Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: May, 2015

Aktivisták elleni agresszió: 32 szervezet kéri Johannist és Pontát, lépjenek az ügyben

c

Sürgősen lépjenek fel a civil társadalom tagjai biztonsága érdekében, a környezetvédő aktivisták elleni agresszió ellen – kéri a Környezetért Koalíció Klaus Johannis államelnöknek és Victor Ponta kormányfőnek címzett nyílt levelében.

A 32 civil szervezetet tömörítő koalíció emlékeztet arra, Hunyad megyében a Fehérvíz közelében egy német újságírónőt és az Agent Green egyesület elnökét, Gabriel Paunt megtámadták – ez az eset mutatja, mennyire működnek az állam intézményei, hiszen nem tesznek mást, mint fenntartanak egy maffióta környezetet bizonyos befektetők számára, akik erőszakos módszerekkel reagálnak, és nem törődnek az ország törvényeinek betartásával, bérmit megengednek maguknak – áll a levélben.

Az aktivisták egy környezet elleni bűncselekményt dokumentáltak: egyet a sok közül, amelyet a civil társadalom igyekszik megakadályozni, még az állam intézményei segítsége nélkül is. Gabriel Păun kórházban van, és még egy személy áldozatul esett az ABI Automotion SRL alkalmazottai által indított erőszakos akcióban, a német újságíró sofőrje ütötte el, miközben menekülni próbáltak a rajtaütés elől. Mindkettejüket az agresszorok, a törpe vízierőművet építő cég, a helyi intézmények és az aktivisták elleni gyűlölet légkörét fenntartó politikai osztály áldozatának tekintik – áll a levélben.

Azt kérik az államelnöktől és a kormányfőtől, ítéljék el nyilvánosan a fenti cselekedeteket. Szorgalmazzák, hogy a hatóságok a támadókat fogják el és vonják felelősségre a május 24-én elkövetett erőszakos cselekedeteikért.

Vegyék figyelembe, hogy az esetet követően a civilek biztonságának kérdése bizonytalanná vált, ezért garantálják az aktivisták és újságírók testi épségét, akik a környezetellenes romániai bűncselekményekkel kapcsolatban gyűjtenek adatokat, voltaképpen az állami intézmények kapacitáshiányát kompenzálva tevékenységükkel – írják.

A koalíció sürgeti, hogy minden hegyi folyón tervezett törpe vízierőmű engedélyét és a teljes engedélyeztetési eljárást vizsgálják felül, valamint adjanak ki egy nyilvános jelentést az ellenőrzés eredményeiről.

Forrás: coalitiapentrumediu.ro

Az ActiveWatch hatósági vizsgálatot követel a Retyezátban bántalmazott civilek ügyében

agentgreen

Az ActiveWatch szervezet kéri a hatóságokat, hogy indítsanak vizsgálatot a hétvégén a Retyezát Nemzeti Parkban történt incidens ügyében.

Mint arról beszámoltunk, május 24-én vasárnap az Agnet Green aktivista újságíróját, Gabriel Păunt és kíséretét támadás érte, amikor egy törpe vízi erőmű építésének színhelyén vizsgálódtak.

Az agresszió következtében Păunt törött bordával és két feji vérömlennyel kellett a kolozsvári kórházba szállítani, ahol az orvosok azt javasolták, 17-18 napot töltsön bent. A társai is több sérülést szenvedtek el, két nő pedig sokkos állapotba került a támadástól. Az egyik támadó is megsérült, az övé a legsúlyosabb: jelenleg combnyaktöréssel kezelik Kolozsváron.

Az ActiveWatch kéri azt is, hogy induljon belső vizsgálat az ügyben, hogy a felsőszálláspataki (Sălașu de Sus) rendőrség nem nyújtott az ügyben, holott a bántalmazottak felhívták az 112-es gyorshívószámot, és bementek a helyi rendőrőrsre is, ahol kérték a jelenlevő rendőröket, hogy menjenek ki a bántalmazás helyszínére, és segítsenek Păunon, akinek sérültként is sikerült elrejtőznie. A rendőrségi “segítség” abban merült ki, hogy az egyik civilt elszállították egy taxiállomásig.

