Think Outside The Box

Transindex rovatok


Pró és kontra | 16.4.2013

Kiemelkedő tudományos kiállítás vagy az emberi jogok meggyalázása: The Human Body


Fotó: A kiállítás facebook oldaláról

A plasztinációnak nevezett eljárás feltalálója Gunther von Hagens német anatómus, aki 1977-ben fejlesztette ki ezt az új tartósítási technikát, amely műanyaggal tette időtállóvá a preparátumokat. A első saját kiállítását 1996-ban mutatta be Japánban, Body Worlds néven. Az emberi test anatómiáját holttesteken ismertető kiállítást azóta már szinte minden európai nagyvárosban bemutattak, sőt, az utóbbi időben egyre több, azonos technikán alapuló kiállítást párhuzamosan is menedzselnek. Egy azonban közös: bárhol is került sor ezek bemutatására, mindig hatalmas botrányt kavartak.

Moldovai Rita

Számos országban, így Angliában, Izraelben és Oroszországban is betiltották, sőt Franciaországban a betiltás mellett még a kiállított testeket is elkobozták és eltemették. Ennek ellenére ezek a kiállítások igencsak népszerűek és mindenhol emberek milliói nézik meg, a tudományos világ pedig – az oktatási célzata miatt – általában kimondottan támogatja a kiállítást.

Romániában jelenleg a The Human Body (Az emberi test) c. kiállítás nézhető meg a bukaresti Grigore Antipa Természettörténeti Múzeumban. A romániai fogadtatása a nemzetközihez volt hasonló: kiváltotta az emberi jogokat védő szervezetek felháborodását. Helyi specifikum azonban, hogy az Oktatási Minisztérium is megszólalt az ügyben: március 29-én közleményben kérte fel az iskolákat, hogy a diákok csak a szülők írásos beleegyezésével tekinthessék meg a kiállítást.

A kiállítást menedzselő GForce Exhibitions viszont azzal védekezik az Oktatási Minisztérium állításai ellen, hogy világszerte több mint hárommillió diák látta már, és az oktatók és iskolák részéről is csak pozitív visszajelzéseket kaptak. Sok tanár úgy véli, hogy ez az alternatív biológiaóra felkelti a diákok érdeklődését és hozzájárul az emberi test rejtelmeinek alaposabb megismeréséhez. A Grigore Antipa Múzeum is sértőnek tartja a vádakat, hiszen szerintük folyamatosan a diákok oktatására való tekintettel szervezik különböző rendezvényeiket és kiállításaikat.

Az emberjogi szervezetek legfőbb kifogása az ilyen jellegű kiállítások ellen, hogy az azokat menedzselő cégek nem tudják hivatalos okmánnyal bizonyítani, hogy a kínai elítéltek tényleg felajánlották testüket a tudománynak, és hozzájárultak a preparáláshoz.

Mielőtt bárki is elutazna Bukarestig a kiállítást megtekinteni (június 30-ig tart még nyitva), talán érdemes tisztábban látni az érem mindkét oldalát.

A valóság mindig hatásosabb, mint egy modell

Markó Bálint, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Karának egyetemi adjunktusa

Ez a kiállítás már több országban, több világvárosban megfordult, többek között, évekkel ezelőtt, Budapesten is. Túl a konzerválási technika különlegességén, ami kétségtelenül izgalmas, a kiállítás az emberi testet mutatja be nekünk a maga meztelenségében, néha riasztó csupaszságában. Igen, elismerem, borzongató lehet a csupasz izmok, csontok, a belső szervek látványa, de hát ebből vagyunk, ilyenek vagyunk.

A valóság mindig hatásosabb, mint egy modell. Vajon hányan mennének el egy műanyag állatokból álló kiállításra és hányan a valódi állatokat tartalmazóra? Ebben az értelemben persze hogy hatásosabb egy ilyen jellegű kiállítás, akkor is, ha a hatásra, mint letaglózó döbbenetre gondolok, s még inkább, ha a hatást a tudás, az információ átadásának eredményességében mérem. Kétségtelen, hihetőbb az, hogy a cigizés rosszat tesz a tüdőnknek, ha látok egy valódi kormos tüdőt, és mellette, összehasonlításképpen, egy egészségeset.

