímának legjobban megfelelő és ezt leginkább toleráló tetőkert zöldesítésére használható növényfajták.

A zöldtető ugyanakkor idővel egy különálló élettérként is működhet és állatok élőhelyeként is szolgálhat

Ideális esetben a tervező már a tervezési fázisban számol a zöldtető terhelésével, de egyes esetekben tetőkertek kivitelezhetőek régi épületek födémén is. Egy régi építésű, bukaresti nyolcszintes egyetemista bentlakás rehabilitálása során zöldtető alkalmazásával egészítették ki a hőszigetelést. Akár a tömbház-hőszigetelési akciók szerves része is lehetne a tetőkertek kialakítása, hiszen általában a legfelső emelet van kitéve a legnagyobb hőhatásnak. Ezt csökkentheti a zöldkertek hűsítő hatása, de ugyanakkor egy kis természetet és frissességet is vinnének a szürke tömbháznegyedekbe.

Az ACAVR 2011-ben a kolozsvári önkormányzattal közös projektet indított, amelynek keretén belül az egyesület vállalta egy középület tetejének zöld növénytakaróval való borítását.

Pár szemet gyönyörködtető nyugati példa:

Fotók: www.spatiulconstruit.ro

Címkék: , ,

2 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Donoter
    Közzétéve: 26.4.2013, 9:59 am

    Kissé megtévesztő az a megjegyzés mi szerint akár 2-5 fokkal is melegebb lehet a város belterületén mint városon kivűl. Mert mekkora az arány a zöldfelület és a város területe között mikor az emlitett eset fenállhat?

  2. A hozzászólás szerzője: András
    Közzétéve: 27.4.2013, 8:09 am

    Érdekelne, kik foglalkoznak ilyesmivel Kolozsváron (elérhetőséggel). Tetőt kellene szigetelnünk, szeretném tudni, mekkora többletköltséggel járna egy ilyen megoldás.

Szólj hozzá!