Think Outside The Box

Transindex rovatok


Pró és kontra | 3.4.2012

Házasság előtti szex: pró és kontra

Fotó: gépnarancs.hu

Amióta házasság intézménye létezik, a szexuális életet össztársadalmi szabályozásnak próbálják alávetni, törvényt vagy morált segítségül hívva. A szexualitás viszont az emberi létnek olyan erős összetevője, hogy kérdéses: van-e értelme bármilyen konvencionális keretek közé szorítani, miközben az erkölcs és a helyesség értelmezése koronként változik.

A Magyarországon frissen alakult Magyar Családtudományi Társaság első küldetésnyilatkozat-tervezetében károsnak nevezte többek között a házasság előtti szexet is azzal az indoklással, hogy “itt nem értékpluralizmusról van szó, hanem a jó és a rossz, az érték és a károkozás, az erkölcsös és erkölcstelen, az emberséges és az embertelen, a szabadság és a hazugság összekeveréséről”. Később a Társaság elnöke egy interjúban azt mondta, “borzasztó, hogy a házasság előtti szexről szóló mondat kikerült”.

A szex mindenkinek a magánügye – mondhatnánk, de sokan próbálnak közügyet kreálni belőle, gyakran eléggé visszataszító eredménnyel. Mi szólhat tehát a házasság előtti szex mellett, illetve ellene?

Kapcsolatainkból tanulunk önismeretet

Rápolti Kinga pszichológus

A házasság formája az évszázadok során lényegében nem sokat változott, a házasulandók érzelmi és szexuális attitűdje viszont annál inkább. A mai házasságok oly gyakori felbomlásának egyik oka feltételezhetően a házasság formai kereteinek rögzülése és humán tartalmainak dinamikus változása közötti ellentmondás. A házasság helyét hasonló szabály- és feltételrendszerrel – hűség, szerelem – egyre inkább átveszi az együttélés

Az egyén fejlődése az öröklött és szociális tényezők összhatásának eredője. Ha a legegyszerűbbre gondolunk, a csecsemő érzelmi téren gazdag örökséggel születik, amihez képest a mentális szintje jelentős késésben van. Születése után létfontosságú, hogy a különböző fejlődési szinteknek megfelelő tudnivalók a megfelelő időben kerüljenek birtokába. Olyan ez, mint az emberi beszéd elsajátítása. Közismertek az ún. Maugli-gyerekek esetei. Nyolc-tíz éves korú gyermek kitartó foglalkozás ellenére is alkalmatlannak bizonyul az emberi hangutánzásra, a beszéd elsajátítására. Ennek oka, hogy azok a csak aktuálisan és átmenetileg működő ún. „öröklött tanítómechanizmusok”, a beszéd megtanulását támogató genetikus programok ebben a korban már nem állnak az egyén rendelkezésére.

Ugyanez a séma alkalmazható az emberi szexualitás esetében. Szexuális viselkedésünket támogató genetikus programjaink záros ideig aktiválhatók. Aki tizenévesen nem próbálta ki magát partnerként, akivel eddig a korig nem esett meg az első szerelem, aki 18 éves koráig nem csókolta el első csókját, félő, hogy olyan természetes fejlődési lépcsőfokokat hagy ki, olyan „tudás”megszerzésétől foszthatja meg magát, melyek későbbi pótlása lehetetlennek bizonyul, megakadályozva felnőttként nemi élete gyakorlásában.

A ma emberének életformája, a jobb életkörülmények úgy tűnik, segítették a génekben tárolt információk gazdagabb kibontakozását. Ennek egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása a fejlődés felgyorsulása. A biológiai akceleráció az utódok testalkatának módosulásában és a korai nemi érésben is jelentkezik. Napjainkban a kamaszkor a biológiai, pszichológiai és szociológiai vizsgálatok eredménye szerint hamarabb kezdődik és tovább is tart. A ma embere életének tekintélyes részét fiatalként tölti.

Koraibb nemi érésünk előbb aktiválja pszichoszexuális fejlődésünket támogató genetikus programunkat, érzelmi érésünk viszont nem követte a biológiai akceleráció diktálta tempót. E két oldal fejlettségi fokának összehangolása válik szükségessé. Társas lényekként márpedig kapcsolatainkba való megmerítkezésünk válik érésünk színterévé.

