Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: March, 2015

“Maga a halál nem visel meg annyira, mint a halál lehetősége”

fotók: Facebbok

fotók: Facebook

Nágó Zsuzsa a szíriai polgárháború menekültjein segít Törökország területén található táborokban. A törökországi kurdokat a török állam minden lehetséges eszközzel gátolja az Iszlám Állam elleni harcban, sőt a török hadsereg néha segíti is a szélsőséges szervezetet. Ezt megelőzendő a civilek őrjáratokat szerveznek, azzal a céllal, hogy leleplezhessék a törökök és az Iszlám Állam közötti nem hivatalos összefonódásokat. A szíriai határ melletti törökországi menekülttáborokban elkeserítő a helyzet, de az önkéntesek munkája, a civil szervezetek és a kurd önkormányzat valamiképpen próbál javítani ezen. Nágóval az ottani élményekről beszélgettünk.

k.á.

Hogyan jutottál Székelyudvarhelyről a török határ menti menekülttáborba dolgozni?

– A Babes-Bolyain végeztem újságíróit, aztán a kalandvágy kivitt Angliába, mint au-pairt, 50 fonttal. Utána mindenféle munkákat végeztem és utazgattam, s közben rájöttem, melyek számomra az értékek, mitől élek igazán. Úgyhogy most már vagy 2 éve keresgéltem menekülttáboros lehetőségeket, közben cigányokat tanítottam írni-olvasni-számolni, a londoni Afgán Szövetségnél önkénteskedtem stb. Ezekre mind egyedül találtam, a szervezeti kereteket lassúnak és nehézkesnek éreztem.

Anglia után hátizsákosan, CV-vel felszerelkezve átmentem Dél-Franciaországba, oktatási munkát keresni. Ez is ajtóról ajtóra kopogtatás volt. Gyorsan találtam is munkát, és volt még 4 hónap szabadidőm kezdésig, úgyhogy gondoltam, ez egy meglepetés és lehetőség az univerzumtól számomra, hátha találok valamit Törökországban, és közelebb kerülök a táborokhoz. Így is történt, Ankarában találtam angol tanítási lehetőséget.

No és innen a határig?

– Kerestem és találtam olyan embereket, akik hozzám hasonlóan már tettek valamit a városi menekültekért, együtt gyűjtöttünk tejet és ruhaneműt, azt busszal levittük Surucba. Ők egyetemisták, kurdok voltak, és volt kapcsolatuk a kurd párttal (BDP), és így tudtuk, hogy pontosan hova menjünk Surucon belül, hova tegyük le a cuccokat, vagy  hogy a hat tábor közül melyikben van a leginkább szükség a tejre.

nago3

Surucban milyen állapotok uralkodnak?

– Surucban nincs probléma az ISIS részéről, ők csak a Mursitpinari határátkelőig jutottak, és ha néha át is jutnak kémek, hamar megszabadulnak tőlük. A városban 40 000 ember él, és tele van katonákkal, tankokkal, de nincs konfliktus a helyiek és a katonaság közt, a katonák nagy része amúgy is kurd. A probléma a határátkelőknél van. De szerintem ott is vannak a kurdoknak kapcsolataik, mert mikor illegális határátkelésre kerül a sor, hallottam olyat újságíróktól, hogy bár a reflektor be van kapcsolva, de mikor a csapat egy olyan részhez ér, hogy a fény épp rájuk esne, a PKK összekötő személy felemeli a karját, és a reflektor kialszik. Ezt egy csapattól hallottam, nem tudom, mennyire gyakori. Általában más a módszerük.

A rólad nemrég megjelent cikkben említetted, hogy Maserben őrjáratoznod is kellett, pontosan mi mindent csinálsz te ott?

– Nem kellett, választottam. Maser az utolsó falu a határ előtt, az a bázis a szökésekhez is, mindkét oldalról, úgyhogy fontos, hogy tisztán tartsák.

Értem, de ez már katonai feladat, ezt YPJ-osztaggal együtt, vagy hogyan végezted?

– Nem, a helyiek és bárki, aki oda ellátogat – bármilyen céllal-okból, pl. harcolni akar vagy önkénteskedni, egyetemisták vagy csak egyszerű törökországi állampolgárok, kurdok, törökök, akik csak tudni akarják, mi is történik ott, és meg akarják akadályozni, amennyire lehet, hogy ISIS-katonák szökjenek át vagy, hogy főleg a török katonaság dolgát megnehezítsék, az ISIS támogatására – csapatokba szerveződnek és figyelnek minden éjszaka, sötétedéstől hajnalig. Nincs szigorúan elhatárolva, mi katonai feladat és mi civil, ők úgy veszik, mind egyformák vagyunk, és ugyanúgy ki kell vennünk a részünk a védelemből, ki ahogyan tudja.

