Think Outside The Box

Transindex rovatok


Aktualitás | 29.2.2012

Románia környezetvédelmi problémáinak toplistája

Fotó: Kósa István

Amikor Románia ökológiai problémáiról esik szó, néhány ikonikus esetet lehet azonnal felidézni: Verespatak, vásárhelyi kombinát, erdőirtás. Azonban egy moldvai lakosnak kevésbé fájhat, hogy mi történik a Szigethegységben, ugyanígy egy szatmári sem érzi az Azomureş füstjét. Megnéztük tehát, milyen problémákat panaszolnak be a lakosok vagy a civil szervezetek, és ezeknek országos összesítése milyen képet eredményez.

Rácz Tímea

Toplistánkat a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumtól kikért információk alapján állítottuk össze, ahonnan kérdésünket – Melyek voltak az utóbbi évben leggyakrabban jelzett/legrelevánsabb ökológiai problémák? – továbbították a Regionális Környezetvédelmi Ügynökségeknek (RKÜ). Az általuk visszaküldött válaszokat összesítettük, az egyes problémák előfordulási gyakorisága alapján. A teljes dokumentum ide kattintva letölthető.

1. Szemét

Az országban szinte nincs olyan Regionális Környezetvédelmi Ügynökség, ahol ne jeleztek volna nem megfelelő szeméttárolásra, szemetes vízpartokra, vagy éppen hulladéktárolók hiányára vonatkozó problémákat. Azokban a megyékben is, akik csupán annyit jeleztek, hogy „a szokásos” problémákról érkeznek bejelentések, valószínűsíthetjük, hogy ezek között szerepel a szemét.

A helyszínek, ahol szemetelésre panaszkodnak, változatosak: folyópartok, települések határai, illegális szeméttárolók, kirándulóhelyek. Az okok is különböznek: Iaşi-ban például a hulladékkezeléshez szükséges infrastruktúrára panaszkodnak, máshol az emberi hanyagságra.

Szemétdomb Roska falu mellett. Fotó: Sebők Botond

A suceavai székhelyű ügynökség kivételt képez: innen azt közölték, hogy az egyes városok önkormányzatoknak sikerült megoldaniuk a hulladéktárolás problémáját, illetve abban a két városban (Botoşani és Târgu Neamţ), ahol még mindig létezik szemétdomb, idén július közepéig szintén megszűnik.

2. Veszélyes, mérgező anyagok

A két legjellemzőbb, ikonikus eset az Azomureş és a kiskapusi üzemek (utóbbiak már nem működnek, a szennyeződés azonban maradt). A marosvásárhelyi kombinát ammónia-kibocsátása gyakran lépi túl a megengedett értékeket, emiatt 2011-ben többször büntetést is fizettek. Kiskapus pedig néhány elemzés szerint nemcsak Románia, hanem Európa legszennyezettebb települése volt a csernobili katasztrófa előtt; az ipari tevékenységekből származó nehézfémek az egész környék talaját beszennyezték.

Szintén ammóniaszennyezést jeleztek Bákóban az AMURCO műtrágya-gyár miatt; Botoşani környékéről pedig halpusztulást, illetve a talajvíz szennyezését jelentették veszélyes anyagok (nitritek) miatt. Vaslui megyében hasonló talajvíz-szennyezés 29 települést érint.

Kiskapus. Fotó: Wikimeda Commons

Kőolajszennyezést, valamint kőolaj-feldolgozásból származó hulladékok nem megfelelő tárolását a pitesti-i és prahovai Környezetvédelmi Ügynökségnél jeleztek, ezekért több benzinkút vagy feldolgozó felelős. Maros megyében, Dicsőszentmártonban azt kifogásolták, hogy nem zárták le a megszabott időben (2011 decemberében) a már nem működő vegyipari kombinát retenciós medencéjét.

>>Az Azomuressel kapcsolatos anyagok a TOTB-n

3. Légszennyezés

A nagyvárosokban a közlekedés okozta légszennyezést emelik ki; Bukarestből és Temesvárról konkrétan azt közölték, hogy a szálló por gyakran meghaladta a megengedett PM10-es értéket. Târgu Jiu-ban olyan lakossági bejelentés érkezett, miszerint az építkezési anyagokat gyártó Simcor Var vállalat is légszennyezésért felelős, aminek nyomán a Gorj megyei ügynökség méréseket végzett, de megállapította, hogy az értékek a megengedett határokon belül maradtak.

Krassó-Szörény megyében a Tăuşani–Boşneag meddőhányó kiszáradt ülepítőtavaiból származó porra érkeztek panaszok, az ügynökséghez beérkezett bejelentések szerint Gyergyószentmiklóson pedig az utak rossz állapota miatt szennyezett a levegő.

4. Bányászat

Verespatakon és környékén kívül is számos probléma adódik a bányászatból, amelyeket elsősorban az ülepítő tavak, zagytározók okoznak. Ezek közül több tavon (Tărnicioara, Călimani, Pârâul Cailor, Dealu Negru) jelenleg is tart az ökologizálási folyamat; máshol, például Balánbányán vagy Hargitafürdőn nem kezdték el, és ezt panaszolták be. Hargitafürdőn a bányászati tevékenységek a Tolvajos-patak vizét is szennyezik.

