Think Outside The Box

Transindex rovatok


Reply | 29.7.2011

Mindennapi madaraink: jobb ma több veréb, mint holnap egy sem

Nálunk még gyakori a mezei veréb (Passer montanus) (Zsoldos Márton illusztrációja)

Kerülhetnek-e hazai madarászok angol kollégáikhoz hasonló helyzetbe, akiknek több száz kilométert kell utazniuk, hogy mezei- vagy épp házi verebet láthassanak? Igen, verebeket. Kapcsolódj be te is a biodiverzitás-barométer elkészítésébe, figyeld veszélybe kerülő mindennapi madarainkat!

Szabó D. Zoltán programkoordinátor

Románia területének nagy részét, pontosabban 56%-át mezőgazdasági területek borítják, azaz szántók, legelők, kaszálók, gyümölcsösök és szőlőültetvények. Furcsán hangzik, de ezek az élőhelyek gazdag madárvilágnak adhatnak otthont. Ha a tejet öntünk reggel a kávéba, magunk elé képzelhetjük a tehenek nyomában lépkedő fehér gólyát, a kenyeret törve hallhatjuk a búzaszálak tövében fészkelő mezei pacsirta neszezését, a küküllőmenti borokat kóstolgatva pedig felcsendülhet képzeletünkben a sárgarigó flótája. Így van-e vajon, ilyen idilli lenne a madarak és mezőgazdaság közti kapcsolat? Ismerjük-e pontosan a rovarirtók, monokultúrák hatásait, vagy a fasorok megszüntetésének következményeit?

Kerülhetnek-e hazai madarászok angol kollégáikhoz hasonló helyzetbe, akiknek több száz kilométert kell utazniuk hogy mezei- vagy épp házi verebet láthassanak? Igen, verebeket. Két olyan közönséges fajt, melyeket itthon az ajtóból kilépve akár néhány perc alatt láthatunk. Ugyanilyen közönségesek voltak nem is oly régen Angliában is, míg be nem vezettek egy újabb agrár-finanszírozási rendszert az 50-es évek végén. Támogatták többek között a műtrágya és rovarirtók használatát, a kis parcellák egyesítését, a nehéz gépek vásárlását. Mi lett az eredmény? A mezőgazdasági termelés nem nőtt jelentősen, a farmerek nem keresnek többet és nem élnek jobban azóta sem. Viszont ha megáll a traktormotor dübörgése, a mező felett síri csend honol – madárének nélkül.

A tövisszúró gébics (Lanius collurio) állománya enyhén csökkent 2006-2009 között Romániában a Mindennapi Madarak Monitoringja program adatai alapján

A közönséges madarak populációiban bekövetkező változásokat Európa-szerte egy önkéntes amatőr madarászokból álló kiterjedt hálózat követi évről-évre. Az amatőr szó itt természetesen jól felkészült, lelkes embereket takar, amit az angol citizen science (szó szerint fordítva: polgári tudomány) kifejezés komolyabban jellemez.

A madarak felmérésének előnye, hogy indikátorként is használhatók, azaz állapotuk jellemezheti általánosabban is az élővilág állapotát. Sőt, mára a helyzet annyira komolyra fordult, hogy a madarászközösség által szolgáltatott adatok hivatalos rangra emelkedtek. Az Európai Unió által használt, úgynevezett strukturális indikátorok között ugyanis ott találjuk a Farmland Bird Index-et (Mezőgazdasági Élőhelyek Indikátora), olyan ismertebb mutatók társaságában, mint bruttó nemzeti össztermék, munkanélküliség rátája stb.

A mutató változása befolyásolhatja a természetvédelmi döntéseket vagy akár a jövőbeni mezőgazdasági támogatási rendszereket. Elvileg ezt a mutatót minden egyes tagállam elő kell készítse, így az önkéntesek munkáját most sok helyütt állami intézmények támogatják.

Romániában három szervezet (Román Madártani Egyesület mint koordinátor, Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a BBTE Biológia-Geológia Kara) együttes munkája révén már 2006 óta folyik a mindennapi madarak monitoringja.

A madárfelmérő eszközei: távcső, iránytű, GPS (gobális helyzetmeghatározó készülék), légifotó a megfigyelési pontokkal, írószer és adatlap (fotó: Szabó D. Zoltán)

A programban bárki részt vehet, aki megbízhatóan felismeri a közönségesebb fajokat és hajlandó április-június között évente két reggelt madárének-hallgatással eltölteni lakóhelye közelében – persze pontosan követve program útmutatóját (.pdf-ben olvasható, programismertetőt és elérhetőségeket is tartalmaz).

Ahhoz persze, hogy valós, reprezentatív képet kaphassunk az ország madárvilágának változásáról, nagyobb területi lefedettségre és több megfigyelőre lenne szükség. A program várja tehát azokat a természet- és madárbarátokat, akik szívesen bekapcsolódnának e biodiverzitás-barométer elkészítésébe!

Egy 2×2 km nagyságú madármegfigyelő négyzet légifelvétele: a 25 lehetségesből 10 ponton jegyzik fel önkéntes megfigyelők a látott és hallott madarakat

Címkék: , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!