Körülbelül hányan vannak ott ilyen csapatokba szerveződve, milyen állampolgárok főleg?

– A faluban vannak harcosok (a népi kurd erőktől – YPG, a női népi kurd erőktől – YPJ és a törökországi Kurd Munkáspártól – PKK) bár persze nem tudod, csak sejted. Ők azok, akik az elfogott ISIS tagokkal foglalkoznak, és ők azok, akik tulajdonképpen szervezik felülről az egészet, a helyiek bevonásával. Úgy mondták, van a faluban kb. 5-6 gerilla, aki minden éjjel járőrözik vagy legalábbis készenléti állapotban van, a civilek mellett. Ez állandó. A többi meg a látogatóktól függ, én találkoztam sok török állampolgárral, kurdokkal és törökökkel. Sok az olasz: anarchisták, baloldali csoportok, mindenféle nemzetiségű egyének stb.

A menekülttáborban hányan vannak, hol helyezkedik el? Honnan kaphatnak segítséget a táborlakók?

– Suruc városban, vagy a közvetlen környéken van hat tábor, amit a kurd önkormányzat működtet, 25 000 menekülttel. Ezek nagy része kurd, de vannak arabok is. A jezidik Diyarbakir mellett vannak, mert az egy teljesen más kultúra, ők nem férnének meg a muzulmánokkal.

A kurd táborokon kívül van egy AFAD-tábor, ami a török kormány hivatalos, a katasztrófavédelmi igazgatósága által működtette tábora, az nagyon jól felszerelt, 35 000 férőhelyes, de csak 7000-en vannak benne jelenleg. Olyan, mint egy börtön (szigorúan ellenőrzött), és az oktatás csak törökül és arabul történik, úgyhogy a kurdok ezt annyira nem szeretik.

– A táborokban élő menekültek élete teljesen más, mint a városokban élőké. A legnagyobb részt Surucban a kurd önkormányzat állja, plusz a külföldi segélyek – leginkább német és holland kormányzati és NGO-csomagok vagy pénz -, meg nagyon sok folyik be egyének részéről is, különböző csomagok (pl. ruhanemű és játékok) formájában.

Zárójelben jegyzem meg, hogy én például csak az Ankarában élő külföldiektől annyi takarót, ruhát, játékot gyűjtöttem, hogy egy mikrobuszba nem fért be, a párthoz kellett a nagy részét átvinni, s ők lehozták az ő szállítmányukkal. Tehát az emberek nagyon segítőkészek, csak el kell kezdeni.

A táborokban kapnak reggelit (rizst, olívabogyót vagy kenyeret és kis halvát általában) és ez 50 000 török lírába kerül a hat táborra havonta. A levest, ami szintén mikrobuszban érkezik, egy nagy kondérból merik ki önkéntesek, van, hogy az önkormányzat állja. Zöldséget és gyümölcsöt viszont nem esznek, pedig nagyon olcsó a környéken, de valamiért ez még nem működik. Valószínűleg fog, ezen dolgozunk. A tej a másik probléma, a gyenge táplálkozás miatt az anyáknak nincs anyatejük, és rengeteg a csecsemő-gyerek, és ezert dobozos tejet vesznek és tejport, ami nemcsak drága, de sok tápérteke sincs. Mielőtt eljöttem, ezen dolgoztam, hogy vegyünk kecskéket (voltam a piacon, egy tejelő kecske 350 líra) és tartsuk őket a tábor mellett, mert a tejük nagyon jó a kisgyerekeknek is, a legközelebb áll összetételben az anyatejhez, plusz adna valami elfoglaltságot a menekülteknek is, mert a legnagyobb probléma a táborokban az elfoglaltság hiánya. Sokan az elszenvedett traumák miatt annyira bezárkóztak, hogy nem is akarnak semmit csinálni egy darabig, a menekültek nagy része viszont igen, bármit! A gyerekekkel szerveztünk például szemétgyűjtő versenyt.

Van pár olyan dolog, amelyek esetében máig sem tudok dönteni, hogy mi a morális megoldás rá: például a helyiek felvesznek dolgozni menekülteket napokra vagy hetekre, a központi téren folyik az emberek válogatása, de csak 1/3-át fizetik annak az összegnek, amit egy helyinek adtak volna. A másik, hogy a segélyek osztogatásakor minden dobozt fel kell bontanunk, hogy ne adhassák el a feketepiacon. S mindkét esetben mindkét felet megértem, gyakran nagyon összetett a helyzet.

nago2

Te melyik táborban dolgozol?

– Én a hat tábor közül 3-ban voltam, a Rojava, a Kobane és az Arin Mirhan táborokban, de ez úgy van, hogy te szervezed nagyrészt a napjaid, megérdeklődöd, hol épp mi van, és te döntesz, hová mész. Voltam a depókban, ahol ruhaneműt és élelmiszert szortíroztunk, csomagoltunk, álltam kamionon és adogattam le az olajat, lisztet stb., voltam sátrat építeni, gyerekeknek foglalkozást szervezni, ami éppen akadt.

Most utoljára az egyik táborban találkoztunk egy 14 éves gyerekkel, akinek a 21 éves bátyját lelőtte egy ISIS-terrorista. A gyerek, mikor ezt meghallotta, elkezdett szaladni a határ felé, és aknára lépett, úgyhogy térdtől nincs lába, és tolókocsiban ül. Ez 2 hónapja történt vele, most meg az egyik barátnőnk rövidfilmet forgat a gyerekről, s pénzt akarunk gyűjteni neki műlábra.

Hogyan bírod, hogy ilyen gyakran szembesülsz ilyen szörnyűségekkel?

– Maga a halál nem visel meg annyira, mint a halál lehetősége. Az, hogy tudom, reális lehetősége van annak, ha visszatérek, nem mindenkit találok életben a barátaim közül. A képek, amiket a halottakról mutatnak, szörnyűek, és igyekszem őket elkerülni, mert az úgysem segít. Az fáj leginkább, hogy az, hogy egy ember halott, nem véletlenszerűen történt, hanem mert egy másik ember megölte. És hogy a halottak nagy része nagyon fiatal, 20 év körüli, hogy úgy haltak meg, hogy nem is igazán éltek előtte. És úgy haltak meg, hogy valószínűleg tudták, hogy meg fognak halni, és azt is, hogy lehet, hogy megkínozzák őket előtte. Ezért is tartanak a harcosok egy utolsó golyót maguknak, de nem mindig tudják használni. De úgyis harcolnak, mert életet védenek ezzel. És épp ezért tisztelem őket. Egy PKK harcos azt mondta, ő nem a kultúráért, nyelvért, földért harcol, mert egy ember élete sokkal többet ér ezeknél a fogalmaknál. Hanem az embertelenség ellen harcol, és egy olyan világ érdekében, ahol gyilkosság büntetlenül nem maradhat. És ő ezert kész a saját életét odaadni, és csak azt reméli, a saját halála a barátai halála előtt történik meg. Ez a sötét rész, a halál közelsége és a halál módjának a borzalma. És nem ez vonz vissza oda, hanem hogy ezek ellenére, a harcosok és civilek tele vannak életkedvvel és tenni akarással és reménnyel és akarattal, van bennük olyan tűz és morális erő, amit a dekadens nyugaton ritkán tapasztaltam.

Ez Maser,  a temető meg az, ahová  egy kopt pap, aki az egyik 'összekötő személy, kézen fogva elvezetett, hadd szokjam a látványt. Megkérdezte, miért nem harcolok. Mondtam, mert nem akarok ölni, és mert félek a haláltól. Az elsőt megérti, azt mondja, a második érvhez viszont hadd sétáljunk pár méterrel odébb (a temetőben), és itt szembesüljek, ha eddig nem tettem, mi vár mindannyiunkra. És ne féljek, mert a halál biztos, de ennek tudatában sokkal értékesebben és bátrabban megélhetem az életem.

Ez Maser, a temető meg az, ahová egy kopt pap – aki az egyik ‘összekötő személy -, egyszer kézen fogva elvezetett, hadd szokjam a látványt. Megkérdezte, miért nem harcolok. Mondtam, mert nem akarok ölni, és mert félek a haláltól. Az elsőt megérti, azt mondja, a második érvhez viszont hadd sétáljunk pár méterrel odébb (a temetőben), és itt szembesüljek, ha eddig nem tettem, mi vár mindannyiunkra. És ne féljek, mert a halál biztos, de ennek tudatában sokkal értékesebben és bátrabban megélhetem az életem.”

Átadták Románia leghosszabb bicikliútját Temesváron

temes

Temesváron megnyitották a kerékpárosok előtt Románia leghosszabb kerékpárútját, amely a Bega csatorna töltésén vezet a bánsági várostól Románia és Szerbia határáig – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.

A 37 kilométer hosszú két méter széles aszfaltcsík a Bega bal partján indul, majd Ötvénytől (Utvin) az államhatár román oldalán fekvő Ótelekig (Otelec) a csatorna jobb partján folytatódik. A kerékpárúton nyolc helyen alakítottak ki pihenőhelyet. Titu Bojin, a Temes megyei önkormányzat elnöke az avatóünnepségen elmondta: hamarosan megépül a 43 kilométeres szerbiai szakasz is, mely Nagybecskerekig (Zrenjanin) vezet.

A bicikliút megépítése a Bega-part rendezési programjának a részét képezte. A román oldalon elvégzendő munkák összköltségvetése 2,35 millió euró, melynek 85 százalékát az Európai Unió biztosította a Románia-Szerbia határ menti együttműködési program keretében. A munkálatok végső célja a Bega csatorna újbóli hajózhatóvá tétele.

Az EU támogatására a Bánsági Vízmedence Vízügyi Hatósága (ABAB), Temes megye önkormányzata, és Nagybecskerek polgármesteri hivatala pályázott.

Forrás: MTI

Rovartanya: negyven településen fogják védeni a rovarokat

bees
photo by Klagyivik Viktor via shutterstuck.com

A Rovartanya nem egy új horror film címe, pedig sokak számára annak tűnhet! De akkor mi is a rovartanya, vagy darázsgarázs? Az emberek többsége irtózik és fél a rovaroktól, egyenesen gusztustalannak és haszontalannak tartja ezeket a kicsi élőlényeket. De a valóságban sok rovarfajnak kulcsfontosságú szerepe van az ökoszisztémában és hasznot hoznak a gazdálkodók számára is.

Említésre méltóak a ragadozó rovarok, amelyek a kártevők pusztításával a biológiai növényvédelem fontos eszközei. Egy másik példa a beporzást végző  rovarok. A darázs‐  és méhfajok többsége egyedülálló, nem tömörül kolóniákba. Termesztett növényeink többségét ezek a fajok porozzák be, amelyek hatékonyabb beporzók, mint a mézelő méhek.

A növényvédő szerek intenzív használata, és ezzel párhuzamosan a természetes élőhelyek zsugorodása, a hagyományos menedékek eltűnése, e fajok egyedszámának drasztikus csökkenését okozzák. A régi, vályogfalú épületeket, zsindely és nádtetőket felváltják a modern építésű téglából és betonból készült házak, amelyek nem teszik lehetővé az apró költőüregek készítését az említett fajok számára. A zavartalan farakások és hasonló menedékhelyek is egyre ritkábbak. Ezen okokból nyugat Európa egyes területeiről a beporzók számos faja eltűnt. A „Rovartanya” vagy „Darázsgarázs” mesterséges menedékhely, amely búvóhelyet és a szaporodáshoz szükséges feltételeket biztosít a beporzó és ragadozó rovarok számára.

A „Rovartanya – egy gazdaságos és környezetbarát módszer a fenntartható földművelésért” egy új, Romániában először bemutatkozó kezdeményezés, amelynek célja az agrár‐ökoszisztémák pusztulásának mérséklése, az élőhelyek megőrzése a beporzó‐  és ragadozó rovarfajok aktív védelmével és fenntartható módszerek népszerűsítésével. Az E‐Consult Egyesület Szatmárnémeti
projektjének megvalósítását a Civil Támogatási Alap a Norvégia, Izland és Liechtenstein által támogatott EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009‐2014 részeként 73 974 euróval támogatja.

A projekt keretében 40 településen építenek majd „darázsgarázsokat”, amelyek megfelelő menedék‐ és szaporodó helyet biztosítanak a célfajok számára. A projekt egyik fontos célkitűzése a széles közönség tájékoztatása, a fiatalok körében folyatott környezeti nevelés és a természetbarát gazdálkodási módszerek népszerűsítése a beporzó és ragadozó rovarokkal kapcsolatban. Ezt
szolgálják a projekt keretében megvalósuló szakmai találkozók, közönségtalálkozók, népszerűsítő és oktatóanyagok, oktatási tevékenységek.

közlemény

Mind aranyat szarunk, nem is keveset!

golden-poo1

Egy amerikai kutatócsoport csak azt szerette volna megtudni, hogy a szennyvíz tisztítása után megmaradó biomasszát hogyan lehetne hasznosítani, aztán valami egészen furcsa dolgot derítettek ki.

Kathleen Smith és három tagú kutatócsapata nyolc éven keresztül elemezték a mikroszkopikus fémrészecskéket, amelyek az emberi ürülékben találhatóak, az eredményt az Amerikai Kémiai Társaság 249. Nemzeti Találkozóján mutatták be. A tanulmányukból az derült ki, hogy az arany mennyisége annyira jelentős, hogy ha arányosan ennyit találnának egy sziklában, akkor már profitálni lehetne a bányászatból.

A szennyvíz egyébként több eljárás után ihatóra tisztítható, de az az érdekes, hogy mi marad utána, hiszen elég jelentős mennyiségű szennyeződést vonnak ki belőle. Az Egyesült Államokban hét millió tonnányit kell kivonni évente, ennek felét felhasználják műtrágyakészítésben, a másik felét pedig itt-ott használják fel, földterületeket töltenek fel vele, vagy elégetik. Legalábbis eddig ezt tették, mert ha minden igaz, akkor ezentúl kár lesz kárba hagyni.