Zagytározó Veresvölgy mellett. Fotó: Sebők Botond

5. Zajszennyezés

Akárcsak a légszennyezés esetén, itt is a közlekedés a nagyvárosokban előforduló zajszennyezés fő forrása, ezt Bákóban, Kolozsváron, Bukarestben, Szatmáron jelezték. Előfordul még panasz a tömbházak földszintjén működő éttermekre is, illetve a Simcor Var vállalatra, a légszennyezéssel együtt.

Bukarest zajtérképe. Kattints a nagyobb felbontásért!

>>Zajszennyezéssel kapcsolatos írások a TOTB-n

6. Védett területek károsítása

A védett területeken (Natura 2000 vagy egyéb) okozott károkat egy kategóriába összesíthetjük, de ezek változatosak. Bákó megyében például a Buciaş természetvédelmi rezervátumban illegális szemétlerakókról jelentettek, a három megyét érintő Lunca Siretului Mijlociu Natura 2000-es területen nem engedélyezett halászatot és turizmust figyeltek meg, a Galbeni tó partján pedig illegális fakivágások történtek.

Ugyancsak erdőirtásról számoltak be a németságipusztai (Hunedoara Timişană, Temes megye) Natura 2000-es területen is, ugyanitt ásatásokra és a kiásott föld tárolására is panaszkodtak.

7. Erdőirtás, városi zöldövezetek nem megfelelő kezelése

Konkrétan a városok közül csak Temesváron és Kolozsváron jelezték fák kivágását, utóbbi Regionális Környezetvédelmi Ügynökségére beérkezett panaszoknak 13%-át tették ki az erre vonatkozó bejelentések. Szatmáron az új építkezések következtében fogy a zöldövezet, illetve a bejelentések szerint „katasztrofálisan kezelik” a zöldövezeteket.

Fakitermelés Bálványos és Sepsibükszád között

Városon kívüli erdőirtást az említett természetvédelmi területeken kívül Vâlcea megyében jeleztek. Egészen pontosan egy állampolgári bejelentés nyomán az Európai Bizottság magyarázatot kért a román hatóságoktól a Kárpátokban történő nagyméretű erdőirtásokkal kapcsolatban, és az erre megfogalmazott válaszhoz a vâlceai RKÜ álláspontját is kikérték.

>>Mekkora zöldövezet van Sepsiszentgyörgyön?
>>Mekkora zöldövezet van Szatmáron?
>>A nevelés lehetne fegyver a vandálok ellen: zöldövezetek Kézdivásárhelyen

8. Nem megfelelő állattartás, bűz

Botoşani, Temesvár és Szatmár környezetvédelmi ügynökségén jelezték, hogy a nem megfelelő állatartás – higiéniai előírások be nem tartása, a lakóházak közelében nevelt állatok – bűzt, szemetet, szennyezéseket eredményeznek. Az is előfordul, hogy az ürüléket, vizeletet egyenesen a szennyvízrendszerbe, vagy akár a panaszosok területére öntik az állattartók.

9. Hétvégi turizmus

Bákó megyében több ízben is jelezték, hogy a hévégi turizmus következtében károsulnak a kedvelt kirándulóhelyek, több folyó és tó partja, valamint parkok, erdőszélek. Ennek oka elsősorban a szemetelés és a nem engedélyezett tűzgyújtás.

Iaşi megyében a Repedea domb és a Bârnova-erdő természetvédelmi területek károsulását jelezték a szervezetlen hétvégi turizmus következtében. Az adódó problémák között itt is a tűzgyújtást, a szemetelést, valamint az ott élő fajok háborgatását emelik ki.

>>Norma lesz a jóérzés: elfogadták a pikniktörvényt

10. Törpe vízierőművek

A hegyi patakokra épített törpe vízierőművek problémáját két megyében, Kovászna és Piteşti Környezetvédelmi Ügynökségénél jelezték. Barót környékén 25 civil szervezet fogott össze és tett bejelentést, amelynek következtében az ügynökség tovább vizsgálja az építési engedélyeket, és a dokumentáció újraírását kérte.

Patak medrében vezetett cső, törpe vízierőmű építésekor. Dan Păvăloiu felvétele

Argeş megyében (Piteşti) többek között a Greenpeace és a National Geographic szerkesztője tett bejelentést a Capra, Buda és Otic patakokon épülő törpe vízierőművekkel kapcsolatban. Az ügynökség azonban hangsúlyozza, hogy az építkezések törvényesen folynak, illetve a megújuló energia minél nagyobb mértékű hasznosításának elvébe illeszkedik. Az ügynökség felhívta a reklamálók figyelmét arra is, hogy a vízierőművek valójában a tisztább energiát szorgalmazzák, így környezetbarátabbak.

Futottak még: talajerózió, a túlszaporodott hódok kártékony hatása (Brassó megye), tarlóégetés (Gyergyói-medence), fajpusztulás (Bihar megye).

Címkék: , , , , , , , , , , ,

0 hozzászólás

Szólj hozzá!