Nem mellesleg, a jelenlegi, túlzsúfolt biológia tanrenden valósággal át kell galoppozni, sőt vágtázni ahhoz, hogy mindent bele tudjanak gyúrni a szegény tanárok a kisdiákok fejébe, így emellett nem jut idő megállni, nézelődni, tapintani, megismerni. Ez a kiállítás, az általános vagy középiskolai tananyag szempontjából, felfogható egy alternatív anatómiaóra-sorozatként is akár, de szerintem egyetemisták, orvostanhallgatók, biológusok számára is érdekes lehet. Könnyebb magyarázni egy ilyen kiállítás keretében izmokról, agyról, belső szervekről, mozgásról és mindenről, ami a testünk szerkezetét, működését érinti, mint színes ábrákat vetíteni. Maradandóbb, érthetőbb. Persze, megfelelő szakmai vezetés kell hozzá, de hát ki mondta, hogy nem kell?

Szakmailag több gondom is van a kiállítás körül kibontakozó médiacirkusszal. A fennhangon kritizálók jelentős része teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy ez nem egy művészeti performansz, hanem tudományos kiállítás, így aligha érvényesek rá ugyanazok az esztétikai és egyéb szabványok, amelyeket egy művészeti kiállítás esetében alkalmazni lehet – ha ugyan a modern művészetek világában lehet/szabad bármilyen szabvánnyal is operálni. Nem véletlen, hogy a Grigore Antipa Természettudományi Múzeumban szervezték a kiállítást és nem máshol.

Másrészt nevetséges a kisdiákok múzeumlátogatását minisztériumi és tanfelügyelőségi határozatokkal és rendeletekkel külön szülői engedélyhez kötni, hiszen amúgy is, tudomásom szerint, a kiállítás és a múzeum megtekintése eleve szülői, nevelői felügyelethez kötött. Nem mellesleg alig hiszem, hogy a sulik csak úgy elvihetnék a szülők belegyezése nélkül a diákokat bármilyen kiállítás megtekintésére, kirándulni, vagy akármilyen alternatív, iskolán kívüli tevékenységre.

Harmadrészt a kiállítás felette negatív (pszichés) hatást okozó voltára való hivatkozás is álságos, hiszen szerintem sokkolóbb lehet akkor már egy középkori kínzókamra-múzeum, a kommunizmus vagy a fasizmus rémtetteit taglaló gyűjtemény kisiskolások általi megtekintése, mint a testünket, izmainkat bemutató didaktikus kiállítás. Vagy akkor tiltsuk meg a kitömött állatokat, preparált rovarokat tartalmazó természettudományi múzeumok látogatását is?

Nem egyeztethető össze Románia közerkölcsi normáival

Dr. Artin Sarchizian, a Romániai Emberjogi Szervezet (Societatea Romana pentru Drepturile Omului) igazgatója

Mivel a „holttestek kiállítása” Romániában is megtekinthető, kötelességem felhívni a figyelmet azokra a jogszabályokra, amelyek a társadalmi életet hazánkban szabályozzák. Itt elsősorban a polgári törvénykönyv 60. cikkelyére gondolok, amely kimondja a személyek önrendelkezési jogát, amennyiben ez nem sérti mások jogait és szabadságát, valamint a közrendet és közerkölcsöt. Tehát mindenkinek joga van rendelkezni saját maga felett, illetve a saját teste felett a halála után is, de amint a cikkely második részében láthatjuk, ez a jog csak jól meghatározott keretek között gyakorolható, többek között az erkölcs normájának is meg kell felelnie.

Ebből az „erkölcsi standardból” kiindulva felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben egyeztethető össze a holttesteket rivaldafényben mutogató kiállítás az erkölcsi előírásainkkal, hiszen hazánkban az emberi lény tisztelete a halála után is folytatódik. Sőt, már a régi idők óta különleges figyelmet szentelünk a temetkezési szokásoknak és hagyományoknak. Ez a tagadhatatlan valóság tükrözi az általánosan elfogadott viszonyulásmódot az elhunytak holttestével szemben is.

Anélkül, hogy részleteibe menően elemezném a problémát, egyszerű állampolgárként és az emberi jogok védelmezőjeként – az általam képviselt szervezettel egyetemben – megkérdőjelezem azt, hogy a „holttestek kiállítása” összeegyeztethető lenne hazánk közerkölcsével. A fentiekben taglalt jogi alapon is bizonyos az összeférhetetlenség, és a kiállítás illegális jellege tagadhatatlan – még akkor is, ha kiderülne, hogy a kiállított testek valamikori tulajdonosai életük folyamán hozzájárultak a preparálásukhoz -, hiszen nem kompatibilis az állam erkölcsi elveivel. Ebben az esetben az emberek önrendelkezési joga (legyen az akár posztumusz) nem felel meg az közerkölcsi normáknak, elfogadhatatlan.

A kiállítás ugyanakkor holttestek segítségével termel profitot, azok megtekintéséért kell fizetni. Ezt pedig az Alapjogi Charta szó szerint tiltja, vagyis az emberi testnek vagy annak részeinek profit céljából való felhasználását – ez a tilalom főként az orvostudományt célozza, de a biológia terén is tiszteletben kell tartani.

Véleményem szerint ezt a témát nem kellene közönyösen kezelni, hanem épp ellenkezőleg, fokozott odafigyelés szükséges, hiszen a „hullakiállítás” helyszíne éppen a nemzeti múzeum, vagyis a népnek szánt rendezvényről van szó. Nem gondolom, hogy annak megtekintése hasznos lehet az országunk állampolgárai számára, mivel már az egy egyszerű internetes képkereséssel megtalált fotók üzenete is nyilvánvalóan az agresszivitás. Nem hiszem, hogy az erőszakot természetesként kellene elfogadnunk.

Mindezek mellett pedig kíváncsi lennék arra is, hogy mindegyik „kiállított” – csupán a körülmények miatt használom a kényszeredett „kiállított” kifejezést egy emberi lényre – valóban jóváhagyta az ilyen körülmények közötti láttatását. A Romániai Emberjogi Szervezettel együtt gondolkozunk egy ilyen jellegű kivizsgálás kérelmezésén.

Te megnéznéd-e a kiállítást?

View Results

Loading ... Loading ...
Címkék: , , , , , , , ,

12 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: malac
    Közzétéve: 16.4.2013, 1:57 pm

    > szerintem sokkolóbb lehet akkor már egy középkori kínzókamra-múzeum, a kommunizmus vagy a fasizmus rémtetteit taglaló gyűjtemény

    Én a Sergiu Nicolaescu filmeket is ebbe a kategóriába sorolnám. Fel kéne akasztani azokat akik hatodikos diákokat olyan filmekre visznek el, ahol a lovasnak élőben vágják le a fejét és a törököt prím-plán húzzák karóba.

    Ehhez képest ez a kiállítás egyáltalán nem durva.

  2. A hozzászólás szerzője: Nagy Benedek
    Közzétéve: 16.4.2013, 2:37 pm

    Nekünk anno abortusz kisfilmet vetitettek – kötelező foglalkozásként ! – 9. vagy 11. osztályban. Nem tudom milyen volt, mert nem mentem el – és ezzel egyedül voltam talán az évfolyamon. Persze megróvást kaptam, amit ma is jogtalannak érzek.
    Nincs baj a kiállitással, amig nem kötelező.

  3. A hozzászólás szerzője: Koncsag Sz. Előd
    Közzétéve: 16.4.2013, 7:58 pm

    Egyetértek azzal, hogy nem szabad kötelezővé tenni egy ilyen kiállítás meglátogatását, elfogadhatónak tartom, hogy bizonyos korhatárhoz vagy szülői engedélyhez kössék gyermekek esetén, de a közerkölcsre hivatkozva ellenezni – merő szemforgatásnak, jobb esetben maradiságnak tartom.

