Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 18.4.2012

Hajdó-ház: zöldtetős családi otthon Székelyudvarhelyen

Miközben a passzívházak és a környezettudatos építkezés különösen nyugaton hódít, az itthoni építészek is hajlanak afelé, hogy az általuk tervezett épületek fenntarthatóak, környezetbarátak legyenek. Sorozatunkban olyan házakat mutatunk be Románia, és különösen Erdély területéről, amelyek már nem csak koncepció szintjén léteznek, hanem már megépültek, vagy épülőfélben vannak.

A BLIPSZ építészcsapat két tagja, Pásztor István és Benedek István, valamint Macalik Arnold tervezte a székelyudvarhelyi Hajdó család házát. A terv még 2007-ben megszületett, a család pedig nemrégiben költözhetett be az elkészült épületbe.

A háznak a legfőbb vonzereje természetesen a zöld tető, ám a Hajdó-ház nem kezdettől, tudatosan készült zöldnek, hanem a tervezési folyamatban alakult ki az az ötlet, hogy az épület ebből a szempontból is beilleszkedjen a tájba. A tulajdonos szerencsére könnyen beleegyezett, így született meg a zöld tető – meséli Benedek István.

A zöld tetők kiváló szigetelők, de ehhez az egész rendszert rétegesen fel kell építeni. A termőtalaj, amelyet aztán benő a fű – vagy esetleg gyeptéglákkal raknak ki – csak a hetedik réteg, alatta kavics, speciális vízáteresztő, majd egy vízmegtartó réteg következik, egy elválasztó-védőréteg alatt gumiszőnyeg, szintén szigetelés végett, mindezt pedig még egy izoláló anyag választja el a betontól. A tetőt egy öntözőrendszer tartja zölden, amikor nincs elegendő csapadék.

A ház ún. egytraktusú, vagyis az elrendezése lineáris, egymás után következnek az egyes helyiségek; az épület a „végén” kétszintesre nő. Itt kapott helyet az éjszakai blokk, a szülők hálószobája a földszinten, a gyerekeké pedig az emeleten. A tervezés során arra is odafigyeltek, hogy az egyik gyerekszoba később igény szerint kettéválasztható legyen.

A terasz délnyugat felé néz, a tetőről pedig remek kilátás nyílik a völgyben fekvő városra és a hegyekre. A ház déli fekvésű, belső udvara a hagyományos népi építészetet idézi, amelyben a belső udvarnak fontos szerepe volt. A kétszintes rész alatt egy szabadtéri nyári konyhát alakítottak ki, kemencével együtt.

Szintén a BLIPSZ, az FKM építészműhellyel közösen tervezett épülete a csíkszenttamási fogadókunyhó, amely a szerkezete és a használt anyagok többsége (fa) miatt szintén a fenntartható épületek közé lehet sorolni. A zuhanyzót és kamrát leszámítva teljesen nyílt terű fogadóház 2010-ben épült meg, és eddig az egyetlen elkészült épület abból a nyolcból, amelyet egy vidéki turizmust támogató program keretében terveztek megépíteni.

A BLIPSZ építészei szerint ha fenntartható, igazán környezetbarát építkezésre nincs is olyan nagy mértékű érdeklődés nálunk – elsősorban természetesen a magasabb árak miatt -, a fenntarthatóságra való törekedés azért jelen van. Például a szigetelésben oda lehet figyelni, hogy polisztirén helyett farostot vagy egyéb természetes anyagot használjunk, előbbi ugyanis izzasztja a falakat, így penészedéshez vezethet.

Címkék: , , , , ,

4 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Energ
    Közzétéve: 19.4.2012, 9:44 pm

    Nagyon tetszik 90% OK. De egy apró észrevételem van: az hogy a polisztirén “izzasztja” a falakat nagyon szakmaiatlan kifejezés és tovább növeli azt a téves képzetet az emberekben hogy a polisztirol lemezek használhtatatlanok az építkezésben. Lehet hogy ez a zöldtető alatt is poliszitorol lemez van? Ráadásul ezek a kifejezések hogy a fal izzad vagy lélegzik esetleg szuszog abszolút hibás útra terelhetik a laikusokat. Véleményem szerint légzárásról, páradiffúziós ellenállásról, kondenzvízről, felületi hőmérsékletekről, páranyomásról, hővezető képességről, relatív páratartalomról stb. lehet csak beszélni, az épületfizika erről szól, nem arról hogy emberi tulajdonságokkal ruházunk fel építőanyagokat. MÉGEGYSZER GRATULÁLOK A TERVEZŐKNEK ÉS A BERUHÁZÓNAK HOGY VOLT BÁTORSÁGA ÉS íGÉNYESSÉGE VÉGíGJÁRNI EZT A GÖRÖNGYÖS UTAT.

  2. A hozzászólás szerzője: Csabina Péter
    Közzétéve: 26.4.2012, 9:10 pm

    Minden egyes zöldtetőre speciális ültetőközeg, más néven szubsztrát kerül, tehát nem egyszerűen termőföld. Az ültetőközeg összetételét mindig az határozza meg, hogy milyen növényzetet terveznek rá.
    Erre a zöldtetőre is egy speciális keverék került.

  3. A hozzászólás szerzője: Kolcsar Zoltan
    Közzétéve: 19.9.2015, 1:51 pm

    Örvendetes hogy egyre inkább terjednek a zöldtetős megoldások e szerkezet minden előnyével együtt. Annyi megjegyzést fűznék hozzá hogy kavics helyett sokkal előnyösebb könnyebb a drén és víztartó rétegek használata ( nem visz jelentős plussz súlyt a tetőre, viztartó képessége – 10-20l/m2- messze felülmulja a kavicsét mi gyakorlatlag 0)

Szólj hozzá!