Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: February, 2016

Bizonyos szenátoroknak nem tetszik, hogy nem lehet motoros járművekkel menni természetvédelmi területekre

rali
photo by Michael Wick via shutterstock.com

Viorel Arcaș szenátor benyújtott egy törvénymódosítás-tervezetet a szenátushoz, amelynek értelmében beengednék sportesemények keretében beengednék gépjárművekkel szabadon be lehetne menni a természetvédelmi területekre.

A tervezetet 27 (többségében szociál-demokrata) szenátor támogatja, azzal érvelnek, hogy az off-road sportesemények széles körben elismertek Európában, Romániában pedig 2005 óta nem szabad motoros, szén-dioxid kibocsátású járművekkel közlekedni a védett területeken, holott sok esetben remek versenyhelyszínt biztosítanak.

Arcaș szenátor szerint rossz az, hogy minden állami és Natura 2000-es törvényt be kell tartani sporteseményekkor, így változtatni kellene a törvényen, hogy ilyen járművek ne csak vészhelyzetben tehessék be kerekeiket a védett területekre, hanem sporteseményekkor, illetve turisztikai célokkal is.

Nem valószínű, hogy a szenátus hajlandó lesz a törvénymódosításra, amely jelenleg véleményezhető, így bárki elmondhatja a 27 szenátornak, hogy miért is akkora orbitális ökörség a javaslatuk.

Milyen faj veszi át az emberek helyét a Földön?

majmok01

A legtöbben arra szavaznánk, hogy a beszélő majmok következnek, ha az emberi faj kihalt. De mit mondanak a szakértők?

Valljuk be, az emberek valószínűleg sokkal hamarabb eltűnnek a Földről, minthogy a Nap elpusztítson minden élőlényt a bolygónkon. Feltéve, hogy a kihalásunk közben nem irtunk ki minden egyéb életet, a történelemre hagyatkozva kiszámítható néhány alapvető változás azokra az időkre vonatkozóan, amikor nem az ember lesz a domináns faj a Földön.

shutterstock_102985349photo by Melkor3D via shutterstock

Egy posztapokaliptikus jövőben mi történne az emberek nélkül?

Az alábbi videó részletesen tárgyalja, hogy hogyan fogja visszahódítani a természet az ember által elfoglalt és átalakított terepeket. Hogyan tünteti el a növényvilág az épületeket, hogyan adják meg magukat az építőanyagok a természeti erőknek és élőlényeknek. Ezek az elméletek a már elhagyott települések, településrészek, régiók esetében megfigyelt folyamatokra alapoznak.

Megvan a lehetőségünk arra, hogy nagyjából 50 millió évet ugorjunk előre az időben, és körülnézzük az akkori ex-bolygónkon. A kérdés, amely a legtöbbünket foglalkoztatja az, hogy milyen állatok vennék át a helyünket, mint domináns faj. Ez már több spekulációnak adott terepet, sok író feldolgozta a témát, egy sor jelöltet ismerünk már. „A majmok!” – vágnánk rá a kérdésre egyből. A legesélyesebbek azonban a delfinek, a hangyák és a disznók, valamint a csótányok és a medveállatkák. Azonban a válasz megtalálásához először muszáj tisztázni azt, hogy mit értenek a kutatók „domináns faj” alatt.

„A majmok, juhé!” „Nem.”

Inkább gyakorlati mintsem filozófiai okokból, de néhány norma szerint ma a baktériumok „uralkodnak”. És ez mindig is így volt, a mikrobák idejének 1,2 milliárd évvel ezelőtti hivatalos végétől függetlenül. Az ugyanis nem azért volt, mert a baktériumok megszűntek létezni (nyilván), vagy mert csökkent a túlsúlyuk, hanem azért, mert a „rövidlátásunknak” hála hajlamosak vagyunk nagyobb jelentőséget tulajdonítani a nagy, többsejtű szervezeteknek.

Több számvetés szerint minden öt állatból négy fonálféreg. Ezekből a példákból jól látható, hogy nem az előfordulás, a túlsúly a legfontosabb szempont azt illetően, hogy mit nevezünk domináns fajnak. A képzeletünket sokkal inkább hatalmas, karizmatikus organizmusok ragadják meg.

Egy jó adag narcizmus van az emberekben, amikor kijelölni igyekeznek a domináns fajt, fajokat, és erős az arra irányuló tendencia, hogy az emberi faj egy közeli rokonára aggassuk ezt a címet. A Majmok bolygója például arról fantáziál, hogy az emberszabásúak megtanulhatnának beszélni, és felvehetnék a mi technikai tudásunkat, ha elég idejük lenne rá.

De a nem emberi főemlős társadalmaknak nem lesz alkalmuk ilyesmire, mert valószínűleg nálunk is hamarabb halnak ki. Ma az ember az egyetlen ezek közül, amelyet nem fenyeget kritikusan a kihalás veszélye – ezek a veszélyek pedig, amelyek a kihalásunkhoz vezethetnek majd, valószínűleg nem kegyelmeznek más emberszabásúaknak sem. Egyszerűen fogalmazva: egy olyan esemény, amely az ember kihalásához vezet, azoknak a fajoknak lesz a legveszélyesebb, amelyeknek hasonlóak az élettani követelményeik a mieinkhez.

De fejlődhet egy távolabbi rokonunk az emberi intelligencia és társadalom szintjére?

Nem valószínű, hogy ez bármelyik emlősnek sikerülne, de nem is biztos, hogy erre szükség van. A történelem domináns fajai közül az ember hihetetlen mértékben kiemelkedő intelligenciával és kézügyességgel bír. Ebből az következik, hogy ezek a vonások ugyancsak nem alapfeltételei annak, hogy egy faj domináns legyen. És elképzelhető, hogy nem azoknak a tulajdonságoknak kell fejlődésnek indulniuk egy-egy fajnál, amelyek az ember esetében meghatározóak voltak a dominánssá válás folyamatában.

shutterstock_311615300photo by Chief Crow Daria via shutterstock

Az evolúció nem támogatja az intelligenciát „kedvtelésből”, csak akkor, ha az egy magasabb túlélést vagy sikeresebb szaporodást szolgál. Következtetésképp hiba azt képzelni, hogy az utódaink különösen intelligens vagy szociális lények lesznek, vagy képesek lesznek beszélni, és így tovább.

A válasz nem kielégítő, de legalább hátborzongató

Egyrészt teljesen biztosan megállapíthatjuk, hogy nem a beszélő csimpánzok jönnek utánunk, másfelől viszont nem tudjuk megmondani, hogy fognak kinézni az utódaink.

A történelem már számos tömeges kihalással szolgált, amelyek után a természet aránylag gyorsan regenerálódott. Figyelembe kell viszont venni, hogy többek között Stephen J. Gould őslénykutató szerint az esetlegesség, a „szerencse” nagy szerepet játszott mindig is az állatvilág fejlődésében, alakulásában – ez a mai napig vita tárgya. Mindenesetre ez emlékeztet minket arra, hogy az evolúciós átmenetek olyan komplexek, hogy aligha tudunk mindent, vagy legalábbis kielégítő mennyiségű információt birtokolni a kihalásunk utáni időkről.

A megfejtés: a kutatók szerint nagyon úgy tűnik, hogy a hangyák fogják átvenni az emberi faj helyét a földön. Arról azonban fogalmunk sincs, hogy hogyan fognak pontosan kinézni.

shutterstock_91716581photo by SweetCrisis via shutterstock

A hangyák valószínűleg már most is a világuralomra törésen munkálkodnak, mert olyan sokan vannak, hogy ha megmérnénk az összest, és összehasonlítanánk a súlyukat az összes ember súlyával, nem lenne nagy különbség. De van, aki szerint már most is a hangyák vannak uralmon. És ráadásul hagyományos emberi katonai stratégiákat alkalmaznak, kiváló csapatmunkára képesek.

Sok kicsi sokra megy. És azt se feledjük, hogy a hangyák mennyire hősiesek:

Tovább nőtt a megújuló energiahasználat az Unióban

megujul
photo by SUWIT NGAOKAEW via shutterstock.com

Az Európai Unióban 2014-ben a felhasznált energia 16 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, szemben az adatok rögzítésének kezdő évében, 2004-ben feljegyzett 8,5 százalékkal – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán.

A megújuló forrásokból származó energiának a fogyasztáson belüli részaránya 2014-ben Svédországban volt a legmagasabb. Az 52,6 százalékos svéd arányt Lettország és Finnország (38,7 százalék), valamint Ausztria (33,1 százalék) és Dánia (29,2 százalék) közelítette meg leginkább, míg a lista végén Luxemburg állt 4,5 százalékkal, majd Málta 4,7, Hollandia 5,5 és Nagy-Britannia 7 százalékkal.

A 2009-ben elfogadott közösségi irányelv szerint az Európai Uniónak 2020-ra a teljes fogyasztása 20 százalékát megújuló források révén kellene előállítania.

A 28 EU-tagállam közül kilenc – Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Horvátország, Litvánia, Olaszország, Románia és Svédország – már elérte a számára egyénileg meghatározott 2020-as célt, további kettő – Ausztria és Dánia – kevesebb mint 1 százalékpontra áll a cél teljesítésétől. A másik végletet Franciaország képviseli, amely 8,7 százalékpontos lemaradásban van. Hollandia 8,5, Nagy-Britannia 8, Írország pedig 7,4 százalékponttal marad el a 2020-as nemzeti céltól.

A megújuló energia részesedése a 28 tagállam közül 24-ben nőtt 2013-hoz képest. Az arány Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában csökkent, Magyarországon pedig stagnált.

mti

Japán irracionális módon irtja a bálnákat, és most már mindenkit kiakasztott

balnavadasz
Bálnavadászokra vadászó hajó (fotó: Steve Lovegrove via shutterstock.com)

Nagy felháborodást váltott ki nemzetközi körökben, hogy Japán ismét expedíciókat fog folytatni a bálnavadászat miatt a Déli-sarkkör környékére. És teljesen logikátlan az országtól ez a viselkedés.

Japán azóta bejelentette, idén csak megfigyelési célból indulnak útnak a hajók, és nem ölnek állatot a bálnavadászati szezonban. A megfigyelők kihajóznak, de a vadászatra használt szigonyokat ezúttal nem viszik magukkal. Két hajó vesz részt a kutatói misszióban, március 28-ig azon fognak dolgozni, hogy szövetmintákat gyűjtsenek bálnáktól – közölte a japán kormány.

A japán bálnavadászatot évtizedek óta hevesen kritizálják a nemzetközi állatvédelmi szervezetek. Ezért a Nemzetközi Bíróság, az ENSZ bírói szerve 2014 márciusában megtiltotta Japánnak a bálnavadászatot az Antarktiszon. Bár a kereskedelmi célú bálnavadászat nemzetközileg tilos, Japán folytatta a tevékenységet, bírálói szerint tudományos kutatásnak álcázva az állatok megölését. Tokió nem titkolja, hogy a megölt állatok húsát Japánban elfogyasztják.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság szeptemberben szigorította meg a legális bálnavadászat feltételeit. Ahhoz, hogy egy ország engedélyt kapjon a tengeri emlősök tudományos célú megöléséhez, be kell bizonyítania, hogy erre kutatás céljából van szükség. A kutatásnak bizonyíthatóan az állatok védelmét kell szolgálnia.

A bizottság Japán bálnavadászati programjának újraindítása ellen foglalt állást, Tokió azonban akkor még azt közölte, hogy folytatják a “tudományos célú” vadászatot. A bizottság 1982-ben rendelt el moratóriumot a kereskedelmi célú bálnavadászatra, ez máig érvényben van. Hivatalosan csak Norvégia és Izland folytat kereskedelmi bálnavadászatot, miután előbbi tiltakozást nyújtott be a moratórium ellen, utóbbi pedig amiatt egy évtizeddel később kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból . Tokió a rendelet hatálya alól kibúvót keresett, ennek módja, hogy a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos megkötésekkel engedélyezi a szervezet.

fotó: whales.org

fotó: whales.org

Japán az elmúlt években 900 állat tudományos célból történő megölésére adott engedélyt. Az állatvédők azonban akadályozták a vadászok munkáját, így a 2013-2014-es szezonban csak 251, az előző idényben pedig 103 állatot öltek meg.

Egyes politológusok szerint a szigetország nem gazdasági okokból kerüli meg a vadászati tilalmat, hanem azért, mert szerinte az környezetvédelmi szempontból nem indokolt, és a nyugati országok által kulturális szempontokból meghozott korlátozásnak tartja a tilalmat. A japán bálnavadászati program egyébként évről évre jelentős pénzügyi veszteséget termel az országnak.

A japán ígéretek nem nyugtatják meg a környezetvédőket, illetve a „zöldebb szellemiségű” nyugati kormányokat, olyannyira, hogy lassan kisebb diplomáciai botrányok is keverednek az ügy körül. Nemrég egy japán kormányhivatalnok azt nyilatkozta, hogy „a japán emberek sosem esznek nyulat, mint a britek, mégsem mondják meg senkinek, hogy nem kellene.” A japán kormány szeretné elérni, hogy ne ítéljék el a bálnavadászatokat, szerintük sok olyan település van, amelyeknek hagyományaiba tartozik a bálna- vagy delfinvadászat, és az ebből származó turizmus biztosítja nekik elsősorban a megélhetést.

Ezzel azonban nincsenek egyedül a világon: Izlandon és Norvégiában is nagy hagyománya van a vadászatoknak, mégis Japán az egyetlen ország, amely felállít egy egész flottát ahhoz, hogy átszeljék a fél bolygót a tengeri emlősök húsáért. A japán hajók arra is képesek, hogy még út közben több száz levadászott állatot dolgozzanak fel. Az ország történetében volt időszak, amikor a bálnavadászatból származó hús segítette túl a lakosságot az éhezésen (például a második világháború után, amikor amerikaiak alakítottak át hadihajókat, hogy segítsenek a civil lakosságon). Az utóbbi években azonban nagyon visszaesett a lakosság bálnahús iránti igénye, ezért is nem értik sokan, hogy a japán kormány miért finanszírozza ilyen elkötelezetten a „tudományos utakat”. Piaca már csak egy idősebb generáció körében van, akik általában évente egyszer esznek, mintegy nosztalgiából a régi idők emlékére. Mert a bálnahús egyáltalán nem finom mondjuk a marhához vagy disznóhoz képest.

A japán Greenpeace is értetlenkedik, ők évente sok akciót szerveznek, amelyekben felhívják a figyelmet a bálnavadászat visszásságaira, szerintük japán makacskodása tulajdonképpen csak néhány bürokratáé, akik évről évre azon dolgoznak, hogy fennmaradjon az állásuk, mindegy, hány bálna is marad az óceánokban.

time/mti

Egyre több szemetet termelnek a csíkszeredaiak

fotó: szekelyhon.ro

fotó: szekelyhon.ro

Tavaly csaknem 8800 tonna szemetet gyűjtöttek be Csíkszeredában, amelyből 7350 tonnányi háztartási hulladék, a fennmaradó mintegy 1400 tonna pedig építkezési és szelektíven gyűjtött hulladék volt.

Bors Béla, a hulladékgazdálkodással megbízott Eco-Csík Kft. aligazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy évente 100-150 tonnával több a hulladék a városban, miközben az ügyfelek száma csökken. Míg 2013-ban 31 ezer volt az ügyfeleik száma, idén mintegy 28 ezer klienst tartanak nyilván. Ennek oka egyrészt a népességcsökkenés, másrészt egyre többen költöznek ki a városból vagy telepednek ki külföldre, véli aligazgató. Azt mondta továbbá, hogy a hulladék ilyen szintű növekedésének oka a rengeteg csomagolóanyag. Hozzátette, a magánházban lakók kevesebb hulladékot termelnek, mert komposztálnak, a papírt pedig eltüzelik.

Bors szerint míg a Csíkszeredában élők havonta 22-25 kg szemetet termelnek, a vidékiek számottevően kevesebbet, 12-15 kg-ot ugyanannyi idő alatt. A vonatkozó törvény 15 százaléknyi szelektíven gyűjtött hulladékmennyiséget követel meg, Csíkszeredában és az alcsíki településeken sikerült tavaly elérni átlagosan a 16,18 százalékot.

erdelyfm

Ritka albinó kis teknőst találtak kutatók

teknoc

:Nagyon ritka albínó teknőst találtak állatvédők a queenslandi Castaways strandon.

Az önkéntesek egy közönséges zöld levesteknős fészkét tekintették meg vasárnap, az ott született 122 fióka egyike volt a kis albínó – közölte a BBC.

“Mozgékony volt, éppen indult a vízbe. Nem volt beteg, egyszerűen fehér volt” – mondta Linda Warneminde, a csoport vezetője, aki szerint általában ezerből csak egy teknős éri meg a felnőtt kort, az albínók esélyei ennél is rosszabbak.

Jayne Walton, az egyik parti lakos, aki filmre is vette a különös állatot, azt mondta, gyönyörű, és reméli, életben marad a tengerben, mert “igen gyors volt, alig várta, hogy a vízbe érjen”.

Az ABC ausztrál tévében idézett szakértő szerint sok százezer teknős közül egy születik albínónak.

mti

Nagyon megnőtt a cápatámadások száma

capas
photo by muratart via shutterstock.com

A Floridai Természettudományi Múzeum hétfői jelentése szerint ennyi cápatámadás egy év alatt még sosem történt. Egyedül Floridában 30 alkalommal haraptak meg embert a ragadozók.

George Burgess, a nemzetközi cápatámadás-dokumentáció kurátora szerint a támadások számának növekedése várható, ahogy az emberek egyre többen lesznek, a cápapopulációk pedig újra szaporodásnak indulnak.

A tavalyi hat halálos cápatámadásból kettő az indiai-óceáni Réunion sziget partjainál történt, egy-egy Ausztrália, Egyiptom, Új-Kaledónia és az Egyesült Államok parti vizein.

A listát az Egyesült Államok vezeti, itt 59 alkalommal támadt a ragadozó emberre, 30 eset Florida, hat-hat Észak- és Dél-Karolina, hét Hawaii vizein, Kalifornia és Texas partjainál két-két, New York és Mississippi vizein egy-egy támadást jelentettek.

A második legtöbb, 18 baleset Ausztrália partjainál, a harmadik, nyolc eset Dél-Afrika vizein történt.

mti

A nyerőgépek hang- és a fényhatásai függővé tesznek

shutterstock_360575711

Patkánykaszinó: van remény a függők számára, egy új felfedezés megoldást jelenthet.

A játékfüggőség a többi függőséghez hasonlóan összetett betegség, és több tényező hatása is kialakíthatja. Egy kutató úttörő felfedezésével azonban új korszak nyílhat a gyógyíthatóságában, amely más hasonló betegségek esetében is sikeres eljárás lehet, így például a drogfüggőségre is hathat.
A kutatás kiindulópontja a nyerőgépek fény-és hangeffektjeinek a vizsgálata volt, és az agyi receptorok működéséig jutott.

Eltűnik az idő, megnő a koncentráció, hajszoljuk az eufóriát – a játéktermek számos módon odaláncolják a klienst

A függőség kialakulásának nem tudják megnevezni az egyetlen és általánosan megállapítható okát. Például számos személyiség- és életútbeli tényező befolyásolhatja a kialakulását. Az viszont egészen biztos, hogy a játéktermek mindent megtesznek azért, hogy ott tartsák az embert, ha egyszer betévedt. Olyan hatásokat érnek el, amelyek fokozzák a függőség kialakulásának esélyét.

shutterstock_80848264 photo by Comaniciu Dan via shutterstock

A termekben átélt folyamat például hasonlít a magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály által kidolgozott flow-élményhez – csak épp olyan, mintha azt egy sötét lencsén keresztül néznénk. A flow-élmény összetett, de jellemzője többek között az elme erős fókuszáltsága, az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése, az egyértelmű célok hajszolása, az időérzékelés torzulása. A flow azonban egy pozitív folyamat, az elme működésének egy olyan állapota, amikor teljesen elmerül abban, amit csinál, átadja magát a folyamatnak, de ebben örömét leli, és az egyén kitörő örömöt érez, amikor eredményt ér el, ha teljesít egy feladatot, szinte euforikus állapotba kerül.

Az új típusú nyerőgépek viszont hamis sikereket szolgáltatnak a klienseknek. Gyakran adnak „nyereményt”, ami azonban a legtöbb esetben a befektetett pénz töredéke. Így fenntartják a hamis sikerélmény megtapasztalását. A valódi nyeremények viszont valódi euforikus állapotba juttatják a játékosokat – ez azonban nagyon ritkán fordul elő, tehát a pozitív végkimenetel elmarad. A koncentráltság, a külvilág kizárása, a tevékenységben az áhított felemelő érzés utáni vágy miatt való teljes elmerülés jellemzi a függőket.

Ráadásul a nyerőgépek tervezői igazán értik a dolgukat: a masinák és a játéktermek olyan hangokat és fényeket használnak, amelyek nemhogy a kliensek, de még a patkányok számára is függőséget okoznak. Ezektől a hatásoktól ugyanis a játékos hipnotikus állapotba, transzba kerül. De minden számít a teremben: a folyamatos hang, a legmellékesebbnek tűnő zajok is, a villogó fények, a kerekek és karok állása, szöge stb.

shutterstock_331470149 photo by J.D.S via shutterstock

Ezekben a pontokban foglalhatóak össze az automaták működésének fő “trükkjei”:

1, Véletlenszerűen fizet, de azt a benyomást kelti, hogy egy variálható szabályszerűség áll mögötte
2, Azt az illúziót kelti, hogy kontrollt gyakorlunk az eredmény termelésére, amikor meghúzunk egy kart, vagy megnyomunk egy gombot
3, A “majdnem sikerült”-élmény
4, Fokozott izgalom – ebben játszik hatalmas szerepet a hang- és fényeffektek összessége
5, Kevés pénzzel is lehet játszani
6, Azonnali hatás, reakció

Úgy tűnik, az audiovizuális effektek által kialakult függőségért a dopamin pálya egy összetevője felelős, és ha blokkolunk egy dopamin receptort, a játékosok újra tiszták lehetnek.

A hangok és fények hatásai: patkánykaszinó

Dr. Catharine Winstanley, a British Columbia Egyetem munkatársa készített egy „patkány kaszinót”, ahol a patkányokat olyan érzéki stimulációnak vetették alá, amely a kaszinókban is jellemző. Az állatok először megtanulták, hogy ha választanak gombok közül, akkor bizonyos esetekben édességet kapnak jutalomként. Néhány opció esetében gyakran, de kis jutalomra számíthattak, máskor ritkábban fizetődött ki a választás, de akkor nagyobb jutalommal szolgált. Ha pedig vesztettek, bizonyos ideig nem játszhattak. A rendszert alacsony visszatérési lehetőséggel tervezték, hogy ha mindkét opció elégszer volt már ismételve, a rágcsálók kerüljék a magas kockázatot.

eger

A patkányok gyorsan tanultak, és előnyben részesítették a biztonságos opciót – tehát a jutalom gyors, biztos megszerzése volt a lényeg számukra. Winstanley ezután módosított bizonyos elemeket, hogy a viselkedésük jobban hasonlítson a szerencsejátékosokéra. Például a patkányok egy részének a nyereményt hangok és villogó fények kísérték a játéktermek nyerőautomatainak mintájára.

A modern nyerőgépek olyan összetetten működnek, hogy sok kezdő – vagy akár haladó – játékos nem is tudná, hogy nyert, ha elmaradnának az audiovizuális hatások. Ráadásul a sötétített teremben ezek a fények még hangsúlyosabbak.
Winstanley szerint előzetesen nem adtak sok esélyt annak, hogy nagy hatása lesz ennek a módosításnak a patkányok viselkedésére, de a kísérlet közben ennek az ellenkezője igazolódott be: hatalmas volt a különbség. Azonban a patkányok, lévén éjszakai állatok, egészen más életmóddal bírnak, mint mi, emberek, így valószínűnek tűnt, hogy máshogy reagálnak a fényekre is. De úgy néz ki, ez egy olyan közös elemre vezethető vissza, amely mélyen az evolúciós történelmünkben húzódik.

Azok a patkányok, amelyek játéka a hangokkal és fényekkel volt kiegészítve, gyakrabban hajszolták a ritka nyereményt, ahelyett, hogy az unalmas, biztonságos opciót válasszák – ahogy azok a társaik tették, akik nem tapasztalták a fényekkel és hanggal kiegészített élményt. „Bárki, aki játszott már kaszinóban, vagy pénzbedobós szerencsejátékot, el tudja mondani, hogy a hangok és fények még inkább odaláncolnak, de ezt most már tudományosan is ki tudjuk mutatni” – fogalmaz Winstanley.

Remény a gyógyulásra: egy D3 antagonista

A rágcsálók magas kockázatú opciók iránti lelkesedése, úgy tűnik, a D3 dopamin receptorral van összefüggésben. A Journal of Neuroscience-ben Winstanley arról számol be, hogy amikor egy D3 agonistát használtak, kioldva ezzel a D3 receptorokat, a patkányok nagyobb valószínűséggel hajszolták a nagyobb nyereséget. Egy D3 antagonista (’ellenkező hatású anyag’) viszont ellentétes eredményt mutatott, de csak a nyereményt audiovizuális effektekkel kísérő feladatok esetében – számol be róla a lap. A D3 útjának blokkolásával tehát nem változott azoknak a patkányoknak a viselkedése, akik inkább elkerülték a hosszú meneteket a hangok és fények nélkül is.

shutterstock_308895500 photo by Artem Furman via shutterstock

Tehát a blokkolással azoknak a patkányoknak a viselkedését sikerült módosítani, akik a rizikósabb, izgalmasabb játékot választották a nagy nyeremény reményében ahelyett, hogy egyszerűen, biztonságosan, gyorsan elérjék a jutalmat. Ez a hajlam viszont azokban az egyedekben alakult ki, amelyek nyereményét fény és hang kísérte.

Több területen is kulcsfontosságú eredmény

Ez az agyi receptor a drogfüggőség kutatásában is jelentős tényező lehet, és ez a felfedezés akár azt is alátámaszthatja, hogy a különböző függőségek által kialakuló kockázatos viselkedéseknek azonos biológiai magyarázata van. Az a bizonyos antagonsita, amelyet a kísérlet során használtak, megoldást jelenthet a függők kezelésére. Ráadásul egy első lépést jelenthet afelé, hogy szabályozzák a kaszinók berendezését.

(iflscience, UBC, the verge, sciencelife)

nyitókép: photo by welcomia via shutterstock

Ismét Darwin-napokat tartottak Szatmárnémetiben

darwin

Charles Darwin születésének 200-ik és főművének, „A fajok eredete” megjelenésének 150-ik évfordulóját 2009-ben volt az ünnepe. A nemzetközi emlékévhez Szatmárnémeti is csatlakozott, ekkor került megrendezésre az első Darwin Nap a Szatmár Megyei Múzeumban. Charles Darwin az evolúció tudományos elméletének megalkotója világszerte ismert, emblematikus személyiség, akinek a modern tudomány és gondolkodás fejlődésére gyakorolt hatása vitathatatlan. Születésnapja vált a tudomány és a humanizmus ünnepévé. A 2009 óta Szatmárnémetiben is minden évben megrendezett Darwin Napon az előadók tudományról, tudományos gondolkozásról beszélnek az érdeklődőknek.

Az idei Darwin napot február 5-én szervezte meg az E-Consult Egyesület Szatmárnémeti partnerségben a Szatmár Megyei Múzeummal. Az elmúlt évekhez hasonlóan a város diáksága román és magyar nyelven is hallhatott előadásokat. Az érdekes tudományos eredményekről, természetvédelemről, vagy szexuális nevelésről szóló bemutatókat rövid dokumentumfilmek és kísérlet is színesítette. A Darwin Nap a kritikus gondolkodásról is szól, ennek fényében az előadók igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy a tudományban mindig a bizonyítékok a mérvadóak és nem szabad kritikátlanul elhinni minden állítást. Az előadások sorát Rózsa Lajos, a MTA MTTM Állatökológiai Kutatócsoport, Budapest) aki a tudomány és áltudomány közti különbségről beszélt: miért vált a tudomány részévé az Eötvös- inga és miért csalás az ezotériában elterjedt ingás jóslás. Őt Sike Tamás követte aki a homeopátia történetét mutatta be, szemléltetve annak képtelenségét mai ismereteink tükrében és hatástalanságát. Marton Attila, (BBTE, Kolozsvár / Milvus Csoport) a mimikriről, vagyis az állatok rejtőzködéséről beszélt. Elmagyarázta többek közt miért lehet előnyös egy madárfióka számára, ha hernyónak álcázza magát. A rendezvényen román és magyar nyelvű előadásain mintegy 170 diák vett részt.

Az idei év újdonsága, hogy a szervezők a felnőtteknek is kínáltak programot. Péntek este az E-Consult Egyesület és a TranSKlouD együttes az Old Place Pub-ba invitálta az érdeklődőket egy Darwin Napi Beszélgetésre. A rövid bemutatókat követően a jelenlevőknek alkalmuk nyílt közös asztalnál ülve is elbeszélgetni az előadókkal. A programot a TranSKlouD koncertje színesítette. Rózsa Lajos korábbi kutatási eredményeiről számolt be: miért fordulhatnak ellenünk az egyébként egészségünk megőrzésében fontos szerepet játszó bélbaktériumok? Sike Tamás azt fejtegette miért csalás a homeopátia. Délczeg Csongor arról tartott előadást, hogyan változott a sátánizmus képe a művészettörténetben a kezdetektől a modern idők marketing célú felhasználásáig. Marton Attila arra kereste a tudományos magyarázatot, hogy miért nem létezhetnek a legendák óriásai, vagy éppen hogyan nézne ki egy repülésre is képes, ember nagyságú lény.

Leváltották a Romsilva 7 vezetőjét

romsilva

Az állami erdészet vezető testületének 7 tagja van, a menesztett 5 személy között van az elnök is, aki a környezetvédelmi minisztérium képviselője volt a testületben. A vezetők leváltásáról a környezetvédelmi tárca döntött.

Cristiana Pașca-Palmer tárcavezető a vezetőtanács elnökének munkájával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az elnök nem kérte fel a vezetőtanácsot, hogy vizsgálják ki a ROMSILVA vezérigazgatójának, Adam Crăciunescunak az esetét, aki ellen tavaly januárban bűnügyi eljárás indult, illetve azért is szemrehányást tett az elnöknek, amiért decemberben nem tett semmit azért, hogy megoldja a fapiacon kialakult blokádot. A másik 4 igazgató leváltását a szaktárca azzal indokolja, hogy megsértették a tisztességes kormányzás elvét, mivel egy időben töltöttek be vezetői tisztséget a ROMSILVA döntő és végrehajtó testületeiben.

A Romsilva vezérigazgatója, Adam Crăciunescu már január közepén lemondott személyes okokra hivatkozva.

erdelyfm

« következőelőző »