Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: January, 2016

Kutyafalkák végeztek bölényekkel a Szárkő-hegységben

Romaz, a szabadon született bölényborjú az egyik áldozat. Fotó: Matei Minculescu

Romaz, a szabadon született bölényborjú az egyik áldozat. Fotó: Matei Minculescu

A Szárkő-hegységben szabadon engedett bölények közül újabb négy pusztult el, közülük legalább kettőnek a halálát egyértelműen a térségben vadászó kutyafalkák okozták – jelentette be a WWF Románia.

Olvasd el a teljes sztorit

Légtisztító hátizsákot talált fel egy holland diák

peking
photo by Hung Chung Chih via shutterstock.com

A levegőt szennyező ártalmas részecskéket szűri ki viselője környezetéből a “növényi hátizsák”, amelyet a Delfti Műegyetem egy hallgatója tervezett – olvasható az egyetem honlapján.

A Plant Bagnek nevezett átlátszó hátizsák belsejében növények nőnek. Ventillátorrendszere a porszívókéhoz hasonló HEPA-szűrőn és a gyökerekkel átszőtt altalajon keresztül beszívja a levegőt. A megszűrt levegőt a növények tovább tisztítják, majd a hátizsákhoz erősített sálszerű galléron keresztül csövek vezetik a felhasználó szájához és orrához azt.

Noha a HEPA-szűrők a levegőt szennyező részecskék 99,9 százalékát kiszűrik, Marnix de Kroon, a hátizsák tervezője szerint a gyökeres altalaj azokat a mikroszkopikus részecskéket is foglyul ejti, amelyeket a HEPA átengedett, ám károsíthatják az egészséget.

Kroon találmánya az iGreen tervezői versenyen nyert első díjat. A verseny szervezője az üvegházi növénytermesztési innovációk holland alapítványa (SIGN) volt, a kiírásban személyes, viselhető légtisztító berendezéseket kértek, melyek a gyökeres altalaj légszűrő hatását hasznosítják. A SIGN a döntés után kifejleszti a győztes találmány prototípusát, amelyet a gyakorlatban is kipróbálhatnak.

“A Plant Bag praktikus és felhasználóbarát, emellett személyre szabható, akár trendi kiegészítő is lehet belőle” – olvasható a zsűri indoklásában.

Az eddigi tesztek alapján az aloe vera jó választás lenne “növényi szűrőnek” – mondta De Kroon.

A hátizsákot a szélsőségesen szennyezett levegőjű városok – köztük a decemberben légszennyezési rekordot döntő Peking – lakosainak szánják.

mti

Soha ne egyetek havat!

hoeves
photo by Becky Wass via shutterstock.com

Sose egyél sárga havat, ezt mondjuk gyerekkorod óta tudod, de a fehéret meg szoktad néha enni? Na, nem kellene.

Kanadai tudósok derítették ki, hogy a lehullott hóban rengeteg mérgező részecske van, amely az autók által kibocsátott füstből kerül a légkörbe, és így hull vissza a talajra. Szóval ahányszor havat eszel, olyan, mintha szennyezett ropit rágcsálnál. A tanulmányt teljes terjedelmében el lehet olvasni az Environmental Science: Processes & Impacts folyóiratban.

De miért is fontos ezzel cikkben foglalkoznunk? A légszennyezés súlyos dolog, olyannyira, hogy évente 3,3 millióan halnak meg attól, hogy toxikus, láthatatlan részecskéket lélegeznek be (ez a szám az ENSZ hivatalos adataiban szerepel). Kínában például, amelynek fővárosa a leginkább légszennyezett, 1,4 millióan halnak meg évente ennek következtében. Egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hamarosan közöl egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálják, hogy hányan halnak bele évente az emberek által okozott problémákba, és előlegben megjegyezték már, hogy globális „közegészségügyi vészhelyzet” van.

A tudósok régóta vizsgálják, hogy milyen közvetlen hatásai vannak a légszennyezésnek, ha azt az emberek vagy állatok belélegzik. A montreali McGill Egyetem kutatói azonban úgy döntöttek, ők a közvetett hatásokra fognak figyelni, azzal, hogy a hóban található szennyezéseket vizsgálják.

A csapat különleges hókamrákat használt, amelyekben természetes hóra kipufogó gázakat bocsátottak, majd a hóban megmérték a szerves szén előfordulása mellett a mérgező szennyezőanyagok szintjét is, mint a benzént, a toluolt, az etilbenzént és a xilént.

A tudósok azt vették részre, hogy már egy óra után is drámai módon megnőtt a szennyezőanyagok mértéke, a káros anyagok ugyanis rátapadnak az apró jégszilánkokra, és ez kinti körülmények között sem történik másként.

Mi történik olvadás után? A káros anyagok vagy a vízben maradnak, vagy visszajutnak a légkörbe. Azonban erre egy másik tanulmány fogja megadni a választ.

iflscience

Kivágtak egy teljes fasort Csíkszeredában

frocia

Több mint harminc kiszáradt fát vágtak ki a csíkszeredai Testvériség sugárút teljes hosszában.

Az oltott díszszilvafák helyébe 70 díszalmafát ültet tavasszal a városi kertészet, írja a Székelyhon. Burista Csilla, a csíkszeredai városi kertészet vezetője a portálnak úgy nyilatkozott, ugyanolyan fák lesznek a Testvériség sugárúton, mit amilyenek a Taploca utcában vannak, ezek a fák azért megfelelők, mert nem olyan széles a koronájuk, így nem zavarják a közlekedést.

A díszszilvafákat azért vágták ki, mert azok nagy része kiszáradt, töredeztek le róluk az ágak, és az úttestre estek.

erdelyfm

Románia egyre inkább kerékpár-nagyhatalom

bicigli
photo by maradon 333 via shutterstock.com

Nem köztudott tény, de Románia évek óta beletartozik az európai bicikligyártás elitjébe, ráadásul a tavalyi évben olyan ütemű fejlődés ment végbe, amely rövid időn belül akár legelsővé is teheti az országot.

Olvasd el a teljes sztorit

Kinyílt az első virág az űrben

Scott Kelly, amerikai űrhajós hétvégén küldött képet a Földre a Nemzetközi Űrállomáson kivirágzott első virágról, egy narancssárga szirmú zinniáról.

Kelly a Twitteren osztotta meg a vasvirágként is ismert zinniáról készült fotót ezzel a felirattal: “Debütált a legelső világűrben nőtt virág”.

Az űrállomás tavaly áprilisban kapta meg azt a különleges növénytermesztő berendezést, amellyel már salátát is termeltek a Föld körül keringő bázison. A berendezésben piros, kék és zöld fények serkentik a növekedést. Az űrhajókon termesztett zöldség fontos szerepet tölthet be a hosszú távú, hónapokig vagy akár évekig tartó űrutazásoknál és egy lehetséges jövőbeli Mars-expedíciónál.

Trent Smith, a NASA Kennedy Űrközpontjának programmenedzsere korábban azt mondta: a zinnia nevelésével fontos információkhoz juthatnak arról, hogyan virágoznak a növények az űrben, és ez megnyithatja az utat például a paradicsom nevelése előtt.

A NASA kutatói azt is szeretnék felmérni, hogy a legénység hangulatára milyen hatással van az, hogy növények nőnek az űrállomáson. Az űrben egy évet eltölteni szándékozó Kellyt érezhetően fellelkesítette a rendkívüli esemény.

mti

Hordozható szélerőművet talált fel egy tajvani diák

tajvan

Hordozható szélerőművet mutatott be a Nemzeti Cseng Kung Egyetem Tajvanban.

Ellentétben a hatalmas méretű szélturbinákkal, a miniatűr, teljesen összeszerelve alig egy méter magas turbinát akár egy piknikre is magunkkal vihetjük. Úgy néz ki, mint egy elektromos ventillátor, működése közben aerodinamikát alkalmaz – fogalmazott Csen Jü-jen, a turbina feltalálója.

A turbina legyezői esernyőszövetből készültek, ami csökkenti a forgás közbeni centrifugális erőt, ezáltal gondoskodik a biztonságról. Csen szerint a használóknak csupán 1-2 percre lesz szükségük a műszer felállításához.

A mini szélerőmű 10 watt energia előállítására képes, emellett a teljesítmény növelése érdekében összekapcsolható napenergia-generátorral is. A generátorhoz több turbina is kapcsolható, hogy teljesítménye 10 watt fölé emelkedjen.

Csen szélturbinája aranyérmet nyert a decemberi tajvani ECO Design versenyen, amely a környezettudatos dizájnkoncepciók bemutatásával és támogatásával foglalkozik.

mti

Lemondott Adam Craciunescu a Romsilva éléről

“Személyes okokra hivatkozva” Adam Craciunescu Romsilva-igazgató lemondott az állam erdészeti hivatal vezetőségében betöltött tisztségéről, és értesítette az adminisztratív bizottságot, hogy lemondása március 21-étől lép érvénybe. Az érvényben lévő törvények szerint az új igazgató kinevezésére a következő hatvan napban kell lépéseket tenni.

Olvasd el a teljes sztorit

Energiatakarékosabbá válik a közvilágítás Csíkszeredában

csikszereda
fotó: Hargita Népe

Kilenc utcában, illetve helyszínen fogják kicserélni a régi lámpaoszlopokat, és ezek helyére energiatakarékos LED lámpatesteket szerelnek fel Csíkszeredában.

Az új lámpák beszerzésére már meghirdették a közbeszerzést, a kiírásra egy cég nyújtott be ajánlatot. Amennyiben az ajánlatát megfelelőnek találják, a hónap végéig szerződést kötnek a vállalattal. Antal Attila alpolgármester a Hargita Népe napilapnak azt nyilatkozta, az új energiatakarékos lámpákat várhatóan már tavasszal felszerelik.

A megközelítőleg 200 ezer lej értékű beruházásnak köszönhetően a Testvériség utcában lesznek új lámpatestek, illetve a Mérleg, Pacsirta, Temesvári, Hársfa, Fésülős és Csiba utcákban is megújul a közvilágítás.

erdély fm

Lehet, hogy a “hagyományos izzók” energiatakarékosabbak lesznek a LED-eknél

villanykorte

2005-ben Brazília és Venezuela úgy döntöttek, hogy kivonják a forgalomból a hagyományos izzókat, őket az EU, Svájc és Ausztrália követték 2009-ben. Az ok az energiapazarlás megfékezése volt, de a helyettük forgalomba került LED-ek színére sok panasz volt a fogyasztóktól: túl hidegek voltak a megszokotthoz képest. Lehetséges, hogy most megérkezett a megoldás, az MIT kutatói ugyanis feltaláltak egy olyan villanykörtét, amely energiatakarékosabb a LED-eknél: az izzószál többe nem valami ritkafém lesz, mint a volfrám, hanem egy kristály-szerkezet.

A kutatók azt állítják, hogy ez a kristályszál vissza tudja nyerni azt az energiát, ami egy régi izzóban a hő által távozna el. A technológiát el is nevezték „fény újrahasznosításnak”, ugyanis a felszabaduló hő visszakerül a kristályba, és még több fényt hoz létre ezzel.

Normál esetben egy hagyományos izzó valóban elég energiapazarló, az energia mintegy 5%-át hasznosítja, a többi elvész, egy neon vagy egy LED ezzel szemben 14%-ot hasznosít. Az új izzó azonban mindegyikre jócskán ráver, hiszen 40%-os energiafelhasználásra alkalmas.

Egy másik nagy előny a meleg fény kiadása, a „színvisszaadási indexe” 100-as, ami azt jelenti, hogy a fényben megjelenő tárgyakat, ahogyan azok természetes fényben jelennének meg, ez egy neon vagy LED esetében jóval kisebb, még a legjobb LED-ek is csak 80%-ra képesek. Az MIT által kifejlesztett technológiával „majdnem ideális színvisszaadás történik”, vélik a kutatók.

Egyébként az Unióban már nem szabad hagyományos izzókat gyártani, a meglévőket azonban szabad még forgalmazni. Remélhetőleg az új találmány átveszi a régiek helyét, és a belső terek ismét szebb színben fognak pompázni.

via totb.ro

« következőelőző »