Think Outside The Box

Transindex rovatok


Védett fajok | 2.7.2011

Szomszédunk, a fehér gólya

Gólyapár: a hím valamivel nagyobb (~3,8 kg) mint a tojó (~3,3 kg), de a nemek kinézetre hasonlóak (fotó: Szabó D. Zoltán)

Ma már webkamerák és napelemes műholdas GPS-es rádióadók útján követhetjük nyomon az egyetlen nagy termetű, az ember szomszédságában költő madarunknak, a fehér gólyának (Ciconia ciconia) a három kontinensen zajló mindennapjait. A rómaiak számára szent madarat „avis pia et benigna” a nép még cakó, eszterág, koszta, gagó néven is ismeri. Afrikában sáskamadár a neve, mely ottani fő táplálékára utal.

Kósa Ferenc

Habár Kárpát-medencei előfordulásukról már a 13-15. századból vannak írásos feljegyzéseink, egyes területeket csak később hódítottak meg: a Székelyföldön például csak a 19. sz.-tól ismert a költése.

Erdélyben a gólyák fő életterét az alföld, a nagy folyók völgye mentén húzódó nyílt, vizes területek jelentik: a legtöbb gólyával Szatmár és Temes megyékben, a Székelyföldön, illetve Dél-Erdélyben az Olt mentén találkozhatunk. A 2004-2005-ben lezajlott VI. nemzetközi gólyaszámlálás keretében 2306 fehér gólyapár erdélyi költését sikerült regisztrálni, erdélyi állományát 2600-2700 párra becsüljük (Romániában 5000-6000 ezer pár költ). A legtöbb gólyafészekkel rendelkező helységeink Csíkszentsimon és Kereszténysziget: ~ 30 pár költ mindkét helységben

A fészkek nagyrésze falvak területén található. Egyre csökken a hagyományos fészekrakó helyek száma, így ma már ritkán látni kéményre, csűrtetőre, fára épített fészkeket. A fészkek legnagyobb része átkerült a villanyvezetékek betonoszlopaira. Az első ilyen fészkek 1971-ben jelentek meg hazánkban és arányuk az elmúlt 30 év alatt 83,5%-ra nőtt. Az európai gólyák jelentős része pusztul el évente az áramütés következtében. A veszélyeztetett, villanyoszlopokon levő fészkek megemelt állványra való áthelyezése és a veszélyes oszlopok leszigetelése jelenti ebben az esetben a megoldást. Az utóbbi években áramszolgáltató vállalatokkal történt tárgyalások eredményeképpen mintegy 1100 romániai gólyafészek került át a biztonságot jelentő fészektartó állványokra.

A madárvédő tárasaságok és az áramszolgáltató vállalatok közös erőfeszítésének eredményeképpen eddig ~1100 gólyafészektartó állvány került Romániában kihelyezésre (fotó: Papp Tamás)

Az erdélyi gólyák tavaszi megérkezésének középnapja, a több évtizedre kiterjedő megfigyelési adatok alapján, a március 25-28 közötti időszakra tehető. Erdélybe nagyrészt a délkeleti Porta ciconiarumon, a “Gólyakapun” keresztül jutnak be.

A fészket előbb a hím foglalja el, őt követi néhány nap múlva a tojó. Ez után kezdenek hozzá a fészek tatarozásához. Egy új fészket nyolc nap leforgása alatt tudnak megépíteni, ezt a pár rendszerint több éven keresztül használja. A fiókák 3-4 éves korukban költenek először: a gyűrűzések alapján tudjuk, hogy leggyakrabban a szülőhelyük 50-100 km-es körzetében keresnek új fészekhelyet maguknak.

A gólyafészek mérete elérheti akár a 2 m-es magasságot, 1,5 m-es átmérőt és 1-2 tonnás súlyt is (fotó: Kósa Ferenc)

Az évek során egyre terebélyesedő fészekbe a tojó 2-6 fehér tojást rak, ezeken a pár felváltva kotol. A fiókák júniusban kelnek ki, a több mint négy hétig tartó kotlás után. A kikelés nem egyszerre, hanem általában kétnapos időközönként történik. Táplálékszegény években megfigyelhető a kronizmus jelensége: a felnőtt madarak egy vagy több fiókát megölnek.

Az eleinte még felállni is képtelen apróságokat a közeli (800-1500 méteres körzetből) nedves rétekről, szántóföldekről szerzett táplálékkal etetik a szülők. Nagyobb rovarok (szöcskék, sáskák, bogarak), földigiliszták, békák, gyíkok, apróbb emlősök (egerek, pockok), kígyók alkotják a cseperedő fiókák étrendjét. Eleinte félóránként, később ritkábban 1-2 óránként etetnek. Egy négy fiókát nevelő gólyapár naponta mintegy 5-5,5 kg táplálékot gyűjt össze. A gólyák hosszútávú fennmaradása ezért nagy mértékben függ a nedves, vizes területek (kaszálók, legelők, árterek) megőrzésétől.

Egy ilyen négyfiókás fészekaljnak napi ~4,8 kg táplálékra van szüksége (fotó: Kósa Ferenc)

Augusztus közepén, szeptember elején kezdődik el a rendszerint száz főt meghaladó csapatokban történő vonulásuk. A híressé vált műholdas rádióadóval ellátott sáromberki Kele őszi vonulását 5743 km-en keresztül sikerült végigkövetnünk: 15 nap alatt jutott Bulgárián, Törökországon, Szírián, Izraelen és Egyiptomon keresztül Szudánba, ahol 72 napot pihent, majd ezután 13 nap alatt jutott el tanzániai telelőhelyére.

Nagy termetük miatt nem képesek hosszú ideig aktívan, szárnycsapkodással repülni, ezért az út javarészét vitorlázva kell megtenniük, ehhez a szárazföld felett, napközben napsütés hatására kialakuló, felszálló meleg légáramlatokat (termikeket) használják ki. Ezekben kéményhez hasonlóan száll fel a meleg levegő, ez viszi a gólyákat 3-4 perc alatt 600-800 méter magasba. Ezután egyenként, majd többedmagukkal kezdenek kiszakadni a csoportból és vitorlázva, széles frontban (így nagyobb esélyük van rátalálni a következő termikre) siklanak 3 –50 kilométert a következő „kéményig ”, ahol újra kezdődik az egész művelet.

A fehér gólya Európa-szerte védett madárfaj, nemzetközi szintű védelmét a Románia által is aláírt Berni és a Bonni Egyezmény biztosítja. Hazánkban ezenkívül a 13/1993, 137/1995, 103/1996, 13/1998 számú törvények védik mind a felnőtt madarakat, mind a tojásokat, fiókákat és a fészkeket is.

A szerző biológus, a blogján és Twitteren is követhetők megfigyelései

Címkék: , , ,

11 hozzászólás

  1. A hozzászólás szerzője: B.D.T.
    Közzétéve: 2.4.2010, 10:41 am

    Kósa Ferenc madaras naplója: “Mától kezdődően a Milvus Csoport sáromberki gólyás webkameráján keresztül az idén is követni lehet majd egy sáromberki (Maros megye) fehér gólyapár mindennapjait”

    http://milvus.ro/white-stork-webcam

  2. A hozzászólás szerzője: Szőcs Imre
    Közzétéve: 2.4.2010, 1:49 pm

    Az az állítás, miszerint a gólyák csak a 19. századtól költenek a Székelyföldön nem tűnik túlságosan megalapozottnak.

    • A hozzászólás szerzője: Kósa Ferenc
      Közzétéve: 3.4.2010, 5:38 am

      Több szakirodalmi adat is van arra nézve, hogy a gólyák aránylag későn, délről északi irányba települtek be Székelyföldre (pl. Kováts Lajos cikkei, illetve az Aquila madártani folyóiratban közölt régebbi (XIX. illetve XX sz. eleji) vonulási és költési megfigyelések; ha érdekli Önt szívesen elküldöm ezeket az adatokat/szakcikkeket.

  3. A hozzászólás szerzője: Vizauer T. Csaba
    Közzétéve: 7.4.2010, 1:16 pm

    Gratulálok a cikkehez, de amúgy a védett fajok sorozathoz!
    Húsvéti utazásom során Kolozsvár-Csíkszereda-Kolozsvár útvonalon több gólyát is láttam a fészkén (ápr. 2-án: Balavásárhely és Székelykeresztúr, illetve ápr.6-án: Hármasfalu és Székelyvaja).
    A fehér gólya védelmét biztosító romániai jogszabályok részben már nem érvényesek, pontosabban módosultak. Ezért megkérem a szerzőt, hogy amennyiben lehetséges módosítsa a szövegben a következőket:
    – a 1995/137 sz. környezetvédelmi törvény rég nem érvényes: helyébe lépett a 2005/195 számú sürgösségi kormányrendelet (105 cikk, a. pont), amelyet 2006/265 számú törvény hagyott jóvá. Ezesetben ez utóbbi idézhető érvényesnek,
    – továbbá, a 1996/103 sz. vadászati és vadvédelmi törvényt a 2006/407 sz. váltotta fel (58 cikk, 3.pont),
    – (csak zárójelben: a Berni és a Bonni Egyezményekhez való csatlakozást biztosító 1993/13 sz. illetve 1998/13 sz. törvények nem módosultak.)
    – továbbá érdemes feltüntetni a 2007/57 sz. sürgösségi kormányrendeletet, amely az EU Madárvédelmi Irányelvét (az Európai Tanács 79/409/EKG -1979.április 2-ben elfogadott irányelve) építi be a hazai törvénykezésbe. Márcsak azért is, mert a fehér gólya ennek a jogszabálnyak a 3. számú mellékleten szerepel (ez a melléklet foglalja magába azokat a fajokat, amelyek alapján Natura 2000 területeket – a fehér gólya esetében különleges madárvédelmi területeket, SPAkat – lehet kijelölni).

  4. A hozzászólás szerzője: Kósa Ferenc
    Közzétéve: 9.4.2010, 4:17 am

    Köszönet a gólyás adatokért – ezek máskülönben mostmár online is feltölthetők a http://www.ciconia.ro oldalon elérhető adatbázisba – és a gólyák védelmét biztosító törvénnyekkel kapcsolatos pontosító és kiegészítő megjegyzésekért! A tegnap (is) kellett hivatkozni az említett törvényekre: a Kolozs megyei magyarnádasi kultúrotthon kéményén levő fészket akarják most a költési időszakban leverni…

  5. A hozzászólás szerzője: csergo noemi
    Közzétéve: 1.9.2010, 5:08 pm

    Ez mind nagyon szep,hogy vedett a golya,de a gyergyoszentmiklosi rendorseg kemenyen sajnos egy serult golya van,es senki sem torodik vele.2tv csatornanak is irtam,a natura2000-nek is.Tud valaki segitteni NEKI egyaltalan,vagy szep lassan elpusztul????

  6. A hozzászólás szerzője: Kósa Ferenc
    Közzétéve: 2.9.2010, 7:11 am

    Kedves Noémi, vedd fel a kapcsolatot a vásárhelyi Milvus Csoportottal is: http://milvus.ro/about Az elmúlt években több sérült gólyát is megmentettek már.
    Sajnos Magyarországtól eltérően Romániában egyelőre még nincsenek sérült madarakkal foglalkozó speciális rehabilitációs központok.

  7. A hozzászólás szerzője: csergo noemi
    Közzétéve: 2.9.2010, 8:59 am

    En,mar probalkoztam mindenfele,szerintem addig amig keresgelek,irogatok,mar elpusztul,ugyanis a szulei mar elrepultek kb 4 napja,azota nem is evett., Sajnos ez van.Ma meg mozog.de bekell latnom,hogy nem tehetek semmit,igy konnyes szemmel megfogadom,es megprobalom megallni,hogy nem nezek fel a feszekre.

  8. A hozzászólás szerzője: csergo noemi
    Közzétéve: 30.9.2010, 8:50 am

    Sajnalatos ami itt tortenik,ugyanis 10-evig azt a kemenyt nem hasznaltak,es most lebontottak a golyafeszket.Kepet is tudnek errol kuldeni.Miert van a NATURA 2000? Van egyaltalan valaki ,aki rendesen vegzi a munkajat,es nem csak a penzt veszi fel??Jo lenne ha mar egyszer valaki felhivna az illetekesek figyelmit,mert ha jol ertettem az uniotol lenyujak csak a penzt.UI;a kisgolya is elpusztult.

  9. A hozzászólás szerzője: Ábrahám Béla
    Közzétéve: 2.10.2010, 10:44 am

    A fehér gólya készít-e fészket Afrikában? Én úgy gondolom, hogy Észak Afrikában igen…

  10. A hozzászólás szerzője: Mindennapi madaraink: jobb ma több veréb, mint holnap egy sem » Think Outside The Box
    Közzétéve: 21.8.2011, 11:50 am

    […] Ha a tejet öntünk reggel a kávéba, magunk elé képzelhetjük a tehenek nyomában lépkedő fehér gólyát, a kenyeret törve hallhatjuk a búzaszálak tövében fészkelő mezei pacsirta neszezését, a […]

Szólj hozzá!