Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: February, 2015

Lehet, hogy a patkányoknak köze sem volt a pestisjárványokhoz

fotó: allatvilagunk.hu

fotó: allatvilagunk.hu

Mégsem a házi patkányok lehettek a fő felelősei az Európát sújtó egykori bubópestisjárványoknak: új kutatások az ázsiai mongol futóegereket hozták összefüggésbe a fekete halál újabb és újabb felbukkanásaival – adta hírül a BBC.

Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A következő 400 évben a fekete halál még számos alkalommal lecsapott, emberek millióinak életét követelve. Úgy tartják, hogy a pestis a házi patkányok révén vetette meg a lábát Európában, és az újabb és újabb kitörések akkor következtek be, amikor a fertőzött rágcsálókon lévő bolhák átkerültek az emberekre.

Nils Christian Stenseth, az Oslói Egyetem professzora és kollégái szerint azonban nem a patkányokat okolhatjuk a járványokért. A szakemberek európai fák évgyűrűinek vizsgálatát vetették össze több mint 7700 történelmi pestisjárvánnyal, azt vizsgálva, hogy az időjárási feltételek kedvezőek voltak-e patkány okozta járványkitörésekhez.

Stenseth szerint ugyanis „ezekhez meleg nyarakra van szükség, nem túl sok csapadékkal, tehát száraz, de nem túl száraz feltételekre”. Elmondta, hogy az éghajlati adatok széles spektrumát vizsgálva sem tudták összekötni a járványok felbukkanását az időjárási viszonyokkal.

A kutatók ellenben kiderítették, hogy az akkori ázsiai időjárási viszonyok egy másik kórokozó-hordozó, a mongol versenyegér vagy más néven mongol futóegér (Rhombomys opimus) megszaporodását eredményezhették, és ez vezethetett később az európai pestisjárványok kitöréséhez. „Kimutattuk, hogy valahányszor a futóegerek és a bolhák számára kedvező időjárási feltételek voltak Ázsia középső részén, néhány évvel később a pestist okozó baktérium felütötte a fejét az európai kikötővárosokban, és idővel az egész kontinensen szétterjedt” – mutatott rá a professzor, hozzátéve, hogy a rágcsálók megszaporodásához esős tavaszi és meleg nyári hónapokra volt szükség.

A mongol futóegerek óriásira duzzadt populációja hatalmas területeken terjedt szét, kedvező feltételeket teremtve a pestis számára. A bolhák pedig átugrálhattak a háziállatokra vagy az emberekre, és mivel ebben az időszakban virágzott a Kelet és a Nyugat közti kereskedelem, a legnagyobb valószínűség szerint a pestis a Selyemúton érkezett Európába.

A kutatócsoport, amelynek tanulmányát az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) közölte, most európai csontvázakból nyert baktériumminták DNS-ének elemzését tervezi. Amennyiben a genetikai anyag nagyszámú variációt mutat, az alátámaszthatja a szakemberek elméletét. Az Ázsiából érkező újabb és újabb hullámok ugyanis több eltérést kell, hogy mutassanak, mint a patkányokhoz köthető egyetlen baktériumtörzs.

A 19. századot követően a pestis eltűnt Európából, a világ más részein azonban a mai napig újra és újra felüti a fejét. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2013-ban mintegy 800 esetet jelentettek világszerte és ezek közül 126 volt halálos kimenetelű.

Amerikai kutatók szerint a mezőgazdasági terjeszkedés következtében, Kelet-Afrikában mára fokozódott a pestis felbukkanásának kockázata. Az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene című folyóiratban közölt tanulmányuk szerint a mezőgazdasági területek növekedésével párhuzamosan a rágcsálópopulációk is növekednek, „kedvező feltéteket teremtve a pestis terjedésének”.

mti

Álommunka: postást keresnek az Antarktiszra. Lehet még jelentkezni

posta

Szeretnél öt hónapon át sötétben dolgozni, három más emberrel, és több ezer pingvinnel összezárva? Szeretnél hóviharokban, és kemény fagyokban csomagokat cipelni jeges sziklákon keresztül? Most tied lehet egy ilyen állás, ugyanis a bolygó legdélebbi hivatalába keresnek postást!

