Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 16.7.2011

Kék béka – nem legenda, ellentétben a Milka tehénnel

Hím mocsári béka. Fotó: Juhász Ágota

Van egy békafaj Erdélyben, amelynek hímjei a szaporodási időszakban majdnem teljesen megkékülnek. Ez a mocsári béka, az ország egyik legritkább kétéltűje.

Demeter László

Romániai elterjedése Erdélyre és Észak-Moldvára korlátozódik, és itt is nagyon szigetszerű: nagyobb populációk csak az Érmelléken és a székelyföldi medencékben ismertek. A faj északi elterjedésű, Nyugat-Európától Szibériáig fordul elő, és helyenként nagyon gyakori. Erdély elterjedési területének déli határán van. Tipikus síklápi faj, kedvenc szaporodóhelyei a zsombékos sekély vizek, amelyek a folyószabályozások és vizes terület lecsapolások miatt nagyon visszaszorultak. A román természetvédelmi törvény szerint szigorúan védett, hazai jelentőségű faj, az Európai Uniós természetvédelmi törvénykezésben nem kapott kiemelt helyet.

Azt gondolhatnánk, hogy a hímek kékre verik egymást a nőstényekért, de ez nem így van. A hímek a többi békához hasonlóan nem folytatnak „igazi” verekedéseket, viszont esetenként nagy a tusakodás egy-egy nőstény körül. Ennek eredménye ritkán a nőstény pusztulása is lehet, mert ha több hím csimpaszkodik rá egy időben, megfojthatják.

Más kora tavasszal szaporodó békákhoz (gyepi, erdei béka) hasonlóan a mocsári békák is egy viszonylag kis területre gyűlnek össze március végén, április elején, itt zajlik a párkeresés és a petézés. Bár a mocsári béka hangja nem erős, távoli kutyaugatáshoz hasonlít, több tucat hím gyülekezete olyan zsongást kelt, ami a környékről odacsalogatja a békákat.

Hím mocsári és gyepi béka. Fotó: Demeter László

A békák körében különlegesnek számító kék színt a bőr alatt felhalmozódó szövetnedv adja. Nem teljesen tisztázott, mi ennek a kék színnek a szerepe. A nászruha a békáknál ritka jelenségnek számít. Több kutatás arra utal, hogy a mocsári békánál a kék színnek szexuális szelekcióban van szerepe, vagyis a nőstények a kékebb hímeket jobban kedvelik. Filmezés közben tapasztaltuk, hogy a békák gyönyörű kék színe beleolvad a víz felszínébe, tehát esetenként rejtőszínként is működhet, bár erre nem kaptunk utalást az irodalomban.

Hím mocsári békák gyülekezete. Fotó: Juhász Ágota

A gyepi és erdei békától szaporodási időszakban könnyen megkülönböztethető a hímek hangja és színe alapján, a szaporodási időszakon kívül már nehezebben. A többi barna békához hasonlóan a nőstények petecsomót raknak le, amelyek a petékből és az őket körülvevő nyálkás, átlátszó burokból állnak. Mivel egy nőstény évente egy petecsomót rak le (amelyben jó néhány száz pete is lehet), a petecsomók számából lehet következtetni a populáció nagyságára. A kutató dolgát nehezíti, hogy a mocsári béka gyakran ugyanazokban a tócsákban petézik, mint a gyepi és az erdei béka; a Csíki- és a Gyergyói-medencében pl. legtöbbször a gyepi békával együtt fordul elő. A gyepi békától a petecsomók kisebb mérete és szórtabb elhelyezése különbözteti meg (a gyepi béka petecsomói gyakran közvetlenül egymás mellett vannak).

A mocsári béka egy másik érdekessége, hogy a nőstények gyakran kisebbek a hímeknél, míg ez a békáknál általában fordítva szokott lenni. Erre a jelenségre nem kaptunk magyarázatot az irodalomban, de ennél a fajnál egyes kutatások szerint a nagy hímek nincsenek előnyben a kisebbekkel szemben, és ezt már a nőstények kis méretével magyarázzák.

Mocsári béka pár és petecsomók. A nőstény jóval kisebb a hímnél. Fotó: Juhász Ágota

A mocsári béka elszigetelt elterjedése valósággal kínálja magát a genetikai vizsgálatok számára. A kérdés (számunkra) az, hogy az erdélyi populációk mikor szigetelődtek el egymástól és más európai populációktól. Eddig egyetlen erdélyi populációt vizsgáltak más európai populációkkal összehasonlításban, a Rétyi Nyír-belit. E kutatás szerint a rétyi populáció genetikailag elkülönül a többi európai populációtól, és jégkori maradványfajnak tekinthető, vagyis az utolsó eljegesedés nem pusztította ki, illetve a jégkorszak óta folyamatosan jelen van a területen.

A mocsári béka egy látványos és Romániában rendkívül ritka faj, amelynek egyértelműen a Székelyföldön vannak a legnagyobb és feltehetően legegészségesebb populációi, tehát mint székely specialitás lehet(ne) velük „bőcsködözni”. Emellett be kell ismerni, hogy nem tudjuk, mink van. Nem ismerjük még ennek a látványos fajnak a pontos elterjedését, a populációk méreteit sem, pedig ezek előfeltételei a hatékonyan védelemnek, ami elsősorban az élőhelyek védelmét és helyreállítását jelentené.

Irodalom:
AmphibiaWeb 2010. Information on amphibian biology and conservation. Berkeley, California. Rana arvalis.
Babik W., Branicki W., Sandera M., Litvinchuk S., Borkin L. J., Irwin J. T., Rafinski J. 2004. Mitochondrial phylogeography of the moor frog, Rana arvalis. Molecular Ecology 13(6):1469-80.
Cogălniceanu D., Aioanei F., Bogdan M. (2000). Amfibienii din România. Editura Ars Docendi, Bucureşti.
Demeter L., Mara Gy. 2006. A mocsári béka (Rana arvalis) elterjedése és populációmérete a Csíki-medencében. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005: 439-450.
Demeter L., Benkő Z. 2008. Note on a large population of Rana arvalis in Romania. Zeitschrift für Feldherpetologie, Supplement 13: 355-358. Glandt D. & Jehle R. (szerk.): Der Moorfrosch/The Moor Frog. Laurenti, Bielefeld.
Hettyey, A., Herczeg, G., Laurila, A., Crochet, P.-A., Merilä, J. 2009. Body temperature, size, nuptial colouration and mating success in male Moor Frogs (Rana arvalis). Amphibia-Reptilia 30: 37-43.
Sas I., Covaciu-Marcov S.-D., Demeter L., Cicort-Lucaciu A.-Ş., Strugariu A. 2008. Distribution and status of the Moor Frog (Rana arvalis) in Romania. Zeitschrift für Feldherpetologie, Supplement 13: 337-354. Glandt D. & Jehle R. (szerk.): Der Moorfrosch/The Moor Frog. Laurenti, Bielefeld.

A szerző biológus (Sapientia EMTE Csíkszereda)
www.tocsa.eu
www.mountainhaymeadows.eu

Címkék: , , , , , ,

10 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Dr. Balázs Lajos
    Közzétéve: 19.4.2010, 2:11 pm

    Nem vagyok szakmabeli, de ámulatba ejtett az írás szakszerűsége, a téma érdekessége, ami elolvastatta velem a, bevallom számomra nem is vonzó világról szóló tanulmányt, nem kevésbé a szerző kutatói szenvedélye. Őszintén és örömmel gratulálok munkájához. (Balázs Lajos)

    • A hozzászólás szerzője: Demeter László
      Közzétéve: 19.4.2010, 2:57 pm

      Köszönöm szépen Tanár úr! Engem pedig a falusi szexualitásról szóló monumentális munkája fogott meg, amelyet mindenki figyelmébe ajánlok:
      Balázs Lajos: Amikor az ember nincs es ezen a világon. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009. Ebben a témában nem is áll olyan messze a néprajz és a terepbiológia, mint gondolnánk.

  2. A hozzászólás szerzője: Füleki Ildikó
    Közzétéve: 19.4.2010, 8:39 pm

    Azt hiszem, kedvelni fogom ezt a kék békát…:) Ha ilyen szövegkörnyezetben olvashatnák a diákok azt a sok száraz adatot a biológiai szakkönyvekben ,sokkal többen lennének természetrajongók…és talán megismerhetnénk sok olyan állatot, amelyektől elsőre kiráz a hideg… A fotók csodálatosak !
    Tényleg nem tudjuk,mink van.
    További sok sikert, kitartást !

  3. A hozzászólás szerzője: Lehel
    Közzétéve: 21.4.2010, 2:42 pm

    Üdv Laci látom még mindig kitartó és hű hódóloja vagy ezeknek a csodálatos kétéltű allatoknak, bevalom én is nagyon megkedveltem a veled töltött látogatások során.És gratula ehhez a képekkel illusztrált leiráshoz ami szerintem sokkal könyebben emésztehetö és betekintést enged olyan emberek számára is akik még joformán ‘nem is látka békát ‘ és talán ök is rájönek ,hogy nem is tudják miük van.

    • A hozzászólás szerzője: Demeter László
      Közzétéve: 21.4.2010, 9:33 pm

      Köszönöm Lehel, úgy látszik még be kell iktassunk pár közös kiszállást. szerintem fontos hogy minél több ember tudjon a természeti értékekről, így nem marad pár “elszállt” ember hobbija a természetvédelem. Ami meglepő és jó, hogy még mindig milyen sok ismeretlen érték lapul a közvetlen környékünkön is.

  4. A hozzászólás szerzője: Fülöp Árpád Zoltán
    Közzétéve: 29.4.2010, 8:59 am

    Nagyon érdekes írás. Érdekes betekinteni másnak a kutatási szakterületére. További sikeres cikkeket és kutatást!

  5. A hozzászólás szerzője: Cseh Janos
    Közzétéve: 28.2.2013, 9:28 pm

    Nagyon érdekes .Hol találhatók ?
    fotókat szeretnék készíteni .

    Üdv.: János.

  6. A hozzászólás szerzője: Zsirai Károly
    Közzétéve: 15.4.2013, 9:25 am

    Gratula az íráshoz és a képekhez. Ez a béka Mo-n is megtalálható valahol? Én is szeretném lefotózni. Köszi, Karcsi

  7. A hozzászólás szerzője: Dunnyuska
    Közzétéve: 4.4.2016, 5:43 am

    Szép napot mindenkinek! Én is szeretem a természetet, de előfordul, hogy valami negatív dolog közbe szól. Van a szomszédunk kertjében egy kocsonya, amelyben évek óta kifejlődtek mocsári békák. Ez még nem lenne baj, de a hangjuktól nincs nyugalmunk. Őrjítőek az éjszakáink. Mit lehet csinálni, ha nem tudjuk őket befogni, hogy számukra is megfelelő helyet találjunk nekik?

Szólj hozzá!