Smith azt mondja, a kanalizálási rendszerek tele vannak arannyal, ezüsttel és platinával, ezekből a legtöbb a szépítőszerekből és dezodorokból kerül a szervezetünkbe, és távozik a végbélnyíláson. Ezek többnyire felgyülemlenek a víztisztítórendszerek szűrőin, ahonnan össze lehetne gyűjteni . „Érdekeltek vagyunk abban, hogy összegyűjtsük azokat a nemesfémeket, amelyeket el lehet adni, illetve azokat a fémeket is, amelyeket a technológiában lehet hasznosítani, mint a vanádiumot és a rezet, amelyeket telefonok és számítógépek gyártásához lehet használni” – mondja a kutatásvezető.

Egy másik kutatásból, amelyet az Arizona State University-n végeztek el, az derült ki, hogy minden egymillió amerikai fekáliájából 13 millió dollárnyi nemesfém lenne nyerhető évente, ez körülbelül azt jelenti, hogy te is, kedves olvasó, körülbelül 53 lej értékű nemesfémet szarsz el.

Bár az egyelőre nem világos, hogy hogyan nyerhető ki az arany, de minden bizonnyal hamar rá fognak jönni a nyitjára, hogyan „bányásszák” ki a fémeket az ürülékből.

eurekalert.org

Rákkeltő lehet a világ leggyakrabban használt gyomirtója

weed
photo by Rudy Umans via shutterstock.com

A lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Monsanto Roundup gyomirtóját, amely a világ egyik legnépszerűbb – és az Egyesült Államokban a legtöbbet használt – terméke.

A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) öt rovar- és növényirtó szer, köztük a glifozát alapú herbicidek minősítését végezte el. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) is mérlegelni fogja az IARC értékelését.

A francia ügynökség négy kategóriát használ az anyagok besorolására: ismert karcinogének, lehetséges karcinogének, nem besorolható anyagok és valószínűleg nem rákkeltő anyagok. A Lancet Oncology című folyóirat internetes oldalán közölt döntés szerint a glifozátot most a második kockázati kategóriába sorolták a szakemberek, így egy csoportba került az anabolikus szteroidokkal és a váltott műszakban végzett munkával.

A figyelmeztetés elsősorban a hatóanyag ipari felhasználására vonatkozik. Az IARC szakértői szerint a glifozát jelentette rákkockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Az otthoni kertészkedés szempontjából a glifozát nem jelent kockázatot.

Az IARC szerint több mint 750 különböző herbicid tartalmaz glifozátot, amelynek jelenlétét – a gyomirtó szer használatától függően – a levegőben, a vízben és az élelmiszerekben is kimutatták.

A szakértők szerint “korlátozott bizonyítékok” vannak rá, hogy a szer non-Hodgkin limfómát okozhat az embereknél, és meggyőző bizonyítékok támasztják alá, hogy egyéb rákfajták kialakulását eredményezheti patkányoknál és egereknél. A francia ügynökség szerint az anyag kimutatható a mezőgazdasági munkások vérében és vizeletében, ami azt jelenti, hogy a szervezet felszívja a glifozátot.

A glifozát alapú herbicideket gyártó cégek, köztük az amerikai génmódosított növényeket forgalmazó cég, a hírhedt Monsanto, hevesen tiltakoznak a mostani minősítés ellen.

mti

Védett éjjeli lepke tűnhetett el a kolozsvári Bükkből és Malomvölgyből

eriogaster_catax_rl
Fotó: Rákosy László

Nem akadtak nyomára a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es területen a sárga gyapjasszövőnek (Eriogaster catax) – derült ki a védett terület fajainak és élőhelyeinek tavaly lezárult, az Apáthy István Egyesület uniós projektjének keretében készült felméréséből.

Ez a védett éjjeli lepke több más ritka, nappali lepkefajjal együtt a védett terület egyik jelölő faja. A Natura 2000-es területeket elsősorban a jelölő fajok populációinak és élőhelyeinek védelmében jelölik ki európai irányelvek alapján.

Az éjjeli lepkék nyári estéken eléggé egyformának tűnnek, legföljebb méretük alapján különbözteti meg őket a laikus szem. Nem szeretjük általában, ha a verandán a lámpa körül megjelennek, vagy ha a nyitva hagyott ablakon keresztül bejönnek és “burungoznak”. Mégis, egy egészséges ökoszisztéma fontos részei ők is, például táplálékul szolgálnak a denevéreknek.. Egy igazi állatbarát nem lecsapja, hanem óvatosan – hogy a szárnyát meg ne sértse – egy üres befőttesüvegbe vagy pohárba fogja az eltévedt lepkét, és kint a szabadban elengedi.

A lepkék legfontosabb mozgásszerve a szárnyuk. Míg a nappali lepkék másodpercenként tízszer-tizenötször verdesnek, az éjszakai lepkék negyvenszer-kilencvenszer csapdosnak szárnyukkal, ezért repülnek “surrogva”.

A sárga gyapjasszövő egy nagyon különleges éjjeli lepke, amely európai szinten veszélyeztetett. Ahol a biológusok észlelték jelenlétét, ott is csupán szigetszerűen fordul elő, ezért az állomány becslése mindig gondot okoz. Európában Dél-Spanyolországtól Közép-Európáig, sőt Oroszország déli részéig terjed az élőhelye; Romániában elvileg az egész országban előfordul, de csak ritkán lehet találkozni a fajjal. Biztosan nem ő az, aki egyszer csak berepül a verandánkra; ám abban, hogy fennmaradjon, a mi segítségünkre is szüksége van. A legismertebb és egyelőre a legnagyobbnak tartott romániai állománya a Kelet-Kolozsvári-dombság Natura 2000 területen él, Zsukiménes közelében, ahol az elmúlt években a gyepégetés és a cserjeirtás következtében a populáció mérete jelentősen megcsappant.

Hogy ismerjük fel a sárga gyapjasszövőt? A lepke szárnyfesztávolsága 14-17 mm-től 30-35 mm-ig változhat. A test és a szárnyak téglavörösek, szürkésen árnyaltak, a szárny alsó egyharmada lilás. Az elülső szárnyakon egy-egy fehér pötty van, a hímek esetében kicsit nagyobb, mint a nőstényeknél. A hímek testmérete viszont kisebb. A has végén egy fehéres szürkés szőrcsomó (bojt) található. Rokona, amellyel össze is lehet téveszteni, a vörhenyes gyapjasszövő (Eriogaster rimicola). A sárga gyapjasszövő felső szárnyán a fehér pöttyöt egy sötét szegély veszi körül, a vörhenyes gyapjasszövő szárnyfoltját nem határolja semmi. Azon kívül a vörhenyes gyapjasszövő csak tölgylevelekkel táplálkozik, és inkább délen fordul elő. Egy másik hozzá közelálló faj a barna gyapjasszövő (Eriogaster lanestris), ez a faj sokkal sötétebb színezetű, a fehér pöttynek nála sincs kontűrje, ráadásul nem is szabályos pötty, hanem inkább kicsi fehér folt. A sárga gyapjasszövő petéi körülbelül 50 mm hosszúak, feketék, világos szürke bojttal.

A faj főképp bozótosokban fordul elő, melegkedvelő növényzetben, lejtők, domboldalak déli oldalán, a gyepeken, erdőszéleken található kökényes-galagonyás bokorcsoportokat kedveli. Magyarországi kutatások azt mutatják, a 2 méternél magasabb bokrokat csak elvétve használja peterakásra. Változatos élőhelyeket népesít be: réteket, cserjés legelőket, lombhullató erdők szélét. Ritkán fordul elő zárt bozótosban, azokat kedveli, ahova elér a napsugár, és felmelegedhet.

A nőstény a petéket vékony, de erős ágakra rakja, és egy nyálkás anyaggal vonja be, így telelnek át. Március végén vagy áprilisban kelnek ki a lárvák. A kikelés időpontja gyakran megegyezik az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) virágzásával. A lárvák gyorsan fejlődnek, egy hónap alatt utolsó fejlődési stádiumukba érnek. A fiatal lárvák eleinte közös szövedékben – hernyófészekben – élnek. A későbbi lárvastádiumokban hosszabb “szőrök” borítják a lárvák testét, és szétszélednek, ezt követően már csak egyesével találhatunk egyedeket. A kifejlett lepkék szeptemberben, októberben repülnek.

A felmérés során sajnos sem hernyót, sem pedig kifejlett egyedeket nem találtak a szakemberek, így a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy Natura 2000-es területen nem bizonyított a faj jelenléte. A tápnövény főleg a védett terület északnyugati, nyugati részén volt jelen. A sárga gyapjasszövőt veszélyeztető tényezők között a felmérők a következő tényezőket azonosították: túllegeltetés, égetés, az élőhely degradálódása, feldarabolódása. A védett terület kezelési tervébe belefoglalták, hogy a faj védelmében szükséges a tápnövény élőhelyének védelme (elsősorban a galagonyáé és a szilvaféléké), illetve a túlzott legeltetés és az égetéssel történő területtisztítás betiltása.

Miért kellene bármit is tenni egy olyan faj érdekében, amely már lehet, hogy el is tűnt a védett területről? Egyrészt ezt nem tudhatjuk biztosan, hogy eltűnt, ahhoz további, ismételt felmérések szükségesek; másrészt ezek az intézkedések nemcsak a sárga gyapjasszövő, hanem más védett fajok fennmaradását is szolgálják (köztük a korábban bemutatott tarkalepkékét vagy boglárkafélékét). Ezért is nagyon fontos az érintett lakosság – vagyis Kolozsvár, Szászfenes, Erdőfelek és Tordatúr község lakóinak – tájékoztatása a fajról és annak veszélyeztetett helyzetéről.

Sorozatunk három védett terület fajainak és élőhelyeinek megismertetéséhez járul hozzá. A bemutatott felmérések a védett fajok állományainak felbecslését és potenciális élőhelyeinek feltérképezését célozták, ami a területek kezelési tervének elkészítéséhez volt szükséges.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének háttérintézményeként működő Apáthy István Egyesület egy uniós pályázat keretében összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület kezelési tervét készíttette el, amelyeket február folyamán közvita keretében vitattak meg az érintettek. A projekt címe: A kolozsvári Bükk-Malomvölgy (ROSCI0074), Szentiváni rét (ROSCI0356) és a Kis-Szamos (ROSCI0394) közösségi jelentőségű területek integrált kezelési terveinek kidolgozása. A kezelési tervek elérhetők honlapunkon, hozzászólásokat, javaslatokat a natura2000clujkolozsvar@gmail.com címre várunk.

Az Apáthy István Egyesület sajtóanyaga

Új vírust fedeztek fel az óceánban

ocean
photo by Ethan Daniels via shutterstock.com

Új vírust találtak az óceán mélyén amerikai kutatók, a felfedezést ismertető tanulmányt a Nature Communications legújabb számában tették közzé a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) tudósai.

A kutatócsoport a kaliforniai partvidéken, Santa Monica térségében vett mintákat a tengerfenék üledékéből. Az így szerzett anyagot a laboratóriumban metángázzal “kezelték”, hogy elősegítsék a mintákban lévő ősi mikroorganizmusok, az úgynevezett archeák növekedését – olvasható az egyetem honlapján.

Az archeák (Archaea, Archaebacteria) egysejtű, mag nélküli szervezetek. Élőhelyeik szerint három nagy csoportjukat különböztetik meg: a halofilok az extrém sós környezetet kedvelik, a metanogén fajok az oxigénmentes (anaerob) közegben fejlődnek, üledékben, vagy állatok bélrendszerében találhatók, a termofilek pedig a viszonylag magas hőmérsékletű, sokszor 100 Celsius-foknál melegebb élőhelyeken, gejzírekben vagy az óceán fenekén található hőforrásokban tenyésznek.

Amikor a kutatók a mintákat vírusfertőzöttség szempontjából elemezték, egy új kórokozót fedeztek fel, amely a jelek szerint az üledékben élő metanogén archeák “vendégszeretetét” élvezte.

A vírus vizsgálata során kiderült, hogy a kórokozó képes volt célzottan megváltoztatni az egyik saját génjét, ugyanis genetikai állományában olyan úgynevezett retroelemet azonosítottak, amely jelentős mértékben felgyorsítja a genom specifikus szakaszainak a mutációját. Mi több, az irányított mutagenezis képességének a gazdaszervezet, az archea is birtokában volt. Ezeket az apró genetikai elemeket korábban már baktériumokban és ezek vírusaiban azonosították, de sohasem észlelték az archeákban, sem az őket megfertőző vírusokban.

“A gyors genetikai mutáció képessége létfontosságú lehet az extrém körülményekhez való alkalmazkodás és a túlélés szempontjából. Ezek az egysejtűek meg tudják változtatni bizonyos fehérjéiket, de nekünk fogalmunk sincs, hogy e proteineknek mi a funkciója” – fogalmazott David Valentine professzor, aki kifejezte reményét, hogy a fehérjék tanulmányozásával nemcsak e mikroorganizmusokról, de élőhelyeikről is többet megtudhatnak.

mti

43 évig férfinak tettette magát egy egyiptomi nő, hogy eltarthassa a családját

egyiptom
fotó: Al Arabiya

Egy egyiptomi egyedülálló anya 43 éven keresztül tetette magát férfinak, mert így jobban talált munkát, és eltarthatta a lányát, valamint ennek gyerekeit. Sisa Abu Daooh, aki 64 éves nemrég megkapta a Szociális Szolidaritás Igazgatóságának kitüntetését, a kemény munkáért, amelyet a családfenntartásért végzett. A nő jövedelem nélkül maradt, ugyanis a férje elhunyt, míg ő terhes volt. A városban pedig ahol él (Luxor), diszkriminálták azokat a nőket, akik dolgozni akartak.

Abu Daoohnak nem volt sok választása: vagy elmegy koldulni, vagy megpróbál munkát szerezni. Férfinak öltözött, bő ruhákat vett, és elkezdett téglát vetni, majd később mezőgazdasági és cipészmunkát végzett. „Szerettem a nehéz munkákat, téglákat és cementes zsákokat rakodni például. És inkább tisztítottam cipőt, minthogy az utcán kolduljak. Pénzt kellett szereznem, hogy eltartsam magam, a lányom, és az ő gyerekeit” – mondja. „Hogy megkíméljem magam a férfiak tekintetétől, ugyanúgy öltöztem mint ők, és velük együtt dolgoztam olyan falvakban, ahol nem ismernek engem.”

A nő lánya egy olyan férfihoz ment feleségül, aki hamarosan megbetegedett, és nem tudott többé dolgozni. Abu Daoohnak ezért el kellett tartani az egész családot. Jelenleg Abu cipőket fényez, és azt mondja, ebből tisztességesen megél. „A családot továbbra is anyám látja el” – mondta Houda a helyi Al Arabiya lapnak. „Naponta felkel hajnali hatkor, hogy a luxori állomásra menjen cipőt pucolni. Én cipelem a szerszámait, mert most már idős. Abu Daooh nem békétlenkedik a sorsával, az újságban mindenkinek megköszönte, aki eddig segítségére volt, és jobb időket kívánt Egyiptomnak.

totb.ro

10 árnyi terület égett le Vásárhelyen a Maros-parton

tarlo

10 árnyi terület égett le tegnap Marosvásárhelyen, a Maros partján, a Víkend-telephez közel.

A helyszínre 2 tűzoltóautó szállt ki vasárnap délután, hogy kioltsák az őrizetlenül hagyott tűz által okozott tarlótüzet. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ki okozta a tüzet, és ezekben az esetekben a legtöbbször utólag sem derül ki, hogy ki volt a tettes, nyilatkozta az Erdélyfm-nek Andrei Claudiu Florin, a Maros Megyei Sürgősségi Helyzetek Felügyelőségének munkatársa. Olvasd el a teljes sztorit

Párizsban volt múlt héten a legszennyezettebb a levegő: drasztikusat léptek

paris
photo by Yarchik via shutterstock.com

A légszennyezés szorongatta Párizs hétfőn felére próbálja csökkenteni az autók számát az utakon.

Miután a szmog kitakarta az Eiffel torony látványát, a párizsi hatóságok bejelentették, hogy legalább a hétfői napon ki fogják zárni az autósok felét a város utcáiról. A polgármester rendelete szerint csak a páratlan rendszámú, vagy legalább három utast szállító autók közlekedhetnek ma, valamint minden elektromos és hibrid jármű.

Ezen kívül egész nap bárki ingyen veheti igénybe a tömegközlekedést Párizsban, ráadásul az elektromos autó kölcsönző programok tagjai egy-egy ingyen órát kapnak, a biciklikölcsönzőkbe pedig mindenki egy napra érvényes előfizetést.

Aki nem tartja be a rendelkezést, az helyben 35 euró büntetést kap, és több mint 1000 rendőr felügyeli, hogy a városban rendben menjenek a dolgok.

„Nagy örömömre szolgál, hogy az állam beleegyezett a hétfői részleges vezetési tilalomba, amit már napok óta kértem” – írta Anne Hidalgo főpolgármester asszony a Twitteren.

A korlátozást akkor indítványozták, mikor az Airparif – a francia kormány által megbízott nonprofit, Párizs és környékének levegőminőségét felügyelő hálózat – veszélyesnek minősülő PM10 mértéket jósolt. A PM10 az 10 mikronnál, vagy egy méter tíz milliomodánál nem nagyobb átmérőjű részecske.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2005-ben bejegyzett irányelve olyan éves PM10 mértéket követel, ami nem jelent többet köbméterenként 20, vagy 24 óránként ötven mikrogrammnál. A párizsi régióban múlt pénteken ez az érték meghaladta a köbméterenkénti 100 mikrogrammot.

Az Associated Press szerint a világszerte több tucatnyi város levegőjének minőségét figyelő Plume Labs megállapította, hogy a múlt hét egy adott pontján Párizs volt a világ legszennyezettebb levegőjű városa. Észak-Franciaország több városában is különböző korlátozásokat vezetnek be a légszennyezés csökkentésére.

A Quartz hozzáteszi, hogy Párizsban eddig kétszer került sor ilyen intézkedésre, legutóbb tavaly márciusban. Akkor 18 százalékkal csökkent a forgalom, a szennyezettség pedig 6 százalékot esett.

előző »