Az Egyesült Királyságban bejegyzett Antarctic Heritage Trust postairodai asszisztenseket keres a Port Lockroy-i raktár és ajándékbolt adminisztrálására. A Goudier-szigeteki helyet évente körülbelül 18 000-en látogatják, és évente körülbelül 70 000 postai anyagot kell koordinálni. És a legjobb az egészben, hogy a héten még lehet jelentkezni. Nem kérnek előzetes postai tapasztalatot, de meg kell felelni néhány feltételnek:

– jó fizikai és pszichés állapotban kell lenni
– jó önbizalommal kell rendelkezni
– tapasztalattal kell rendelkezni ügyfélszolgálat, eladások terén
– jól kell tudni használni különböző eszközöket, tudnia kell készíteni is néhányat
– jó környezetvédelmi ismeretekkel, illetve az ember környezetre tett hatásainak ismeretével kell rendelkeznie
– tudnia kell angolul, és legalább még egy idegen nyelven
– önellátónak kell lennie
– hajlandónak kell lenni új dolgokat tanulni
– jó alkalmazkodó-képességgel kell rendelkeznie
– pozitív személyiségnek kell lennie

Mindenkinek sok sikert kívánunk!

via totb.ro

Teljesen leválhatnak a szolgáltatókról, akik napelemeket szerelnek házukra. Ez a jövő?

napelemer
photo by manfredxy via shutterstock.com

A Tesla Motors és a Paypal létrehozója, Elon Musk egy új találmánnyal készül előrukkolni, amely segíthet a háztartások energiaköltségét alacsonyan tartani, és könnyebbé teszi a hálózatról való lecsatlakozást is.

A SolarCity, amelynek egyik bizottsági tagja Musk, vezetője pedig Musk unokatestvére, napelemeket gyárt és forgalmaz az Egyesült Államokban. A gyorsan növekvő vállalkozásnak 168 ezer ügyfele van és a teljes napelempiac 39%-át birtokolják, kiváló alapot adva Elon Musk újabb terveihez.

A napelemek energiatermelése az időjárás és az évszak függvényében jelentősen változhat. Ezeket az ingadozásokat eddig úgy oldották meg a tulajdonosak, hogy a többletenergiát eladták a szolgáltatóknak, vagy a hálózatról vásároltak a fogyasztók, ha nem lett volna elég a saját energiatermelésük. Mivel energiaszolgáltatók egyre kevesebbet hajlandóak csak fizetni az ügyfelektől átvett áramért, ezért Musk ötlete egy gazdaságosabb megoldást javasol: tároljuk a megtermelt áramot óriási akkumulátorokban.

A jelenleg ötszáz lakásban tesztelt rendszer a Tesla autógyár akkumulátorait használja, hogy a felesleges energiát tárolja. A gyakorlati tapasztalatok szerint ez módszer 20-30%-os kiadáscsökkenést is jelenthet az ügyfeleknek. Az elképzelés legmeghökkentőbb része szerint pedig a napelemek tulajdonosai továbbra is eladhatják majd az energiájukat a hagyományos szolgáltatókon keresztül, egy másik, éppen energiát igénylő SolarCity napelem tulajdonosnak, a mostani szolgáltatók pedig tulajdonképpen megmaradnának, de jelentősen csökkenne a szerepük, hiszen csak egyik háztartásból a másikba kellene szállítsák az energiát.

A SolarCity lítium-ion technológia napelemei jobb energiatárolást fognak jelenteni az eddigi napelemekhez képest. A lítium-ion technológia azért népszerű, mivel nagy energiasűrűséggel rendelkezik, és kis helyen sok energia tárolására képes. Az akkumulátorok termelése várhatóan az elkövetkező 6 hónapban kezdődik.

„A hosszú távú kereslet a helyhez kötött energiatárolókra rendkívül nagy” – mondta J.B. Straubel, a Tesla műszaki igazgatója. „Hatalmas mennyiségű erőfeszítést fektettünk bele”.

A milliárdos Elon Musk ezzel rövid időn belül másodszor került a megújuló energia hasznosításával foglalkozó hírekbe, nemrég ugyanis bejelentették, hogy ingyenessé teszik a Tesla által gyártott elektromos autók forráskódját minden autógyártó számára.

via bloomberg

A spanyol falu, ahol megvalósult a kommunista utópia

spanyol
photo by Laura Leon/The New York Times

Egy andalúziai falu nemrég még nehéz időket élt: a lakosok szegények voltak, ennivaló is alig akadt. A polgármester, aki 30 éve vezeti a falut, lépett egy bátrat: kommunizmust hirdetett, és átvette a mezőgazdaság irányítását.

kulcsár árpád

Marinaleda faluról már a legnagyobb lapok közül is többen cikkeztek (The Guardian, The New York Times, El Pais). Átváltozásának első szakasza a ’70-es években történt, amikor a lakosok valóban nagyon szegények voltak. A faluban 60% fölött volt a munkanélküliség, a lakosok földművesek voltak, saját földjük azonban nem volt. A Franco halála utáni időszakban az egész országban létbizonytalanság uralkodott.

„Megtanultuk, hogy az utópiában nem elég hinni, hanem tégláról téglára kell felépíteni. Türelmesnek kell lenni, és nem szabad megállni, míg az álmaink valósággá nem válnak. Azaz míg nincs mindenkinek kenyere, nincs meg a teljes állampolgári szabadság, és tisztelettel tudjuk a béke szót olvasni. Mi őszintén hisszük, hogy semmilyen jövő nem létezik, ha a jelenben nem építkezünk” – mondta Juan Manuel Sánchez Gordillo polgármester az El Pais-nak még 1985-ben.

2013 tavaszán Andalúziában 36%-os volt a munkanélküliség, a fiatalok körében még ijesztőbb volt az arány: 55%. Az Európai Központi Bank „rászállt” az országra, a Mariano Rajoy által vezetett kormány pedig olyan törvényeket hozott, amelyek a munkaügy reformját célozták meg. Az alkalmazók könnyebben és gyorsabban elbocsáthatták a munkásokat, jóval kisebb végkielégítést fizetve nekik. Ezek a törvények ma is elégedetlenséget szülnek a spanyol munkások körében, mind a köz-, mind a magánszférában. Andalúzia déli részén még súlyosabb volt a helyzet: naponta kb. 40 családot telepítettek ki lakásukból banki tartozás miatt. Ráadásul a spanyol törvények szerint ezek az emberek akkor is kötelesek fizetni a bankhitelt, ha közben elvették tőlük a lakást. Marinaleda faluban azonban nincsenek ilyen gondok: 2700 ember lakik itt, és minden felnőttnek van munkája.

1979-ben Gordillo polgármester 30 éves volt, ekkor kezdte hivatalát. Azóta folyton visszaválasztják. 1980 nyarán nagy szárazság volt, a falu híre ekkor érte el a világsajtót, ugyanis lakói éhségsztrájkba kezdtek az éhség ellen. „A falu kissé az anarchizmus felé hajlik” – írja a The Guardian újságírója.

„Sosem voltam a sarlós, kalapácsos kommunista párt tagja, de kommunistának, vagy kommunitáriusnak tartom magam” – mondta egy 2011-es interjúban Gordillo, aki úgy véli, Jézus, Gandhi, Marx, Lenin és Che Guevara politikáját követi. 2012-ben a falu ismét a figyelem középpontjába került, ugyanis a polgármester vezetésével elfoglalták a katonaság tulajdonában levő földeket, egy arisztokrata kastélyt, illetve egy nagy, háromhetes dél-spanyolországi menetelést szerveztek, amelyen Gordillo kérte polgármestertársait, hogy ne fizessék ki a települések adósságait. Bemasíroztak a szupermarketekbe, kenyeret, tojást, lisztet, olajat vásárolták, és az élelmiszerbankoknak adományozták azokat. Az élelmiszerbankok a gazdasági válság után alakultak, civil kezdeményezésre, és céljuk, hogy azokhoz juttassák el az ennivalót, akiknek már nem maradt semmijük. A sajtóban Gordillo nagy népszerűségnek örvendett emiatt, Robin Hood polgármesternek nevezték el.