A ma és a tegnap párjai ugyanazt az utat járják kapcsolatuk épülésében, építésében, a különbség a hogyanban van. A tegnap fiataljai udvaroltak/udvaroltattak, a ma párjai együttjárnak, majd később együttélnek. E két fogalom sem érzelmi késztetéseiben, sem tartalmában nem azonos. Udvarláskor az aktív szerep a férfié, akinek udvarlását a nő elfogadja vagy elutasítja. Az udvarlás előkészíti a partnereket, hogy eljussanak a házasságig, melyben feltételezhetően érzelmeik és szexuális törekvéseik beteljesülésének színterét látják. Az udvarlás a család szeme előtt zajlott, s a szülők véleménye, magatartása meghatározta a fiatalok kapcsolatának alakulását.

Az együttjárás kölcsönös döntés alapján kezdődik (és ugyanúgy végződik, ha a partnerek megelégelik egymást). Az együttjárás szó és fogalom a partnerek mellérendelt szerepére utal. A két ember egyenrangú és zárt egységet alkot. Ebből az egységből kimaradnak a többiek – pl. más udvarló -, de a szűkebb vagy tágabb értelemben vett családi vétójog is. A kapcsolat vállalása erkölcsi elkötelezettséget jelent: akik együttjárnak, hűségesek egymáshoz, de a kapcsolat bármikor felbontható.

Függetlenül attól, hogy az együttjárás együttéléssel/házassággal végződik vagy sem, ma is az a cél, hogy az egymás észrevevésétől, nézésétől, a kézszorítás élményén keresztül az első csókig, és azon túl is, fokozatosan jusson el a lány és a fiú egyaránt. Ez azért szükséges, hogy megismerjék, megtanulják, átéljék az érzelmek gazdag skáláját, mire eljutnak a szexuális kapcsolatig. Az egymás iránti határozott rokonszenv esélyt ad a szerelem megtapasztalására. A szerelem – és nem feltétlenül csupán annak intézményesített változata, a házasság – lehetőség a partnerek számára önmaguk kipróbálására, arra, hogy ismételten önmagukra ismerjenek – a másikban.

A szexualitás ajándékának védelme

Kosza Ágnes hegedűművész

Szexuális életet élni, vagy várni a házasságig? Egynéhány évvel ezelőtt olyan gyakorlati választ kaptam erre a kérdésre, ami egész életemre meghatározóvá vált.

Régen a házasság érték volt, ezért megérte várni. A legteljesebb önátadás védve volt a házasság «szentélyében». A feltétel nélküli szeretet fészke, amit nem hullámzó érzelmek, hanem tudatos döntések csiszoltak mind szebbé és ragyogóbbá. Ahol a szeretet kiáradása új életeket hozott létre.

Ma nincs szükség ilyesmire. Éppen elég kitartanom a tanulmányaimban, munkámban, hogy egyre magasabbra jussak. Nem marad energiám arra, hogy másra figyeljek. Társra vágyom ? A legközelebbi magányos ember mellém szegődik, szerzünk egymásnak pár percnyi örömet, aztán halad mindenki a maga útján. Kicsit többre vágyom? Összeköltözünk. Ideig-óráig. Mindhalálig ? Szó se róla. Csak amíg «működik». S ha mindenkiből elegem lett? Akkor is elég vagyok magamnak. Jöhet az önkielégítés. Sőt, ahhoz sem kell pár, ha gyerekre vágyom. Elég egy pár lefagyasztott spermasejt, és kész a lombikbébi.

Az a fontos, hogy magamnak éljem le az életem? Akkor a testem is ezt szolgálja ki. Éppen azt, amire vágyom. A pillanatnyi gyönyör feldob. De mi az, amit utána érzek? Biztonság? Elfogadás? Vagy üresség? Frusztráció? Ha már több ilyen kapcsolatom volt, nem biztos, hogy az önbecsülésem ezzel egyenes arányban nő. Az elkerülhetetlen kudarcok és elutasítások nagyon megtépázzák. Ha szenvedek attól, hogy nem kapok elég gyöngédséget és szeretetet, koldulok és zsarolok a testemmel. Mi lett belőle, dísztárgy vagy használati cikk? Emberségem hordozója volt.
Mire van szükségem? Szeretet-pótlékra vagy szeretetre?

„A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha.” 1Kor(13:4-8)

Te vágysz arra, hogy szeressenek és elfogadjanak, úgy, ahogy vagy? Nem azért, amit adni tudsz, vagy amire képes vagy, hanem egyszerűen azért, aki vagy? Az, aki csak önmagáért él, sosem lesz képes így szeretni téged. És amíg te vagy önmagad számára a középpont, addig te sem fogsz tudni így szeretni senkit.

A feltétel nélküli szeretet megtanulása göröngyös, de gyönyörű út. Ha az élet nem rólam szól, megosztom valakivel. Építek valakivel. Rábízom magam valakire, úgy, ahogy vagyok, és elfogadom őt, úgy, ahogy van. Az igazi szerelem a teljes embert mozgósítja. Nemcsak fizikai vonzódásról és izgalomról van szó. Ebben benne van a teste, lelke, gondolatai, vágyai, érzései, céljai, álmai… Mindene. Az élete. Ezt csak olyan valakivel osztom meg, akiről tudom, hogy nála biztonságban van, értékeli és vigyáz rá, és aki ugyanígy rám bízza magát. Ekkor már felelősek vagyunk egymásért. Éppen ezért nem bízom rá magam valakire, utána még valakire, később még valakire. Mert egy idő után félő, hogy széthullok…

Mindezt akkor értettem meg, mikor megtapasztaltam, hogy nem kell más elismerését keresnem ahhoz, hogy boldog legyek. Nem az elvárásokkal teli, hanem a feltétel nélküli szeretet mutatta meg, hogy méltóságom van. Ez a szeretet feltárta, hogy értékes vagyok, úgy, ahogy vagyok, és megtanultam tisztelni magam, mert ő tisztel.

Ez a szeretet Istentől jött, és megértette velem, hogy a «Ne paráználkodj» parancs nem eltiltás a jótól, hanem az emberi méltóság, kapcsolatok, és a szexualitás ajándékának a védelme. Hogy a maga helyén, rendeltetésének megfelelően lehessen a házastársakat összekötő kapocs, öröm, és élet forrása.

Te ellenzed a házasság előtti szexet?

View Results

Loading ... Loading ...
Címkék: , , , ,

20 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: Mizmór
    Közzétéve: 3.4.2012, 10:38 am

    A probléma ott van, hogy amikor a házasság előtti nemi életet tiltó törvényeket kitalálták, túlságosan nem volt nehéz betartani, mert tizenegynéhány éves korban már házasodtak. Így a törvény a már meglévő házassági kapcsolatokat védte. Így a nemi érettség vége és a házasság kezdete nagyjából egyidőben történt. A klasszikus “Ne paráználkodjál!” is arról szól, hogy legyél szíves más férjét/feleségét nem lenyúlni és vice versa, azaz a meglévő kapcsolatokat védte. De mi van akkor, amikor a házasságkötés ideje lassan több mint tíz évvel kitolódott, és a nemi érés távolról sem esik egybe a társadalmilag nagyjából általánosnak nevezhető házasságkötési életkorral? Valóban a kérdés az, hogy elvárható-e valakitől, hogy 25-30 éves koráig szűz maradjon? Mert attól, hogy 2000 évvel ezelőttől szinte a századfordulóig (Széken pl. még az 1970-es években is) a lányok 14-18 éves korig már férjhez mentek, és a férfiak se túlzottan később, nem várható el, hogy ez ma is így történjen. Akkor hogyan lehet összhangba hozni a régi bibliai családvédelmi törvényt a mai helyzettel? Na erre még nem találták meg az egyházak sem a választ. Vannak akik a betű szerinti értelmezést pártolják, és teljesíthetetlen elvárásokat fogalmaznak meg, a másik oldalon meg az említett bibliai törvényt semmisnek nyilvánítják, és ahogy látszik, a családot, az elkötelezett kapcsolatokat sem papíron sem morális értelemben nem védi semmi, csak kinek-kinek az egyéni felelősségének a szintje, ami viszont meglehetősen széles skálán mozog. Mi lehet az arany középút?

  2. A hozzászólás szerzője: Manó
    Közzétéve: 3.4.2012, 1:00 pm

    Akárhogyis magyarázzuk, a házasság előtti sex rontja az emberi kapcsolatokat, csak szét kell nézni a sok válás között. Akinek ideje van, és érdekli, az olvassa el ezt a blogot, nagyon megéri!

    http://biztosut.blogspot.com/

    • A hozzászólás szerzője: BT
      Közzétéve: 3.4.2012, 3:11 pm

      Időm nem volt elolvasni a blogot, de az bizos, hogy nem a házasság előtti szex miatt növekedett meg a válások száma. Rontja az emberi kapcsolatokat? Milyen értelemben? Nem kell fűvel- fával lefeküdni, de azért érdemes kipróbálni azt, hogy működik-e együtt a szexuális élet, mielőtt még összekötnéd valakivel az életed “mindörökre”.
      Te nadrágot is ugy vásárolsz, hogy nem próbálod fel előtte?

      Lehet, hogy pontosan azért válik el tőled a férjed/feleséged, mert nem jó veled az ágyban és más mellett találja meg ezt az örömet? Talán jobb ezt elkerülni, nem?

  3. A hozzászólás szerzője: kriszta
    Közzétéve: 3.4.2012, 4:51 pm

    Ez elég old school meglátás (bocsánat a pimaszságomért). Már pszichológusok is megírták, nincs olyan hogy “nem jó a szex” valakivel, mert a testi együttlét lelki összhangon alapszik. Ha nem feszengek, biztonságban érzem magam, nem érzem magam kihasználva, teljesen el tudom magam engedni és élvezni tudom az együttlétet, arról nem is beszélve, hogy őszintén tudok a partnerem fele ezzel kapcsolatban információkat is közölni, amit amúgy nem tehetek meg, mert “még azt gondolná rólam, hogy….”. A házasság előtti együttlétben mindig benne van a félelem, a “nem kivánt hozadék”-tól, ez házasságban szintén nem merül fel. A gyerekre áldásként néznek, és nem csak nem kivánt mellékhatásként, egy gyönyörteli éjszaka után.

  4. A hozzászólás szerzője: shannon
    Közzétéve: 4.4.2012, 8:17 am

    Neee na!!! Hagyjuk már az álszenteskedést, az önmaguk megjátszását. Ezt az önmegtartóztatásos sallangot azért alálták ki régen, mert érdekek fűződtek a házassághoz, vagyonok, országok, cimek álltak vagy buktak rajta. Azonkivül egy férfi soha nem lehetett biztos abban, hogy a saját gyerekét neveli, ezért kellett a nőnek szüzen férjhez menni, amikor a nászéjszakáján megerőszkolták, mert halvány lilája nem volt mivel jár a szex. ahhoz, hogy ez könnyebben betartható legyen, vontak egy misztikus maszlagot a szüzesség köré és elhittték a nőkkel , hogy ők szentek és a szex mocskos dolog, aminek a gondolatával nem is szabad foglalkozni, igy ők önként vállalták mindezt. De a férfinak korántsem volt ilyen szigorú, mint azt jól tudjuk. És mi a helyzet azzal, hogy a házasság után egyes helyeken, nyiltan tartottak szeretőket. Az erkölcsös tán? Én is rosszallón nézek azokra a fiatalokra, akik divatból szexelnek, de ki mer nekem utamba állni, mikor a szeretett társ karjaiban fellobbannak a természetes érzéseim? Csak, mert még nem vagyunk házasok???? Ez magánügy!!! Nincs senkinek beleszólása! Miért lenne rossz? A mai társadalom sárbatipor minden értéket, de talán ez egy normális reakció annyi évszézadnyi elfojtás után. Ébresztő!!! A szexegy természete és normális dolog, nem kell könnyű árunak nézni, de túlmisztifikált álszent ködbe se burkolni!

  5. A hozzászólás szerzője: BT
    Közzétéve: 4.4.2012, 9:51 am

    Egyet kell értsek shannon-nal. Én nem ítéllek el azért meg így gondolkodol, megvan hozzá a jogod. Amugy, ha az én meglátásom old school, akkor milyen a tied? Ha te a pszichológusok állításaira akarod rábízni magad, akkor hajrá. Kérdezz csak meg bárkit, akinek volt már szexuális élete, hogy van olyan, hogy nem jó a szex. Mindennek megvannak a fokozatai: van akivel közepes, van akivel jó és van akivel nagyon jó . De ennek mércéit csak akkor tapasztalhatod meg, ha már próbálkoztál előtte. Amugy meg honnan fogod tudni, hogy mi a jó szex, ha előtte még sohasem próbáltad.
    Szorítok neked ahhoz, hogy abból a nagyon kevés számú férfiból megtaláld a neked valót, amely úgy menne bele a házasságba veled, hogy előtte nem szereteztek. Ezt most őszintén kivánom, minden iróniát félretéve.

  6. A hozzászólás szerzője: Telegdi-Csetri Áron
    Közzétéve: 4.4.2012, 10:48 am

    1. Áltudományoskodni nincs értelme, moralizálni sem, ez jogi kérdés.
    2. Jogi értelemben a HESz privát kérdés.
    3. Azok a kísérletek, melyek az előző kettőt erőltetik, ha nem is közvetlenül, de a jogállás megváltoztatását célozzák.
    4. Az állam és az egyház újraegyesítése civilizációs visszalépés, konkrétan a középkor fele.
    5. Egyetlen kiút: meg kell alapítanunk a házasság előtti szex egyházát.

  7. A hozzászólás szerzője: Kocsis Zoltán
    Közzétéve: 4.4.2012, 12:56 pm

    Kedves hozzászólók!
    Amikor felmegyünk egy magas hegyre, és keskeny párkányokon, ösvényeken kell végiggyalogolnunk, milyen jól jön egy vaskorlát, amelybe belekapaszkodhatunk. Igaz? Szívesen fogjuk a korlátot, mert ennek segítségével biztonságosabban, könnyebben végigmehetünk a veszélyes szakaszon.
    A “ne paráználkodj” parancsolat is egy ilyen “korlát”, amely bennünket segít….mert Isten csak jót akar nekünk. Ezt el kell hinnünk. Miért lennénk annyira bolondok, hogy nem fogjuk meg a korlátot???Én vártam a házasságkötésig és nem bántam meg.

  8. A hozzászólás szerzője: kerekerdesz
    Közzétéve: 4.4.2012, 3:39 pm

    Sziasztok!
    Magánügy-e a szex? Akinek igen, az maradjon a maszturbálásnál!!!
    Az magánügy.
    A társ, akivel szeretkezel nem egy nadrág, amit felpróbálok mielőtt felveszem.
    Hogy lehet egy embert egy tárggyal egy lapon emlegetni, és ráadásul mindezt büszkén fel is vállalni?!
    Igazán sajnálni tudom azokat, akik még nem érezték meg a kettősséget, a TE és ÉN viszonyát a szexben; akik nem veszik észre, hogy a MÁSIK ott szuszog mellettük, miközben maguk csak a saját lihegésüket hallják!!! Igen, nekik magánügy a szex.
    Ha már ott vagy, hogy szexelsz házasság előtt is, akkor ne nadrágokat próbálgass – arra ott a zokni, amit nyugodtan próbálgathatsz. (Utána pedig nézz a tükörbe 😉 !) Ha szeretkezel, élj! Vedd észre a másikat, és adj neki valamit, ne pedig elvedd tőle, ami neked kell. Az rablás, a másik kifosztása! Ha pedig így adsz, akkor könnyebben megkapod azt, amit vártál. Sőt még annál is többet. Próbáld csak ki egyszer…
    Ezért nem gyermekjáték, ezért nem élvezet és nem csupán szórakozás!!!

    • A hozzászólás szerzője: BT
      Közzétéve: 5.4.2012, 10:18 am

      kerekerdesz, az én szexuális életem magánügy, de nem tabu. Kinek az ügye a szexuális életed, ha nem a tied és a párodé? :)) A nadrágfelpróbálást meg meglehetősen félreértetted. Nem személyt tettem egyenlővé egy tárgyal, hanem egy folyamatot próbáltam példázni, mégpedig azt, hogy véleményem szerint mindenképpen érdemes a hásasság megkötése előtt szexuális kapcsolatba kerülnöd azzal a személyel, akivel összekötöd az életed. Nem feltétlenül kell mindent félreérteni és egy bő iróniával megtoldani 😀
      U.I Próbálgass te nyugodtan zoknit:)) Nekem nincs rá szükségem!

      • A hozzászólás szerzője: Kerekerdész
        Közzétéve: 5.4.2012, 4:10 pm

        Hm… Kedves BT!
        Sajnálom, ha félreértettelek. Komolyan! Mert annyival is kevesebbet tudok a világról.
        Néhány megjegyzés, ha már személyesre vetted a dolgot. És ez uton is köszönöm a választ.
        Ha már a párodat is megemlítetted, magad támasztottad alá, hogy ez a szép kis történet nem magánügy. Persze ettől még nem is közügy. Ez a TI ügyetek. Tehát nem csak a sajátod.
        Továbbá: kérlek olvass máskor figyelmesebben, és gondold végig Te is amit olvasol.
        “Te nadrágot is ugy vásárolsz, hogy nem próbálod fel előtte?”
        Ez nem egyenlővé tétel, és én nem is úgy utaltam rá. Viszont igen erős hasonlat, ami továbbra is tárgyiasít egy embert. Ha jól értettem itt az egymáshoz való hozzáállást akartad példázni. Én meg ezt kifogásoltam, és teszem továbbra is.
        A kritikának pedig igenis része lehet az irónia. Ha valamit bírálsz annak legyen éle, ne pedig valami langyosvizet öntsél a másikkal szembe!
        Azt ismét sajnálom, hogy az egész szövegemből csak azt vetted észre, amit személyesnek vettél: a nadrágot és a zoknit. Az ÉN és TE viszonya a szeretkezésben, és ebből kifolyólag a szex eme röpkén vázolt varázslatos szelete nem jutott el hozzád. Bízom benne, hogy talán most…
        U.I. Legyél egy cseppet eredetibb, ha már kritizálsz, sőt utasítasz! Mutass valami újat 😉 !

  9. A hozzászólás szerzője: Dunai
    Közzétéve: 5.4.2012, 2:25 pm

    De mi van a házasság utáni szexszel? arról senki nem beszél.

  10. A hozzászólás szerzője: Hartel Tibor
    Közzétéve: 6.4.2012, 6:44 am

    @Dunai – jo komment :)
    Sztem semmi gond nem kellene legyen a hazassag elotti szexualitassal. Resze a kiegyensulyozott eletnek. Viszont okosan kell vele banni (mindenki dontse el mit jelent ez, privat ugy). Jol fogna egy okos (okos: erosen fugg ki tartja, hogy tartja – mert siman lehet parodia belole …) szexualis neveles. Tobb faluban latom hogy a fiatalok koreben egy eros ‘szexualis felszabadulas’ tortenik – vlsz ez resze a hagyomanyos tarsadalmi rendszer fellazulasanak es itt tornek elo az osztonok mert nincs ami kordaban tartsa oket. Sok a 16-17 eves terhes lany. Ez mar nem jo.

  11. A hozzászólás szerzője: Halford
    Közzétéve: 6.4.2012, 9:44 am

    A házasság előtti szex tiltásának megvolt a maga funkciója. Amikor még nem volt fogamzásgátlás, ezzel is védték a lányanyaságtól a nőket, nem? Ez is fontos funkciója lehetett a tiltásnak! A férfiakkal szemben persze elnézőbb volt a társadalom, hiszen “az ő hasuk nem nő meg”, ahogy nagyanyám mondotta. Nagyanyáinkba még belenevelték, hogy “a nő havonta tisztul, tehát ő meg tudja állni, Ő ilyen biológiailag, a férfinak viszont mennie kell, ha rájön, mert úgy van teremtve”. Ilyeneket mondott falun élő nagyanyám és kolozsvári házinénim — mintha csak összebeszéltek volna, pedig nem ismerték egymást. Ebből arra következtetek, hogy az ő generációjukban a lányokba ezt belenevelték.
    Amúgy szerintem a mai világban nem szerencsés, ha úgy kötsz házasságot, hogy soha mással még nem volt részed szexben. A mai világban az lehet a következmény, hogy huszonévesen a társ felébred, hogy ő még tapasztalni szeretne, és elválik. Kell egy kis tapasztalat. Mással-másokkal. Előtte.

  12. A hozzászólás szerzője: z
    Közzétéve: 6.4.2012, 1:14 pm

    Húha. Ez most komoly? Nagy az erőlködés, hogy polémiát váltsunk ki az emberek között. Ez érthető. Ez jó dolog. De hogy egy ilyen őskori problémán kezdjünk újra rágódni…. Most mondja meg valaki őszintén, kinek aktuális a téma? Inkább arról kéne vitázni, hogy ovi előtti szex vagy utáni…

  13. A hozzászólás szerzője: sugarka
    Közzétéve: 10.4.2012, 7:40 pm

    “Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz… ” (Kis Herceg)
    Napjainkban nem a házasság előtti nemi élet kérdése a lényeg, szerintem a legfontosabb az lenne, hogy a szülők, az iskola, a társadalom nevelje úgy gyermekeit, hogy tudatosan, éretten kezdjék el élni nemi életüket. Bizonyos kort elérvén az ember számára igenis fontos a nemi élet gyakorlása, de érdemes azért megfontolni, kivel és miért..

  14. A hozzászólás szerzője: quietist
    Közzétéve: 21.4.2012, 10:44 am

    Olvastam itt mindenféle véleményt, és gondoltam tollat ragadok, hogy érthető legyen a házasság. Először is beszélhetünk szemszög-ről. Az, aki a saját emberi és önnön életfilozófiája alapján gondolkodik a házasságról és a házasság előtti szexről, nos millió okot és érvet felhozhatnak (melyek szerintem nevetségesek). Viszont senki nem kérdez véleményt a házasság „alkotójától”. A statisztika azt mutatja, hogy a házasságtörések és válások növekvő tendenciát mutatnak. Évről évre többek. Mit tesz az olyan ember, aki nem a szeretetre alapozta a házasságát? Előbb utóbb csalódik, és azon veszi észre magát, hogy mindenben vigaszt keres, csupán ott ahol valódi szeretetet kap azt nem hajlandó, és nem akarja „átvenni” és azt értékelni. Kipróbálni? Az ember ennyire esztelen? „Az Isten őt adta nekem, de én kipróbálom, hogy az ágban is megfelel, mert az Isten is tévedhet”. Nos jó én nem ítélem el azokat, akik próbaházasságban gondolkodnak. Csupán tényként alítom, hogy az a szeretet, amiről én tudok, és aminek az eredete Istentől van, az nem „próbál” szeretni, hanem Szeret. Ja, hogy a házasság összetartó ereje a szex? Köszönöm, de az én házasságomat majd ne tartsa csak össze a hús, hanem az örök szeretet.

  15. A hozzászólás szerzője: czékla
    Közzétéve: 22.4.2012, 9:21 pm

    Az első szeretkezés jó esetben egy szövetség megpecsételése. Rossz esetben testi funkciók kipróbálása. Azt, hogy ki mikor és kivel szánja rá magát erre a cseppet sem elhanyagolható aktusra magánügy. De azt nem hiszem, hogy az a személy, akivel végül egy életre szóló szövetségre lépsz (mert a házasság az), örvendeni fog, hogy te már “pecsételtél”. Elhiszem, hogy van akivel jó és van akivel fantasztikus. De én ezt tapasztaltam egy adott kapcsolaton belül is. És a jó és a fantasztikus között a különbség az volt, hogy lelki szinten mennyire voltunk egy hullámhosszon.

  16. A hozzászólás szerzője: kuki
    Közzétéve: 28.12.2012, 10:22 am

    Nos, én fiú létemre már lefeküdtem pár lánnyal, a feleségemmel 3 évig nem, csak miután elvettem feleségül, az én ötletem volt és vallásos sem vagyok. A lényeg hogy nem bántam meg egyáltalán, sőt.

Szólj hozzá!