Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 27.2.2013

Fenntartható turizmus útján a parajdi sóbánya: a régi dízelbuszokat is lecserélték


Turisták a sóbánya bejárata előtt (2013. február)

Milyen mértékben szennyezett a parajdi sóbánya levegője? Hogyan hat rá a turistatömeg jelenléte? Panaszkodnak-e a levegő szennyezettségére a turisták? Milyen irányelveket követ a sóbánya vezetősége és miként juttathatjuk el hozzájuk az észrevételeinket? Helyzetfelmérésünkben ezekre kerestünk válaszokat.

Miklós Alpár

2009-ben több mint 460 000 látogatót fogadott a sóbánya. Az ezt követő 3 évben 400 000 körül stabilizálódott a látogatók száma. A statisztika ugyanakkor kimutatja: míg a 2009-et megelőző években a gyógykezelésre érkezők voltak többen, a 2009–2012-es időszakban a kezelésre érkezők száma egyre inkább elmaradt a szabadidejüket töltő turistáké mögött. Ezek az összegzések a parajdi sóbánya gyógyturizmusára, és az annak alapot biztosító levegőminőségre terelik a figyelmet.

Sebestyén Dósa József, a bánya főmérnöke megkeresésünkre elmondta, hogy havonta készítenek a bánya levegőminőségére irányuló méréseket, az eredményeket pedig minden félévben a petrozsényi kutatóintézet (INCD – INSEMEX Petroşani) méréseivel ellenőrzik. Ezek a bánya egészét, a kitermelés és a turizmus tereit is felölelik, és az eddigiekben minden tekintetben pozitív eredményeket hoztak. Ugyanakkor kitért arra, hogy a robbantásos fejtés során felszabaduló gázok más járatokon közlekednek, mint az a levegő, amely a turizmus tereiben cserélődik. Ennek megfelelően a jelenleg turizmusra és gyógykezelésre berendezett termek a legalkalmasabbak ezekre a célokra.

Egy 2009-ben, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karán megvédett szakdolgozat eredményei szerint számszerűen kimutatható, hogy a látogatók jelenléte befolyásolja a bánya levegőjét: a hordozható meteorológiai állomással készített mérések alapján a látogatók megjelenése és számbeli növekedése a páratartalom és a hőmérséklet növekedését vonja maga után (Angi Tünde: A parajdi sóbánya látogatói forgalma és a bánya természetes állapotában bekövetkező változások közötti kapcsolatok).

A kezelési tér levegőminőségének megőrzésére, javítására a jelenleg használatban levő beléptetői rendszer mellett a bánya vezetősége olyan érzékelők felszerelését tervezi, amelyek segítségével megállapíthatóvá válik, hogy egy adott pillanatban ténylegesen hány ember tartózkodik a bányában – jelenleg csak az számszerűsíthető, hogy hányan mennek be. Így pontosabban mérhetővé válik a turizmus levegőminőségre gyakorolt hatása, s meghatározható lesz az az optimális látogatószám, amely a bánya teherbírását nem haladja meg. Ennek függvényében módosulhat majd az is, hogy milyen időközönként indítják útnak a bánya mélyébe tartó buszokat.


Turistaforgalom a Bánya úton (2010. május) – fotó: Cseresnyés Botond

Korszakalkotóbb, de nehezebb vállalkozás a gyógyturizmus és a szabadidős turizmus teljes szétválasztása. Ez a sóbánya főmérnöke szerint a következő 5 évben valósulhatna meg: a jelenleg látogatható szint alatti termeket biztonságossá, és új járat vágásával megközelíthetővé kellene tenni. Mindezt jelentős beruházások kell megelőzzék.

Légszennyezés tekintetében elsődleges problémát a kipufogógázok jelentenek a bánya – és a bányát látogatók – számára. A 2007 környéki magyar nyelvű útleírásoknak visszatérő motívuma a kipufogógázra, a buszokra való panaszkodás: a régi buszok füstösek, a zötyögős Ikarus a 60-as éveket idézi, a sót szállító teherautók és buszok gáza megül a bánya járataiban, és csípi az ember szemét. Magyar nyelvű beszámolók tekintetében (frissebb anyagok híján) ma is többnyire ezek bukkannak fel az interneten, aktuálisabb, és pozitívabb kicsengésű jellemzések és tudósítások román nyelven olvashatók.

A már említett 2009-es kutatás során kérdőíves felmérés is készült a bányát látogatók körében. A 296 megkérdezett 5-ös skálán értékelte a bánya tisztaságát, nagy többségük nagyon jónak, illetve jónak mondva azt. A felmérésben résztvevők közel fele nem tudott negatívumot kötni a sóbányához, 53-an a zsúfoltságra és zajra panaszkodtak, 27-en a fejlettebb infrastruktúra-, 21-en a tisztaság hiányát, 14-en a ki- és beutazást, valamint a buszokat, 12-en a lépcsőket kifogásolták, 5-en pedig a szennyezett levegőre (szénmonoxidra) panaszkodtak.

Nyilvánvaló tehát, hogy a szállítás korszerűsítése fontos feltétele a sóbánya előrelépésének. A 2011-es és 2012-es megvalósítások arra utalnak, hogy a sóbánya vezetősége kellő figyelemben részesíti ezeket a kérdéseket: e két év során megújították a sóbánya gépparkját, új rakodógépekkel, új autókkal rendelkeznek, s a régi dízelbuszokat is lecserélték.

Megoldandó problémát jelent a só szállítása és őrlése során a légtérbe jutó, finom sópor is. Ennek a sópor-mennyiségnek a minimalizálására jelenleg a sóbánya portalanító berendezéseket használ – részleges sikerrel. Tényleges megoldást a felszíni sómalom felszámolása és bányába költöztetése ígér. Sebestyén főmérnök szerint ez a következő két év során megvalósulhat – a sómalom befogadására a Telegdy-bánya alkalmas, a felszínen csak a csomagoló-részleg maradna.

Tekintve, hogy mind a kitermelt só értékesítése, mind a turizmus szezonális tevékenység, mindkét szegmensnek fontos – egymást kiegészítő – szerep jut: télen a kitermelés kerül előtérbe, nyáron a turizmus. A fejlesztési irányokat és prioritásokat alapvetően a sóbánya parajdi vezetősége határozza meg, a javaslatok Parajdon fogalmazódnak meg, de a bukaresti jóváhagyás minden tényleges lépésnek feltétele. A tennivalók sorrendjét a bánya kérdőíves felmérései, így a turisták visszajelzései, igényei is befolyásolják. A sóbánya és a látogatók párbeszédét segíti a bánya tavaly nyílt turisztikai információs irodája is.

A 2011-es számvevőszéki jelentés javasolja a sóbányának az Európai Unió 1993-ban kiadott menedzsment- és audit-sémájának alkalmazását – az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) hiteles kommunikációs lehetőséget kínál minden szervezet számára, amely önkéntes alapon részt kíván venni a környezeti teljesítménye folyamatos javításában. Bár ilyen tekintetben nem történt még előrelépés, úgy tűnik, a parajdi sóbánya jelenlegi vezetősége kellőképpen nyitott és elszánt ahhoz, hogy az itt megvalósuló turizmus zöldebbé, fenntarthatóbbá váljon.

Címkék: , , , , , ,

Egy hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: neddie
    Közzétéve: 1.3.2013, 1:13 am

    És a felfújható gyerekcsúszda amiből dől a műanyagszag, arra senki sem gondolt? Ja igen, az biznisz, bocsi.

Szólj hozzá!