Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: October, 2015

A gazdasági fejlődés is elképzelhetetlen természetvédelem nélkül

Az Apáthy István Egyesület Kolozs megye három védett területének védett fajait és élőhelyeit bemutató cikksorozatát egy interjúval zárja, amelyben Erika Stanciu, a kezelési tervek elkészítését végző Pro Park Alapítvány vezetője, illetve Nagy H. Beáta, a projekt biológusa nyilatkozik. Az egyesület három Kolozs megyei Natura 2000-es terület védett fajait és élőhelyeit mérette fel, ezek alapján készültek el a kezelési tervek, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők itt, hozzászólásokat, javaslatokat a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címre várnak.

Az év eleji lakossági fórumokat követően elkészültek és az első jóváhagyási szakaszon már túljutottak a kolozsvári Bükk-Malomvölgy, Szentiváni rét és a Kis-Szamos területek kezelési tervei. Miért szükségesek és mire valók a kezelési tervek?

Erika Stanciu

Erika Stanciu

Erika Stanciu: Ahogyan minden községnek, városnak vagy megyének szüksége van egy stratégiai fejlesztési tervre, amely harmonikus, fenntartható fejlődést irányoz elő számára, ugyanúgy minden védett területnek szüksége van kezelési tervre. A kezelési terv a védett terület stratégiai terve. A három szóban forgó Kolozs megyei terület Natura 2000-es terület, ezek esetében a kezelési terv feladata meghatározni, milyen típusú emberi tevékenységek engedélyezettek vagy szükségesek ahhoz, hogy azok a fajok és élőhelyek, amelyek védelméért kijelölték a területek határait, fennmaradhassanak. Fontos tudni, a növény- és állatfajok megóvása nemcsak értük, hanem értünk, emberekért is szükséges: ezek nagyon fontosak a természeti erőforrások, az egészséges környezet fenntartása érdekében, amelyek nélkül a gazdasági és társadalmi fejlődés is elképzelhetetlen.

Melyek a kezelési tervekben szereplő legfontosabb javasolt intézkedések a három védett terület célfajai megőrzése érdekében?

Nagy H. Beáta: A kezelésre vonatkozó intézkedések tartalma a területek jellegétől és az ott élő fajoktól függ. A Szentiváni réten (hivatalos nevén Poienile de la Șard, azaz Sárdi rét) a túllegeltetés megelőzése a legfontosabb különösen az erdélyi tarsza, valamint a lápi tarkalepke védelmében.

A Kis-Szamoson többek között a folyó melletti növényzet visszaállítása, a természetes meder megőrzése, a víz és a partok szenyezésének csökkentése, a sporthorgászat szabályozása a célunk.

A kolozsvári Bükk és a Malomvölgy esetében kidolgozott intézkedés- és szabályozáscsomag többek között magában foglalja a gyepek fenntartását és visszaállítását ott, ahol ez szükséges, a vízforrások mentén az építkezések és egyéb területrendezési munkálatok szabályozását, az öreg fák megőrzését, a legeltetés betiltását, a haszonállatok kitiltását az erdős élőhelyekről stb. Ezen kívül a Bükkben lévő két rezervátum területének kiterjesztését, és egy új kijelölését is szükségesnek tartjuk, elsősorban a hagymaburok védelmében. Vannak olyan szabályozások is, amelyek mindegyik területre vonatkoznak, ilyen például az égetések teljeskörű betiltása.

Nagy H. Beáta

Nagy H. Beáta

Sajnos több olyan faj is van, amelyeket az előzetes felmérések során már nem találtak meg a területeken – ezek „visszahozására” milyen javaslatokat dolgoztak ki?

Erika Stanciu: Fajtól függően nagyon sokféle ilyen intézkedés van a fajok visszatelepítésére. Például a Bükk-Malomvölgy nedves élőhelyein alapvetően arra van szükség, hogy mindenfajta emberi beavatkozást megállítsunk, és amennyiben továbbra is száraz nyarak következnek, szükséges lesz ellátni ezeket vízzel, azaz elvégezni e területek ökológiai rekonstrukcióját (például a mészkedvelő láprétek védelme érdekében). A Szentiváni réten ismét felelősen kell kezelni a területet, ami azt jelenti, kézzel vagy kisebb gépekkel kell kaszálni, és csak megfelelő számú háziállatot – elsősorban inkább teheneket – legeltetni itt. További általános, illetve a különböző fajokra szabott intézkedések megtalálhatóak a kezelési tervekben és a területek szabályzatában. Ami biztos, hogy az intézkedések gyakorlatba ültetéséhez szükséges bevonni a területtulajdonosokat, az erőforrásokkal gazdálkodókat, és be kell azonosítani a megfelelő pénzügyi forrásokat is.

Lápi tarkalepke. Fotó: Vizauer Tibor Csaba

Lápi tarkalepke. Fotó: Vizauer Tibor Csaba

Jelenleg melyek a legsúlyosabb problémák az egyes területeken, amelyek a 18 célfaj, a védett élőhelyek és más fajok fennmaradását veszélyeztetik?

Erika Stanciu: A védett területekre nehezedő nyomás és fenyegetés egy része a rossz kezelésből ered (mint a túllegeltetés a Szentiváni réten vagy az öreg, korhadt fák eltávolítása a Bükkben), vagy az embereknek abból a vágyából, hogy minél csendesebb és szebb erdős területen építsenek maguknak otthont a Bükkben. A Kis-Szamos esetében a szennyezés és a partmenti növényzet eltávolítása volt negatív hatással azokra a fajokra és élőhelyekre, amelyek védelméért a területet kijelölték. Nagyon szomorú, hogy az emberek – bár már számtalanszor felhívták a figyelmüket arra, hogy a természet menyire fontos a saját túlélésünk szempontjából – most sem értik meg, hogy a természetnek, a Bükk erdőinek is, térre és csendre van szüksége. A századok óta az ember által formált természetközeli gyepek pedig továbbra is gondozást igényelnek, olyan kezelést, ami nagyon közel áll ahhoz, amit hagyományosan a legelőkön és kaszálókon az emberek végeztek az idők folyamán.

Egy kezelési terv véglegesítése, minisztériumi jóváhagyása után kinek milyen szerepe van a végrehajtásában?

Erika Stanciu: Egy engedélyezett kezelési terv nemcsak a védett terület kezelője számára válik stratégiai dokumentummá, hanem minden érintett területtulajdonosnak és a természeti erőforrásokat felhasználó szervnek be kell azt tartania. A gondnokságok, földbirtokosok és az erőforrásokat felhasználók kötelezettségeit a három védett terület működési szabályzata határozza meg. Nagyon fontos, hogy minden fél megértse, az ezekben a dokumentumokban szereplő intézkedések mindenki javát szolgálják. A területek kezelői kötelesek biztosítani, hogy minden érintett, akinek tevékenysége a védett területeken zajlik, betartsa a kezelési terv előírásait. Amennyiben valaki megsérti az előírásokat, a kezelőnek kötelessége fellépni, és a törvények alkalmazásáért felelős szervek támogatásával megelőzni vagy harcolni minden olyan tevékenység ellen, amely a védett terület fajai vagy élőhelyei számára káros.

Mit tehet egy egyszerű polgár, ha természetrombolást észlel, hová fordulhat? Ha olyan településen él, ahol védett terület van a közelben, vagy akár neki magának vannak birtokai védett területen, mire kell figyelnie?

Erika Stanciu: Aki egy természetvédelmi területen szabálytalanságot észlel, először is a terület kezelőjéhez kell fordulnia, a három Kolozs megyei terület esetében a gondnoki szerepet ellátó egyesülethez vagy a megyei környezetvédelmi ügynökséghez, és/vagy a környezetvédelmi őrséghez. Észrevételét írásban kell megfogalmaznia, iktatnia a hivatalban, és kérjen hivatalos választ arra vonatkozóan, hogyan oldották meg a problémát. Az 112 sürgősségi hívószámon is bejelentheti a törvénytelenséget, kérve a gondnokság vagy a környezetvédelmi őrség beavatkozását. Akiknek a védett területeken vannak birtokaik, kötelességük ismerni a terület szabályzatát (ez gyakorlatilag összefoglalja a kezelési tervben szereplő intézkedéseket), és nem szabad olyan tevékenységeket végezniük, amelyek a szabályzatba ütköznek.

A három terület közül csupán egynek, a Bükk-Malomvölgynek van civil szervezet gondnoka, a Natura Transilvaniei Egyesület. Romániában számos természetvédelmi terület kezelését az állami szervek vagy önkormányzatok végzik, ugyanakkor a gondnokság sokszor hálátlan feladatát felvállaló civil szervezetek viszont nem kapnak semmiféle támogatást ezirányú munkájukért. Ön szerint a Védett Területek Országos Ügynöksége (Agenția Națională pentru Arii Naturale Protejate) létrehozásával remélhető-e változás ezen a téren?

Erika Stanciu: Még nem tudjuk, a Védett Területek Országos Ügynökségének pontosan milyen feladatai lesznek. Igen, elméletileg ennek az ügynökségnek kellene biztosítania a megfelelő keretet a védett területek hatékony fenntartására, ugyanakkor technikai és pénzügyi segítséget is kellene nyújtaniuk a kezelőknek. Országos szinten a döntéshozási folyamatokban képviselniük kellene a védett területek ügyét, és ki kellene harcolniuk a védett területek megfelelő fenntartásához és kezeléséhez szükséges forrásokat. Lobbizniuk kellene azért, hogy ne csak adminisztrációra, hanem a kártérítések kifizetésére is legyen pénz az állami büdzséből. A kártérítéseknek ugyanis fedezniük kellene a védett területek földbirtokosainak gazdasági veszteségeit, abban az esetben, ha a kezelési tervben tiltó intézkedések szerepelnek a földhasználatra vonatkozóan.

Eddigi tapasztalatok szerint az állami-önkormányzati vagy a civil szervezeti szféra végzi megfelelőbben a természetvédelmi kezelést?

Erika Stanciu: Nem hiszem, hogy ilyen jellegű értékítéleteket fogalmazhatnánk meg a védett területek kezelőiről, és biztosan megállapíthatnánk, hogy melyik szektor képviselői bizonyultak hatékonyabbnak, melyek végeznek jobb munkát. Vannak jó gyakorlatok és kevésbé jók mind az állami-önkormányzati, mind a civil kezelők esetében. Mivel azonban az utóbbi 15 év eredményeiről nem született valós kiértékelés, elhibázott lenne ezeket rangsorolni. A Natura 2000-es Koalíció kérte is a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumtól az eddigi természetvédelmi kezelési gyakorlatok elemzésének elkészítését.

Amit megerősíthetek, hogy nagyon sok, szenvedélyesen elkötelezett gondnokság van, akik fantasztikus erőfeszítéseket tettek, hogy a környezetvédelmi hatóságok és az állam támogatása hiányában is megőrizzék a legértékesebb természetvédelmi területeket. Ezek a gondnokságok több millió eurós projekteket futtattak, oktatási és tájékoztatási tevékenységeket, kezelési tervek kidolgozását valósították meg, ugyanakkor a turisztikai infrastruktúra fejlesztésébe is befektettek, amely a védett területek körzetében a gazdasági fejlődés záloga lehet. A civil szervezetek hozzájárulása a védett területek kezeléséhez hasznosnak és pótolhatatlannak bizonyult a legtöbb általuk gondnokságba vett terület esetében.

Melyek egy kezelő legfontosabb feladatai? Mire kell felkészülnie egy egyesületnek vagy alapítványnak, ha gondnokságot vállalna? Kihez fordulhat szakmai segítségért (pl. a Natura 2000-es Koalícióhoz, amely többek közt a természetvédelmi kezeléssel foglalkozó szakértők egymást segítő hálózata is)?

Erika Stanciu:
A kezelő elsősorban facilitátor, akinek azonban néha vezetővé kell válnia abban a térségben, ahol tevékenységét végzi. Mit akarok ezzel mondani? Akik egy védett területért dolgoznak, először is tudniuk kell, hogyan érik el azt, hogy mindenki, akinek földtulajdona vagy más jogcíme van a területen, megértse a természetvédelem fontosságát és hozzájáruljon a terület értékeinek megőrzéséhez. Tehát a kezelőnek hatékony oktatási és tájékoztatási akciókat kell szerveznie a közvélemény számára, hogy fokozatosan a teljes társadalom ráébredjen, milyen fontos maga a természet a jövőnk szempontjából, és milyen fontos mindenkinek hozzájárulni megóvásához. A kezelőknek új, innovatív ötletekkel kell előállniuk, hogy olyan projekteket vonzzanak a védett területre, amelyek nemcsak a fajok, élőhelyek és a táj megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem a helyi közösségek fenntartható fejlődéséhez is. A védett területek kezelőinek különösen komplex feladatköre nem látható el az illető területen élők vagy az érdekelt felek támogatása nélkül. Ezért nagyon fontos, hogy a gondnokságok tudjanak partnerségeket kötni, tudjanak bizalommal és optimistán együtt dolgozni különböző személyekkel és intézményekkel, civilekkel és kormányzatiakkal egyaránt.

Önök a Pro Park Alapítványnál évek óta foglalkoznak a természetvédelemmel kapcsolatos szakmai ismeretek, know-how átadásával. Mi a tapasztalatuk, mennyire van igény erre a civil szervezetek részéről? Romániában beszélhetünk-e már egy számban is jelentős szakértőgárdáról, akik aktívan bekapcsolódnak a természetvédelembe, és a sokszor elkerülhetetlen harcba a néha szakmaiatlan és káros politikai döntések ellen?

Erika Stanciu: A védett területek kezelésének 15 éves romániai története során sok civil szervezetnek a legfájdalmasabb és legnehezebb módon kellett megtanulnia ennek mikéntjét: kísérleteztek, harcoltak, hibáztak, elölről kezdték többször is, azaz a gyakorlatban tanulták meg. A ProPark azt tűzte ki célul, hogy megfelelő keret biztosításával megkönnyíti ezt a tanulási folyamatot: azok, akik már tapasztaltak ezen a téren, átadják a hatékonyabb munkát eredményező ismereteiket, példáikat, a kezeléssel kapcsolatos módozatokat. A probléma nem az, hogy nincs érdeklődés vagy igény a kurzusok iránt. A probléma a pénzügyi források hiánya, ugyanis a kezelőknek – legyenek azok civil szervezetek vagy állami-önkormányzati hatóságok – nincs keretük elküldeni munkatársaikat ezekre a szakmai felkészítőkre. A ProPark nagy erőfeszítéseket tesz nemcsak azért, hogy minőségi szakmai felkészítőket szervezzen, hanem azért is, hogy felkutassa azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek révén ösztöndíjjal vagy részleges költségtérítéssel teszi lehetővé a részvételt a kurzusokon. Remélem, a minisztérium fel fogja ismerni a szakmai felkészítők szükségességét és fontosságát, és megoldást talál arra, hogy segítse a védett területek kezelőinek továbbképzését, és az olyan találkozókon való részvételét, ahol pontosabban megértik a feladataikat, és innovatív megoldásokkal találkozhatnak a számos problémára, amellyel kezelőként szembesülnek.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga

Leállnak a munkagépek: a civilek rövid időn belül másodszor mentették meg a Szamos-partot Kolozsváron

proteszt

Csütörtökre tüntetést hívtak össze a kolozsvári civilek, miután a polgármesteri hivatallal képtelenség volt dűlőre jutni, s a látszólagos engedékenysége ellenére mégiscsak kivágatta volna a fákat a Szamos-parton az Erzsébet-híd és Garibaldi-híd között. A helyszínen több tucat civil, és egy váratlan látogató is megjelent, maga Emil Boc polgármester „ereszkedett alá.”

Boc kijelentette, hogy leállíttatja a munkálatokat a folyóparton, és elmondta, számára fontos a civilekkel történő párbeszéd. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a hivatal pályázatot fog kiírni a Szamossal kapcsolatos Masterplan elkészítésére, és egy, a múltkorinál szélesebb körű, 30 napos közvitát fog meghirdetni. Sőt, amennyiben a hivatal szakemberei és a civilek szakemberei nem jutnának megegyezésre, akár népszavazásra is hajlandó bocsátani az ügyet.

A polgármester tízperces beszédét több ízben bekiabálásokkal zavarták meg, az összegyűltek szerint Boc a szemükbe hazudott a nemrégiben megtartott közvitán, és szándékosan titkolta el az újabban biciklis- és gyalogossáv miatt megtörténő pusztítás mértékét.

A rögtöni sajtótájékoztatón a polgármester maga mellé hívta Szakáts Istvánt, a tüntetés megszervezőjét, aki az ügyre az elsők között hívta fel a figyelmet. Szakáts dicséretesnek tartotta, hogy a polgármester leállíttatta a munkálatokat, de a népszavazással kapcsolatban óvatos, hiszen elképzelhetőnek tartja, hogy elkezdik manipulálni az embereket. Szakáts fájlalta, hogy néhány fa menthetetlen állapotba került, és javasolta, nevezzék ki mártírfáknak őket.

Mindenesetre a civileknek rövid időn belül másodszor kellett megmenteniük a Szamos-part fáit.

 

szamospart5001

 

szamospart5002

Fotók: Somesulnostru Facebook-csoport

A környezetvédelmi minisztérium szerint fantomcégek segítségével lopott fát a Schweighofer

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Holzindustrie Schweighofer, amely jelenleg Romániában a legnagyobb fafeldolgozónak és exportálónak számít, fantomcégekkel működött együtt, amelyek illegálisan termeltek ki erdőket, és ezektől a cégektől aztán faanyagokat is vásárolt – állította ma a környezetvédelmi miniszter egy, az Europa FM-em adott interjúban.

Grațiela Gavrilescu azt mondta, hogy az osztrák óriáscéget vizsgálva a minisztérium nyomozói 50 fantomcéget azonosítottak be, amelyek a vállalattal együtt dolgoztak, és azóta megszűntek. A minisztérium ezért feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségnél (DIICOT).

A miniszter azt is elmondta, hogy az európai hatóságokhoz fordultak az ügyben, hogy segítsenek a Schweighofer által illegálisan kitermelt és feldolgozott fa kereskedelmi útjának feltérképezésében. Gavrilescu leszögezte, hogy a cég Kovászna megyében, Rétyen beindított üzeme nem rendelkezik építési engedéllyel.

Az osztrák vállalat kedden jelentette be, hogy elkezdődtek Rétyen a munkálatok, és évente 800 000 köbméternyi fát szeretnének itt feldolgozni. A környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy péntekig nyomozók fognak érkezni Rétyre, hogy megvizsgálják az esetleges további illegalitásokat.

via epochtimes

Mesterséges szaporítással próbálják visszahozni a kolozsvári Bükkbe a tátogó kökörcsint

Fotó: Fenesi Annamária

Fotó: Fenesi Annamária

Eddigi cikkeinkben a kolozsvári Bükk-Malomvölgy, Szentiváni rét és a Kis-Szamos Natura 2000-es területek 18 célfajának helyzetét mutattuk be a legfrissebb felmérések alapján. A Kolozsvár környéki védett területeken jelenleg is megtalálhatók (vagy a védett területek kezelési terveiben foglalt intézkedésekkel a szakértők reményei szerint újra visszahozhatók) a vidra, a mocsári teknős, a sárgahasú unka, a hangyaboglárka és a nagy tűzlepke, két tarkalepkefaj, a sárga gyapjasszövő, a narancslepke és mustárlepke, a sűrű csetkáka, a szibériai hamuvirág, a hagymaburok, az illatos csengettyűvirág, a homoki küllő, a vágó csík, a szivárványos ökle és az erdélyi tarsza populációi. A gyorsan fejlődő metropolisz és térsége azonban még további ritka, védett fajoknak ad otthont, amelyeket a felmérések során a kutatók megtaláltak, és véleményük szerint a védelmi intézkedések kidolgozásánál ezekre is tekintettel kell lenni.

Közülük most egy növényfajt mutat be két vendégszerzőnk, Rés Katalin és Sándor Dorottya, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet Növényökológiai Kutatócsoportjának tagjai.

Fotók: Szabó Anna

Fotók: Szabó Anna

Olvasd el a teljes sztorit

Na így ne! Népszerű tévhitek a fogyókúráról

tevhit
photo by matka_Wariatka via shutterstock.com

Ha fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen csak egy egészségesebb étrendre áttérni, könnyen úgy érezhetjük, hogy túlterhel bennünket az a rengeteg információ, ami a témában a rendelkezésünkre áll. Az az érzésünk, hogy pár havonta újabb és újabb „csodadiéta” bukkan fel. Van megoldás?

Joe Wicks 30 éves testépítő, akinek 479 ezer Instagram követője van, elhatározta, hogy rendet tesz az információk rengetegében. Wicks a The Telegraph-nak beszélt a programjáról, a 90-Day SSS Plan-ről (90 napos SSS terv), és azokról a fitnesz- és egészséges étrendhez köthető mítoszokról, amelyekre szeretne rácáfolni. Ezeket hét pontban foglalta össze.

1. Nem a zsír az ellenség

Az emberek gyakran megrémülnek a zsírtól és teljesen kitiltják az étrendjükből, pedig csak mérsékelten kellene fogyasztaniuk. Kezdd a napot kókuszolajban sült tojással, egy kis lazaccal és avokádóval, így biztosíthatod, hogy a szervezeted elegendő kalóriát kap.

Nyugalmi állapotban a zsírt „üzemanyaggá” égetjük, szóval add meg a szervezetednek, amire szüksége van – csak ne told a cukrot és a szénhidrátot egész nap.

2.A lékúra nem megoldás

Azért van ennyi ilyenféle diéta, mert nem működnek. Azért kell újra és újra végigcsinálniuk az embereknek, mert nem fenntarthatóak. Hogy lehet azt állítani, hogy egy üveg gyümölcslé egészségesebb, mint egy tál karfiol, spenót, vagy brokkoli? Ez felháborító.

Az emberek azért vásárolják ezeket, mert le akarják rövidíteni a folyamatot, és az utolsó pénzüket is ezekre a diétákra költik, mert azt hiszik, így sovánnyá válnak. De valójában egyáltalán nem.

Nem dolgoznak, mert éheznek és nincs elég energiájuk. És amint újra elkezdenek normálisan étkezni, visszaszedik azokat a kilókat, amit előtte leadtak.

grete
photo by Grethe Casson via shutterstock.com

3.Simán fogyaszthatsz szénhidrátot este 6 után, ha edzel

Ha este 9-kor jársz az edzőterembe, és szeretnél enni este egy tál rizst, akkor egyél egy tál rizst – ennyire egyszerű.

Egy nagy intenzitású edzés után a szervezetből kiürül a glikogén, és így több cukorra van szüksége.
Az időpont nem faktor, nincs hatása: a tested nem tudja, hogy este 5 vagy este 7 óra van.

4. Nem kell drasztikusan csökkenteni a kalóriabevitelt ahhoz, hogy fogyhass.

Az emberek azt gondolják, hogy ahhoz, hogy zsírt égessenek el, egy nagy kalóriacsökkenést kell előidézniük, így mindössze 1200 kalóriát fogyasztanak naponta, és így egy hét alatt 3-4 kg-t veszítenek.

De aztán,  amikor legközelebb étkeznek, valami ilyesmit gondol a testük: „oh, adtál nekem enni, akkor inkább teljesen elraktározom, mert lehet, hogy nem fogok kapni megint egy hétig”.

Mindössze egy kis kalóriacsökkentésre van szükség az étkezésen és a testmozgáson keresztül. Minél többet mozogsz, annál többet ehetsz. Mozogj egy kicsit reggelente, így többet ehetsz napközben, és nem romlik el a kedved az éhezéstől.

5. Akkor is fogyhatsz , ha policisztás petefészek szindrómád van, vagy akár akkor is, ha pajzsmirigyproblémád. Ezekben a helyzetekben sem kell megrémülni.

6.A testmozgás mellett nem ehetsz bármit, amit csak megkívánsz

Ha mozogsz, akkor is figyelmesnek kell maradnod azzal kapcsolatban, hogy mit eszel, figyelni kell a zsír-, protein- és szénhidrátbevitelt. Az energiaszükségletedhez kell igazítani az étrendedet.

Kicsit többet kell enni az edzések napján, és valamivel kevesebbet a pihenőnapokon. Képzeld azt, hogy egy motor vagy: nem indulnál hosszú útra féltankkal, és nem töltenéd fel teljesen, ha csak a sarki boltig mész.

7. Ne foglalkozz olyasmivel, ami a „diétás” szót tartalmazza

Hagyj a fenébe mindent, ami azzal kezdődik, hogy „diétás”. Ha nem tudod elképzelni magadról, hogy egy vagy két évnél tovább csináld ezt, akkor csak az idődet pazarlod. Ne diétázz és ne foglalkozz a hóbortokkal. Edd a megfelelő dolgot a megfelelő időben, és a tested sokkal boldogabb lesz.

tevhit2
photo by design36 via shutterstock.com

További tévhitek, hibák:

Rengeteg fogyókúra-recept egy darab összetevőnek az étrendből való kiszorítására fókuszál: ne fogyassz gluténtartalmú eledelt, ne fogyassz tejterméket, ne fogyassz cukrot, ne fogyassz húst! Megeshet, hogy ez kezdetben segíthet leadni néhány kilót, de gyakori eset lesz, hogy a szervezetet ezáltal megfosztjuk valamilyen fontos tápanyagtól. Ráadásul a glutén- vagy laktózmentes ételek gyakran olyan adalékanyagokkal vannak tele, amelyek egészségtelenebbé teszik az ételt, mint az eredeti változat, úgyhogy ilyesmit megvonni magunktól csak orvosi tanácsra szabad.

Sokan úgy képzelik, a rendszeres testmozgás miatt néha kiérdemelnek egy-egy pihenőnapot, amikor jutalmat érdemel: ergo ehetnek, amennyit csak akarnak, az nem számít. Csakhogy ez olyan felelőtlen hozzáállás, amely hetek, hónapok kemény és következetes munkáját teszi tönkre. A „pihenésnek” is okosnak kell lenni: hetente egy nap lehet könnyű desszerteket fogyasztani stb., de nem szabad túlzásba vinni.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a napi szintű (intenzív) sportolás sem elég a fogyáshoz, ha a nap többi részében lusták vagyunk. Azaz a fogyás azokon az apróságokon is múlik, hogy ki mennyit hajlandó gyalogolnia napközben, vagy lift helyett hajlandó-e lépcsőzni.

the telegraph/femcaffe/mindbodygreen

Egy rejtőzködőművész lakik Kolozsvár mellett: ő az erdélyi tarsza

Fotók: Urák István

Fotók: Urák István

Egy rejtélyes és különleges nevű szöcskefajról mesélünk most, amely sehol máshol nem fordul elő a világon: ő az erdélyi tarsza (Isophya stysi). Endémikus faj a Kárpát-medencében, ami azt jelenti, hogy csak ebben a térségben fordul elő (egész pontosan Romániában, Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajnában és Lengyelországban jelezték jelenlétét).

Romániában többnyire az Erdélyi-medencében, a Keleti-Kárpátok lábainál, a Moldovai-medence északi részén, az Erdélyi Szigethegységben él, hegyvidéki kaszálókon akár 1500 m-es magasságokban is előfordul. Magyarországon 80 m-es tengerszint feletti magasságon is jelezték a faj jelenlétét, ez a legalacsonyabb területről származó adat. Főleg a közepesen meleg (mezofil) üde réteket, lápréteket, tisztásokat, kaszálókat, erdők közelében lévő területeket kedveli.

Közepes termetű, jellegzetesen élénkzöld testű szöcskefaj. Csápjai zöldek vagy sárgásak, és kétszer hosszabbak, mint az állat teste. A nőstények tojócsöve hajlott, a hímek potrohvégi cercusai jellegzetes alakúak és apró fogakkal rendelkeznek a végükön. Megkülönböztető jellegzetessége a fajnak, hogy a szemeitől testének mindkét oldalán egy-egy fehér csík húzódik a potroha felé. Szárnyai csökevényesek, emiatt csak ugrálva közlekedik. A rejtőzködés nagymestere: nagyon jól beolvad környezetébe, a magasra növő növényzet közé, hegyi legelőkön kedvenc rejtőzködőhelye a fehér zászpa (Veratrum album) széles levelei. Növényevő, kétszikűek zöld részeit kedveli leginkább. Nászidőszakban, nyáron, június végétől augusztusig a hímek ciripelnek, az első pár szárnyukat összedörzsölve keltik a ciripelő hangot. A nőstények is adnak ki hangot, válaszolnak a hímek jellegzetes hívóénekére. A petéket a talajba rakják 1-2 cm mélyen, amelyek április végén és május elején kelnek ki. A kifejlett egyedek júniusban jelennek meg, és nyár végéig élnek. Olvasd el a teljes sztorit

New Yorktól Dubajig használják a magyar építész üvegbetonját

az izlandi Powering the Future projekt

Már ékszerkollekció is készül abból a formabontó technológiával készült, fényáteresztő betonból, amely világhírűvé tette a magyar fiatalt. A feltalálóval, Losonczi Áronnal beszélgettünk.

Kérdezett: Gergely Borbála

Losonczi Áron építészmérnök olyan technológiával hozott létre fényáteresztő betonokat, amellyel beírta magát nemzetközi szinten is az építészetbe. Építőanyagai, a Litracon Classic, illetve a Litracon pXL egyedi látványt nyújtanak, egyben erősek, így számos felhasználási módra alkalmasak. A Classic típusút 2004-ben a TIME magazin az év legfontosabb találmányai közé sorolta. De a feltaláló és az anyagok is számos egyéb hazai és külföldi elismerésben részesültek. Ma már egy friss ékszerprojekt is kibomlóban van az üvegbeton felhasználásával, a Litracon Jewellery. Ahhoz, hogy idáig eljusson, Losonczi Áronnak még egy német multinacionális céggel is meg kellett küzdenie. Többek között a sikerig vezető útról és az újító technológiájáról beszélgettünk.

– Kezdjük a nulladik, az ötletet megelőző lépéssel. Hogyan irányult a figyelmed a fényáteresztő beton felé?

Már hallgatókoromban részt vettem beton-workshopokon; Csongrádon, ahol élek. Amikor elkezdett a téma komolyan foglalkoztatni, 23-24 éves voltam, és épp befejeztem a tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Ezután bejutottam egy stockholmi művészeti egyetem posztgraduális képzésére, amelynek az volt a témája, hogy az üveg az építészetben. Az üveg szerepe pedig nagyon sok szempontból a fénnyel azonosítható ezen a szakterületen.

Aztán összeadódott az „építészet”, a „beton” és az „üveg” mint három meghatározó elem, és egyszer csak kipattant a fejemből, hogy valamiféle transzparens építőanyaggal foglalkoznék a kurzus egész éves projektjén belül. Innen finomodott az ötlet, a „transzparens beton” volt a kiindulópont.

áronjóe
Losonczi Áron

– Ennek a munkának a során milyen előképekhez tudtál visszanyúlni, ki támogatott? Kik illetve mik inspiráltak?

Például egy temesvári magyar művész, Varga István (Luigi). Ő az egyik beton workshop során készített egy klasszikus üvegbeton műtárgyat: sík üveglapokat élére állítva öntött betonba, így az üveg által átszűrődött rajta a fény. Ez meghatározó inspiráció volt, a kialakult kontraszt nagyon megtetszett.

A svéd környezetben pedig a professzoromtól, Anders Wilhelmsontól, és csoportunktól egyaránt kifejezetten pozitív visszajelzéseket kapott az ötletem. Tulajdonképpen egy kipárnázott helyzetben lehetett ezt a fejlesztést végrehajtani.

– És az ötleted egy olyan egyedi eredményhez vezetett, amelyet mára világszerte elismertek. Hová jutottál el a „transzparens beton” alapötletből?

Az üvegbeton nem egy új anyag. Maga az ötlet, az üvegfragmentumok betonba helyezése egy ősi módszer, a rómaiak is használták már ezt a technológiát. Én azonban nem fragmentumokat építek be, hanem optikai szálakat. Ilyen technikát is használtak már művészeti célokra, tehát önmagában ebben sincs semmi újszerű. Tulajdonképpen én egy eljárást fejlesztettem ki, amely során a nagyon vékony, törékeny szálakat nagy mennyiségben, roppant hatékony módon bele lehet rakni a betonba. Ez a módszer mára egy építőanyag gyártására megfelelő technológiává vált. A pontos adatokat tekintve 20 millió hajszálvékony szálat kell belerakni egy négyzetméter betonba. Ez hatalmas mennyiség.

Voltak szabadalmi bonyodalmak, amikor el akarták orozni a találmányomat, ezért számtalan szabadalmat megvizsgáltunk, ismerjük őket. Egyértelmű, hogy ez az eljárás egyedi, ezt a megoldást, a kivitelezést én találtam ki.

a budapesti Corvinus Egyetem recepciós pultja
A budapesti Corvinus Egyetem recepciós pultja

– A szabadalmi jogokkal kapcsolatban egy német multinacionális céggel folytattál hosszú pereskedést. Volt olyan periódus, amikor úgy érezted, hogy nem tudod megnyerni?

A monopóliumom forgott kockán, ezt akarták megvétózni. Különböző cégek azt gondolták, hogy ha beszállnak ebbe az üzletbe, akkor ez az eljárás „még ha nem is az övék”, de semmiképpen ne maradjon csak az enyém. Mi azt bizonyítottuk be a szabadalmi ügyvédemmel – Lantos Mihály –, akinek nagyon sokat köszönhetek, hogy igenis ez újdonság, és én találtam ki.

Arra nem gondoltam, hogy nem sikerülhet. Ez volt az első szabadalmam, így az első ilyen jellegű vitám is. Ebben a szituációban az ember nem méri fel, hogy egy magyar magánszemély egy német multinacionális céggel szemben milyen esélyekkel indulhat. Minden energiámat ebbe az ügybe fektettem, és hatalmas szerencsém volt, hogy az ország egyik legjobb szabadalmi szakembere állt az oldalamra. Olyan iparjogvédelmi eredményt értünk el, ami Magyarországon precedensértékű. Először a HeidebergCement ellen Németországban, majd az Európai Szabadalmi Hivatalban is többször bizonyítottunk.

– Volt „B” terved?

Igen, született az is, mert 100%-osan azért nem voltam biztos a győzelemben. A válaszom az volt erre a helyzetre, hogy ha elvesztem az ügyet, akkor a transzparens betont más módon valósítom meg. Ekkor találtam ki a Litacon pXL-t – más néven pixelbetont –,, ami nem optikai szálakkal, hanem speciális fröccsöntött műanyag elemekkel működik. Az teljesen megkérdőjelezhetetlen volt, hogy ez egy új műszaki megoldása az anyagnak. Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy az A és a B terv is működik, és mindkettő az én fennhatóságom alatt áll.

pixelbeton
A pixelbeton

– Az eredeti, optikai szálas anyag homogenitásához képest a pixelbeton megjelenésében heterogén, fénypontok jelennek meg a felületen, rendezett struktúrában. A felhasználásuk terén milyen különbségeket jelent ez a vizuális különbözőség?

A kulcskérdés a lépték. A klasszikus üvegbeton olyan helyzetekben alkalmas, amikor közel lehet menni hozzá és meg lehet érinteni ezt a különleges, organikus, természetes hatású fénymintát. Belsőépítészetben, illetve design termékek létrehozására alkalmas. Most dobunk a piacra egy ékszerkollekciót is, amely ezt az anyagot használja fel ékkövek gyanánt gyűrűkön és medálokon.

A pixelbeton ehhez képest nagyobb léptékben állja meg a helyét, amikor nagy összefüggő felületekre van szükség: válaszfalak, homlokzatburkolás stb. Illetve akkor is ez a jó választás, ha előre kreált mintát szeretne a megrendelő. Több előnye is van, például nagy elemméretben tudjuk gyártani, vasalással erősíthető.

Tehát különböző méterű és funkciójú munkák elkészítéséhez alkalmasak az anyagok, de tulajdonképpen ízlés kérdése is a döntés:. a természetes minta vagy a minimalistább, szabályszerűbb elosztást áll közelebb a megrendelőhöz.

litracube
A Litracube nevű lámpa, optikai szálas üvegbetonból

– Jellemzően konzultálnak veled a megrendelők a tervezés közben?

Mindenféle megrendelővel találkozunk. Van, aki úgy gondolja, hogy eleve elég jól ismeri az anyagot, tehát egyszerűen megrendeli, mi legyártjuk és elküldjük neki. De szerencsére olyanok is vannak, akik kikérik a véleményemet, többek között azt illetően, hogy milyen anyagot ajánlok. Ilyenkor mindig azt kell először megtudnom, hogy az adott megrendelő mit szeretne építeni, és ami a legfontosabb: milyen hatást szeretne elérni az anyag alkalmazásával. Aztán ezeket a szempontokat figyelembe véve értékelem az ötleteket. Van amikor a megrendelővel közösen rájövünk, hogy az eredeti ötlete nem biztos, hogy a legjobb választás; ez sokszor akkor adódik, ha nem ismerik a betonom működését. Van olyan eset is, amikor eleve jó az ötlet, de olyan is, amikor együtt találunk megoldást.

– Az ékszerkészítési projekt kiknek a közreműködésével jött létre?

Az ötletgazda és a tervezés koordinátora Faludi Gabriella, aki másfél évvel ezelőtt keresett meg engem azzal, hogy szívesen készítene ékszereket az optikai szálas üvegbetonból. Küldtünk neki egy adag anyagot, amiből egy nagyon szép kollekciót hozott ki. Ez a projekt már odáig jutott, hogy megjelent az első gyűrűkollekció, most már van medálunk is, és készülőben vannak mandzsettagombok. Az ékszereket Litracon Jewellery márkanév alatt kínáljuk, az első kollekciónk pedig „urban” fantázianév alatt fut.

üvegbeton01
Az “urban” ékszerkollekció egy darabja

Számomra az a meglepő ezzel kapcsolatban, hogy az üvegbeton ilyen kis léptékben is működik. Tulajdonképpen építőanyagot lehet hordani ékkőként. Ráadásul ezáltal az egész termék felértékelődik, mert az ember ékkőből építheti a házát. Tehát az ékszer projekt egy magasabb szintre helyezi magát az építőanyagot is.

– Mit gondolsz, akkor is sikerült volna ilyen eredményeket elérned, ha nem lett volna lehetőséged Stockholmban tanulni?

Az egyetem elvégzése után az építészek, ha kapnak állást, általában valamilyen számítógépes munkát kénytelenek végezni. Ezzel bekerülnek egy mókuskerékbe, és onnantól nincs rá idejük, hogy kutatásokat végezzenek. Én Stockholmban egyrészt nyugodt lehetőséget kaptam a kísérletezgetésre, másrészt anyagi támogatást az iskolámtól.

– Milyen különbségeket látsz a magyarországi és a stockholmi építészképzés között?

Elég markáns különbség van köztük. Azt gondolom, hogy a magyar építészképzés magas színvonalú, sokrétű tudást ad. Hangsúlyos az anyag- és szerkezetismereti valamint az építésztörténeti tudás, amit átadnak, illetve sok tervezési feladat van. A képzésnek ez a része világszínvonalú. Az építészetelméleti, illetve a kortárs építészet rész azonban kevésbé erős. Ennek az lehet az oka, hogy a nyugati illetve tengerentúli egyetemek megengedhetik maguknak, hogy vezető, gyakorló, akár sztárépítészeket hívjanak meg az oktatásba. Az ő személyük garancia arra, hogy a hallgatók abszolút naprakész módon tanulhatnak. Nyilván nálunk is remek építészek vannak, a hazai egyetemeken is kiváló szakemberek oktatnak, de sokkal kevesebbet engedhetnek meg maguknak az egyetemek, mint nyugatabbra, illetve más típusú szakembereket találunk itthon.

a prágai ON Club pultja
A prágai ON Club pultja, pixelbetonból

– Most is abban a nyugodt kisvárosban – Csongrádon – élsz, ahol felnőttél, és ott található a Litracon székhelye is. Miért döntöttél így, nem volna előnyösebb egy világváros közelében lenni?

Egy betont gyártó cég nem lehet bárhol. Jó lenne New Yorkban a Broadway-en egy bemutatóterem, de ott nem lehet betont gyártani. Viszont ha kell, két telefonhívással el lehet intézni, hogy ott teremjen az üvegbeton. A hazai piac szempontjából Budapesten történnek a fontos dolgok, ebből a szempontból muszáj gyakran tartózkodnom ott, így fél lábbal ott is élek. A világpiac szempontjából viszont teljesen mindegy, hogy hol gyártunk.

Emlékmű - Baton Rouge, Louisiana, USA
Emlékmű üvegbeton felhasználásával (Baton Rouge, Luisiana, USA)

A kivitelezést tekintve sokkal praktikusabb és hatékonyabb Csongrádon működni, itt lényegesen olcsóbb egy ilyen típusú cég fenntartása. Könnyebb és gyorsabb az anyagok beszerzése is, mint például a főváros mellett egy ipartelepen. Ráadásul nagyon nagy a kézimunkaigénye ennek a folyamatnak, amit nyugati bérekkel számolva nem lehetne finanszírozni.

– Mely területekről érkezik a legtöbb megrendelés?

Ezt szerencsére nem igazán lehet kategorizálni. A közelmúltban Dubajba és New Yorkba szállítottunk, most pedig Angliában, Izlandban, Németországban, Berlinben és itthon is folyamatban vannak projektek. Azt kell, hogy mondjam, szerteágazó a megrendelőkörünk, és sokféle célra kérik az anyagokat, például oltárhoz, információs pulthoz, étterembe stb.

Pad pixelbetonból a budapesti Erzsébet téren
Pad pixelbetonból a budapesti Erzsébet téren

– Számíthatunk új anyagokra, projektekre vagy fejlesztésekre a közeljövőben?

Rengeteg az ötlet, néhány meg is valósul – létezik például egy másik design termékünk, egy asztali lámpa. A pixelbetonból pedig nagyon könnyen és sikeresen lehet utcabútorokat készíteni, mert nagyon ellenálló és erős anyag, így Budapesten az Erzsébet térre készítettünk 12 padot ebből az anyagból. Ebből lehetne tömegtermék is, tehát nem megrendelésre csinálnánk, hanem pár méretből lenne termék készleten, előre gyártva. Sajnos annyi megrendelésünk van, hogy kicsit nehezen haladunk az új ötletekkel, de ez egy kellemes probléma.

Képek forrása: litracon.hu

Rekordszámú újszülött panda élt túl idén

panda
photo by Martinez de la Varga via shutterstock.com

Rekordszámú újszülött panda maradt életben az idén, az eddig világra jött 26-ból 23-an egészségesen fejlődnek a világ legnagyobb pandatenyésztő központjában, a délnyugat-kínai Szecsuanban – közölte a kínai média.

A korábbi rekordot 2013-ban állították be, abban az évben 20 új pandával gyarapodott a helyi pandaközösség. Az idei új bocsokkal, köztük a szintén rekordnak minősülő kilenc ikerpárral együtt a csengtui tenyésztő- és kutatóközpont területén 218 óriáspanda él.

A helyi szakemberek szerint a kivételes idei szaporulat a mesterséges megtermékenyítés tökéletesedésének, a külföldi állatkertekkel folytatott szakmai konzultációnak, a tenyésztésbe vonható alanyok egyre nagyobb választékának és az ezzel járó előnyöknek tulajdonítható. A pandáknak otthont adó központ a hétvégén közszemlére bocsátott az idén érkezettekből 13-at, közük hat ikertestvért, így az eseményről értesült civilek is találkozhattak velük.

Patrick Haverman, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) képviseletében Csengtuban az alkalmat megragadva a vadon élő állatok védelmére hívta fel a nemzetközi közösséget és bejelentette, hogy az egyik – szeptemberben született – pandaikerpárnak az anyját, a 14 éves Csinhót az UNDP jelképének választották.

Napjainkban kevesebb mint 2 ezer panda él vadon elsősorban Szecsuan és Senhszi tartományok bambuszerdeiben, és körülbelül 400-an vannak fogságban a világon. Veszélyeztetett élőhelyeikről épp a héten tett közzé jelentést a Greenpaece környezetvédelmi szervezet. Állításaik szerint a pandák és más vadak természetes életterét, a ritka növényzetet erdőirtások veszélyeztetik.

Ráadásul az elmúlt két évben csaknem 1300 hektár területen vágtak ki fákat olyan vidékeken, amelyeknek egy része az UNESCO világörökségi listáján szerepel. A dokumentum szerint egyes részeken haszonnövények termesztésébe kezdtek.

Kína eddigi legnagyobb területen végzett pandanépszámlálása során, három tartomány erdőiben 268-nal több pandát találtak, mint tíz évvel ezelőtt. Az idén közzétett adatok szerint a pandák kétharmada az ország 67 természetvédelmi területén, csaknem 2,6 millió hektáron él, a területük nagyjából 12 százalékkal bővült.
Az óriáspandákról közismert, hogy szexuálisan nem számítanak aktívnak, ezért nem is szaporák. A vadon élő nőstények évente egyszer esnek teherbe és legfeljebb három bocsnak adnak életet. A fogságban élőknél ennél rosszabb az arány.

mti

Zöldkaraván jár Marosvásárhelyen a hétvégén

karavan

A hulladékok újrahasznosítási módjait ismertető Ecotic-karaván a Mureş Mall-al szembeni téren állomásozik hétvégén.

A mozgó kiállítás délelőtt 10 és este 7 óra között látogatható. A projekt célja az, hogy megváltoztassa mind a gyerekek, mind a felnőttek hozzáállását a környezetvédelemhez, valamint hogy arra ösztönözze a lakosságot, hogy helyesen gyűjtse a hulladékot.

A karaván több mint 100 helyen fordult meg eddig országszerte, a kampány jövő év márciusáig tart.

erdelyfm

Iszapban lakik, ne zavard: a vágócsík a Kis-Szamosban

Fotók: Nagy András Attila

Fotók: Nagy András Attila

Régen, amikor még számos mocsaras, lápos, holtágas terület volt egész Európában, különálló foglalkozás volt a csíkászat, azaz a csíkfélék halászata. Nem is halászat volt az, hiszen főleg kosarakkal történt: egyszerűen kimerték az iszapból az oda magukat befúró halakat. A csíkféléket sovány húsuk miatt előszeretettel készítették el böjtidőben. Egész falvak éltek csíkászatból a nagy lápos területek mentén, és a csík felhasználásának sokrétűségét mutatják a régi erdélyi szakácskönyvek is. A legismertebb talán a csíkos káposzta volt, de egyes helyeken paprikásként is előszeretettel fogyasztották. A lápok lecsapolásával azonban egyre inkább visszaszorultak a csíkfélék populációi egész Európában, ezzel együtt pedig ez a gasztronómiai hagyomány is kihalt.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »