Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: April, 2015

A Madártani Egyesület remek kampányfilmet készített a pacsirták megmentéséért

fotó: green report

fotó: green report

A Román Ornitológiai Társaság és a Natura 2000 Románia Szövetség elindított egy kampányt indított, amely a pacsirták megvédését szorgalmazza. A kampány része egy videó, amely annyira erős, hogy remélhetőleg majd a közmédiába is bekerül. A cél pedig, hogy a vitatott vadászati törvényt olyan irányba módosítsák, amely nagyobb védelmet adna az énekesmadaraknak.

Az okok pedig: a Klaus Johannis által a Parlamentnek visszaküldött törvény megengedné, hogy a tulajdonosok engedélye nélkül vadásszanak területeiken, és meghosszabbította a kilövési engedély periódusát több madárfaj esetében, valamint megemelte a vadászati kvótát a külföldiek számára.

A kezdeményezők az Állítsd meg a barbárságot, mentsd a pacsirtát! (Oprește barbaria, Salvează ciocârlia!) címet adták a kampánynak,és egy petíciót is elindítottak, hogy Parlementben ülők megtapasztalhassák a lakossági akaratot.

47 környezetvédelmi projektet támogat idén a MOL és a Polgártárs Alapítvány

park
photo by themorningglory via shutterstock.com

A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány közös Zöldövezet programjának tizedik kiírásában 47 környezetvédelmi projektet támogatnak összesen 640.000 lej értékben.

A Zöldövezet program Városi zöldövezetek kialakítását/felújítását célzó komponensében az elbíráló bizottság 86 pályázat közül választotta ki a 25 nyertes projektet. Ezen projektek keretében a nyertes civil szervezetek iskola- és óvodaudvarokat, közparkokat, gyerek-elhelyező központok és könyvtárak udvarát, valamint botanikus kerteket rendeznek, alakítanak át az ország 17 megyéjében. A 27 690 négyzetméternyi területen több mint 4000 fa és cserje, továbbá közel 7500 virágpalánta ültetését tervezik a támogatott projektek keretében, továbbá ezek a területek környezeti nevelő tevékenységek színterei lesznek főként diákok körében.

A Védett területek komponens keretében mintegy 60 pályázat érkezett, amelyből 22 nyertes projektet választott ki az elbíráló bizottság. A nyertesek Junior Ranger tevékenységekre, tanösvények kialakítására, a Rezervátum Napja, a Biodiverzitás Napja és kiállítások megszervezésére, valamint látogatóközpontok létrehozására kaptak támogatást. Ezen programösszetevő keretében az ország 11 megyéjében nyertek támogatást.

Az elmúlt kilenc évben, 2006-2014 között támogatott projektek keretében zajlott tevékenységeknek több mint 150.000 résztvevője volt. A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány a támogatott projekteken keresztül lehetővé tették 400 000 m2 terület „zöldesítését”.

A helyi közösségek bevonásával 147 projekt járult hozzá a védett területek népszerűsítéséhez, olyan tevékenységeken keresztül, mint Junior Ranger táborok szervezése, látogatóközpontok létrehozása, tanösvények kialakítása, kiállítások és tematikus műhelyek szervezése.

A nyertesek listája a www.zoldovezet.ro, www.molromania.ro, valamint a www.repf.ro honlapokon található.

közlemény

Nyerj 700 eurót egy rövidfilmmel

greengo
photo by Rasstock via shuttertock.com

a CEEweb a Biológiai Sokféleségért idén ötödszörre hirdeti meg a Green-Go Nemzetközi Rövidfilmversenyt.

A verseny idén is várja a kreatív/megdöbbentő/ vicces/ szemléletformáló kisfilmeket az alábbi 3 kategóriában:

1. Fogyasztásunk lábnyoma

2. A nyersanyagok valódi ára

3. A természet része vagy. Élj vele! (a kategória társszervezői: Eurosite és ECNC)

A pályázási határidő: 2015. szeptember 15. A kategóriák győztesei 700 eurónyi, a közönségnyertes 500 eurónyi, elismert online áruházban levásárolható jutalomban részesül!

Egy Brassó megyei faluban a gyerekek “fogadták örökbe” az öregeket

bucsum

Egy Brassó megyei falu példát statuál abban, hogyan kell az öregekkel bánni. Bucsum (Bucium) időseit minden héten egy-két nap 16, 10 és 15 év közötti diák látogatja meg, és segít nekik a háztartásbeli, ház körüli munkákat elvégezni. Az öregeknek pedig jól jön a segítség, mert sokan betegeskednek, gyengék már bizonyos tevékenységek elvégzéséhez.

Sokaknak a gyerekek jelentik az egyetlen társaságot. „Ha nem én hívom őket, jönnek, és megkérdik: »Nagyanyó, mit segíthetünk?«. Hoznak vizet, fát, mindent megtesznek, amit tudnak” – mondja Ana Trifan helyi lakos. Leontina Boiernek, aki 83 éves, szintén a gyerekek jelentik az egyetlen segítséget. Azt, mondja, amikor megjelennek, megtelik a szíve boldogsággal, már annak is nagyon örül, hogy egyáltalán van akivel néhány szót válthat.

A gyerekek hamar megbarátkoztak az idősekkel, legtöbbször nagyanyónak, nagyapónak szólítják őket. Nagyon lelkesek, és azt mondják, nem hagyják egyhamar abba ezt a munkát, mert egyszerűen örülnek, hogy segíthetnek, hogy az idősebbeket kicsit boldogabbnak látják.