  4. A hozzászólás szerzője: reccsman
    Közzétéve: 17.4.2013, 10:06 am

    Ha ekkora az érdeklődés iránta, akkor már rég nem lehet hivatkozni a közerkölcsre. A hullák eredetét viszont érdemes kinyomozni.

  5. A hozzászólás szerzője: kecs
    Közzétéve: 17.4.2013, 10:02 pm

    Három és fél éves kislányommal együtt tekintettem meg a kiállítást.
    Lenyűgöző!
    Az emberi test egy csoda.
    Mindenkinek csak ajánlani tudom, akit egy kicsit is érdekel, hogy mi az ami bennünk, emberekben, közös.

    • A hozzászólás szerzője: Noémi
      Közzétéve: 27.6.2013, 5:39 pm

      ilyen drabajai is vannak a kiállításnak, ezt is megnézetnéd a kislányoddal?
      http://madamepickwickartblog.com/2009/11/no-copulating-corpses-please-were-british/

      • A hozzászólás szerzője: kesztió
        Közzétéve: 28.6.2013, 10:08 am

        Igen. Ugyan miért is ne?

        Érdekes, pont a szexuálisan legemancipáltabbak (vagy a világ felé legalábbis ezt az imidzset lobogtatók) nem tudják elfogadni, hogy a meztelen emberi test, sőt, két ember intim együttlétének látványa semmi olyasmit nem tartalmaz, amit egy kislány ne tudna felfogni/elfogadni.

        Feltéve, ha olyan családban nőtt fel, ahol a szülők között (még?) létezik szeretet, vonzódás, szerelem, testi közelség, testi érintkezés…

  6. A hozzászólás szerzője: reccs
    Közzétéve: 18.4.2013, 1:02 pm

    Azoknak, akik lelkesednek a kiállításért: Egyetértenétek-e, hogy egy általatok ismert személy, halála után egy ilyen kiállításon, mint látványos hulla kápráztassa el a közönséget? Nos, gondolom, a kiálított “preparátumoknak” is vannak, voltak hozzátartozóik, barátaik. Szóval itt az erkölcsi kérdés nem az, hogy be lehet-e mutatni ilyesmit nyilvánosan, hanem az, hogy meg lehet-e ezt tenni az a halottakkal. S igen, honnan származnak a hullák?

    • A hozzászólás szerzője: Kinga
      Közzétéve: 21.4.2013, 3:10 pm

      Tudtommal adomanyozhatja “barki” a testet ilyen cellal, ha nagykoru. Es ugy gondolom, ha en ep es normalis emberkent ugy dontok, hogy halalom utan ne rohadjak, hanem muzeumokban bamuljanak, azzal nincs semmi baj es a csaladomnak semmi beleszolasa ebbe ne legyen. Nem gondolom, hogy ez egy artalmas vagy imoralis dolog lenne.

      Tobb info arrol, hogy honnan kerulnek a “hullak” oda:

      http://www.koerperspende.de/de/koerperspende/koerpersendeprogramm.html

  7. A hozzászólás szerzője: Hantz Peter
    Közzétéve: 3.5.2013, 5:52 pm

    http://eletmod.transindex.ro/?cikk=900

  8. A hozzászólás szerzője: kesztió
    Közzétéve: 8.5.2013, 8:57 am

    A szavazás állása mindent elmond – szerintem 90%–10% aránynál még akkor sem tudtunk volna jobbat kihozni, ha az lenne a téma, hogy vágassék-e le a keze a tolvajnak, szúrassék-e ki a szeme a kukkolónak stb. (Megfelelő számú korlátolt az mindig akad, ugyebár.)

    Köszönöm, nincs több kérdésem.

  9. A hozzászólás szerzője: Noémi
    Közzétéve: 27.6.2013, 5:35 pm

    http://www.chinasmack.com/2012/stories/hagens-human-cadavers-exhibition-bodies-from-chinese-prisons.html
    http://www.guardian.co.uk/world/2004/jan/23/arts.china
    -Von Hagens bevallja, néhány kiállított test kínai börtönökből származik, kivégzettekről van szó, akiknek identitásuk bizontalan, beleegyezésüket pedig nem adták a “művésznek”.

Szólj hozzá!