Az ActiveWatch egy emberjogi szervezet, amely a véleményformáláshoz való jogot is fontosnak tartja, mint ahogy a köz információkhoz való jogait is. A szervezet úgy véli, hogy egy ilyen bántalmazás, amely közérdekű dokumentációt végző személyek ellen irányult (védett területen való törpe vízierőmű-építése), arra is irányul, hogy meggátolja, hogy a civilek információkhoz juthassanak. A szervezet álláspontja szerint a hatóságoknak példás büntetést kellene kiszabni azokra, akik olyanokat bántalmaznak, akik közérdekű információkat gyűjtenek.

Hogyan tedd boldoggá macskáidat? Haladó szint

c

Dobozlabirintus. 9 macska. Játék. Vidámság.

via Bored Panda

Konzultációt szervez a Kovászna Megyei Tanács a Rétyi Nyír kezelési tervéről

10417518_909504485759482_6470228651169935613_n

Június 3-án délelőtt 10 órától a Rétyi Polgármesteri Hivatal gyűléstermében tájékoztató szeminárium és nyilvános konzultáció lesz a Rétyi Nyír Natura 2000-es terület kezelési tervéről.

A ROSCI0111 Rétyi Nyír védett terület mocsaras homokdűnéiről és tavacskáiról híres, ahol számos ritka és védett faj élőhelye található.

A terület kezelési terve a Környezetvédelmi Szektoriális Operatív Program által támogatott, Bodoki- és Baróti-hegység, Csókás-Veczer-dombság, Veresvíz-tőzegláp, Lassúág-Honcsok-tőzegláp, Felső Olt, Feketeügy, Csomád-Bálványos és Rétyi Nyír természetvédelmi területek megfelelő kezelése című projekt keretében készül el, melynek kedvezményezettje a Kovászna Megyei Tanács.

A találkozó keretében bemutatják a kezelési terv célját és célkitűzéseit, miért szükséges e terv kidolgozása, és a lehetséges javaslatokat a védett területek hatékonyabb védelme érdekében. Ugyanakkor a nyilvános konzultáción való részvétel lehetőséget nyújt arra, hogy a szakértők, az intézmények képviselői és a helyi lakosság elmondja elvárásait, javaslatait a kezelési tervvel kapcsolatban.

Facebook-esemény >>

Agent Green: rossz gazdája a Romsilva a nemzeti parkoknak

romsilva

Az Agent Green múlt héten tette közzé azt a tanulmányt, amely az állami erdészet, a Romsilva tevékenységét értékeli ki a nemzeti parkok adminisztrálása terén. A Romsilva a természetvédelmi szempontok helyett a profitot helyezi előtérbe, és az ország lakosságának akaratával ellentétben az erdőket a rezervátumokból is kitermeli, emiatt “bukásra áll” a közvélemény által adott osztályzat alapján – áll közleményükben.

A civil szervezet szerint sürgősen átszervezésre szorul az állami erdészet, amelyet a vezetőséggel kell kezdeni. Alex Gavan alpinista elhelyezte a Romsilva “új címerét” a láncfűrésszel és a pénzzel az intézmény bukaresti székhelyének homlokzatán, a szervezet aktivistái pedig Hunyad megyében is demonstráltak vele az erdészet által szervezett “Nemzeti Parkok Napja” eseményen.