“Felsöpörtem az udvart, húztam a kútból vizet, és most végeztem a pajta kitakarításával is. Most még van egy kis dolgom a kertben” – mondja Alexandru Budilă, az egyik kis önkéntes, akit éppen munka közben kapott el a digi24 stábja. „Megkérdezzük hogy vannak, és miben segíthetünk nekik” – mondja egy fiatal lány.

A kezdeményezést a falu papja, és annak felesége hozta létre. Ők három-négy tagú csoportokra tagolták a fiatalokat, és megkérték őket, hogy néha nézzenek be az idősekhez, hátha segíthetnek valamit, vagy egyszerűen csak beszélgessenek el velük. Mindez még 2012-ben kezdődött, a gyerekeknek pedig azóta sem szegte kedvét semmi. A koordinátorok is sikeresnek ítélték a közösségi akciót, így folytatták.

A család eszményét hangsúlyozzuk és hirdetjük ezzel a kezdeményezéssel – foglalta össze Natalia Vorlean, a papné. A projekt során 10 idős emberen segítenek a gyerekek, a parókián és rajtuk kívül azonban senki más nem támogatja

via digi24

Az Agent Green megmutatja, hogyan játszható ki az erdőradar

retyezat500

Az Agent Green alapítvány vezetője, Gabriel Păun már többször felhívta a figyelmet a romániai fakitermelés nagyszabású illegalitásaira, nemrég éppen azt derítették ki, hogy hogyan jut illegálisan kitermelt fa nyugati szupermarketek polcaira a Schweighofer közvetítésével. Păun legújabb nyomozása annak járt utána, hogy a mindannyiunk által oly optimistán fogadott, és látványos eredményeket produkáló erdőradar hogyan játszható ki könnyedén.

Păun egy kisfilmet is készített, hogy alátámassza állításait:

fakivagas500

A videó itt nézhető meg, sajnos nem sikerült beszúrnunk.

Az Agent Green aktivistái szerint ezt a tevékenységet az ország 25 megyéjében űzik, a román megyéken kívül Hargita és Kovászna megyében is. A megyék listája: Suceava, Ilfov, Giurgiu, Călărași, Tulcea, Konstanca, Prahova, Ialomița, Buzău, Olt, Teleorman, Dolj, Argeș, Dâmbovița, Vâlcea, Mehedinți, Gorj, Iași, Kovászna, Hargita, Galac, Vrancea, Temes, Bihar, Hunyad. A lista Bukaresttel egészül ki.

Păun azt állítja, sok helyen lehet vásárolni fűrészárut úgy, hogy erről nem állítanak ki számlát, ilyenkor pedig gyaníthatóan illegális erdőkitermelésből származik az áru. Az erdőradart szerintük úgy cselezik ki, hogy a kereskedők az egyéni kódot többször is felhasználják egy nap. A kód még akkor is használható, ha a rendőrség megállítja és megvizsgálja a rakományt, a rendőrség ugyanis nem tölti ki azt a rovatot, amely jelzi, ha már történt ellenőrzés.

A civilek másik sérelme, hogy szerintük sok esetben a rendőrség nem végzi a dolgát, akkor sem, ha telefonon bejelentenek egy illegális rakományt.

romaniacurata

Jó hír Kínából: jelentős pandaszaporulatról számolnak be

panda
photo by apiguide via shutterstock.com

2013 végéig a térségben 259-ről 340-re nőtt a pandák száma, miközben a környékben a számukra elérhető erdőterület is csaknem 14 százalékkal, 548 ezer hektárra bővült. Ez a Szecsuan tartományi város közigazgatásához tartozó területnek a 38 százaléka – tájékoztatták a Hszinhua hírügynökséget a település illetékesei.

A szaporulatot azért is tartják nagyon fontosnak, mert 2013 áprilisában a régióban egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés pusztított, amely 16 ezer 600 hektáron olyan területet érintett, amelyet a pandák élőhelyeként tartanak számon.

Az elmúlt években folyamatosan zajlottak a helyreállítási munkálatok, s a helyiek beszámolói szerint immár gyakrabban tűnnek fel a pandák, mint a földrengést megelőző időszakban.

A most ismertetett adatok a 2011-ben kezdett ja’ani pandanépszámlálás eredményei, s részét képezik a negyedik – tízévenkénti – országos felmérésnek. A harmadikat 1999 és 2003 között tartották.

2013 végén Kína három tartományának erdőiben 268-cal több pandát találtak, mint tíz évvel korábban, ami nagyjából 17 százalékos növekedést jelent. A vadon élő pandák számát végül 1864-ben állapították meg.

Szecsuan, Senhszi és Kanszu tartomány hat hegységének erdeiben, mintegy 4,36 millió hektárnyi területet vizsgáltak át. Azt is megállapították, hogy a nyilvántartásba vett állatok kétharmada, 1347 Szecsuan délnyugati erdeiben él.

2013 végén 375 óráspanda élt fogságban, ami szintén jelentős növekedés a tíz évvel korábbi helyzethez képest, amikor még csak 164-en voltak. A külföldi állatkertek közül 17-ben volt panda, kutatási, megfigyelési célból pedig a világ 12 országában 42 élt.

mti

Ha van kutyád, gyakran nézz a szemébe!

kutyas
photo by Away via shutterstock.com

A gazdákban és a kutyákban is megnő a szeretethormonnak is nevezett oxitocin, az emberi kötődés kialakulásáért is felelős hormon szintje az együtt töltött idő, különösen a szemkontaktus során – állapították meg japán szakemberek.

A kutatók a Science című tudományos folyóiratban közölték az eredményeiket, egy sor olyan tesztet ismertetve, amelyek arra utalnak, hogy a kutyák háziasítása óta eltelt több ezer évben az embereknél és négylábú társaiknál kölcsönösen kifejlődött ez az ösztönös kötődési mechanizmus.

Az agy hipotalamusz nevű területén termelődő oxitocin főként az érzelmi kötődés, a vonzalom, az anyai ösztönök, a bizalom és a szexuális vágy kialakulásában és szabályozásában játszik fontos szerepet. “Az oxitocinnak számos pozitív élettani és lélektani hatása van az emberre” – mondta a kutatást végző Kikuszui Takefumi, a japán Azabu Egyetem állatorvos-tudományi professzora.

Az elvégzett tesztek egyikében a kutyák és gazdáik ugyanabban a szobában tartózkodtak, a szakemberek megfigyelték kettejük interakcióját, és vizeletmintáikból mérték szervezetük oxitocinszintjének változását.

Azoknál a gazdáknál volt a legnagyobb a növekedés, akik a legtöbbet “szemeztek” kutyájukkal, és ezeknél a négylábúaknál ugyancsak hormonszint-növekedést észleltek a kutatók, vagyis a hatás kölcsönös volt.

A szakemberek hasonló tesztet végeztek farkasok bevonásával is, ám nem tapasztaltak hormonszint-növekedést annak ellenére, hogy a farkasokat is emberek nevelték.

Egy másik tesztben a kutatók oxitocint permeteztek a kutyák orrába, és egy szobába helyezték őket a gazdájukkal és számukra idegen emberekkel. A gazdák és nőstény kutyáik között ez fokozottabb szemkontaktust eredményezett, és a gazdák a szeretethormon-szintje is megemelkedett.

A tanulmány különböző fajtájú – egyebek közt törpe schnauzer, golden retriever, border collie és beagle –, valamint korú kutyák bevonásával készült.

100 év alatt 500 kisbolygó érheti el a Földet

kisbolygo
photo by kriangrai wangjai via shuttertock.com

Potenciálisan mintegy 500 kisbolygó jelenthet fenyegetést a Földre a következő 100 évben, de a becsapódás veszélye nagyon kicsi, és egyébként is vannak megoldások a kivédésükre – hangzott el az Európai Űrkutatási Hivatalnak (ESA) az olaszországi Frascatiban a héten tartott, pénteken záruló bolygóvédelmi konferenciáján.

„Körülbelül 500 olyan Föld-közeli objektumot (Near Earth Object – NEO) azonosítottunk, amely a következő száz évben érintheti a Földet, de az ütközés valószínűsége nagyon kicsi, egyes esetekben 1 az 1 millióhoz” – közölte Detley Koschny, az ESA Föld-közeli objektumokkal foglalkozó részlegének vezetője.

Mint elmondta, az Európai Űrkutatási Hivatal figyelemmel kíséri a száguldó kisbolygók pályáját, megpróbálják kideríteni, hogy pontosan milyen égitestekről van szó, és jelenthetnek-e esetleg veszélyt a bolygónkra.

Veszély esetére jelenleg két megoldást kínálnak az űrkutatók: az egyik lehetőségként egy mesterséges égitesttel ütköztetik, ezáltal pályája módosítására kényszerítik és így eltérítik a Földtől a közeledő aszteroidát, a másik lehetőség pedig az, hogy nukleáris robbantással megsemmisítik.

Problémát jelent viszont, hogy nehéz a Földről úgy kilőni egy másodpercenként 10 kilométeres sebességgel száguldó tárgyat, hogy az eltaláljon egy ugyanilyen gyorsan repülő másikat. Erre megoldást jelenthet, hogy egy kamerával felszerelt, önvezérelt műholdat bocsátanak fel a fenyegető kisbolygó eltérítésére vagy megsemmisítésére.

A bolygóvédelem tíz éve még hobbinak számított, ma már az egész világot aggasztó probléma – mondta William Ailor, a frascati Bolygóvédelmi Konferencia (Planetary Defence Conferenc, PDC) társelnöke. A bolygóvédelem komoly dolog, a NASA, az ESA és más intézmények szakértői foglalkoznak vele – tette hozzá.

Sok szakértő szerint a Földön ismert életformák 75 százalékának, köztük a dinoszauruszoknak a kihalását egy nagy aszteroida 65 millió évvel ezelőtti becsapódása okozta.

A bolygóvédelmi konferenciát az Európai Űrkutatási Hivatal egyik szakosított kutatóintézetének számító Földfigyelő Központban (ESRIN) tartották, amelynek székhelye az olaszországi Frascatiban van. A résztvevők egy 2022. szeptember 3-ra előre jelzett vészhelyzetet – egy 400 méteres aszteroida becsapódását – szimulálva, egy szerepjáték keretében vizsgálgatták, milyen teendőik lennének a különböző hatóságoknak egy hasonló, valóságos vészhelyzetben.

mti

Mi a baj a vadászati törvény módosításaival?

vadaszat
photo by Milica Majlkovic via shutterstock.com

Az alábbi beszélgetés a Radio France International rádió Zöld Bolygó műsorában hangzott el, az igencsak ellentmondásos vadászati törvényről, pontosabban annak ellentmondásos módosításairól. Ezt a törvényt Klaus Johannis elnök nemrég visszaküldte a parlamentnek, újbóli megvitatásra.

A műsorban Ovidiu Bufnilăvel , a Román Ornitológiai Társaság kommunikációs felelősével Cosmin Ruscior beszélgetett. Hogyan kellene módosítani a törvényt és milyen hatásai lennének a parlament által eszközölt módosításoknak? Most megkaphatjuk a választ a civil szervezetek szemszögéből.

Mi a probléma ezzel a törvénnyel, hol vannak gondok?

Hol nincsenek? A mi szempontunkból mindenütt gondok vannak. A vadászati törvényt, ezt mondják maguk a vadászok és a civil szervezetek is, valamikor megalkották és azóta folyamatosan foltozták és újrafoltozták. Pillanatnyilag a különféle sürgősségi kormányrendeletek és kormányhatározatok után aberráns helyzetekig jutottunk és most sokat veszíthetünk elsősorban az Európai Bizottságnál, mert egy újabb kötelezettség-szegési eljárást kockáztatunk.

Bizonyos fajoknál meghosszabbították a vadászidényt. A szenátusban megszavazott törvény még csak öt madárfajra akart a párzás előtti vonulási időszakban vadászatot engedélyezni. Miután ez a törvény elhagyta a képviselőházat, útban az elnöki hivatal felé, már 18-ra nőtt a fajok száma. Ha legalább ezeknek a fajoknak a romániai állományát ismernénk, akkor nem lenne probléma, de azok az állományok amiket jelentenek, elképesztőek számunkra és a szakemberek számára is.

Itt van pl. a vetési lúd (Anser fabalis) példája. Ennél a fajnál évről évre nőtt a kvóta, nem győztünk csodálkozni, hol találtak ennyi vetési ludat Romániában, mikor becsléseink szerint, a terepi felmérések szerint, valahol 20 és 100 között van, míg a vadászkvóta szédítő, 27.000 példány. Nem tudjuk hol találnak ők ennyi példányt, de ez egy újabb problémához vezet. Nem szeretnék azon kacagni, hogy nem tudnak számolni, és nem tudok azon sem kacagni, hogy a vadászok nem ismerik a lúdfajokat. Igen, összetéveszthető a nagy lilik fiatal példányaival, de nem is ez a baj, hanem az, hogy ernyőfajról van szó.

Vetési lúdra később lehet vadászni és a vadász mondhatja azt, hogy vetési lúdra megy, de egyebet lő és a baj más fajokat is érint. Senki nem tudja bebizonyítani, hogy Romániában 20.000 vetési ludat lőtt. A lehető legkomolyabb módon, számlálással, fényképekkel, bármikor szóba állhatunk a vadászokkal.

Mi erre a magyarázat? Félreértés, hiba?

Nem hiszem, hogy félreértés lenne, bármennyire szívesen kacagnék valakin, egyszerűen nem hiszem, hogy félreértés. A vetési lúd ernyője alatt más fajokra vadásznak. És ez nagyon nincs rendben, már csak azért sem, mert párzás előtti vonulási időszakról beszélünk és ebben az időszakban tilos vadászni. Ilyenkor keresnek párt. Vannak vadludak, amelyek Romániába jönnek telelni és itt keresnek párt, attól a pillanattól kezdve az Európai Bizottság madárvédelmi irányelve szerint tilos a vadászatuk.

A mi vadászaink még vadásztak volna 2010-ben is, mikor kis híján kötelezettség-szegési eljárás indult ellenünk, de kiadtak egy sürgősségi kormányrendeletet és nem módosították a törvényt. Tehát maradtak a most érvényes időszakok. Az új vadászati törvény tervezete meghosszabbítja ezeket az időszakokat és ez, ha ne adj isten átmegy, akkor kötelezettség-szegési eljárást von maga után.

Értem. A másik probléma a magántulajdonhoz való joggal kapcsolatos. Miért?

Nagyon egyszerű. Nézzük a romániai területeket. Vannak olyan területek, ahol nem vadásznak, például a Duna-delta, de Romániában pillanatnyilag az a terület, ahol vadásztársaságok vadászhatnak, 22 470 504 hektár és ez Románia területének 92%-a.

Rendben, vadásznak, vadásznak, de ha azt mondja a tulajdonos, hogy ő nem kér belőle? Ezt nem lehet. Az új törvény szerint, amit a képviselő urak megszavaztak, bármilyen területre bemehetnek vadászni. Önnek, mint tulajdonosnak, semmilyen beleszólása sincs, mi több, kötelezően hagynia kell, hogy a területén különféle ideiglenes létesítményeket állítsanak fel, itt olyan dolgokra kell gondolni, mint vadászles, vagy az állatokat odacsalogató vadetető. Nem normális, hogy belépjenek a területére.

Esetleg vihetek neki egy meleg teát.

Lehet, hogy kávét szeretne.

Van valami hivatalos magyarázat? Van kapcsolatuk a parlament tagjaival? Mit mondtak, hogy magyarázzák ezeket a változtatásokat?

Ezeket a módosításokat egyáltalán semmilyen módon nem indokolták. Senki nem módosította. Volt parlamenti kapcsolatunk, az egyetlen képviselő, Varga képviselő asszony volt, aki szeretett volna többet tudni arról, mi történik. Elmagyaráztuk neki a kötelezettség-szegési eljárást, és azt, hogy miként állították le (2010-ben), és miért kockáztatjuk újra. A képviselő asszony megértette, ezt láthattuk mi is a parlamenti felszólalásakor, azt mondta, amit mondani kellett, de nem hiszem, hogy bárkinek lett volna rá füle.

Lucia Varga képviselő asszonyról van szó, a liberális párt vizek, erdők és a haltenyészet felügyeletével megbízott volt miniszteréről?

Pontosan.

madarak

Szeretném megkérdezni, hogy most milyen elvárásaik vannak a parlamenttel szemben, mit várnak ettől az újbóli megvitatástól? Ha a döntéshozók változatlanul, vagy nagyon hasonló formában fogadják el a törvényt, az elnöknek ki kell hirdetnie.

