Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: December, 2015

De akkor mit is jelent konkrétan a párizsi klímaegyezmény?

parizs
photo by Ryan Rodrick Beiler via shutterstock.com

Több mint egy hete fogadták el azt a klímaegyezményt, amiről azóta is megoszlanak a szakértők és a jobb közbeszéden pallérozott nyugati civilek véleményei: vannak, akik a nagyvállalatok elsöprő győzelmét vizionálják a természet felett, mások meg egy nagy civilizációs győzelemnek értékelik: az emberiség végre fölnőtt a feladathoz, hogy a nemzeteken túl elsajátítsa a globális gondolkodást, s fellépjen egy valóban globális veszély ellen. Cikkünkben szeretnénk megtalálni a skála középértékeit, és összefoglalni, tulajdonképpen mit is fog jelenteni az emberiség, az egyének számára ez a (történelmi vagy nem történelmi) megállapodás.

A 2006-ban a klímaváltozásról készült híres Stern-jelentés szerzője, a világ egyik legtöbbet idézett klímatudósa és a Brit Tudományos Akadémia elnöke, Nicholas Stern úgy fogalmazott: „ez egy történelmi pillanat nem csak a mai világnak […] de a jövő generációinak is. A párizsi megállapodás fordulópont a világ harcában a klímaváltozás ellen, amely a szegény és gazdag országok jólétét egyaránt fenyegeti. A megállapodás hatalmas lehetőségeket teremt az országoknak egy alacsony széndioxid-kibocsátású fejlődés és növekedés felé vezető úton.” A résztvevő államok önkéntes vállalásai összesen csak valahol 2,7 és 3,5 fok között engednék tetőzni az átlaghőmérséklet-emelkedést. Stern optimizmusára az szolgálhatott, hogy a nemzetek először 2023-ban, majd utána ötévenként kötelező felülvizsgálatot írnak elő a célok pontosítására, erősítésére, és csak a meglévőnél ambiciózusabb vállalásokat lehetne ezekben elfogadni. A rendszer előkészítésére az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) 2018-ra egy, a 1,5 fokos pálya hatásait modellező jelentést kell prezentálnia.

Ehhez a vizsgálati rendszerhez egy nagyon erős átláthatósági rendszert alakítanak ki. Egy olyan beszámolási, monitorizálási és utókövetési rendszerről van szó, amely országokra szabott. Ezt a rendszert a fejlett nyugati országok erőltették, cserében borsos összegeket fognak kifizetni a fejlődő államoknak, amely pénzt ezeknek a szénalapú gazdaságról való áttérésre kell felhasználjanak. Ez 2020-ra akár 100 milliárd dolláros összeg is lehet, amit azonban még nem tudni, honnan fognak pontosan átcsoportosítani.

Fontos lépés, hogy a katasztrófa sújtotta országok támogatást kaphatnak a gazdagabbaktól, amolyan kárpótlásként, ezt a tárgyalásokon nagyon nehezen vitték át, és csak az elve van meg, semmi konkrét előírás, így majdani alkalmazásának módjai még kérdésesek.

A civilek nagy félelme az egyezménnyel kapcsolatban az volt, hogy meg fogja ismételni a 2009-es koppenhágait, ahol nem sikerült semmilyen kötelező érvényű szabályt meghozni, csupán egybefoglalni önkéntes vállalásokat. Ebben egy leheletnyi előrelépés történt: az aláíró országok vállalásai nem részei a szövegnek, azok továbbra is önkéntes alapúak lesznek, viszont a közös célok elérése érdekében vállalják a Föld államai, hogy közösen tesznek és fokozatosan tovább erősítik majd a célokat a következő évtizedek során.

A klímaváltozás végső célja sok szakértő szerint úgy kellett volna hangozzon, hogy szén-dioxid semlegesség következzen be a század közepére. A szén-dioxid semlegesség azt jelenti, hogy nem juttathatunk a légkörbe több szén-dioxidot, mint amennyit az erdők természetes úton le tudnak bontani. A végső szöveg ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az emberiség által okozott kibocsátás kerüljön egyensúlyba a Föld természetes abszorpciós kapacitásával 2050 utánra. Ez a megfogalmazás vélhetően a kőolajfüggő gazdaságok meggyőzésére jött létre a szakértők szerint. Ez akár azt is jelentheti, hogy jelentős kőolaj- és földgázkészletek maradhatnak az altalajban, illetve a nagyvállalatok hatalma és a politikumra helyeződő nyomása csökkenni fog. Ez azonban nem szül majd munkanélküliséget, ugyanis az előrevetítések szerint jóval több embert foglalkoztat majd az új gazdasági szegmens.

Vannak olyan vélemények (az egyre népszerűbb antikapitalista öko-aktivista, Naomi Klein többször is hangoztatta), hogy a jelenlegi kormányok nem csupán pénzügyi kieséstől tartanak, hanem egyfajta állampolgári függetlenség kialakulásától is, ugyanis az energiaellátás decentralizálódása (ami a megújuló források használatával szükségszerűen végbemegy) az energiaspekuláció kártyáját kiüti a politikum kezéből. Ez csak egy elméleti változás, sokkal több jótékony lesz, gondoljunk csak a városok szmogjára, a légzési megbetegedések statisztikai csökkenésére. De hogy csúcs-e a klímacsúcs? Újabb évek kellenek, míg megítélhető, a mostani vállalások mire elegendők, a mostani vállalások hiányáért milyen árakat fizetünk fajként.

via the guardian/huffingtonpost

Tíz éve támogatják hatalmas összegekkel a zöld kezdeményezéseket

polgartars

A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány 10 évvel ezelőtt hozta létre a Zöldövözet programot, amelynek keretében számtalan civil kezdeményezést támogattak jelentős összegekkel, ezzel Erdélyben egyedülálló társadalmi felelősségvállalási programot hozva létre. A kolozsvári Muura Steakhouse-ban tartott jubileumi ünnepség keretében díjakat adtak át azoknak a civil szervezeteknek, akiknek a munkáját idén a legeredményesebbnek ítélték.

“Örömmel tölt el, hogy elmondhatjuk, hogy a Zöldövezet, a MOL Románia egyik legelső társadalmi felelősségvállalási programja fennállásának tizedik évét ünnepli. Ez az évforduló büszkeséggel tölt el bennünket. Egyrészt, mert az utóbbi tíz évben e téren folytatott tevékenységünk bizonyítja vállalatunknak a közösség iránti elkötelezettségét. Másrészt pedig, ha erre az évfordulóra mérlegként tekintünk, azt láthatjuk, hogy ezek a látványos eredmények híven tükrözik a közösségek ezirányú elköteleződését is. Ezek az eredmények megerősítenek abban a hitünkben, hogy ez a program egy hosszú távú pozitív változás alapjait teremtette meg a közösségekben. Ezért biztatjuk és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek környezetünk szebbé tételét célozzák” – mondta el Daradics Kinga, a MOL Románia ügyvezető igazgatója a díjátadón.

A díjazáson a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány vezetői elmondták, hogy az elmúlt 10 év alatt a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány 4,8 millió lejt meghaladó összeggel támogatott összesen 424 projektet. A zöldövezetek létrehozásában, rendezésében és a védett területek népszerűsítésében több mint 170.000 személy vett részt. Számukra a projektek keretében szervezett programok nemcsak a tanulásra nyújtottak jó lehetőséget, hanem arra is, hogy közvetlenül hozzájárulhassanak a különböző környezetvédelmi tevékenységek sikeréhez. A program keretében eddig összesen 69.000 cserjét és fát ültettek, 428.000 négyzetméternyi városi területet zöldesítettek, és 71 tanösvényt hoztak létre az ország védett területein.

„A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány közötti együttműködés 10 éve tart. Egy évtized, amelyben több tízezer résztvevőt vontunk be környezetvédelmi tevékenységekbe, egy évtized, amelyben a zöld oldalon állva, több száz városi övezet megszépítéséhez és Románia lenyűgöző természetvédelmi területeinek védelméhez járulhattunk hozzá. Tízéves partnerségünk, valamint az elért eredmények élő bizonyítékai annak, hogy a vállalati és a civil szféra együttműködése társadalmi szintű pozitív változásokat eredményezhet” – nyilatkozta Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója.

A Zöldövezet programot a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány azért indította el annak idején, hogy bevonja a közösségeket – főleg a gyerekeket és fiatalokat – a különböző, zöldövezetek rendezését célzó projektekbe. Jelenleg a program a Városi zöldövezetek és a Védett területek programrészekre oszlik és évente meghirdetett pályázati kiírás formájában zajlik, a projekteket pedig a támogatást elnyert civil szervezetek bonyolítják le.

A program Városi Zöldövezetek komponense keretében azon civil szervezetek által lebonyolított projektek nyernek támogatást, amelyek célja a városi zöldövezetek felújítása vagy létrehozása a helyi közösségek aktív részvételével. A Védett Területek programösszetevő esetében támogatást nyernek azon projektek, amelyek célul tűzték ki a romániai védett területek népszerűsítését a helyi közösségek körében.

A 2015-ös Zöldövezet díj nyertese a Városi zöldövezetek programrészben az „Asociaţia Centrul de Resurse pentru Acțiune Locală – CRAL” lett, a szervezet „Az idő illatos kertje” elnevezésű projektjét 2015. április és szeptember között valósította meg Hátszegen, a Hátszegvidéki Dinoszaurusz Geopark területén. A projekt célja egy olyan városi zöldövezet létrehozása volt, amely az arra látogató turistákat, diákokat megismerteti a vidék geológiai és növénytani változatosságával, valamint a látássérültek számára is elérhető.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A három különböző zöldövezet-rész, Az idő ösvénye, az Aromaterápiás kert és a Nagymama kertje a helyi földtani, növénytani és biológiai sokféleséget hivatott bemutatni. Az ezeken elhelyezett információs táblák Braille-írással vannak ellátva, így az információk a látássérültek számára is elérhetőek. A különböző land-art elemekkel gazdagított területen egy pihenőrészt és egy, az önkéntesek tevékenységeihez szükséges helyiséget is létrehoztak. A területrendezés mellett a projekt részét képezték különböző foglalkozások és gyakorlati műhelyek is.

aqua

A Zöldövezet-díj nyertese Védett Területek kategóriában idén az Aqua Crisius Egyesület lett, annak is a „A természeti értékek megőrzése és népszerűsítése a közösségek bevonásával” című projektje, amelyben a szervezet a Jád-völgye természetvédelmi terület népszerűsítését tűzte ki célul, a közösségek aktív részvételével. A cél elérése érdekében a megvalósított projekt keretében kijelöltek egy kerékpárutat és környezetismereti, környezetvédelmi témájú nevelési tevékenységeket szerveztek gyerekeknek. A projekt tevékenységeit bővítette egy többnapos Junior Ranger tábor is. A Junior Ranger típusú tevékenységek népszerűsítése érdekében a tábor ideje alatt filmet készítettek, amely az interneten elérhető. A tábor programját különböző játékok és környezeti nevelési tevékenységek képezték.

A mezei tücsök lett az év rovara

fotó: anagram.hu

fotó: anagram.hu

A mezei tücsök (Gryllus campestris) nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet.

A mezei tücsök a szavazáson a kisasszony szitakötő és a nagy szarvasbogár felett aratott győzelmet.

A mezei tücsök tudományos neve Gryllus campestris Linnaeus, amelyből az ógörög eredetű első tag tücsköt, szöcskét jelent, míg a latin eredetű második szó jelentése síkságon levő. A mezei tücsök magyar neve a tudományos név tükörfordítása – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében.

A mezei tücsök nagyjából két centiméter hosszú, robusztus termetű rovar, testének nagy része csillogó fekete. Nagy, gömbölyű fején egy pár hosszú, fonalas csáp, egy pár összetett szem és három kis fehér pontszem, valamint rágó szájszerv található.

Két pár szárnya közül az elülső a pergamenszerűen merev fedőszárny, a második torszelvényen az áttetsző hártyás szárnyak vannak, amelyek legyezőszerűen összehajtogatva rejtőznek a fedőszárnyak alatt. A mezei tücsök nem tud repülni.

Rövid, vaskos ugrólábaival nem tud nagyokat szökkenni, legfeljebb apró ugrásokra képes. Elülső végtagjain a lábszár tövén ovális, hártyával borított hasíték figyelhető meg, ez a mezei tücsök hallószerve. Potroha végén egy pár hosszú fartoldalék látható, a nőstényeknél pedig hosszú, vékony és egyenes tojócső nyúlik hátrafelé.

A meleg és napos, nyílt területek lakója, leginkább az alacsony vegetációjú, nyíltabb gyepes élőhelyeket kedveli. Az alföldtől a magashegységekig megtalálható. Számos európai országban megritkult, elsősorban élőhelyeinek eltűnése miatt, valamint az intenzív mezőgazdasági művelés és vegyszerezés következtében. Emiatt több európai állam veszélyeztetett állat- és növényfajait tartalmazó vörös listáján szerepel.

mti

Szociális vállalkozás Bukarestben: kovászos házikenyér egyedülálló anyáktól

12314533_509392542568930_7911398655825806844_o

Novemberben hivatalosan is elkezdte tevékenységét a Partnerség az Egyenlőségért Központ (CPE – Centrul Parteneriat pentru Egalitate) egyik szociális vállalkozása, a MamaPan pékség. A cégnél egyedülálló és többgyerekes anyákat alkalmaznak, akik rossz anyagi helyzetben vannak.

Olvasd el a teljes sztorit

Ezentúl a kórházban adhatják le a lejárt gyógyszert a székelyudvarhelyiek

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának felkérésére, lakossági igénylés alapján, a városi kórház lehetőséget biztosít a lejárt szavatossági idejű gyógyszerek begyűjtésére.

A hivatal közleményben értesíti a város lakóit, hogy a lejárt szavatossági idejű gyógyszereiket minden szerdán 10 és 13 óra között a kórház földszintjén, a 12-es szobában van lehetőségük leadni.

közlemény

>> Segítség! Hova dobjam a lejárt kozmetikumot, vagy az állatorvosságot?!
>> A lejárt gyógyszer veszélyes hulladék. De hogy szabadulhatsz tőle?

Kihaló fajok a vatikáni Szent Péter katedrális falán

VaticanAnimals5

A vatikáni Szent Péter katedrálisra vetítették veszélyeztetett fajok felvételeit Ferenc pápa támogatásával Racing Extinction című dokumentumfilm készítői.

Olvasd el a teljes sztorit

A méltányos kereskedelemről beszélgetnek Sepsiszentgyörgyön

12289516_958966177482464_8315035216007142558_n
December 15-én 18 órától a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház pinceklubjában a méltányos kereskedelemről szervez beszélgetést az Életfa Környezetvédelmi Klub.

Az év utolsó életfás beszélgetésén filmvetítés is lesz. A rendezvény meghívottja a Kovászna Megye Tanácsa keretében működő Europe Direct Információs Központ, akik néhány méltányos kereskedelemből származó terméket is bemutatnak, melyeket (kávé, csokoládé) meg is lehet kóstolni. A szervezők kérik, a résztvevők vigyenek saját bögrét, mert el szeretnék kerülni a műanyag poharak használatát.

>> Facebook-esemény

Elfogadták a világ vezetői a párizsi klímamegállapodást

klima

Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke szerint ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete.

UPDATE: Szombat este mind a 195 ország elfogadta azt a megállapodást, amely szerint 2050-ig 2 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előttihez képest.

Korábban írtuk:

Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották. A 195 résztvevő ország plenáris ülése elé délben terjesztett – de egyelőre nem nyilvános – végleges változat elfogadásáról délután döntenek a delegációk.

Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete “történelmi fordulópont” lehet – hangsúlyozta Laurent Fabius, aki mellett Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár foglalt helyet a tribünön.

A klímamegállapodás végleges tervezete a francia külügyminiszter szerint megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg “differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű” megállapodást javasol.

Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig “egy lépcsőfok”, és amennyiben érvénybe lép a kiotói egyezményt felváltó párizsi megállapodás, “az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta Laurent Fabius.

“Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdeik megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.

“Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke” – tette hozzá.

“Majdnem az út végére értünk, és valószínűleg egy másik elejére” – mondta a végig remegő hangon beszélő és sokszor elérzékenyülő Laurent Fabius, aki külön köszönetet mondott elődjének Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszternek, a 2014-es limai klímakonferencia elnökének, akit ovációval ünnepeltek a plenáris ülés résztvevői.

A delegációk állva tapsolták meg Laurent Fabiust is, miután bemutatta a klímamegállapodás végleges tervezetét. A francia külügyminiszter, aki a november 30-án kezdődött klímaértekezlet utolsó három éjszakán folyamatosan közvetített a munkacsoportokba tömörült országok között, állva, szívére tett kézzel és könnyes szemekkel fogadta a tagállamok elismerését.

Francois Hollande francia államfő arra kérte a 195 országot, hogy tegye meg “a végső lépést” az “első egyetemes klímamegállapodás” elfogadásával, amely “hatalmas tett az emberiség” számára.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra kérte a résztvevőket, hogy a megállapodás elfogadásával “fejezzék be a munkát”.

A szöveg tanulmányozása után a delegációk 15.45 órakor ülnek össze ismét, hogy döntsenek a végeleges változat elfogadásáról.

Forrás: MTI

Angliában ezer év után újra hiúzok fognak élni! Mi haszna van a visszatelepítéseknek?

Iberian lynx, Spain

Nagy-Britanniában ezer éve kihaltak a hiúzok, ahogyan az erdők fogytak és a szőrmekereskedelem fellendült. Most azonban valószínű, hogy a ragadozó macskaféle 1000 évnyi eltűnés után újra el fog terjedni a kontinensen egy merész visszavadítási projektnek köszönhetően.

Egy csapat természetvédő és tudós hat eurázsiai hiúz (Lynx lynx) betelepítésére kapott engedélyt, a projekt jövőre fog megvalósulni. A szakértők szerint a ragadozók megjelenése és elterjedése segít majd helyreállítani a sérült ökoszisztémát.

A hiúz tökéletes választás Nagy-Britanniának – mondja Paul O’Donoghue, a Lynx UK szervezet tudományos fő tanácsadója. „A vidék gyakorlatilag haldoklik az erdők regenerálódása nélkül, és a hiúz segíteni fogja ezt a regenerálódást.”

Ha egy területen nincsenek ragadozók, akkor a növényevők száma könnyen növekedni fog, és ez hamar káros lehet a helyi flórára. Az élőhely elveszítése pedig kihat más fajokra is, így a növényevőkre és madarakra egyaránt. Nagy-Britanniában ezért nagy problémát jelentenek a szarvasok, amelyeknek gyakorlatilag nem maradt természetes ellenségük. Mivel a hiúz szereti a fiatal szarvasokat levadászni, a szakértők azt remélik, hogy így az ökoszisztémát lehetséges lesz természetes módon visszaállítani.

A ragadozó megjelenésének akár más jótékony hatásai is lehetnek, Németországban például öko-turizmus épült a létezésükre. A britek is ezt remélik, egy független becslés szerint az állatok 25 év alatt 80 millió eurónyi, turizmusból származó hasznot hoznának, és az anyagi haszon sokkal nagyobb, ha beleszámoljuk, hogy csökkenni fog a szarvasok általi károkozás.

hiuzok

A terv egyébként nagyon népszerű: a helyieknek, akik az állatok közelében élnének, 90%-a támogatja a visszatelepítést, habár a farmerek kissé aggódnak, hogy állataik prédává válhatnak. A tervek szerint az első 5 évben az állatokat GPS-es nyomkövetővel fogják ellátni, hogy követhessék a mozgásukat.

A ragadozók visszatelepítése egyébként világszerte megfigyelhető: az Egyesült Államokban például 1995-ben visszatelepítették a szürke farkasokat a Yellowstone Nemzeti Parkba, és azóta a növényzetre nagyon jótékony hatást fejtettek ki. Utána a grizzlyk visszatérhettek Washington államba, a tigrisek Dél-Kínába és a farkasok Skóciába. A ragadozók megváltoztatják a növényevők viselkedését, akik, ha nincs állandó fenyegetettség, akkor addig maradnak egy területen, amíg le nem legelik teljesen azt, és csak utána állnak tovább. Ezért sem hasznos például vadászattal szabályozni az egyedszámukat. Vannak azonban olyanok, akik vitatják ezt az elméletet, és kritikusok a visszatelepítésekkel szemben is. Ők azt mondják, hogy ahonnan eltűntek a ragadozók, ott a növényzet gyorsan regenerálódik, és ellenállóvá válik a visszatelepítésekkel szemben.

A gyakorlat azonban Európában egyre népszerűbb, így hazánkban is, ahol először a hódokat, majd tavaly a bölényeket telepítették vissza. A Rewilding Europe nevű szervezetnek a közeljövőre egy millió hektárnyi területre terveznek ilyen műveleteket. Ezekben legtöbbször nem ragadozók szerepelnek, az 1980-as években például Hollandiában kezdték a munkát, ekkor a hazai folyók élővilágát állították helyre jelentős sikerrel. Később ezt a módszert alkalmazták a Duna, a Rajna és Jangce folyó egyes szakaszain.

Nyugaton az egyik legnagyobb problémát az jelenti a visszavadítási projektekkel kapcsolatban, hogy egyre kevesebb a terület, amely a projektet követően érintetlenül is tud maradni. Ugyanis egy-egy terület regenerálódása nem egyik napról másra történik, hanem hosszas folyamat szükséges hozzá. Nem beszélve arról, hogy egyre többek szerint az embereket sem ártana “visszavadítani”, hiszen a nem-urbánus környezetben töltött idő bizonyítottan segít a mentális problémák kialakulásának megakadályozásában, a lelki egészség megőrzésében is.

Iszonyú sok apró műanyag darabka van a Rajnában

"Rheinzusammenfluss" by User: Benreis at wikivoyage shared. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Rheinzusammenfluss” by User: Benreis at wikivoyage shared. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

A Rajna a világ műanyagrészecskékkel leginkább fertőzött vizeinek egyike svájci tudósok tanulmánya szerint. Különösen sok mikrorészecske található a folyó Ruhr-vidéki szakaszán. A világ vizeiben itt mérték a mikroméretű műanyag koncentrációjának legmagasabb értékét. A bázeli Rajna-kanyarban a fertőzöttség szintje még a Genfi-tó értéke alatt van, a Ruhr-vidéken azonban már tízszer nagyobb annál – emelte ki Patricia Holm, a Bázeli Egyetem szakértője a Scientific Reports című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »