Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: June, 2015

Egy “jóképű” gorilla az ideális férfi a japán nők szemében

gorilla

Egy japán állatkertben igencsak megsokszorozódott a látogatók száma. A női látogatók száma. És nem valamiféle divatjelenség vagy más van a háttérben, hanem egy „túl jóképű gorilla”.

Shabani egy 18 éves, ezüstszürke gorilla (180 kg) a Higashiyama Állatkert új lakója Nagoyában. A város három órányi vonatútra van Tokiótól. „Sokkal világosabb színű, mint a legtöbb gorilla, és fizikálisan gyönyörű. Nagyon megnőtt a női látogatók száma, azt mondják nagyon jóképű” – mondja Takayuki Ishikawa, az állatkert igazgatója. Shabani 2007 óta van az állatkertben, idén pedig ő lett az állatkert tavaszi fesztiváljának plakátarca. Vannak kölykei is, állítólag ez is nagy hatással van a japán nőkre. „Mindig szemmel tartja, és védi a kicsinyeit, a látogatók szerint a kedvessége is elragadó” – állítja az igazgató.

gorilla2

A nők már a közösségi médiában is felkapták a majmot, és különböző modellekhez hasonlítgatják. Japánban már hírességnek számít, tele van vele a Twitter, az NHK és NTV tévécsatornák pedig rendszeresen mutogatják.

“Mélyen a szemedbe néz, és néha, ha fotózod, úgy tűnik, mintha modellt állna. De ne feledjük, hogy ő egy 4-5 fős csoport vezére, egyszerűen csak szemmel akar tartani, ha közeledsz” – magyarázta meg Ishikawa igazgató.

via bbc

Újra Natura 2000-es területekké kell minősíteni a Marosvásárhely környéki erdőket

OLYMPUS DIGITAL CAMERAOLYMPUS DIGITAL CAMERA
fotó: marosvasarhely.info

A Környezetvédelmi, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium átiratban közölte a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökséggel, hogy újra kell kezdeni a védetté nyilvánítás procedúráját.

Ennek keretében tegnap közvitát tartottak, amelyre meghívták a környezetvédelmi hatóságok, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, az állami erdészet és a civil szféra képviselőit. Az ügyben érintettek között azonban továbbra sincs egyetértés. Az önkormányzat attól tart, hogy ha a Somos-tető és a Bodoni erdő védett terület lesz, akkor nem tudják végrehajtani az ott tervezett beruházásokat.

Az erdészet a fakitermelés korlátozása miatt nem támogatja az eljárást. A somostetői erdőt és a Bodoni-erdő egy részét 2012-ben nyilvánították Natura 2000-es védett területté. A városháza megtámadta az eljárást, és megnyerte a pert, a hazai bírósági döntés azonban nem írja felül az uniós rendelkezéseket, így a területet az Európai Unió továbbra is védettként tartja nyilván. Az erdők vitás helyzetét úgy lehetne feloldani, ha a területet ismét védetté nyilvánítanák Romániában is, megismételve a minősítés elnyeréséhez szükséges eljárást.

Hagymaburok: vízigényes jégkorszaki reliktumfaj él Kolozsvár szomszédságában

Fotó: Ruprecht Eszter

Fotó: Ruprecht Eszter

Védett szomszédaink, azaz több ritka faj sajnálatos eltűnéséről vagy visszaszorulásáról számoltunk be az utóbbi időszakban. Az ember élővilágot romboló tevékenysége globális szinten megállíthatatlannak tűnik, így könnyen eluralkodhat rajtunk a “nincs mit tenni” apátiája. Pedig helyi szinten nagyon sok mindent tehetünk: az is nagy előrelépés lenne már, ha a törvényes előírásokat betartva építkeznénk, meghagyva a terjeszkedő metropolisz mellett azokat a kiemelten fontos élőhelyeket, védelemre méltó területeket, ahol különleges szomszédaink évmilliók óta élnek. Kolozsvár ifjúsági és kulturális főváros mivoltához ugyanis a természeti örökség védelme is hozzátartozik.

Most egy jó hírrel folytatjuk: még megtalálható a Kolozsvár melletti Malomvölgyben (a Bükk és a Malomvölgy védett területen) a hagymaburok (Liparis loeselii), ez a különleges jégkorszaki reliktumfaj, amelyet Nyugat- és Közép-Európában, így Magyarországon is eltűnés fenyeget. Közel kétszáz példányát számolták meg a kutatók a tavalyi átfogó felmérés során, ugyanakkor a védett terület szomszédságában is találtak belőle. Főleg mészkedvelő lápokban lévő kis vízfolyások, források mentén, nedves területeken észlelték példányait. Olvasd el a teljes sztorit

HVG: a szigorúan védett földikutya miatt bukhat el a magyar-szerb határra tervezett kerítés

Lajos.rozsa - A feltöltő saját munkája: „Nannospalax leucodon”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Lajos.rozsaA feltöltő saját munkája: „Nannospalax leucodon”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Akadályozná a vadállomány szabad mozgását, valamint védett élőhelyeket vágna ketté a magyar-szerb határra tervezett kerítés – írja a hvg.hu. A menekülthullámot távol tartani hivatott kerítés tervébe így a természetvédelemre hivatkozva közbeavatkozhat az Európai Unió, amelynek ellenőrzési és engedélyezési jogköre van az érintett terület részét képező Natura 2000-es területek felett.

Olvasd el a teljes sztorit

2040-re összeomolhat az emberi társadalom

P1480133

A brit külügy által támogatott kutatásból kiderül, ha a közpolitikákon nem változtatnak a döntéshozók, az élelmiszerhiány miatt 2040-re a globális társadalom összeomlik. A Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatóság Intézete kutatócsoportjának tudományos modellje azt vetíti előre, hogy a jelenlegi társadalmi rendszer, viselkedés és politikák fenntartásával a válság nem hárítható el.

Olvasd el a teljes sztorit

Most már tényleg mindenkit fenyeget az ivóvízhiány

kalifornia
Fogy az ivóvíz Kaliforniában, fotó: Radoslaw Lecyk via shutterstock.com

Az emberek világszerte riasztó mértékben merítik ki a földalatti víztározókat, ezzel százmilliók túlélési esélyeit fenyegetve – derül ki a Kaliforniai Egyetem és a NASA átfogó tanulmányából.

A föld 37 legnagyobb víztározójából 21-ben nagyobb mértékben fogy a víz, mint ahogy feltöltődnek, aminek oka a népességnövekedés és a klímaváltozás. Ezek közül 13 esetében „jelentős a hiány”, így többek között az Arab Víztározó Rendszerben, ami Szaúd Arábiát, Szíriát, Irakot és Jement látja el vízzel, illetve az észak-afrikai Muzik-Djao medencében, az Indus-völgyben és a kaliforniai Központi Víztározó Rendszerben.

„Roppant komoly a helyzet” – mondta a VICE News-nak Jay Famiglietti, a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának tagja és a tanulmány egyik szerzője. „Világszerte több vizet használunk el, mint amennyi megújuló forrás a rendelkezésünkre áll.”

A tudósok a NASA’s GRACE műholdak 10 évnyi adatát elemezték, amelyek a Föld gravitációjában a vízkészletek változása által előidézett rendellenességeket mérték.

Az UNESCO szerint  a világon több mint 2 milliárd ember támaszkodik a víztározókra, mint egyedüli ivóvízforrásra. A víz elvesztése megzavarhat gazdaságokat, konfliktusokhoz vezethet, elsősorban éppen a Föld jelenleg is instabil területein, mondta Charles Iceland, a Világ Erőforrás Intézetének tagja.

Szíriában például a polgárháború 2011-es kitörését megelőző években tapasztalták az ország történelmének legnagyobb szárazságát. A kétségbeesett gazdálkodók a földalatti készletekhez fordultak, de ezek is kifogytak, ami többjüket arra kényszerítette, hogy elhagyják az otthonukat. A kutatók és a kormánytisztviselők széles rétege azt állítja, hogy ez a masszív szociális probléma erősítette a kormányellenes hangulatot.

Iceland állítsa szerint Jemenben, ahol a vízállomány néhány városi területen az évtized végére elfogyhat, hamarosan hasonló szituáció alakulhat ki.

„Az emberek látják a földalatti vizek szintjének csökkenését, és attól félnek, hogy ha elfogy a víz, a lakosságnak más területekre kell költöznie” – mondta Iceland. „Ha nem lenne Jemennek elég problémája az állam felosztásával, ezáltal egy sokkal nagyobb káosz is úrrá lehet rajta.”

Egy 2012-es külügyminisztériumi jelentés azt állapította meg, hogy a vízhiány a következő 10 évben kritikus nemzetbiztonsági instabilitáshoz vezethet az Egyesült Államokban is. A Nemzeti Hírszerzési Tanács arra figyelmeztetett, hogy a vízkészlet kimerülése államok összeomlásához és regionális feszültségek kitöréséhez vezethet, illetve gátolhatja a diplomáciai partnereket az Államokkal való együttműködésben.

Miközben a tiszta talajvíz számos területen eltűnik, senki nem tudja pontosan, mennyi földalatti vízkészlet áll rendelkezésünkre, így lehetetlen megmondani, azok mikor száradhatnak ki, állítja Famiglietti. Néhány közülük annyira mélyen a föld alatt helyezkedik el, hogy túl nehéznek bizonyul a hozzáférés. Tehát az olajkészletekkel ellentétben a világ aktuális vízállományának becslése nehezen kivitelezhető. Például az előrejelzések szerint az Északnyugat-Szaharai Víztározó Rendszer teljes kiürülése valamikor leghamarabb 10 ezer, legkésőbb 21 ezer év múlva várható.

Mindeközben a földfelszín alatt egyre mélyebben található vizeink elérése mind a föld alatt, mind felett hatalmas pusztításokkal jár.

„Hatalmas ökológiai pusztítás folyik. Kaliforniában süllyed a talaj, a folyamok kimerülnek, a talajvízszint esik, a források kiszáradtak, a víz minősége romlik” – részletezi Famiglietti. „Valóban fordulópontokhoz értünk, nagyon fontos lenne pontosan tudnunk, mennyi víz maradt. Nagyon gyorsan használjuk fel.”

A szakértő aggodalma nem hiábavaló, Kalifornia államban már tavaly óta vízkorlátozások vannak, amelyeket egyre inkább szigorítani akarnak. Az állam történetében még nem volt példa ilyen intézkedésre, a településeknek 25 százalékkal kell csökkenteniük a vízfelhasználásukat. A Jerry Brown kormányzó által elrendelt korlátozás a lakosságra, a vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjed. Az egyetemi városoknak, golfpályáknak, temetőknek és más parkos területeknek jelentősen korlátozniuk kell a fogyasztást.

Az önkormányzatoknak 465 hektáron a gyepet szárazságtűrő tereprendezéssel kellett felváltaniuk, és kedvezményes programokat kellett indítaniuk annak érdekében, hogy a sok vizet fogyasztó berendezéseket minél többen takarékosokkal váltsák fel. A központi sávelosztók öntözése tilos, és akit vízpazarláson érnek (nem zárja el a csapot, megöntözi a gyepet stb.), az 500-tól 10 000 dollárig terjedő büntetéssel számolhat.

Brown szerint a történelmi szárazság eddig példa nélküli lépéseket követel meg. A kormányzó azt követően döntött így, hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre fogyatkozó hótakarója mindössze 19 százaléka az évszak történelmi átlagának. A hegyekben lévő hó mennyisége jelentősen alatta marad az 1977-ben és 2014-ben mért 25 százalékos negatív rekordnak.

Februárban Brazíliában volt kétségbeejtő a helyzet, a legfőbb Sao Pauló-i víztározó szintje február második hetében mindössze teljes kapacitásának hat százalékán állt, miközben az esős évszak java már lecsengett.

Akkor a város Cantareira nevű víztározó-rendszere áprilisra szinte teljesen kiapadt, és a városvezetés drámai víztakarékossági intézkedésekre szánták magukat. Sao Paulo mellett Brazília két másik nagy agglomeráció, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is hatóságilag kellett korlátozni a vízfogyasztást. Ez összesen 40 millió embert érintett.

Eközben az emberek és vállalkozások között versenyfutás indult a maradék vízkészletekért. Cégek versenyeztek egymással a vízszállító tartálykocsik lefoglalásáért. Egyes, nagy vízhasználatú szektorokban a vállalatok kutakat fúrattak a legrosszabbra is felkészülve, a nagyobb kórházak pedig víztisztító és újrahasznosító berendezéseket telepítettek, ahogy a gazdagabb kerületek lakói is ilyen rendszerekkel és hatalmas házi víztározók kialakításával vészelték át a vízhiányt. A brazíliai esetet a kutatók az esőerdők kiirtásával hozták összefüggésbe.

vice news/mti/totb

A kenguruk balkezesek!

stire-22-iun-canguri

A Current Biology szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint a kenguruk általában “balkezesek”, azaz sokkal szívesebben és hatékonyabban használják a bal mellső mancsukat, mint a jobbat.

Olvasd el a teljes sztorit

A civilek szerint hiteltelen tanúsítvánnyal kérkedik a Schweighofer

A rétyi gyár építőtelepe tavaly áprilisban

A rétyi gyár építőtelepe tavaly áprilisban

Reagált a Neuer Weg egyesület a Holzindustrie Schweighofer által kiadott tegnapi sajtónyilatkozatra, miszerint egy független audit is bizonyítja, hogy betartják a PEFC CoC („Chain of Custody“) nemzetközi fenntartható erdőgazdálkodási standardokat.

Olvasd el a teljes sztorit

Fenntartható erdőgazdálkodási tanúsítvány jár a Schweighofernek

Egy független audit során megállapították, a Holzindustrie Schweighofer kiérdemli a PEFC™ nemzetközileg elismert, fenntartható erdőgazdálkodási tanúsítványát – áll a vállalat mai sajtóközleményében.

Olvasd el a teljes sztorit

Pisiből sör?

Credit: SH Luftfoto - Stiig Hougesen

Credit: SH Luftfoto – Stiig Hougesen

A dán Roskilde fesztivál szervezői első hallásra abszurd ötlettel álltak elő: idén összegyűjtenék a résztvevők vizeletét, amelyet felhasználnának a következő fesztiválon a sör készítésére – írja az Ice News. “From Piss to Pilsner” jeligére. Ez valami vicc?

Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »