Think Outside The Box

Transindex rovatok


Pró és kontra | 12.11.2012

Korlátozni kellene-e a külföldiek földvásárlási jogát?


Fotók: B.D.T.

2014-től liberalizálnia kellene Romániának a termőföld-piacot, ami azt jelentené, hogy külföldiek is szabadon vásárolhatnának romániai földterületeket. Az utóbbi hetekben azonban olyan értelmű nyilatkozatok jelentek meg a médiában, miszerint valamilyen módon továbbra is korlátoznák a külföldi befektetők földvásárlását.

Egyre csábítóbbak a romániai termőföldárak nemcsak a nyugat-európai befektetők, hanem az arabok számára is. A jelenlegi törvények értelmében csak romániai állandó lakhellyel, illetve székhellyel rendelkező magán- és jogi személyek vásárolhatnak területeket. Ez is elég megengedő szabályozásnak bizonyult, rengeteg külföldi birtokol máris romániai földterületet, jelenleg a romániai termőföldek 8%-a van külföldi tulajdonban.

Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter nemrég azt nyilatkozta, 2013-ban valószínűleg létrehoznának egy ügynökséget, amely engedélyhez kötné a külföldi magánszemélyek földvásárlását. A miniszter kiemelte, ezáltal megőriznék a romániai gazdák versenyképességét a külföldiekkel szemben, akik jelentős tőkével fognak érkezni Romániába. “Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a hazai agrárszektornak komoly beruházásokra van szüksége. Ezért fontos lenne, hogy idecsábítsuk a befektetőket, akik az adókat és illetékeket itthon fizetnék meg, a profitot pedig nem vinnék ki a határon” – fogalmazott.

A földvásárlás korlátozásának terve nem precedens nélküli a régióban: a magyar kormány új földtörvényt dolgozott ki, amely ezt célozza. De miért jó az, ha “nem adjuk el az országot”, ám közben parlagon maradnak a földek? Gondol-e ugyanakkor valaki a hosszú távú gazdasági és szociális következményekre? Korlátozni kellene-e a külföldiek földvásárlási jogát? Felkért szakértőink válaszai következnek.

Mindenképp korlátozásra van szükség

dr. Hartel Tibor ökológus, az Ovidius egyetem kutatója, Humboldt-ösztöndíjas

A válaszom a kérdésre, hogy korlátozni kellene-e a külföldiek földvásárlási jogát, egyértelműen „igen”. Az alábbiakban ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontokból érvelek. Nem lehet egyik problémát megoldani a másik kettő figyelembe vétele nélkül.

Ökológiai.
Románia kultúrtájai a világ legfigyelemreméltóbb tájai között vannak. Az erdélyi mezőségi kaszálók növényi fajgazdagsága a világ legdiverzebb helyeivel vetekszik, és ez a természetkímélő földhasználatnak köszönhető.

Agrártájainkon számos nemzetközi szinten értékes növény- és állatfaj, élőhely és tájelem van. A talajok nincsenek megmérgezve agrokemikáliákkal, ezért termékenyek. A kútvíz sok esetben az emberek egyetlen vízforrása, amit a talaj szolgáltat ingyen. Az utóbbi években egyre több jelentés mutatja: a kútvíz minősége romlik, főleg azokon a vidékeken, ahol kemikáliákat használnak a mezőgazdaságban.

Agrártájaink restoratív és adaptív potenciálja nagy. Ezek a világ összes pénzénél értékesebbek lesznek (nem lehet megenni, se meginni a pénzt) a globális változások kihangsúlyozódásával. Mindezeket veszni hagyni egy olyan világban, amikor a friss víz, jó minőségű talaj és az ökológiai rendszerek klímaszabályozó képessége világviszonylatban felbecsülhetetlen értékűvé válik, butaság.

Szociális.
Románia gyenge intézményi és politikai tőkéje híres: fekete lyukként nyeli el akár a külföldi befektetők adóit is. Elég a korrupciót és az érdekköröket megemlíteni, amelyeknek számos negatív következményei vannak a közösségekre. Románia lakosságának körülbelül fele falun él (sokuk kényszerből), a fent felvázolt intézményi „miliőbe” ágyazva. Nem csoda, hogy a legtöbb ember kilátástalannak érzi a jövőjét, és képtelen józan ésszel mérlegelni bármit is, ami fejlődéssel, a közössége jövőjével kapcsolatos.

Egy ilyen legyengült intézményi és társadalmi alap kedvezőtlen egy olyan törvény behozására, amely engedélyezi a külföldiek földvásárlását. A miniszter által említett feltétel, mely szerint a külföldi befektetők Romániában adózzanak és a nyereséget ne vigyék el, politikailag jól hangzik, de technikailag megvalósítatlan a fent említett okokból.

Számos rurális régióban az emberek többségének közvetlen hozzáférése (volt és) van a „földhöz”. Ha beengedjük a külföldieket, ez a helyzet gyökeresen megváltozik: a föld nagyrésze pár idegen kezébe kerül, akiknek nincs hagyományos kapcsolata a tájjal és az emberekkel. Ez konfliktushoz vezet. A külföldről kacsintgató gazdagság illúziója a fent felvázolt korrupt és tribális intézményi alapon olyan szociális mechanizmusokat indíthat be, amelyek nemkívánt szociális állapotba „fagyasztják” a közösségeket. Egy ilyen kalandban várhatóan kevesen lesznek a nyertesek és sokan a vesztesek. A földjeink lelkes eladása előtt tehát szükség van olyan intézkedésekre, amelyek megerősítik a társadalmi tőkét.

Gazdasági. A szegénység és kilátástalanság az egyik fő motorja a földek eladásának. Emögött sokszor az a remény van, hogy esetleg ez a szegénység és kiszolgáltatottság megszűnik. Ám a legtöbb ember nem lett boldogabb, se gazdagabb, ha eladta azt a pár hektáros földjét.

Lokális szinten nincs összefüggés az egyének gazdasági helyzete és a külföldiek által birtokolt és intenzíven művelt földek mérete között. Az egy főre eső bruttó hazai termék Románia szinten legalábbis számos régióra ezt mutatja. A nagyüzemű termelés tehát nem feltételez gazdagságot és a kisléptékű gazdálkodás nem jár szükségszerűen szegénységgel. Számomra elképzelhetetlen, hogy földjeink külföldieknek történő eladásával egészséges szociális és gazdasági fejlődés következne be. Egyáltalán az eladásra opcióként gondolni felelőtlenség.

Bízzuk a piacra

dr. Nagy Benedek, egyetemi adjunktus, Sapientia (Csíkszereda)

Szerintem nem kellene korlátozni a külföldiek földvásárlási jogát. Korlátozni valamit akkor érdemes, ha az abból származó hosszú távú hozadék magasabb, mint a korlátozás hiányából fakadó. Köztudott, hogy mióta ez a korlátozás létezik, azóta cifrábbnál cifrább módon játsszák ki a törvényt, azazhogy igenis vásárolnak a külföldiek földterületet, nem is keveset (akár cégek révén vagy zsebszerződéssel, akár itteni ismerősök révén, akár másképpen).

Másrészt ezt akkor sem volna érdemes korlátozni, bármilyen mértékben is (pl. méreteiben vagy a vásárló személy jogi vagy természetes minőségét illetően, vagy a vásárolt terület külterületi vagy belterületi besorolásának függvényében), mert ha beléptünk egy egységes piacra, akkor vélhetően saját akaratunkból léptünk be, és akarjuk a jog- és gazdasági közösséget ezzel az Európai Unióval. Nem várhatjuk el, hogy elfogadják, csak a támogatásokban és a termékek piacában akarunk osztozni, ahol esetleg nekünk kedvezne a csatlakozás (ha le is tudnánk mondjuk hívni a felkínált támogatásokat), másfelől pedig a számukra igen előnyös termelési tényezők megvásárlásában nem osztozunk. Ez szűklátókörűség.

Esetleg azt lehetne megszabni – egységesen, a vásárló személy állampolgárságára való tekintet nélkül –, hogy mennyi időn belül köteles a mezőgazdasági célú területet annak rendeltetése szerint használni, vagyis megművelni. Ezt meg lehet fontolni.

Harmadrészt ott van a korlátozás módja. Az, hogy egy újabb (vagy régebbi) intézményt akarnak ezzel felruházni, a külföldiek vásárlási jogának a szűrésével és engedélyezésével, az tovább öltözteti a román bürokráciát. Ez egy bolsevik ötlet. Még lesz egy bukaresti intézmény, ahová be kell menni és “el kell intézni”, hogy megkapjuk az “avizt”.

Negyedrészt: miért is kéne korlátozni? Merthogy ne adjuk olcsón el a földterületeket? De ha nem műveli meg azokat itthon a jónép? Egy jó részük ugyanis mai napig megműveletlenül, parlagon áll évek óta. Akkor miért ne bízzuk a piacra és hagyjuk, hogy jöjjenek holland, dán vagy német beruházók, akik farmgazdaságokat hoznak létre vagy más beruházásokat eszközölnek? Na és, ha nem eszközölnek semmit? Biztos nem fognak többet ülni rajta, kihasználatlanul hagyva a földeket, mint a román spekuláns. Egy idő után pedig eladják annak és annyiért, aki megveszi és használni fogja, mert ha senki nem fogja használni ezeket, akkor egy idő után az értékük is visszazuhan. Lehet, most is ezért ilyen olcsók? És miért ne emelkedjen a földek ára? Ezáltal a románoknak, magyaroknak, akik tényleg “hazafiak”, és itthon megművelik a földjeiket, nagyobb értékű vagyonuk lesz, felértékelődik. Nem?

Ötödrészt, ez a mostani korlátozás mindenre jó volt, csak arra nem, hogy valósan tudjuk, ténylegesen mennyi külföldi tulajdonban levő területe van az országnak. Hiszen azt, hogy az itthon vagy máshol bejegyzett földtulajdonos-cégecskék vagy nagyon sok más megoldással megvásárolt területek mögött ki áll, ezt reálisan még megbecsülni sem lehet. Nem volna jobb ezt tisztán látni?

A hazafiasságot nem úgy lehet elérni, hogy Bukarestben kijelentjük és törvénybe öntjük a “Nu ne vindem tara” harci jelmondatot, tehát nem elég intézményi szinten gyakorolni, hanem a mindennapok emberei is ki kell álljanak mellette. Azok is hazafiasan kell gondolkodjanak, akik ma esetleg eladják (vagy eladnák) a földjeiket. De ehhez a hétköznapi hazafiassághoz még valami kellene, és ezt a valamit szintén nem lehet bukaresti vezérléssel megoldani.

Korlátozni kellene-e a külföldiek földvásárlási jogát?

View Results

Loading ... Loading ...
Címkék: , , , , , , , , ,

20 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: droxin
    Közzétéve: 12.11.2012, 8:23 pm

    nem értem,hogy így választások elött minek kell ilyen populista és hazug cikkekkel előjönni?1.bármelyik külföldi alapíthat egy román kft-t és vásárolhat földet amennyit akar!!2.az unios csatlakozási szerződésben 10éves moratorium volt , utána szabaddá kell tenni minden kereskedelmet!3. ugy gondoltátok,hogy hadd maradjon inkább parlagon??elrettentő példaként szoktam emlegetni a Vargyasi esetet,ahol nacionalista úszítók megakadályozták az osztrák beruházást!! hadd maradjon inkább parlagon,értéktelenül,de a miénk!!!

    • A hozzászólás szerzője: B.D.T.
      Közzétéve: 13.11.2012, 10:54 am

      A kérdést romániai és magyarországi döntéshozók tematizálták. Kérlek érvelj, a Pró és kontra mely része “hazug” és “pupulista”. 1-2 – igen, tudjuk, le is van írva, belinkelve a kapcsolódó gazdasági cikkek… mi a probléma? 3 – hogy “mi”, akiken nem tudom, pontosan kiket értesz, esetleg valami szélsőbal összeesküvők társaságát, mit gondolunk, annak semmi köze ahhoz, hogy a két érvelő mit gondol – pont a kérdés problematikussága miatt kezeltük a témát a pró és kontra rovatban. Vargyasi eset: mesélj, ez érdekesen hangzik :)

  2. A hozzászólás szerzője: Csák L.
    Közzétéve: 13.11.2012, 1:36 am

    Szerintem csak akkor lehet ráereszteni a piacot, amikor meglesznek a feltételei. Jelenleg a 8%-ot azért sem hiszem el, mert szerintem nincs telekkönyvezve a mezge területek 8%-a sem országosan…
    Először meg kellene teremteni a tulajdonjog megszerzésének lehetőségét: telekkönyv, olcsón, gyorsan, nem pótolni valami annak látszóval (titlu de proprietate…höhöhö).
    Utána felpörög a földpiac és ezt lehet szépen monitorizálni. Majd közgazdászék megmondják, mikor érett a piac.
    És akkor jöhet a külföldi is, de csak akkor.

  3. A hozzászólás szerzője: K. István
    Közzétéve: 13.11.2012, 8:08 am

    Teljes mértékben egyetértek Hartel Tiborral. Hosszútávon csak veszíteni lehet, ha Románia megszabadul a termőföldjeitől. A XX. század elején alapvetően agrárország voltunk (Erdély is és a többi rész is) Sajnos a fél évszázadnyi kommunizmus alatt az ipar volt az első helyen, a mezőgazdaság másodrendű foglalatosságnak számított. Most szét lehet nézni az országban, látható az eredmény: az összetákolt ipar gyakorlatilag széthullott, a földművelés a múlté. Talán el kellene gondolkodni azon, hogy mi lesz a jövőben ha kevesebb lesz a termőföld és esetleg nyugaton nem lesz már szükség a vendégmunkásokra…

  4. A hozzászólás szerzője: Korlátozni kellene-e a külföldiek földvásárlási jogát? » Think Outside The Box – Transindex « Romániai Sajtófigyelő
    Közzétéve: 13.11.2012, 10:00 am

    […] Korlátozni kellene-e a külföldiek földvásárlási jogát? » Think Outside The Box. Share this:MegosztásFacebookTwitterE-mailNyomtatásGoogle +1LinkedinTetszett a bejegyzés?TetszikLegyél te az első akinek tetszik! « Összesen 40 év börtönbüntetést kaptak az átigazolások dosszié vádlottjai – Transindex A befagyasztott EU-s támogatások folyósítását kéri Leonard Orban – Krónika.ro » […]

  5. A hozzászólás szerzője: kesztió
    Közzétéve: 13.11.2012, 10:08 am

    Végre egy értelmes ember, aki elegáns mozdulattal rántotta le a leplet az álhazafiságba burkolózó sületlenség márványszobráról.

    Gratula, kedves dr. Nagy Benedek!

  6. A hozzászólás szerzője: Tibor Hartel
    Közzétéve: 14.11.2012, 10:51 am

    Köszi a véleményeket! (jó a szókincs is főleg ha értelmes és építő)

  7. A hozzászólás szerzője: Farkas Miklós
    Közzétéve: 15.11.2012, 9:01 am

    Egyetértek Hartel Tiborral.
    Az nem indok, hogy a földek egy jó része parlagon hever. Elsősorban ez ügyben kellene valamit tenni.

  8. A hozzászólás szerzője: samu
    Közzétéve: 15.11.2012, 9:20 pm

    kedves kesztió,
    a szabad földvásárlás csak sületlen, földet soha megnem művelő liberális hándikápátok vágyálma (martin schultz és a többi idióta eurokrata találmánya) egy normális értékrendszerű társadalomban a földnek megvan az az intrinszek értéke amit a bankárkapitalisták nem tudnak lekönyvelni (akárcsak az aranynak)-
    ezért egy normális társadalomban a földeket nem adják el hanem vagy használják vagy állami földalapokon keresztül kiadják bérbe.

  9. A hozzászólás szerzője: Benedek Huszár János
    Közzétéve: 16.11.2012, 3:10 pm

    A termőföld mint erőforrás mindaddig képes folyamatosan regenerálódni, megújulni, amíg mezőgazdasági célokra hasznosítják, növényeket terem. Mihelyst a földből ingatlan lesz (megtermi a For Sale, De Vanzare, Eladó feliratú táblát – igen, ebben a sorrendben -, egy mobiltelefonszám feltüntetésével), elveszíti ezt a képességét. A világon egyre több az ingatlan, és egyre kevesebb a föld, egyre több az enni akaró ember, és egyre kisebb a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület, ezért földet vásárolni az egyik legbiztosabb hosszútávú befektetés. Ezt a legtöbb pénzzel rendelkező ember tudja. És azt az evidenciát is, hogy a pénz nem ehető. Ezért a termőföldbe való befektetésnek nem csupán a mezőgazdasági haszon és az Unió által biztosított területalapú támogatás a hozadéka (amely néhány éven belül vissza is hozza a vételárat), hanem az is, hogy a föld egyre többet és többet fog érni, és az értéknövekedés a globális jelentőségű negatív események és/vagy folyamatok hatására valószínűleg több alkalommal is ugrásszerűen fog megemelkedni.
    Jelen pillanatban (nyugat-európai viszonylatban) szegény földtulajdonosok és (kelet-európai viszonylatban) tehetős potenciális földvásárlók állnak a mérleg két oldalán. A termőföldet , a régi mondás szerint, egy ember életében csak egyetlenegyszer lehet eladni.
    A z erőviszonyok nagyon kiegyenlítetlenek, a birtokolt földnek pedig, hiszem azt, közösségmegtartó, identitásmeghatározó kisugárzása is van. És akkor korlátozni kell-e, vagy nem kell korlátozni a külföldiek földvásárálását?

    • A hozzászólás szerzője: kesztió
      Közzétéve: 19.11.2012, 8:59 am

      A közösségmegtartáshoz, identitásmeghatározó kisugárzáshoz mi aztán értünk, erdélyi magyarok. A kolozsvári autópályát például szabályszerűen az orrunk alól lopták el, de nekünk akkor is fontosabb volt, hogy hova kerüljön a Iorga-tábla a Mátyás-szoborról. Kár, hogy más szempontokból a béka segge alatt vagyunk, többségi barátainkkal nagy egyetértésben.

      • A hozzászólás szerzője: Benedek Huszár János
        Közzétéve: 19.11.2012, 11:07 pm

        “A kolozsvári autópályát például szabályszerűen az orrunk alól lopták el” – na erről mit is kellene tudni? Igazából az érdekel, hogy mi történt, amit ‘lopás” kategóriába sorol.

      • A hozzászólás szerzője: kesztió
        Közzétéve: 20.11.2012, 10:18 am

        Igen, engem is igazából az érdekel, hogy kinek a zsebébe/zsebére ment az a temérdek pénz, amit az „autópálya-nem-építésre” fordítottak: a már készen levő infrastruktúra degradálódása (nézz csak rá a Berettyószáplak–Bors szakasz légi felvételére), a kihasználatlanul álló méregdága szerszámgépek, eszkavátorok stb. bérlése, a munka befejezése helyett az Albániába költöztetés tetemes logisztikai költségei stb.

        A leszerződtetett összeg felét már kifizettük és az autópályának az egyhatoda ha készen van, ráadásul nem is a legnehezebb szakasz! Hol a fészkes fenében van ez a pénz?!

        Én ugyanis a lopást kicsit tágabb értelemben fogom fel: nemcsak a nápolyiszelet eltulajdonítása a cukrászdából, de az is lopás, ha a félig elkészült hídlábak méteres vízben rohadnak.

  10. A hozzászólás szerzője: Tibor Hartel
    Közzétéve: 17.11.2012, 11:17 am

    Par potencialisan erdekes link:

    The Faces of Land Grabbing: from Laos to Romania
    http://www.arc2020.eu/front/2012/11/the-faces-of-land-grabbing-from-laos-to-romania/

    Romanian farm land: a playground for foreign investors
    http://www.arc2020.eu/front/2012/07/romanian-land-a-playground-for-foreign-investors/

  11. A hozzászólás szerzője: Levente
    Közzétéve: 20.11.2012, 11:11 am

    Szerintem a föld adásvételének korlátozásában (vagy ösztönzésében — a tagosítás tulajdonképpen erről szól) a fő szempont az, hogy jobban megye-e tőle a mezőgazdaság, vagy nem. Persze az is fontos kérdés, hogy mennyi műtrágyát használ az új gazda, mondjuk a régivel összehasonítva, de ezt külön lehet/kell szabályozni. (Az agyamat eldobtam a bal hasábon leömlesztett cirádás közhelygyűjteménytől. Különben is, ha valaki ökológus, miért játssza a szociológust?!)

    • A hozzászólás szerzője: kesztió
      Közzétéve: 20.11.2012, 12:34 pm

      És mi lenne, ha egyszerűen a piacgazdaság, szabadverseny, magántulajdon tisztelete stb. lenne a fő szempont?

      Érdekes, hogy a nemzetikommunizmus mekkora reneszánszát éli, határainkon innen és „túl”…

    • A hozzászólás szerzője: Tibor Hartel
      Közzétéve: 20.11.2012, 12:58 pm

      Kedves Levente – ha nagyon leegyszerusitem a dolgokat vlsz ket nagy extrem eset letezik a szakemberek es velemenyeik kinyilvanitasat illetoen:

      (i) Azok akik a szakmajuk altal behatarolt szuk teruleten mozognak es csak onnan ervelnek. Ha okologus, akkor legyen okologus. A vilagot a szakmajan keresztul latja.

      (ii) Mas reszuk ugy erzi, a szakman tul is lehet velemenyt mondani merthogy maga a szakember is egy tarsadalomban el, ami tobbrol szol mint az a szuk szakmai terulet amelyben dolgozik.

      Ugy gondolom mindket extrem jogos, egyik sem helytelen alapvetoen.

      En megis inkabb a (ii) csoportba sorolnam magam. Szamos oka / magyarazata (reszben szemelyes, reszben szakmai) van ennek amelyekre most nem terek ki.

      Tovabbra is tartom hogy amikor nagyon fontos dontesekrol van szo (legyen az ‘land grabbing’ vagy aranybanya vagy mas…), erosen fontos okologiai, szocialis es gazdasagi szempontokat szimultan figyelembe venni es merlegelni.

  12. A hozzászólás szerzője: Benedek Huszár János
    Közzétéve: 11.12.2012, 6:20 pm

    http://itthon.transindex.ro/?cikk=19101

    Ez a fórum ugyancsak azt állapította meg, hogy a leghelyesebb ha a termőföld a helyiek tulajdonában marad.

    • A hozzászólás szerzője: kesztió
      Közzétéve: 12.12.2012, 10:15 am

      Annak fényében, hogy az erdélyi magyarok mekkora lelkesedéssel habzsolják a nemzetikonzervatív szólamokat, furcsa is lett volna, ha egyebet állapít meg a fórum…

Szólj hozzá!