Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: March, 2016

Romániában lehet Európa legnagyobb természetvédelmi területe

kiralyko

Elképzelhető, hogy Romániában lesz Európa legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja, amely természetvédelmi szempontból olyan jelentősggel fog bírni, mint Amerikában a Yellowstone. A projektet egy külföldi csapat készíti elő évek óta, és egyre közelebb vannak a megvalósításhoz.

A Királykő-hegység nagy részét már a huszadik század elejétől természetvédelmi területként tartották számon, a Királykő Nemzeti Parkot azonban csak 1990-ben hozták létre. Létrehozását a több mint 25 kilométer folytonos mészkőgerinc, a természeti táj eredetisége, szépsége, különlegessége és vadregényessége, valamint egy rendkívüli növény- és állatvilág jelenléte – számos endemikus fajjal – indokolta. A nemzeti park 14 766 hektár nagyságú, Brassó és Argeș megyék területén található.

A parkban hat természetvédelmi terület: a Stanciului-, az Uluce-, valamint a Dâmbovicioara-barlang, a Grind-zsomboly és a Dâmbo-viţei-szurdok a Különleges Élőhelyek között (IUCN IV-es kategória) szerepel, a Zernyest-szurdok pedig Emlékpark).

A Királykő flórájáról már a 17. században megjelentek az első leírások, az idők folyamán sok botanikus hozzájárul e különleges hegy növényeinek tanulmányozásához, így többek között Josef von Lerchenfeld, Johann Christian Gottlob Baumgarten, Theodor Kotschy(wd), Ferdinand Schur(wd), Simonkai Lajos, Johann Jacob Römer(wd), Alexandru Beldie, J. Halda, S. Mihailescu is. A Királykő Nemzeti Park flórája hozzávetőleg 1200 növényfajt számlál, ami körülbelül egyharmada Románia flórájának. Sok olyan ritka fajt találunk itt, amivel kevés természetvédelmi terület dicsekedhet, ezek közül öt kritikusan veszélyeztetett: a Baumgarten kankalin (Primula wulfeniana subsp. baumgarteniana), a haynald daravirág (Draba haynaldii), a hagymaburok (Liparis loeselii), az alpesi fűz (Salix alpina) és a szirtipáfrány (Woodsia glabella subsp. pulchella). Ezeken kívül sok olyan faj van, amelyekből még a 18-19. században is jelentős egyedszám volt a Királykőben, manapság már csak pár példányra apadt, ezek a növények mára már a Vörös Könyv oldalain szerepelnek.

A nemzeti park példásan működött az elmúlt években, és nagy az esély rá, hogy hamarosan kibővítik, és Európa legnagyobbja lesz, és olyan jelentőségű, mint a Yellowstone. Cristiana Paşca Palmer nemrég nemzetközi és helyi szakértőkkel látogatott el az említett helyekre, hogy megtekintse a törvénytelen fakivágások hatásait. Azt mondta, több mint 20 ezer hektáron a térség természetvédelmi területté válhat, és Európa számára azt jelenthetné, amit a Yellowstone Nemzeti Park az Amerikai Egyesült Államoknak. Szükség is lenne rá, mivel az állami erdővállalat, a Romsilva jó nagy erdőségeket vágott ki onnan.

Miért írom mégis a példás menedzsmentet: a nemzeti parkot gondozó Conservation Carpathia Alapítvány egyszerű és ütős stratégiát alkalmazott: megvette a természeti park közelében levő, eladásra kínált erdőket, és nem termelte ki őket, megvásárolta a közeli területeken a vadászati jogot, és nem vadászott. A menedzsment mindig a Yellowstone példáját tartotta szem előtt. Rengeteg tanulmányt finanszíroznak, hogy megtudják, a helyben lakókat hogyan segíthetik üzleti tervekkel, mit profitálhatnak ők a nemzeti parkból, hiszen meggyőződésük, hogy hosszú távon csak úgy lehet fenntartani, ha a lakosok érdeke is ehhez fog fűződni.

Az alapítvány napjainkig hatalmas mennyiségű, 15 000 hektárnyi erdőt vásárolt, és úgy tervezik, hogy még fognak az év végéig hatezret. Ugyanakkor alapítottak egy vadásztársaságot is, hogy a helyi vadászati jogokat elnyerhessék. Ez a társaság 15 000 hektáron működik, tehát ezeken a területeken az állatok biztonságban vannak. Mindezt többnyire állami pénzekből, nemzetközi pályázatokból és támogatásokból érték el. Az alapítvány vezetését nemzetközi szakemberek végzik, akiknek jelentős tapasztalatuk van már a konzervációs projektekben. Maga az elnök német, Cristoph Promberger, aki 2003-ben jött Romániába, hogy a farkasok viselkedését tanulmányozza, majd néhány munka után megalapították az alapítványt.

promberger
Cristoph Promberger (fotó: agro-business.ro)

„Az alapítvány jelenleg nagyon jó anyagi körülményekkel rendelkezik ahhoz, hogy elérjük azt, amit tervezünk. Nemcsak biológusokkal, hanem számos más területen dolgozó szakemberrel is együtt dolgozunk, ebben egyediek vagyunk” – mondja Promberger. A céljuk az, hogy 65 000 hektárnyi területet kezelhessenek a jelenlegi 17 000 hektár helyett. Az év végére pedig minden bizonnyal már meglesz a 20 000. Hosszú távon pedig az lenne a siker, ha a Fogaras Nemzeti Parkra is elfogadná a kormány a „királykőiek” menedzsmentstratégiáját, és a két terület egységesen működhetne, a tervek szerint az államnak nem is kellene finanszíroznia, hiszen jelentős támogatók állnak már most a projekt mögött.

Promberger elmondta, hogy sok mindenkivel találkoztak már ez ügyben, és mindenki nyitott volt, legutóbb maga a környezetvédelmi miniszter is. Az alapítvány tervei szerint az átvett területeken meg fogják őrizni, illetve vissza fogják állítani a szükséges ökoszisztémát. Ha a teljes terület regenerálódik, akkor elképzelhető, hogy később állami gondozásokba adják a természetvédelmi területeket, amennyiben az állam garantálná, hogy nem lesz azokon többé fölösleges vadászat vagy fakitermelés.

Elkezdték az állami erdőkben a csemeteültetéseket Hargita megyében

ultet

A Csíki Magánerdészet ügykezelésében levő erdőkben egymillió csemetét, az állami erdőkben 252 ezer csemetét ültetnek el.

A csíki erdőkben többnyire lucfenyőket, Udvarhelyszéken főleg lombhullató fafajtákat ültetnek. Az erdőtelepítés idén nagyobb mértékű, mint tavaly, a Csíki Magánerdészet ügykezelésében levő erdőkben például a tavalyi 170 hektárhoz képest most 276 hektárnyi területet ültetnek be, írja a Székelyhon.

A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság felügyelete alá tartozó állami erdőterületeken 61,6 hektárt ültetnek be. A lehűlés miatt egyes területeken felfüggesztették a csemeteültetést, mivel megfagyott a föld.

erdelyfm

Az Ikea és a Harvard legalább olyan nagy hazai erdőmutyiban érintett, mint a Schweighofer

mutyikea
photo by mandritoiu via shutterstock.com

Az IKEA a világ fakitermelésének 1%-áért felelős. A svéd bútorgyártóhoz eddig is kapcsolódtak már jelentős botrányok, de a romániai sztori az egyik legígéretesebbnek mutatkozik. De hogy kerül a világ leghíresebb egyeteme is a történetbe?

2004-től kezdődően a Harvard több mint 33 ezer hektárnyi erdőt vásárolt, amely több száz kis erdőterületből áll össze, melyeket olyan helyi közvetítőktől vásárolták, akiket a romániai ügyészek azóta korrupcióval és szervezett bűnözői csoportokhoz való tartozással vádolnak, és akik ellen nyomozás folyik. Időközben aztán ezek az erdők az IKEÁ-hoz kerültek, de nem tudni, pontosan mennyi fog maradni nekik, mert a bíróság elkezdte érvényteleníteni az üzleteket.

Már az is gyanús, hogy a Harvard és az IKEA nem közvetlenül egymással üzleteltek, hanem olyan más, svéd és luxemburgi cégeken keresztül, amelyek a Harvard tulajdonában vannak, és számos esetben adóparadicsomokban vannak bejegyezve. A tranzakciók némelyikét a romániai hatóságok kétségbe vonják, mivel állításuk szerint a jelenleg kárpótlási eljárás alatt levő állami erdőterületeket törvénytelenül nyilvánították magántulajdonban levő erdőkké.

Egy romániai bíróság máris érvénytelenített egy, a Harvard portfóliójában levő tulajdonosi okiratot, miután úgy ítélte meg, hogy az erdőterületet nem jóhiszeműen vásárolták meg. Mivel a Harvard a tulajdonában levő erdők nagy részét ugyanattól a csalással gyanúsított csoporttól vásárolta, előfordulhat, hogy sokkal több területet kell visszaszolgáltatnia az államnak. Ez rossz hír az IKEA-nak, mely megvásárolta az erdőterületeket a Harvardtól, mivel nagy esély van rá, hogy a svédek a frissen vásárolt romániai erdőterületeiket is elveszíthetik.

A hazai erdők visszaszolgáltatási programja nem működött sosem zökkenőmentesen, a kezdetektől meghatározzák azt a különböző szinteken fellelhető korrupciós botrányok, amelyek olyan magasra érnek, hogy még a királyi család egyik tagja, Paul herceg is jócskán belekeveredett. A cél az lett volna, hogy azok kapják vissza a területeket, akiktől 1989 előtt az állam elkobozta, de számos esetben úgy kerültek erdőterületek magánszemélyek kezére, hogy a tulajdonjog igencsak homályos volt.

Az IKEA 2015-re felvásárolta a Harvard által birtokolt erdők 98%-át, 100 millió eurót fizettek ki érte, ez az érték kétharmada lenne, de az üzletben van egy olyan záradék is, hogy az IKEA átvállalja a Harvard ismeretlen összegű tartozását. Csakhogy mire az üzletet megkötötték, Romániában már le is tartóztatták az egyik üzletembert, aki segített a Harvardnak erdőhöz jutni. Ez az úr volt Dragoș Lipan, aki rendőrségi vizsgálatok szerint egy nagyobb bűnszövetkezet, az úgynevezett Enigma-csoport tagja (nevüket a kávézóról kapták, ahol rendszerint találkoztak). Lipan aranyosszohodoli (közel van a Törcsvári-kastélyhoz) házában hozták létre azt a vállalatot, amely a környéken később a felvásárlásokért felelt. Ugyanazon a napon, ugyanabban a házban, ahol a harvardosok létrehozták a céget, amely a Scolopax Srl. nevet kapta, megalakult egy másik vállalat is, az Oriolus Limited, amelyet négy svéd állampolgár hozott létre, közülük Jonas Jacobsson a Scolopax ügyvezető elnöke. A Scolopax nevében Lipan kötötte az üzleteket, ezek sokszor nem voltak törvényesek: 2007-ben például Lipan megállapodott Robert Elerrel arról, hogy áron felül megvásároljon 2500 hektárnyi erdőt. A tranzakció feltétele az volt, hogy Eler visszajuttatja a haszon 30 százalékát Lipannak. Csakhogy Elernek nem volt erdője, így elkezdett nagy iramban felvásárolni. A Scolopax elkezdett vásárolni Elertől, és Lipan meggazdagodott, majdnem 1 millió eurót nyert. Ezek a tranzakciók azonban törvénytelenek voltak, ugyanis a törvények értelmében az államnak elővásárlási joga van a magántulajdonosok által meghirdetett erdőterületekre, az eladóknak pedig kötelességük értesíteni az államot az eladási szándékukról, majd 30 napig várni, mielőtt az erdőt ténylegesen eladhatnák. Amennyiben ez nem történik meg, a tranzakció érvényét veszti.

2015 tavaszán Lipant három éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték korrupció és pénzmosás vádjával, a 2007-2008 között a Scolopax-szal kötött erdővásárlások miatt. A vád szerint Lipan a Scolopax-nál betöltött pozícióját felhasználva előnyös üzletet ígért csúszópénzért cserébe: többek között egy értékes autóra és egy Kanári-szigeteki útra tartott igényt. Lipan az OCCRP nevű nemzetközi oknyomozó portálnak nyilatkozott akkori üzleteiről, szerinte ellenőrizték a papírokat minden esetben, de nem volt erőforrás utánanézni minden egyes tulajdonosi jogtérnek. Lipan szerint a Harvard ügyvédei megnézték ugyan a dokumentumokat, azonban nem vizsgálódtak. A dokumentációt aztán elküldték Jacobssonhoz, aki jóváhagyta a tranzakciót.

Az OCCRP birtokában levő dokumentumok szerint a harvardosoknak és Jacobsson számára ismertek voltak az erdővásárlásokkal kapcsolatos problémák, jóval azelőtt, hogy Lipant letartóztatták és elítélték. Valószínűleg ezek miatt adtak túl az erdőkön: a Scolopax elkezdte azokat eladni egy másik, a Harvard tulajdonában levő cégcsoportnak, a Greengoldnak, ennek is a Greengold Value Forests Srl. nevű leányvállalatának adták el a tulajdonjogilag legkockázatosabb területeket. Mindkét céget egy luxemburi cégen keresztül birtokolta a Harvard. 2006-tól 2012-ig újabb Greengold-cégeket alapított Svédországban egy csoport svéd és román állampolgár – többek között Jacobsson, aki 2004-ben Lipan házában kezdte el a Harvard romániai üzleti tevékenységét. A Greengold-csoport tulajdonosi dokumentumai szerint nincsen jogi viszony a svéd Greengold-csoport valamint a romániai-luxemburgi-delaware-i Greengold-csoport között, azonban az amerikai adóbevallásokból kiderül, hogy a Harvard University a Phemus Corporation-ön keresztül 2012-ben 2,38 millió dollárt fizetett a svédországi Greengoldnak „befektetési menedzsment” címszó alatt. A következő évben az egyetem közel 2 millió dollárt utalt a stockholmi székhelyű cégnek.

A Scolopax és Greengold Value Forests SRL Romania között létrejött szerződés tulajdonképpen két, a Harvard ellenőrzése alatt levő fél között jött létre. A dokumentumban van egy olyan kitétel, miszerint a vásárló, a Greengold, visszakérheti a pénzét, ha egy harmadik fél bíróságon megtámadja a tranzakciót. Ugyanebben a szerződésben azt is rögzítették, hogy a perköltségeket az eladó, tehát a Scolopax állja.

Itt jött be a képbe az IKEA: a bútorgyártó óriás megvásárolta a Greengold Value Forests Srl-t, valamint a cég birtokában levő erdőket, és a cég nevét I.R.I. (IKEA Resource Independence) Forest Assets Srl-re változtatta. Az IKEA nem kommentálta, hogy a korábbi Scolopax-Greengold szerződés, valamint annak a pénz visszaigénylésére vonatkozó kitétele is része a Harvarddal kötött megállapodásnak.

Ez azonban rosszul sült el mindenki számára, ugyanis 2015-ben egy galaci bíró érvénytelenített 108 hektárnyi erdővásárlást, amiatt, mert az államnak nem lett bejelentve az üzlet, így az nem élhetett elővásárlási joggal. A Harvard szerint ők nem tudtak a problémákról, a bíró azonban azt mondta, a Harvard 2008-ban kötött szerződésein jól látszik, hogy annak fényében írták őket, hogy a lehető legjobban megvédjék magukat az ilyen esetektől.

A fent említett erdőrész azonban egy nagyobbnak, egy 3000 hektárosnak a része, és most ez ügyben is nyomozás folyik, pénzmosásért és szervezett bűnözői csoporthoz való tartozásért emelhetnek majd vádat.

A cikk kivonat az Átlátszó honlapján megjelent Offshore cégeken keresztül vásárolt romániai erdőket a Harvardtól az IKEA anyagnak.

Ennél lila kenyeret? Ilyet egész biztosan!

lilakenyer

A fehér kenyér egyre több támadásnak van kitéve. Valszeg már Petőfi anyja se rinyálna a fekete miatt, tudva, hogy mennyi gebasz van vele, mennyire egészségtelen, hízlaló, satöbbi. De mi a helyzet a lila kenyérrel?

Egy szingapúri élelmiszer-szakértő úgy tűnik, megoldotta a problémát. Zhou Weibiao a Szingapúri Nemzeti Egyetem professzora, az általa „összepékelt” kenyér azon felül, hogy lila, rengeteg antidioxánst és rákkeltő-ellenes anyagot tartalmaz úgy, hogy csak természetes hozzávalókból áll. Némiképp lassabb elkészíteni, mit egy hagyományos kenyeret, ugyanis 20%-al több időt vesz fel a megkelése.

Mert ugye mik a hagyományos kenyér legnagyobb problémái? Elsősorban ugye a magas cukortartalom, amely nagyon gyorsan képes feloldódni a vérben. A másik nagy gond, hogy az a kenyér, amit mi általában megveszünk, előzőleg gyorsfagyasztva van, mivel hatalmas mennyiségeket kell előállítani belőle, hogy a lakossági élelmezési űrt be lehessen vele tölteni.

„Az volt a kihívás, hogy megváltoztassuk a kenyér összetételét anélkül, hogy a mindenki által megszokott és kedvelt textúráját is megváltoztatnánk” – mondja a professzor a CNN-nek. úgy döntött, kivonja az antociánt a barna rizsből, és beinjektálja a kenyérbe. Az antociánok erős antidioxánsok, emellett a növények színezékéért is felelnek. Az élelmezésben egyelőre kevesen használják ezeket az anyagokat. Ezeknek 80 százaléka a kenyér héjába kerül.

A kutatások szerint az antociánok segítenek megelőzni számos betegséget amelyek a szívvel vagy az idegekkel kapcsolatosak, mint ahogyan a rák megelőzésében is fontos szerepet játszanak. Ugyanakkor a cukros megbetegedéseket is megelőzik.

A lila kenyér egészségesebb, de a professzor szerint nem tartalmaz kevesebb kalóriát, mint a fehér kenyér. Azonban az energia hosszabb időn keresztül szabadul fel belőle, így a kalóriákat is hosszabb időn át, folyamatosan használja fel a szervezet.

A kenyeret egyelőre nem forgalmazzák, de Zhou Weibiao elmondta, hogy több élelmiszer-ipari cég is fölvette már a kapcsolatot, és úgy néz ki, hamarosan elkerülhetetlenül a piacon fog landolni a termék. Egyébként nemrég egy kolozsvári egyetemista is kitalált egy szuperegészséges kenyeret. Ez talán elérhetőbb lesz számunkra.

via cnn

Kevesebb húst kellene fogyasztani, milliók menekülnének meg

nemhus
illusztráció: Bob Alex via shutterstock.com

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások – állítják a kutatók.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre.

Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért.

Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különböző étrendekre állna át. A szakemberek négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését írja elő; a vegetáriánus- és a vegán étrendet.

Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halála válna megelőzhetővé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, míg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.

Ha a világ a fenti étrendekre átállna, évente 700-1000 milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyben, míg a csökkenő üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdasági haszna az 570 milliárd dollárt is elérhetné.

A tanulmány készítői a regionális különbségeket figyelembe véve nézték meg, hogy az egyes területeken mely változtatások lennének a leghatékonyabbak.

A vöröshús-fogyasztás visszaszorításának Kelet-Ázsiában, Nyugat- és Latin-Amerikában lenne a legnagyobb hatása, míg a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában csökkentené leginkább a halálesetek számát.

Az átállás megvalósításához 25 százalékkal kellene növelni a globális gyümölcs- és zöldség-, illetve 56 százalékkal csökkenteni a vöröshúsfogyasztást. Az embereknek továbbá 15 százalékkal kevesebb kalóriát kellene bevinniük.

mti

Védd a méheket, védd magad! – fontos előadás lesz Sepsiszentgyörgyön

meh

Az Életfa környezetvédelmi klub rendezésében kerül sor Sepsiszentgyörgyön a Védd a méheket, védd magad című eseményre kedden, a Kónya Ádám Művelődési Ház pinceklubjában 18:00 órától.Kópis Zoltán (a Kovászna Megyei Méhész Egyesület alelnöke) és Benedek Levente méhészek. Facebook-esemény itt.

Az ország 71 településéről mentek fát ültetni Beszterce megyébe

erdo5

1500 önkéntes vett részt egy nagyszabású erdőültetési akcióban Beszterce megyében, Mezőszentmihály (Sânmihaiu de Câmpie) határában.

Az ültetést a Tăşuleasa Social Egyesület szervezte és a Pădurea Transilvania 3.0nevet viselte. Az önkénteseknek sikerült 3 óra alatt egy jelentős méretű fiatal erdőt létrehozni: több ezer tőnyi akácot, tölgyet és juhart ültettek el.

Nagyon boldog vagyok, 1500 ember kevesebb mint három óra alatt 11 hektár erdőt ültetett el, azt hiszem, hogy ez egy rekord, ilyen jól még sosem volt megszervezve az akció, ez annak is köszönhető, hogy a helyiek nagyon jól felkészültek a fogadásunkra. Örülök, hogy vannak partnereink, akikkel dolgozhatunk, 1500-an jöttek az ország 79 településéről és 21 megyéjéből, a legtöbben Beszterce-Naszód és Kolozs megyékből” – mondta Alin Uhlmann-Uşeriu, a Tăşuleasa Egyesület elnöke az observatorbn.ro portálnak.

erdo

erdo2

erdo3

erdo4

erdo6

Mezőszentmihály környékén nem ez az első ilyen akció, az elmúlt 6 évben a község 50 hektárnyi erdővel gyarapodott, ez jelentős növekedés, ha az nézzük, hogy összesen 50 hektárnyi erdőterülettel rendelkeznek a helyiek. Egy helyi tanácsos, Máté János arról számolt be, hogy a településnek jelenleg még több ilyen projektje van kivitelezés alatt, hiszen a község prioritásként kezelik azt, hogy minél több erdőt hagyjanak az unokákra.

observatorbn

Helyretették a civilek a szemetelő boltost Vásárhelyen

_DSC8787

Már néhány hete is hatalmas felháborodást váltott ki az Erdély Tv marosvásárhelyi operatőrének, Siklódi Csabának egy Facebook-megosztása, amely egy erdőben felszerelt kamera felvétele volt, azon pedig valaki éppen zsákszámra dobálja autójából a szemetet a fák közé.

Az eset a Nyárádgálfalva mellett levő nyomáti erdőben történt, ahová azelőtt és azóta is dobják a szemetet, holott a civilek sok bejelentést tettek ez ügyben már az illetékes szerveknél, ám megkereséseik rendszerint eredménytelenek maradtak. Tegnap azonban lezajlott egy olyan akció, amely nagy visszhangot látszik kiváltani mind a helyi, mind az országos médiában.

Néhány nappal ezelőtt Siklódi hazafele tartott Marosvásárhelyről, és egy leparkolt autóra lett figyelmes az erdő mellett. Kiszállt, és azt látta, hogy egy úriember éppen kartonokat hajigál a már jelentős szemétkupacra. Kérdőre vonta, és azzal fenyegette meg, hogy feljelentést tesz a rendőrségen. Az illető hajlandó volt összeszedni néhány darabot, majd gyorsan elslisszolt.
Olvasd el a teljes sztorit

Kétmillió énekesmadarat mészároltak le Cipruson tavaly

baratposzata
photo by Victor Tyakht via shutterstock.com

Természetvédő szervezetek adatai szerint Cipruson tavaly több mint kétmillió énekesmadarat ejtettek el illegális madárcsapdákkal. Az orvvadászok által kifeszített hálós csapdák együttes hossza elérte a 19 kilométert – számította ki a Royal Society for the Protection of Birds és a BirdLife Cyprus a szigetország déli és a keleti partvidékén végzett felmérések alapján.

A hatóságok 5300 olyan enyves pálcát koboztak el, amelyekkel a védett madarak által használt fákon és szőlőtőkéken csalják lépre az énekesmadarakat. A helyi orvvadászok emberi fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsöket erősítenek a pálcára, amelyre enyvet kennek, hogy a lépre csalt szárnyasok ne tudjanak elrepülni. A csapdás madárvadászat évszázadok óta a ciprusiak kedvenc időtöltése, azonban az Európai Unió állampolgáraiként le kellene mondaniuk e szokásukról.

Az illegális madárvadászat felszámolása eurómilliárdokban mérhető bevételkiesést okozna, mivel az énekesmadarak ínyencfalatok a ciprusiak körében. A madárvadászat szigorú korlátozása elleni tiltakozásul egy kormánypárti parlamenti képviselő nemrég egy olyan asztal előtt fényképezkedett, amely énekesmadarakkal teli tányérokkal volt tele. A hagyomány megőrzéséért a ciprusi kormány azt a kompromisszumot javasolta, hogy engedélyezzék a “szelektív vadászatot” kis kaliberű fegyverekkel és légpuskákkal. Az Európai Bizottság azonban azt válaszolta, hogy a védett madarak leölése semmivel sem igazolható az uniós jogszabályok alapján.

A kormány madárcsapda-ellenes erőfeszítései ellenére nagy léptékben folyik tovább a madarak lépre csalása, mivel annak jó része körülkerített magánbirtokokon történik, ahova a hatóságok csak bírósági végzéssel léphetnének be. A BirdLife Cyprus adatai szerint ugyanakkor tavaly ősszel 13 százalékkal csökkent a hálócsapdás madárvadászat aránya 2002-höz képest, ami a természetvédők szerint első jele annak, hogy a szigorú intézkedések, főleg a brit felségterületeken, kezdik meghozni eredményüket.

A brit katonai támaszpontokat övező, brit fennhatóság alá eső területeken a hatóságok megkezdték az akáciafák eltávolítását, amelyek mágnesként vonzzák a madarakat, így az orvvadászokat is. A fő vadászidény ősszel van, amikor barátposzáták és más énekesmadarak milliói szállnak le a szigeten élelemért.

A Committee Against Bird Slaughter (CABS) vadvédő szervezet szerint aggasztóan terjed a vadászat a téli idényben, amikor nagyobb testű költöző madarak lepik el a szigetet. A BirdLife International egy tavalyi jelentésében 25 millióra becsülte a Földközi-tenger medencéjében évente illegálisan elejtett madarak számát. A szárnyasoknak a legéletveszélyesebb régió a Ciprus délkeleti részén fekvő Famaguszta és környéke.

mti

13 millió amerikai van veszélyben a klímaváltozás miatt

klima
photo by alphaspirit via shutterstock.com

Több mint tizenhárommillió, vagyis a korábbi becsléseknél jóval több amerikai veszítheti el az otthonát a század végére a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés miatt – figyelmeztettek a szakemberek.

A kutatók a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatait, valamint a népesség-növekedési mutatókat összevetve nézték meg, hogy az Egyesült Államok part menti területein milyen következményei lehetnek a különböző mértékű tengerszint-emelkedéseknek 2100-ig.

Eredményeik szerint 90 centiméternyi tengerszint-emelkedés esetén 4,2 millió, 1,8 méternyi emelkedés esetén 13,1 millió embernek otthont adó földterület kerülne veszélybe.

A sűrűn lakott part menti területek közül Floridának kell szembenéznie a legnagyobb kockázattal: a délkeleti állam 6,06 millió lakója kényszerülne elhagyni az otthonát 1,8 méternyi tengerszint-emelkedés esetén. Egy ilyen forgatókönyv Louisianát, Kaliforniát, New York államot, New Jersey-et, Virginiát, Massachusettset, Texast, Dél- és Észak-Karolinát is súlyosan érintené.

A tanulmányt vezető Mathew Hauer, a Georgiai Egyetem munkatársa szerint az otthonukat elvesztő emberek számára vonatkozó legfrissebb előrejelzés majdnem háromszorosa a korábbi becslésnek.

A Nature Climate Change című folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői szerint megfelelő óvintézkedések hiányában olyan méretű népességmozgás várható az Egyesült Államokban, mint a 20. századi nagy migráció idején, amikor a rossz gazdasági körülmények és a szegregációs törvények miatt több mint hatmillió afroamerikai költözött el a déli államokból.

A szakemberek szerint a Miamihoz és New Orleanshoz hasonló kaliberű városok lakosságának több mint negyede válhat érintetté a part menti áradásokban, míg a floridai Monroe megye, az észak-karolinai Hyde és Tyrrell megyék lakosságának 80 százaléka kényszerülhet elhagyni az otthonát.

mti

előző »