Jelen pillanatban Romániában nagyobb ütemben történik az erdőkitermelés, mint ahogyan ez a természeti erőforrás regenerálódni tudna, az utolsó természetes erdőségekbe is elér a láncfűrész – hívják fel a figyelmet. Románia az egyetlen uniós tagállam, amelyben az erdőket (egész pontosan 3.227.907 hektár állami erdőt) és a nemzeti parkokat (a 28-ból 23-at) is ugyanaz a szerv adminisztrálja; 11 évi Romsilva-kezelés után csak hét parknak van kezelési terve. Mivel a Romsilva az erdőgazdálkodást tartja szem előtt, a természetvédelem és -megőrzés feladataira nem alkalmas. Ezért történhet meg, hogy jelen pillanatban az ország összes nemzeti parkjában történik fakitermelés, amelyért eurómilliókat vasal föl a Romsilva. A nemzeti parkokban történő fakitermelés nemcsak a Romsilva csődje, hanem a kormány “bűnözésének és inkompetenciájának” eredménye – áll a közleményben.

A romániaiak 90%-a ellenzi, hogy a nemzeti parkokban erdőkitermelést folytassanak, illetve azt szeretnék, hogy az erdészek a biológusok és ökológusok ellenőrzésével dolgozhassanak, nem saját fejük szerint, mint eddig – nyilatkozta Gabriel Paun, az Agent Green vezetője.

A szervezet azt kéri a kormánytól, szervezze át az állami erdészetet, tiltsa be az ország területének mindössze 1,3%-át kitevő nemzeti parkokban a fakitermelést, a védett területek adminisztrálására hozzon létre egy független szervet, és a parkok határain kívülre helyezze azokat a tamponzónákat, ahol feltételek mellett engedélyezett a fakitermelés.

Forrás: agentgreen.ro

Franciaországban megtiltották a szupermarketeknek, hogy kidobják a fölösleges élelmiszert

kaja
photo by myzsy via shutterstock.com

A francia szupermarketeknek tilos lesz kidobni és megsemmisíteni a nem eladott élelmiszereket, ehelyett kötelezően alapítványoknak vagy állatétkeztetés céljára felajánlaniuk. Az új törvényt az ételpazarlás megfékezésére hozták.

A francia országgyűlés egyhangúlag szavazta meg a törvény elfogadását, mivel Franciaország járványszerű ételpazarlással küzd, ami rávilágított a hatalmas ételforgalmazó cégek és az ételért küzdeni kényszerülő emberek közötti hatalmas szakadékra.

A képviselők ritka, pártközi egyetértésére reagálva a közép-jobboldali Yves Jégo képviselő a parlamentben elmondta, hogy „abszolút sürgető ügyről van szó – a jótékonysági alapítványok kétségbeesettek az élelmet illetően. A legmegindítóbb ezzel a törvénnyel kapcsolatban az, hogy nyithatunk olyan emberek felé, akik szenvednek.”

A szupermarketeknek tilos lesz a megmaradt ételek szándékos elrontása azért, hogy azok ehetetlenné váljanak. A 4305 köbméternyi vagy ennél nagyobb mennyiségű élelmiszerekkel rendelkező vállalatoknak szerződést kell kötniük valamely jótékonysági alapítvánnyal jövő júliusig, vagy szembenézni a következményekkel, amelyek 75 000 euróig terjedő pénzbírságot vagy két év börtönbüntetést is jelenthetnek.

„Felháborító látni, ahogy a szupermarketek ehető ételekkel teli szemétkonténerekbe fertőtlenítőszert öntenek” – mondta a szocialista megbízott, Guillaume Garot, korábbi élelmiszeripari miniszter, aki a javaslatot kezdeményezte.

Az elmúlt években a francia média rávilágított, hogy szegény családok, diákok, munkanélküliek és hajléktalanok éjszakánként szupermarketek szemetesládáiban keresnek élelmet maguknak a túlélésért. Olyan ehető árucikkek után kutatnak a konténerekben, amelyek kidobásra kerültek, amint a szavatossági idejük lejárta közeledett.

Azonban számos szupermarket ehetetlenné tette ezeket az ételeket fertőtlenítőszerekkel, hogy megelőzze a lehetséges ételmérgezést, amit a fogyasztásuk okozhat. Más áruházak szándékosan elzárt raktárakban gyűjtötték ezeket az élelmiszereket a szemétszállítók számára, hogy megfékezzék az ebből táplálkozókat.

A szemeteskonténerekből való étkezés nem kockázatmentes – többeket, akik joghurtokért, sajtokért vagy félkész pizza után kutattak, a rendőrség állított meg, és lopás vádjával kellett szembenézniük. 2011-ben egy 59 éves, hat gyermekes családapa, aki egy Monoprix szupermarketben dolgozik minimálbérért, majdnem elvesztette az állását, miután egy munkatársa riasztotta a biztonsági őröket, látva, hogy a férfi hat dinnyét és két salátát vett ki egy szemetesládából.

Lobbicsoportok, újrahasznosító megmozdulások és élelmezési mozgalmak már évek óta reflektorfénybe állítják a szemét kérdését Franciaországban. A Gars’pilleurs nevű, Lyon-ban alapított csoport tagjai például gumikesztyűben kiszedik az ételeket a szemetesládákból, majd a következő reggel szétosztják azokat az utcán, hogy felhívják a figyelmet a hulladék kérdéskörére, a szegénységre és az ételpazarlásra.

kaja2
photo by Vlue via shutterstock.com

A csoport másik néggyel együtt nyilatkozatot tett közzé idén, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az élelmiszeróriások kötelezése a megmaradt étel alapítványoknak való továbbítására nem más, mint egy „hamis és veszélyes képzet egy varázslatos megoldásról” az ételpazarlás megállítására. Szerintük a törvény azt az illúziót kelti, hogy a szupermarketek megteszik a tőlük telhetőt, és eltereli a figyelmet az élelmiszeripar túltermeléséről.

A törvény a fentieken kívül bevezet egy élelmiszerpazarlásról szóló oktatási programot is az iskolákba és vállalkozások számára, valamint egy februártól érvénybe lépő intézkedést, amely értelmében el kell távolítani a szavatossági dátumokat a friss élelmiszerekről.

Ez az intézkedés egy szélesebb körű program része annak érdekében, hogy felére csökkentsék az ételpazarlás mértékét 2025-re. Hivatalos becslések szerint egy átlagos francia ember évente 20-30 kg ételt dob ki, amiből 7 kg ekkor még az eredeti csomagolásában van. Ez országos szinten elérheti a 20 milliárd euró értéket.

A 7,1 millió tonna, évente kidobásra kerülő ételből Franciaországban 67% fogyasztók, 15% éttermek, 11% pedig boltok által kerül a konténerekbe. A világon pedig 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül hulladékba.

A Fédération du Commerce et de la Distribution (Kereskedelmi és Elosztási Szövetség), amely nagy szupermarketeket képvisel, kritizálta a tervet: „A törvény mind a célját, mind a szándékát illetően rossz, mivel ezek az áruházak csupán 5%-os élelmiszer-pazarlással működnek, mégis új tiltások hárulnak rájuk” – mondta Jacques Creyssel, a szervezet vezetője. „Ők már most is kiemelkedő élelemadományozók, lévén, hogy 4 500 áruház kötött megállapodást különböző jótékonysági szervezetekkel.”

Egy parlamenti jelentésben kikötötték, hogy a törvény nem tehet terhet az alapítványokra azzal, hogy olyan ételeket továbbítanak nekik, amelyeket azonnal fel kell használni, és az a feladat sem hárulhat rájuk, hogy kiválogassák az adományból az összenyomódott gyümölcsöket vagy a megromlott ételt. A szupermarketek szerint az alapítványoknak tökéletesen fel kell készülniük a szükséges berendezésekkel, hűtőkkel és teherautókkal, hogy kezelni tudják az ételadományokat.

