Napenergiát hasznosító dzsekit dobnának piacra

Az Indiegogo crowdfunding oldalon keres támogatókat a ThermalTech nevű cég, amely Napenergiát hasznosító dzsekit dobna piacra. Az “okoskabát” papírvékony acélszövetet tartalmaz, amely nagyon gyorsan képes elnyelni a nap UV-sugarait, és viselőjét gyorsan, mindössze két perc alatt felmelegíti.

Olvasd el a teljes sztorit

A szomszéd füve reloaded: a tíz legzöldebb ország

“Repoveden Kansallispuisto Kesayonauringossa” by M. Passinen. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

A Yale és a Columbia egyetem által a Világgazdasági Fórum szakértőivel közösen kidolgozott, 2016-os környezeti teljesítmény index (Environmental Performance Index) által ransgorolt 180 ország közül az első tíz helyből többet is az észak-európai jóléti államok foglalnak el. A listát az utóbbi 15 évben, kétévenként állítják össze, a rangsor az alapján dől el, hogy az adott ország mennyire teljesít jól az ökoszisztémái és polgárainak egészsége védelmében.

Olvasd el a teljes sztorit

Vadállatoknak hozott létre “mentőhálózatot” a Milvus Csoport

photo by Alex Helin via shutterstock.com

Évente több száz vadállat pusztul el balesetek vagy betegségek következtében. A beteg vadállatok túlélési esélyei nagyban növekednének, amennyiben időben szakemberek gondozásába kerülnének. A „Milvus Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a „Vets4Wild” Egyesület ennek érdekében indította el a Vissza a természetbe! című programot, amelynek keretében egy állatorvosokból, ökológusokból és más önkéntesekből álló hálózatot hoztak létre, hogy minél rövidebb időn belül elsősegélyben tudják részesíteni a sérült vadállatokat.

Borka Levente állatorvos, a Vets4Wild Egyesület képviselője elmondta, a sérülések túl késői diagnosztizálása miatt jelenleg, a hozzájuk kerülő vadállatoknak csak a fele épül fel. „A vadállatgyógyászatban nincsenek meg azok a sikerek, mint a haszonállat-gyógyászatban. Amit mi hiányolunk, hogy az esetek nagy részében nincsenek háttér információink. Addig, amíg egy macska, kutya tulajdonosa beszámol arról, hogy mióta beteg az állat, mi történt vele, nekünk ezek az információik nem állnak rendelkezésünkre, és a másik az, hogy addig, amíg a sérülést követően szakember kezébe kerül az állat, az esetek többségében az már túl késő.”

A sérült vadállatokat a „Vets4Wild” Egyesület állatorvosai kezelik, a lábadozó egyedek innen a Milvus Csoport Rehabilitációs Központjába kerülnek, ahol az egyesület munkatársai gondozzák őket és készítik fel arra, hogy visszakerüljenek természetes életterükbe. A rehabilitációs központban többnyire madarakat gondoznak, de medvebocsok is voltak már a központ lakói, mondta Zeitz Róbert, a Milvus Csoport ökológusától.

„Rehabilitációs tevékenységei a Milvus Csoportnak léteznek gyakorlatilag, amióta az egyesület létezik, mivel igény volt rá, behoztak hozzánk beteg állatokat. Viszont olyan infrastruktúrát, amit engedélyeztetni lehet a minisztérium által, olyan csak 2012-ben sikerült létrehozni, így gyakorlatilag 2012 óta létezik olyan rehabilitációs központunk, ahol a rehabilitációnak minden szakaszát biztosítani tudjuk a beteg állatoknak.”

A Milvus Csoport jelenleg Marovásárhelyen és Nyárádszentsimonban működtet vadállat rehabilitációs központot. A Vissza a természetbe! programnak köszönhetően azonban most már az ország több részén is lehetőség lesz arra, hogy elsősegélyben részesítsék a beteg vadállatokat. Bárki aki sérült vadállatot talál a hét minden napján segítséget kérhet a 0722 533 816-os telefonszámon. A telefonhívást követően a hálózatban résztvevő önkéntesek gondoskodnak róla, hogy a sérült állat gyorsan jusson a legközelebbi elsősegély ponthoz.

erdelyfm

Szelektíven gyűjtő hajléktalanok miatt mondatnák le Floreát

A marosvásárhelyi rendőrség elkobozta a szegények és hajléktalanok által összegyűjtött PET (polietilén-tereftalát) hulladékzsákokat és 500 lej értékű büntetéssel fenyegette meg őket. Ez a lépés felháborodást váltott ki helyiekben, és tüntetést szerveznek.

„A marosvásárhelyi szegények és hajléktalanok naponta kukákban guberálnak, azért hogy összegyűjtsék az eldobott pillepalacokat, alumínium-anyagokat, amit majd elszállítanak a begyűjtökhöz és becserélik kilogramonként, aminek értéke mindössze néhány lej. Újabban arra is rászorulnak, hogy belenyúljanak a városháza által felszerelt zöld hulladékgyűjtő konténerekbe, s emiatt a polgármester és/vagy a szemétlerakatok tulajdonosai, a hulladékfeldolgozók pénzes kamarillája meglopva érzi magát. A szegényeket és hajléktalanokat azonban kenyerüktől fosztják meg ezek szankciókkal” – írják a Rezistență Urbană csoport által meghírdetett Facebook-eseményében.

A polgármesteri hivatal azzal indokolta a hulladék elkobzását, hogy az nem volt higiénikus.

A tiltakozóakció egyébként február 25-én lesz, és célja Dorin Florea polgármester és Claudiu Maior alpolgármester azonnali hatállyal való lemondatása a célja.

Hamarosan gyártásba kerülhet az ablaknak is használható, átlátszó napelem

Richard Lunt professzor a michigani állami egyetem kutatója

A michigani állami egyetem kutatóinak sikerült működő átlátszó napelemet készíteniük, amelyet teszteltek, és hamarosan gyártásba kerülhet.

Olvasd el a teljes sztorit

Tévesek voltak az óceánkutatók mérései: nagy viharokra számítanak

photo by Slava Gerj via shutterstock.com

A klímaváltozás hatásait vizsgáló korábbi kutatások alábecsülték azt, miként járul hozzá a melegedő óceánok és tengerek vízének térfogat-növekedése a tengerszint emelkedéséhez – derítették ki német kutatók.

A szakemberek műholdas adatok elemzése alapján kimutatták, hogy ez hatás az eddig feltételezettnél majdnem kétszer nagyobb volt 2002 és 2014 között. Ez például azt eredményezheti, hogy jelentősen megnő a heves viharok kockázata.

Az óceánok vize ugyanúgy viselkedik, mint a higanyos hőmérő: amikor a hőmérséklet emelkedik, a folyadék kitágul, és szintje megemelkedik a kicsiny csőben. Mivel az óceánok hasonló módon két kontinens közé vannak zárva, vízszintjük szintén emelkedik, amikor felmelegszenek a növekvő hőmérséklet által.

“Az óceánok mélyebb részein, már egy kicsiny mértékű melegedés is elég ahhoz, hogy jelentős tengerszint-emelkedést idézzen elő” – hangoztatta Roelof Rietbroek, a Bonni Egyetem geodéziai és geoinformációs intézetének kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány egyik szerzője.

“Mostanáig alábecsültük, mennyivel járult hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez az óceánok víztömegének hőmérséklet okozta térfogat-növekedése” – tette hozzá Jürgen Kütsche professzor.

A Bonni Egyetem kutatói a Német Geokutató Központ (GFZ) és az Alfred Wegener Intézet szakembereivel a GRACE műhold által gyűjtött gravitációs mező és a Jason-1 és Jason-2 óceánkutató űrszondák magasságmérői által végzett tengerszintmérések adatai alapján számították ki, mennyit emelkedett a tengerszint 2002 és 2014 között.

Mostanáig a víz térfogat-növekedéséből adódó tengerszint növekedést évi 0,7-1 milliméterre becsülték a szakemberek. Az új számítások szerint az óceánok vizének térfogat-növekedése évi mintegy 1,4 milliméterrel járult hozzá a tengerszint-növekedéshez. “Ez a különbség nagyjából megfelel a grönlandi jégtáblák olvadásából származó tengerszint-emelkedésnek – mondta Rietbroek.

A műholdas adatok szerint a legnagyobb mértékű térfogat-növekedésből adódó tengerszint-emelkedést a Fülöp-szigeteknél tapasztalták, évente mintegy 15 millimétert, miközben az Egyesült Államok nyugati partjainál a tengerszint nagyjából változatlan maradt, köszönhetően annak, hogy a térségben nem melegedett az óceán vize.

mti

Szeméttelepek költözés helyett: így a gólyák nagyobb eséllyel maradnak életben?

“Ciconia ciconia -Mscichy, Grajewo County, Poland-8” by Frank Vassen from Brussels, Belgium – White Stork (Ciconia ciconia), Mścichy, PolandUploaded by snowmanradio. Licensed under CC BY 2.0 via Commons.

Több eséllyel vészelik át a telet azok az európai fehér gólyák, amelyek az Afrika déli területeire költözés helyett a Szaharától északra található szemétlerakók környékén maradnak – írja egy új tanulmány eredményeire hivatkozva a BBC.

Olvasd el a teljes sztorit

Emberi tevékenység okozta az elmúlt évek melegrekordjait

Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01 százalék az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei. Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 2000-2014 között következik be.

Olvasd el a teljes sztorit

Most már tuti: 2015 volt eddig a legmelegebb év

Luca_Galuzzi – wikipedia.org

Szerdán érkezett a bejelentés, miszerint 2015 az ismert emberi történelem legmelegebb éve volt. És, hogy a dolog még ijesztőbb legyen, egyáltalán nem úgy tűnik, hogy 2016 jobb lenne majd ilyen szempontból.

Olvasd el a teljes sztorit

2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal

photo by Ethan Daniels via shutterstock.com

Több lesz a műanyag, mint a hal az óceánokban 2050-re – állapította meg egy tanulmány, mely a szerdától zajló davosi Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) résztvevőinek figyelmét szeretné felhívni a veszélyre.

„A műanyagok gyártásának, felhasználásának és eldobásának jelenlegi rendszere jelentős károkat okoz: minden évben 80-120 milliárd dollár értékű plasztik csomagolóanyag kerül a szemétbe. A pénzügyi költségeken túl, ha semmi nem változik, az óceánokban 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal, ha a súlyokat vetjük össze” – olvasható a kutatók közleményében.

A jelentést az újrahasznosítási innovációkat támogató Ellen MacArthur Alapítvány és a Világgazdasági Fórum készítette a KcKinley Társaság elemzőinek közreműködésével.

Az óceánokban lévő műanyag tömege egyötöde volt a halakénak 2014-ben, egyharmada lesz 2025-ben és 2050-re a műanyag nagyobb súllyal lesz jelen a vízben, mint a halak – írja a jelentés.

A fórum szükségesnek ítéli a „műanyag-csomagolás teljes újragondolását” és új, a kőolaj alternatíváit jelentő műanyaggyártási nyersanyagok keresését sürgeti, mert ha semmi sem változik, 2050-re ez az ágazat használja fel a kőolajtermelés 20 százalékát.

„A gyártás és felhasználás lineáris modelljeit egyre inkább megkérdőjelezzük. Ez különösen igaz az olyan ágazatokban, ahol hatalmas tömegű, csekély értékű áruról van szó, mint a műanyag-csomagolás” – jelentette ki Ellen MacArthur egykori tengerész, aki az eddigi modell helyett az anyagok újrahasznosítását szorgalmazó, úgynevezett cirkuláris gazdasági modellt javasolja.

MacArthur profi vitorlásként lett világhírű, 2005-ben megdöntötte a világ szólóban való körülhajózásának gyorsasági rekordját.

Forrás: MTI