Tudunk erről, és nem feltétlenül tippelésekről van szó, mint egy sportmeccsen. Jól meg kell gondolni, mert a vadak száma, ahogy a vadászok nevezik, vagy az állatvilág, ahogy mi civil csoportok nevezzük, nem végtelen. Nagyon észnél kell lennünk. Egy adott pillanatban, tíz évvel ezelőtt, Albániában vadászati embargó volt, mert a madarakért bolonduló olasz vadászok tömegpusztítást rendeztek. Az embargó öt évet tartott Albániában, azalatt nem vadásztak, hogy helyreálljon a vadállomány egyensúlya. Ez a helyzet itt is bekövetkezhet.

Az új törvényi előírások, amiket az urak ránk akarnak kényszeríteni, ide vezetnek. Sajnos a külföldiek Romániában való vadászása már iparrá válik, a turizmus egyik ágazata lesz a vadászturizmus. Azért jönnek majd ide, hogy bizonyos fajokra vadászhassanak Romániában. Az olaszok leginkább a madarak miatt jöttek.

Milyen külföldiek érdeklődnek leginkább a romániai vadászat iránt?

Olaszok, de a líbiaiak még rosszabbak. Különféle cégek vannak, amelyek vadászati túrákat rendeznek és akik külföldi vadászokat hoznak, puskát és a muníciót bocsátanak a rendelkezésükre. Ahogy én tudom, ez a vadászat inkább hasonlít tömegmészárlásra, mint vadászatra. Jön a külföldi vadász, leül egy kényelmes kempingszékre és elektronikus madárhívót tesznek ki. Például pacsirtákat csalogatnak, ami a mi szempontunkból szintén egy ernyőfaj. Odacsalogatják a pacsirtákat és a vadász nem tesz egyebet, mint ül a széken, kezébe adják a töltött puskát és lő. Ez mészárlás. Ez már nem vadászat. A sportról ne is beszéljünk…

A törvény ezt megengedi, vagy véletlenül van egy kiskapu?

A törvény nem engedi meg az elektronikus vadhívó használatát. Nem engedik meg, de ettől még használják. Sok cikk van erről, már a Newsweekbe is bekerültünk az énekesmadarak mészárlásával. Az a probléma, hogy ők azt mondják, pacsirtára vadásznak. Pacsirtára a kvóta 100 darab naponta, de a magyarországi határon eszméletlen mennyiségű madárral kapták el őket, tíz- és százezrekkel. Tavaly Ialomița megyében volt egy eset, mikor a rendőrség Fegyverek és lőszerek osztálya a Román Madártani Egyesület ialomițai koordinátorának segítségét kérte, hogy nézze meg, milyen fajokat lőttek le az olasz vadászok. Volt pacsirta is, de mellette mindenféle énekesmadarat lelőttek. Sörétről van szó, a sörét meg nem válogat, hogy ez egy széncinege, ez egy kék cinege, szikipacsirta, mezei pacsirta, mind lelövik és elviszik. Ez már több a soknál. Pedig ez a vadászat illegális. Ez egy határvonal a legális és illegális vadászat között.

(Itt bekapcsolódik a beszélgetésbe telefonon Luminița Tănasie, a Natura 2000 Koalíció vezérigazgatója.

Tudjuk, hogy a Natura 2000 Koalíciónak is voltak meglátásai a vadászati törvénnyel kapcsolatban. Mi az önök álláspontja?

Liminița Tănasie: A Román Madártani Társaság is tagja a Natura 2000 Koalíciónak. Velük és még 15 tagszervezet képviselőivel közösen megfogalmaztuk szempontjainkat Johannis elnök úr részére, és a törvény újratárgyalását kérjük. Ahogy Ovidiu is mondta, a romániai vadászati törvényt alapjaiban át kell gondolni. Pillanatnyilag még két módosító javaslat van a parlamentben és folyamatosan születnek ilyen javaslatok, de még soha nem ültek asztalhoz az érintett felekkel, hogy olyan törvény születhessen, ami mindenkinek megfelel. A vadászat egyeseknek sport, másoknak vadgazdálkodás, harmadiknak meg …

Harmadiknak pedig az erdő egyik formája.

L.T.: Pontosan. Igazából azt reméljük, hogy, ezt a törvényt jelenlegi formájában nem szavazzák meg. A fontosabb problémák, hogy több madárfaj esetében is meghosszabbítják a vadászidényt és a tulajdonhoz kapcsolódó jogok. Az elnök úr is mindkettőt észrevételezte, de még más probléma is van a törvénnyel. Túl sok módosítást végeztek, olyan mintha egy teljesen új törvényt írtak volna, nem csak két-három cikkelyt módosítottak. Tulajdonképpen mi is egy teljesen új törvényt szeretnénk, amely szem előtt tartja az összes érintett érdekeit.

Említette, hogy a parlamentben még van egy-két módosító javaslat, de önökkel nem tanácskoztak. Szerettek volna részt venni a bizottságok munkájában, de elutasították? Önök hogy jártak el?

L.T.: Nem arról van szó, hogy velünk nem tanácskoztak. Mi figyelemmel kísértük ezt a törvényjavaslatot, el szeretnénk menni a Képviselőház bizottságainak ülésére, hogy elmondhassuk a mi szempontjainkat és tájékoztassuk őket a kötelezettség-szegési eljárás kockázatairól, amit az Európai Bizottság indíthat. Újra kihangsúlyozom, hogy mi nem szeretnénk egy toldott-foldott törvényt, amit évente háromszor megváltoztatnak. Szeretnénk, ha a vadászati törvényt nem csak a vadásztársaságokkal vitatnák meg, hanem a környezetvédelmi minisztériummal, a védett területek gondnokaival és azokkal is, akik az vadállomány felmérését végzik, hogy meghatározzák ezeket a kvótákat. Több probléma van.

Egy utolsó kérdés. Mit fognak tenni, ha ezt a törvényt hasonló vagy változatlan formában szavazzák meg?

L.T: Elsősorban tájékoztatjuk az Európai Bizottságot a vadászidény meghosszabbításáról, ezt azonnal megtesszük. A Környezetvédelmi Főbiztosság már tud a tevékenységünkről és arról, hogy ez a törvény igencsak bizonytalan állapotban van és értesítjük az Európai Bizottságot, hogy tegyék meg a jogi lépéseket a román állammal szemben.

(…)

madarak2

Innen kezdve újra Ovidiu Bufnilă a kérdezett.

Lumința is említette, hogy a vadászati törvény felülvizsgálatára, megváltoztatására lenne szükség. Miért? Mi nem elég érthető, mit kellene még tartalmazzon?

Sajnos nem elég érthető és ezt a legkomolyabban mondom. A törvényt annyiszor foltozták, annyiszor kiegészítették és módosították, hogy pillanatnyilag, ha arra az egyszerű dologra vagy kíváncsi, hogy hol vadászhatnak és hol nem, vagy, hogy mi a különbség a vadászalap és a vadászati alap között, az egész annyi szerteágazó, hogy semmit sem fogsz érteni. A bevezető rendelkezéseknél arról van szó, hogy majdnem az egész országban lehet vadászni, de miután elolvasol pár cikkelyt, kiderül, hogy nem csak a Duna-deltában és a nemzeti parkokban, meg a tájvédelmi körzetekben tilos a vadászat, hanem még pár más területen is.

Hatalmas összevisszaság uralkodik. Míg olvasod a törvényt, úgy érzed, hogy egyéni igényekhez szabták, csúnyán belegyalogoltak. Utána már nem volt szükség rá és újrajavították, így teljesen lehetetlen úgy olvasni, hogy ne bukkanj egymásnak ellentmondó dolgokra. Az egyik példa erre az új törvénytervezetből az, ami a természetfotósokra vonatkozik. Az új törvénytervezet szerint, a természetfotósok nem térhetnek le a kijelölt turistaösvényről, hogy ne zavarják a vadakat. Fényképezőgéppel nem mászkálhatsz, tilos. Ellenben a vadászok mindenki területére bemehetnek, sőt vadászleseket is építhetnek.

Mit fognak tenni, ha a törvény ilyen formában marad és a parlament megszavazza? Mit fognak tenni, miként fognak kommunikálni?

Azt tudom, hogy mit nem fogunk tenni. Nem fogunk tétlenkedni. Ez biztos. Első és legelső sorban tájékoztatjuk az Európai Bizottságot arról, hogy mi történik Romániában az új törvénytervezettel és biztosítom, nem fog sokáig hasonló formában maradni. Másodsorban a lakosság segítségét kérjük, mint már sokszor és a képviselő meg szenátor uraknak tudniuk kell, hogy a közelmúlt legnagyobb utcai megmozdulásai a természetvédelemmel kapcsolatos problémák miatt történtek. Ne gondolják azt, hogy mindent megtehetnek, amit csak akarnak!

Nekünk, az RME-nek, 2006-ban volt egy kampányunk A Pacsirta: íz vagy hang? címmel. Több mint 70.000 aláírást gyűjtöttünk össze, hogy a pacsirtát levegyék a vadászható madarak listájáról. Sikerült. A vadászlobbi olyan óvatos, hogy soha nem derül ki, kik azok, akik a bizonyos fajok vadászatát támogatják, úgyhogy egy év után a pacsirta újra a listára került. És ez zavar minket. Zavar minket, mert a román nép nem eszik pacsirtát. Kevés olyan román vadász van, aki pacsirtát eszik. Néha romániai vadászfórumokat is olvasok, és a vînătorul.ro portálon lehet olvasni egy panaszt arról, hogy egy vadász Konstanca megyében pacsirtára kért engedélyt vadászidényben, és nem kapott, mert jöttek az olaszok. Addig, amíg a (vadász)turizmust pártoljuk, nem lesz vadászat és semmiképp nem lesz fenntartható vadászat. Mi lényegében ezért harcolunk. Nem arra törekszünk, hogy senki ne menjen az erdőbe és hagyják békén a vadakat. Nem. A vadászatot is fenntartható módon kell művelni, mint minden más tevékenységet. Ha az iparban és a mezőgazdaságban lehetséges a fenntarthatóság, a vadászatban miért ne lehetne?

Többször előkerül ez a félreértés, talán már ön is találkozott ilyen emberekkel, akár a parlamentből is, akik úgy néznek a civil szervezetekre, mint valami tálibokra, akik teljesen betiltatnák a vadászatot Romániában.

Nem erről van szó, valaki írt a Facebook-oldalunkra, hogy mi lesz most, arra ébredünk, hogy elözönlenek a nyulak és seprűvel fogjuk ütni őket? Ezt a nyúlapokalipszis történetet még nem hallottam, de nincs értelme végletekbe esni. Tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert sok olyan dolog történik Romániában, ami nincs rendben. Miközben nő a vadászok száma, nőni fog a kvóta is. Példa erre az erdei szalonka (Scolopax rusticola): erdei szalonkára az 2009-2010-es idényben a kvóta 14.247 példány volt, a 2014-2015-ös idényre pedig 19.167-re nőtt. Becsléseink szerint az erdei szalonka-populáció valahol 1.000-5.000 példány körül van. Hol vadásztak 19.000 darabot? Lehet, hogy más fajt lőttek és nem ismerték fel.

Ez is megtörténik, nagyon sajnálom, hogy ezt kell, mondjam, de a vörösnyakú lúdról (Branta ruficollis)van szó. A vörösnyakú lúd a legveszélyeztetettebb vadlúd Romániában. A RME két fiatal és erős gúnár vörösnyakú ludat megjelölt műholdas jeladóval. Romániából és Bulgáriából vonultak Szibériába, Darcot lelőtték Kazahsztánban, de Decebal sikeresen odaért, fészkelt és a tavaly visszatért Romániába. Idén viszont nem tér vissza, eltűnt. Műholdas jeladó volt rajta, ezek nagyon erős szerkezetek, addig semmi probléma nem volt, minden GPS adatot megkaptunk. Lehetséges, hogy lelőtték és a jeladót tönkretették a vadászok. De nem állítom, hogy biztosan ez történt. Régebb ugyanilyen jeladónk volt egy rétisason, a rétisas meghalt és vaddisznók ettek a teteméből, beleharaptak a jeladóba, de csak az antennát sértették meg, még mindig küldi a jeleket, napelemmel működik, nem merül le.

Ialomița megyében, Slobozia mellett, egy vadász vadlibákra ment, de két vörösnyakú ludat is lőtt, amit tilos vadászni. Ha véletlenül lövik le, az is 1500 euróba kerül. Az úriember büszkén osztotta meg a fotóját a terepjáróval, a puskával és a sorba kifektetett libákkal, nem tudta, hogy mi van ott. Valaki bekommentelt, hogy rejtse el a vörös nyakúakat. A férfi azt sem tudta miről van szó. Azt sem tudta, hogy védett madár. Előfordulhat, hogy a vadászvizsga túl könnyű. Volt egy együttműködésünk a vadászokkal, még közös útmutatót is kiadtunk arról, mely madarak vadászhatók, melyek nem. Mi készen állunk az együttműködésre, szó sincs arról, hogy tálibok lennénk.

Hogyan válhatsz vadásszá Romániában?

Elsősorban akarnod kell, van egy pszichológiai teszt, el kell menni a rendőrségre és le kell tenned egy kötelező vadászvizsgát, amelyen különféle fajokat kell felismerned. Van, aki megtanulja ezeket a fajokat, azután vagy nem forgatják többet a kiadványokat, tankönyveket, vagy nem nézik, hogy mit lőnek. Ez nagyon sokszor megtörténik, mert ha egy vadász vadlibára és récére megy, amikor borús az ég, vagy köd van és nem lát, de hallja fenn a rajt, le fogja lőni a vörösnyakú ludat is, mert a vörösnyakú lúd egy másik fajjal, a nagy lilikkel (Anser albifrons) alkot rajt. Ha kilőtték, a sörétfelhő nem tesz különbséget. Nem is látja mire lő, és lelövi. Annyit tud, hogy lúd, de lelövi a védett fajt is.

Ki foglalkozik az ellenőrzéssel?

A vadőrök.

Akik sokan vannak, vagy kevesen? Jól vagy rosszul fizetik őket? Korrumpálhatók? Meséljen bővebben róluk!

Nem mondanám azt, hogy sokan vannak, pont ellenkezőleg, a vadőrök helyzetét mindenki ismeri Romániában. Nincsenek sokan, nincsenek elegen és ezt ők is tudják. Nem tudom mennyire fizetik meg őket, talán majd ők elmondják egy másik műsorban, de a mi szempontunkból a vadász a vadászt védi, ezért be kellene vonni az állam más intézményét is. Ha nincs ilyen intézmény, akkor hozzanak létre. A rendőrségnél van a Fegyverek és lőszerek osztály, ami a vadászokat ellenőrzi, bizonyos számú töltényt használhatnak, ha átlépik a megengedett töltényszámot, büntetést kapnak.

Ellenőrzik őket, de visszatérve a ialomițai esethez és az olasz vadászokhoz, amikor különféle fajokat találtak, a Fegyverek és lőszerek osztálya kimegy terepre, de a rendőrség nem biztos, hogy felismeri a fajokat. Viszont, ha van velük egy biológus szakértő is, abban a pillanatban mondhatja, hogy ez nem az a faj, amit mondanak, nem pacsirta, hanem széncinege. Ezt illegális vadászni. Ettől a pillanattól a vadászat illegálissá válik.

És pillanatnyilag vannak ilyen szakértők, vagy jó lenne, ha lennének?

Vannak. Minden környezetvédelmi civil csoportnál vannak biológusok és az már tényleg sok lenne, ha nem lennénk képesek megkülönböztetni a széncinegét a pacsirtától. Vannak szakértők Romániában, a Környezetvédelmi Őrségnél és a Környezetvédelmi Ügynökségnél, mindenhol. Az államnak is vannak biológus szakértői, nem arról van szó, hogy mind civil szervezeteknél dolgoznak. Az államnak vannak szakértői, csak nem akarják terepre küldeni őket.

A pacsirta példájánál maradva, mi történik akkor, ha egy vadász túllépi a kvótát, vagy más fajt lő, milyen büntetésre számíthat?

A vadászat illegálissá válik.

Elég nagy a büntetés ahhoz, hogy a jövőben elrettentsen az ilyesmitől?

A mi szempontunkból nem elég nagy. A mi szempontunkból a büntetés sokkal nagyobb kellene legyen az illegális vadászatokért.

Tudna példát mondani, hogy mekkora a büntetés?

Sajnos nincs kéznél ilyen adat. De a mi szempontunkból túl enyhe. Ha lelőnek egy vörösnyakú ludat, az 1350 euró. A világon már csak 40.000-50.000 vörösnyakú lúd van. Ez így nagyon nem jó és nem tudom, hogy a büntetések megoldanák-e ezt a problémát. Mi azt szeretnénk, hogy ne vadásszák a vörösnyakú ludat, amíg illegális vadászni. Ne lődd le, nézd meg, hogy mire lősz! Ilyen egyszerű. Senkit sem melegít, hogy lelőtted és kifizettél 1000, 2000, 5000 vagy 10.000 eurót egy madárért. Egyszerűen: ne lődd le!

Talán a törvénytől való félelem is használhat néha.

Egyetértek, nem tudom mennyire a törvénytől való félelem, a büntetéstől talán jobban félnek. A büntetés, igen, az sokuknak elvenné a kedvét. Számtalan meglőtt hattyút találnak, mert a gágogásuk hasonlít a vadludakéra, köd volt és lőttek. Sajnos sok ilyen eset van, egyes vadászok nem nézik, mit lőnek.

Miért ilyen keresett a pacsirta, most már én is kíváncsi vagyok, ínyencfalat vagy más okokból?

Nem csak a pacsirtát, sok énekesmadár fajt vadásznak, vagy fognak be élve, hogy különféle ínyencségeket készítsenek belőle. A pacsirta esetében a pacsirtanyelv-pástétomról beszélhetünk. Ez egy ínyencfalat Olaszországban és csillagászati összegekért árulják. Az olasz vadászok, mikor Romániába jönnek, lőnek mindenre, ami énekesmadár, sajnos, a pacsirta csak ürügy a vadászatra és arra, hogy mindent lőjenek, ami repül. Az olaszok pontosan tudják, mire lőnek, de megjátsszák a hülyét. Ismerik a madarakat, tudják miként kell elkészíteni őket és olasz éttermekben árulják. Vadászokat fogtak orvvadászaton, tiltott fajokat lőttek, a madarakat már befőttesüvegekbe sóba rakták, hogy ne kapják el őket a vámon. Ezeket a befőttesüvegeket egy új módszerrel, nemzetközi futárszolgálattal küldték haza, hogy így megússzák a büntetést.

Optimista, ha arra gondol, hogy a parlamenti újratárgyalás után, esetleg ez a törvény olyan lesz, amilyennek szeretnék?

Az túlzás, hogy optimista lennék.

Túl sok vadász van a parlamentben, ezért nem sok esély van a változtatásra.

Sok vadász van, de ha a vadászok és a civil szervezetek támogatóinak arányát nézzük, akkor kiderül, hogy vesztésre állnak. Úgy gondolom, hogy túl messzire mentek és egy kisebbség diktál a többségnek. Ez már nem kellene így legyen. Jó lenne, ha olvasnák és betartanák a törvényt, ha meghagynák a mostani vadászati időszakokat, hogy ne kockáztassunk kötelezettség-szegési eljárást az Európai Bizottság részéről. Jó lenne, ha nem mennének rá mindenki földjére. Már kaptak egy erős jelzést az államelnök úrtól. De ha ezzel sem törődnek és velünk sem, akkor itt az ideje, hogy kivonuljunk állatvilágunk megvédéséért.

a fordítás eredeti helye a Bözsike akcióban blog.

Egy amerikai cégtulajdonos, aki boldoggá akarja tenni alkalmazottait, ezért saját pénzéről mond le

boldog

Egy 2010-es tanulmány, amelyet a közgazdasági Nobel-díjas pszichológus, Daniel Kahneman és a híres közgazdász, Angus Deíton írtak, azt állította, hogy az Egyesült Államokban, ha egy család összjövedelme meghaladja a 75 000 dollárt, akkor nő a boldogságindex. Innen felfele azonban már nem igazán változik ez a mutató, amelyet az örömteli pillanatok intenzitásából, a szomorúságból, stresszhelyzetekből és más faktorokból mérnek. A tanulmányt elolvasta egy amerikai cégtulajdonos, aki úgy döntött, lemond a cég által termelt profit egy jó részéről, és megemeli a dolgozók fizetését a fent említett összegre.

Dan Price cége a Gravity Payments Seattle-ben van, és 120 alkalmazottat foglalkoztat. Eddig az emberei körülbelül 45 000 dollárt kaptak évente, most minimum 70 000-et fognak. A tanulmány szerint egy ekkora növelésnek erős pozitív hozadékai lesznek a munkamorálra, boldogságra nézve.

Hogyan tudta ezt Price finanszírozni? Úgy, hogy az ő éves fizetését, ami egy millió dollár körüli összeg volt, lecsökkentette ugyanannyira, mint amennyit az alkalmazottai kapnak, 70 000 dollárra. Továbbá azt is tervezi, hogy a cég 2,2 millió dolláros várható idei jövedelme is segíteni fog ebben. Egyébként ő nem egy tipikus vállalattulajdonos, a céget még 19 évesen alapította, és az indulótőkét abból fedezte, hogy egy rockbandában zenélt, valamint a bátyjától kapott kölcsönből. A Gravity Payments a hitelkártyákkal történő kifizetések menedzselésével foglalkozik.

Egyébként azt állítja, egyáltalán nem reklámfogás ez számára, hanem sokszor szembesült azzal, hogy ismerősei panaszolták, mennyire nehéz spórolniuk, még viszonylag jó keresettel is. Ugyanakkor „nevetségesnek” tartja a saját és alkalmazottjai fizetése közötti jelenlegi rést, azt állítja, ő amúgyis egy 12 éves audit vezet, és életvitelében csak a snowboardozás és a kocsmai számlák kifizetése jelent némi luxust.

Seattle az a város az Egyesült Államokban, ahol legnagyobbak az országban az átlagbérek: az itt dolgozók kb. 15 dollárt kapnak óránkéntl.

totb/new york times

« következőelőző »