A törvény megszületéséért egy párizsi önkormányzati tanácsnok, Arash Derambarsh tette a legtöbbet, aki egy párizsi külvárosban kezdett harcolni a még fogyasztható élelmiszerek kidobása ellen. A férfi által kezdeményezett, 200 ezer aláírást összegyűjtő és több híresség támogatását is bíró kampány mindössze négy hónap alatt sikeresen meggyőzte a francia parlamenti képviselők többségét arról, érdemes törvényben megtiltani a kereskedőknek a hamarosan lejáró szavatosságú élelmiszerek kidobását, valamint hogy szándékosan tönkretegyék a kidobott élelmiszert, amely még segíthetne a szeméttárolókban ételt kereső rászorulókon. Derambarsh szeretné, ha a törvényt minél több más ország is átvenné.

Ez pedig itthon sem ártana: Romániában jelenleg illegális az élelmiszerek újrahasznosítása: a nagy mennyiségben kidobott élelmiszerek vagy a szemétbe kerülnek, vagy a Protan nevű hulladékgazdálkodási vállalathoz. Az országunk uniós szinten a kilencedik helyen áll a pazarlás terén, mindeddig kevés az olyan kezdeményezés, amely ezen segítene.

theguardian, mti, totb

Kipusztulhat egy védett madárfaj az Iszlám Állam miatt

fotó: Mitch77/Wikipédia

fotó: Mitch77/Wikipédia

Kipusztulhat a tarvarjak (Geronticus eremita) vadon élő populációja Szíriában azt követően, hogy az egyik kulcsfontosságú egyedük elveszett az Iszlám Állam Palmüra elleni támadásai és a város elfoglalása után.

A súlyosan veszélyeztetett tarvarjakat több évtizeden keresztül kihaltnak vélték a Közel-Keleten, mígnem 2002-ben hét fészkelő példányra bukkantak Palmüra közelében. Annak ellenére, hogy a madarak védettek és tenyésztik is őket, vadon élő populációja mindössze négy egyedre csökkent 2012-re. A szakemberek 2006-ben fedezték fel, hogy a szíriai kolónia Etiópiában tölti a telet.

A libanoni természetvédő társaság most ezer dollár pénzjutalmat ajánlott fel annak, aki információkkal tud szolgálni a Palmüra egykori királynője után Zénobiának elnevezett nőstény hollétéről, ez ugyanis az egyetlen példány, amely tudja az utat a madarak etiópiai telelő helyeihez.

Az ornitológusok szerint Zénobia nélkül a fogságban nevelt példányok nem tudják megtanulni a migrációs útvonalat, ami a faj vadon élő populációjának kipusztulásához fog vezetni – közölte a BBC.

A tarvarjú egykor Európában, Afrikában és a Közel-Keleten is elterjedt volt, ám vadászatuk, élőhelyeik elvesztése és rovarirtó szerek okozta mérgezés miatt számuk drasztikusan csökkent és ma már mindössze Marokkóban és Szíriában fordulnak elő vadon élő egyedek.

mti

Lármafa Rádió: Sepsiszentgyörgy alternatív arcát mutatnák meg

csernatoni

Bizonyára nem sokan tudjátok, hogy Sepsiszentgyörgyön működik egy civil online közösségi rádió, amelynek bedolgozói önkéntes alapon készítik a műsorokat. Céljuk egy másfajta képet mutatni a városról, mint amit a hivatalos csatornák kínálnak. Az ötletgazdával, Csernátoni Lóránddal beszélgettünk a rádió jelenlegi állapotáról, a jövőbeli terveikről.

Hogyan született a rádió, illetve mi a koncepciója?

A rádiót a Lármafa Egyesület kezdeményezte azért, hogy a már létező kereskedelmi és a közszolgálati média mellett legyen egy olyan civil rádió is, amely teret biztosít, és egyben elősegíti a lokalitásban, a helyi közösségben szunnyadó önszerveződő társadalmi erőket. A Lármafa Egyesület által kezdeményezett online műsorszórású, non-profit rádiót a legszélesebb hallgatói közönségnek szánjuk, az általunk választott kommunikációs médium pedig teljes mértékben internetes felületen alapszik. A megcélzott közönséget, így a határon túli magyarokat, illetve az elszármazott helyiekkel való kapcsolatfelvételt és információközlést is támogatja ez a felület. A jelenleg létező helyi médiaforrások pedig szerintünk egyáltalán nem vagy alig tükrözik a sepsiszentgyörgyi élet releváns szociális spektrumát.

A helyi civil rádió kezdeményezése teljesen újszerű a régió számára, hiszen a kereskedelmi és állami rádió mellett egyetlen civil kezdeményezésű és finanszírozású portál sem létezik, így a most megszülető médiaképviselet teljesen új fényt vetít a sepsiszentgyörgyi társadalomra, illetve a régió életére. A Lármafa Rádió szabad rádió, ezért a műsorvezetők az általuk a műsortáblában rögzített adásidőben teljes tartalmi autonómiát élveznek, mindazonáltal felelősséggel tartoznak a hallgatók és a rádió közössége felé, valamint kötelesek betartani a rádió demokratikusan megszavazott belső szervezeti és működési szabályzatát, valamint a hatályos médiatörvény közösségi rádiózásra vonatkozó passzusait.

Mindenki, aki részt akar venni a Lármafa Rádióban, valami másért rádiózik: kisebbségek, alternatív értékek, elesettek, marginalizált, de releváns vélemények, megközelítésmódok, kulturális törekvések, kifejezésformák nyilvánossá tétele érdekében. A rádió interaktív műsorfolyamával nem kiszolgálja, hanem stimulálja, nem tárggyá, hanem a műsor aktív
alanyává emeli a közönségét. Önálló gondolkodásra, kreativitásra, a közéletben való részvételre, önkifejezésre és kommunikációra sarkall. Lételeme a különböző nézetek, vélemények ütköztetése és célja annak az alapigazságnak a hangsúlyozása, hogy mindenkinek joga van az észérveken, megfigyelésen, valós tapasztalaton és tudáson alapuló véleménynyilvánításhoz, és hogy ellenkező vélemények sem zárják ki egymás létjogosultságát.

Kik vesznek részt a projektben, illetve hogyan?

A Lármafa Rádióban mindenki önkéntesként, anyagi juttatás nélkül dolgozik, a Lármafa tagsága, vezetése anyagilag nem érdekelt a műsorkészítésben, és nem is volt soha. A rádió nonprofit alapon működik, nyilvános és átlátható. Az önkéntesség nem meglepő, mivel a műsorok teljességgel reklámmentesek.

Eddig milyen fix műsorok vannak?

Van néhány műsor, ami eléggé stabil és hallgatott is, ilyen az Éjjeli Bagoly, ami minden kedden 22:30-tól jelentkezik, aztán a Beszélő Szemek művészeti rovat Vetró Bajival, ez kéthetente hétfőnként van, aztán a Népi Est szerdánként. Van egy román nyelvű műsor, a Polaroide, amit Elena Popa, az Andrei Mureșeanu Színház színésznője vezet, és egy déli kulturális ismertető, a Déli Blá, de van irodalmi műsorunk is, és esti mesénk, a Mesefa.

És terveztek újakat?

Szeretnénk egy jó színházi műsort, aztán egy jó gasztronómiai műsort, aminek a címe már megvan: Fidel Gastro, tovább közéleti, intelligens beszélgetőműsorok még jók lennének, és még egy pár román nyelvű műsort is. Ugyanakkor szeretnénk vendégmixeket fogadni feltörekvő dj-ktől az országból. Ilyesmik.

Mire lenne szükségetek optimális működéshez?

Amire szükség lenne, az felszerelés: egy jó számítógép elsősorban, majd szükség lenne egy jó weboldalra. Erre már rég várunk, de önkéntesen illetve ingyen elég lassan haladnak a dolgok. Már több szponzorral is tárgyalásban vagyunk, de az az érzésem, még nem látják a dolog lényeget, szellemiséget, persze meg nincs is teljesen kialakulva. Igazából nagyon nem szeretnénk túlírányitani a dolgokat, inkább hagyjuk, hogy ebből a sok emberből meg műsorból kialakuljon egy szellemiség vagy imázs.

Van esély arra, hogy a szponzorhiány miatt, vagy éppen a nagy érdeklődés esetén kereskedelmi rádióvá váljon a Lármafa?

Ebből a rádióból nem lesz kereskedelmi adó soha, akkor inkább nem csináljuk tovább. Célunk a szabad rádiózás szellemiségének megtartása, a szólásszabadság, a véleményformálás jogát szeretnénk tartani. Bizonyára születnek majd konfliktusok, mert a mai társadalomban elég nehéz annak, aki egy másik vágányon szeret sétálni, remélem addig megerősödünk annyira, hogy kezelni tudjuk ezeket. Teljesen politika- és reklámmentesek vagyunk, annyi reklám esetleg lesz, hogy a műsor után elmondjuk, hogy ezt vagy azt a műsort ki támogatta. Azt találtuk ki, hogy 1-1 műsort úgymond szponzoráció fejében eladunk, tehát megvásárolhatja azt a cég, ha támogat minket, mondjuk 500 lejjel havonta. Persze nem szólhat bele a műsor készítésébe, sem a tartalmába, de ha egyetért vele, és támogat, akkor a végén bemondjuk a cég nevét, ennyire még hajlandóak vagyunk.

Petíció indult a marosvásárhelyi Vársétány megmentéséért

10645026_785147304940061_3946344713032673208_n
Fotó: Ne vágj ki minden fát

Mintegy félezren tüntettek május 24-én, vasárnap 18 és 19 óra között a Vársétány megmentéséért, a Ne vágj ki minden fát! civil mozgalom szervezésében.

A jelenlévők helyben aláírhatták a környezetvédelmi szervezetek által támogatott Egészséges várost akarunk, őrizzük meg a város zöldövezeteit! petíciót is. A résztvevők közül négyszázan írták alá helyben, de amint a szervezők elmondták, a cél legkevesebb háromezer támogató aláírást összegyűjteni, amelyet a város elöljáróinak nyújtanak be. Olvasd el a teljes sztorit

Eltűnt a Malomvölgyből egy endémikus közép-kelet-európai növényfaj, a sűrű csetkáka

suru_csetkaka_ma
Fotó: Mesterházy Attila

Bulgáriából már, úgy tűnik, kihalt, Magyarországon veszélyeztetett faj a sűrű csetkáka (Eleocharis carniolica), amely nem túl szembeszökő külsejével biztosan nem a vadvirággyűjtők miatt szorult vissza Kolozs megyében. Jelentéktelen kórónak tűnik, első látásra valamilyen fura vízi gyomnövénynek nézhetnénk.

Rokonát, a mocsári csetkákát szokás telepíteni mesterséges tavak partjára, mert sűrű gyökereivel megköti a kavicsokat a kerti tó partján, ideális partvédő és víztisztító növény. Az Eleocharis nemzetségbe (genus) amúgy több mint kétszáz faj tartozik, és a mocsári csetkáka az egyik legelterjedtebb, Észak-Amerikától Afganisztánig rengeteg helyen megtalálható. Kevésbé mutatós, európai sűrű csetkákánk viszont hiába őshonos és ritka, nagyon kevés tudománynépszerűsítő-ismeretterjesztő információ jelent róla meg, és nemhogy saját Wikipédia-szócikket nem kapott, de még a legismertebb Eleocharisok közös Wikipédia-oldalára sem került fel.

Miért olyan különleges mégis ez a faj? Kelet- és Közép-Európában endémikus, ami azt jelenti, hogy az ezen a területen élő, elzárt populáció a fajképződés következtében olyan helyi variációt hozott létre, amely sehol máshol a világon nem fordul elő. (Esetleg telepítve, az erre specializálódott botanikusok tesztültetvényein…) Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »