Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 30.10.2012

Medvetámadások: már nem vagyunk hajlandóak vámot fizetni a természetnek

A focihoz, a mezőgazdasághoz és a medvéhez mindenki ért Romániában, ez bebizonyosodott a szeptemberi medvetámadások kapcsán is – véli Domokos Csaba, a Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, aki a Maros megyei medvemonitorizálási Life projektben is részt vesz. Domokos a kolozsvári BBTE Biológia és geológia karán tartotta meg annak az előadássorozatnak az első állomását, amelynek keretében szakembereket hívnak el, hogy különféle ökológiai témákról kezdeményezzenek beszélgetést.

A természetvédő megerősítette: továbbra sem tudjuk, pontosan hány medve él Romániában, és a számukat nagyon nehezen fogjuk a közeljövőben megállapítani. A különféle becslések átlagolása 6000 példányt eredményez, ez is a hivatalos szám, viszont ez nem más, mint az Unióba való belépéskor leadott jelentés, amellyel ugyanakkor azt is vállalta Románia, hogy ennyi medvét képes megóvni is.

Az utóbbi időszak sajtóinformációi többször is szóltak arról, hogy túlszaporulat van, ugyanis az ország csupán 4000 medvét lenne képes „eltartani”. Ez a szám viszont szintén csak blöff, a „módszertan” mintegy 7000 hektáros vadászterületekkel sakkozva az ország térképén számolta ki, hogy ennyi medve élhetne biztonságosan. Ez pedig nagyon relatív. Ugyanakkor, mivel a számolást azok végzik, akik utána a kilövéssel is foglalkoznak, a számokban nem lehet megbízni.

>>Domokos Csaba: Az erdők rejtőzködő óriása

Domokos Csaba pontszerűen ismertette, hogy mi is a baj a medvékkel: az élőhelyük csökken, a tudományos ismereteink hiányosak, az állatok „társadalmi elfogadottsága” (social acceptance) pedig rendkívül alacsony, amint ez általában a nagyragadozókkal lenni szokott. És amiért fontos vigyázni rájuk: mert ernyőfaj (sok más faj léte függ attól, hogy jelen van-e a medve vagy nincs), indikátorfaj (jelenléte egy adott terület egészségi állapotát is jelzi), illetve helyenként erősen veszélyeztetett fajnak számít.

A Life projekt keretében Maros megyében több medvét is elláttak nyomkövető nyakörvvel, hogy a vadászterület nagyságát felbecsüljék, azonban rövidebb-hosszabb időszak után mindegyik adó megszűnt jelet küldeni. Három hónapnál hosszabb ideig egyet sem sikerült követni, az egyikről tudják, hogy megszabadult a nyakörvtől, van azonban olyan példány is, amelyikről feltételezik, hogy elpusztították.

Elsőre meglepően hangozhat, de a projektben a medvéket néha szándékosan traumatizálják, hogy az embertől való félelmét visszanyerje. Ez olyan módszerekkel szokott történni, amelyek nem okoznak maradandó károsodást az állatokban, viszont rövid ideig igen kellemetlen érzést váltanak ki, és ezt az emberrel kötik utána össze.

>>Csibi Magor: ha a viperának lenne trófeaértéke, az lenne a közellenség

A dâmboviţai esetek kiemelkedő sajtófigyelmet kaptak, és időről időre még felkapottá válik egy-egy medvetámadás. Viszont ha megnézzük, mikor történnek ezek, azt láthatjuk, hogy zömmel az őszi, hiperfágia periódusban (amikor az állatok a télre készülnek), ezért merészkednek közelebb az emberhez, lakott területhez. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az állattartás körülményei is megváltoztak, illetve az emberek viszonyulása. Régen, ha a húsz juhból kettőt elvitt a medve vagy más ragadozó, az emberek úgy tekintettek erre, mint a természetnek fizetett vám. Ma ötszázból egy eltűnését sem tudjuk tolerálni, zavar a tudat, hogy nem mi vagyunk az abszolút urai a természetnek – mondta Domokos.

Címkék: , , , , ,

5 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Andris
    Közzétéve: 31.10.2012, 8:14 am

    Figyelmetekbe ajánlom ezt a vélemnényt is: http://transylvaniantracker.blogspot.com/2012/10/medvetamadasok-okai-szerintem.html

  2. A hozzászólás szerzője: Ignaci Ignac
    Közzétéve: 1.11.2012, 10:02 am

    Az igazság középen van. Jó, fogy az erdő, leszedjük a málnát, vadorzás, ésatöbbi. DE, rövid idő alatt milliókkal fogytunk/fogyunk, rengeteg lett a parlag megmunkálatlan elvadult föld, embert zajt) nem találni a földeken, sokkal melegebbek a telek, ne mondja senki, hogy jaj az élettér odalett. Élettér van, csak alakult valamelyest. És ne essünk már abba végletbe sem hogy abszolúte tagadjuk a túlszaporodást, meg kellene vizsgálni ezt is. A mezőségen, ahol a 80 éves nagyanyám még az ő dédanyjától sem hallott medvéről, kéremszépen 2 bocsos anyamedve jár, és már 5 éve medvét jeleztek- pásztorgyereket meghántotta- ismétlem, Mezőség!! De van alsónyárárdmentén, Marosszentgyörgyön is, ahol szintén nem volt. És nem az idéntől, hogyha valaki a szárazságra akarná kenni, hanem 4-5 éve. Természetjáró ember vagyok, semmi ellenszenvem a vadak iránt, de találjuk meg a középutat, mert mindkét fél nagyon szélsőségesen kezeli a saját igazát. Igaz a medveprobléma, viszont nem biztos hogy teljesen az ember mohóságára kenhető teljesen a kialakult helyzet, meglehet hogy van némi túlszaporulat és az erős egyedek kiszorították a gyengébbeket a hagyományosan medvelakta területekről, így jár most olyan helyeken is a medve, ahol még nagyapáink nagyapja idejébe sem járt.

  3. A hozzászólás szerzője: Ignaci Ignac
    Közzétéve: 1.11.2012, 10:04 am

    alsónyárádmentén és Marosszentgyörgyön

  4. A hozzászólás szerzője: Andris
    Közzétéve: 2.11.2012, 10:14 am

    A parlagon hagyott fold nem eletter a medvenek. Az erdo igen. Az pedig fogy, talan korul kene nezni a fent emlitett telepulesek kornyeken. Volt itt is cikk az erdoirtasrol, mely a muholdfelvetelekrol jol latszik. De eleg az is, ha egy kisse magasabb hegyvideken jarsz, ahonnan lelatsz az erdore es az eletter fogyasa rogton nyilvanvalo lesz.

  5. A hozzászólás szerzője: B.D.T.
    Közzétéve: 22.11.2012, 3:48 pm

    Gál László természetjáró, fotós blogbejegyzéséből részlet: “Egy kifejlett medvének 100 hektár terület kell a fennmaradáshoz. Ebből 50 ha TARVÁGÁS és senkinek nem áll szándékába újraültetni – tisztelet a kivétel. A fennmaradó rész fele legelő. A medve megy legelni, hoppá, nincs mit, a juhok, marhák MINDENT tövig lerágtak. Nem gond megy az erdőbe ott is van kevés fű meg sok makk. Igen ám, de tömény juhszag száll az erdőben. Se fű se makk. Amit nem esznek meg a juhok azt FELSZEDIK a gazdák és megetetik az otthoni állatokkal. Ezek után átballag a málnásba, szedresbe, áfonyásba, itt mit talál? Erdei gyümölcsöt szüretelő EMBEREKET. Talán néhány gombával kihúzza ezt a napot, NEM, a gomba már rég KOSARAKBAN van. Esetleg vadcseresznye? annak a fáját éppen most vágják ki deszkának a fűrésztelepen. Megfogná ő a beteg vaddisznót vagy a sérült őzet, de ezt már rég megtették a SZABADON garázdálkodó juhászkutyák. Ezek után, mivelhogy elfáradt, de pihenni sincs ahol, mert sok a ZAJ az erdőben, átmegy a szomszédjához és elfoglalja a területet, de ott ugyan ez a helyzet. Innen, mivel erős a mi medvénk, a harmadik szomszédhoz.
    Mi történt? Van egy medve elméletileg 300 ha területtel. Az elüldözöttek HOVÁ mennek? Gyümölcsösbe majd PAJTÁBA, megenni azt a jószágot amelyik éppen az Ő táplálékán hízott meg szép kövérre. Hontalanok, meghúzzák magukat a táplálékforrások közelében, majd lopnak, rabolnak.”

    http://transylvaniantracker.blogspot.ro/2012/10/medvetamadasok-okai-szerintem.html

Szólj hozzá!