Juan Manuel Sánchez Gordillo több harminc éve polgármester (fotó: New York Times

Juan Manuel Sánchez Gordillo több mint harminc éve polgármester (fotó: New York Times

A falulakók több műszakban dolgoznak, a munka típusától függően. Közösen vetnek, és takarítanak be. Ha egy csoportnak van elég munkája, azt előző nap bejelentik, ugyanis minden este egy kis teherautó járja be az utcákat. A tényleges  munka 1991-től kezdődött, az államhoz ekkor került vissza magánkézből egy 1200 hektáros területet, amit megkapott a falu, és rögtön közösen be is vetették. Az új szövetkezet pedig úgy döntött, csak a kemény fizikai tevékenységet igénylő mezőgazdasági munkákat vállalják, hogy a váltásokban mindenki kivehesse a részét. Termesztenek olajbogyót – idetartozik egy olajgyár is -, különböző fajtájú paprikákat, paradicsomot, articsókát, paszulyt, borsót, brokkolit. Ezek feldolgozásához konzervgyárat is építettek, így még több munkahely teremtődött. „Nem az volt a célunk, hogy profitot termeljünk, hanem, hogy munkahelyeket” – mondja a polgármester.

„Úgy hisszük, a föld azé kell legyen, aki megműveli, nem a gazdagoké” – mondja Gordillo. A munka célja nem a hatékonyság, hanem hogy megfelelő mennyiségű termék jöjjön létre, és sose fogyjon el a tennivaló. Épen ezért termesztik a legnehezebben termeszthető növényeket. A szövetkezet nem osztja szét a profitot, hanem minden esetben úgy forgatja vissza, hogy még több munkahelyet lehessen teremteni. Minden munkás ugyanannyi fizetést kap, naponta 47 eurót, napi 6 és fél ledolgozott óra után. Ebből a spanyolországi minimálbér duplája jön ki havonta. A falu ugyanakkor megengedi a privát beruházásokat is: hét kávézó és kocsma van benne, ha pedig mást akarsz nyitni, senki nem gátol meg benne. De ha a Starbucks, vagy a Carrefour akar jönni, annak szigorúan nemet mondanak. „Egyszerűen kitiltottuk őket” – zárja le a témát tömören a polgármester.

Marinaleda jelképpé vált: a gazdasági válságok közepette az összeomlás szélén volt, aztán a polgármester vezetésével olyan hellyé vált, amely akár a kapitalizmus alternatívájaként is felfogható. Egyre több település figyel fel rá világszerte, és ha nem is az igazi kommunista utópia valósul meg benne, de egyfajta kommunitarianizmus mindenképpen.

“Szentgyörgy nem lesz a nyilvános vécék városa” – írja Bözsike

wc
photo by SCOTTCHAN via shutterstock.com

Teszteltük a szentgyörgyi állomást. A blog legelső bejegyzése a szentgyörgyi állomásról szólt, így visszatértünk a kezdetekhez. Most már több szem többet lát alapon velem volt Bandi is. Közben kétnyelvű lett az állomás, két nyelven semmitmondó, egy-két fontosabb információt rühellnek kiírni. A tájékoztatás nem az erősségük.

Bözsike akcióban

Már van valutaváltó, hurrá. Közvécé is épült és itt kezdődik a móka, mert a vécé nem mindenki számára elérhető. Csak a kiválasztottak léphetnek falai közé.

A vécéhez vezető zárt ajtón az alábbi írás fogadott.

cheia-600

Tájékozódási verseny következett, gyorsan körbenéztünk merre lehet ez a bizonyos iroda, nem voltak nyilak kiragasztva, semmit nem írtak ki. Megkérdeztem a jegyirodánál, méghozzá magyarul, udvarias választ kaptam, egy másik épületben kell keresni a kulcsot. A másik épület sem volt különösebben biztató, sehol semmi kiírás, egy Intrarea persoanelor străine este strict interzisă/Idegeneknek belépni tilos íráson kívül, ez is csak románul olvasható. Ha jól fordítom, ez lenne a forgalmi iroda, de ez sem biztos. A kiírást lefotóztam, erre villámgyorsan megjelent egy úr és megkért, hogy töröljem a képet. A vasúti dolgozó végig udvarias volt. Bandi megkérdezte, hogy miért nem írták ki magyarul is, erre azt a választ kapta, hogy a magyar kolléga írta így ki. Ezen különösebben nem csodálkozom, a magyar alkalmazottaknak sem szokott beugrani, hogy nem árt két nyelven kiírni az információkat. Nekik nem fontos. Trehány hozzáállás a divat.

Elkértük a kulcsot és teszteltük a mellékhelyiséget. Bandi a férfimosdót vette szemügyre. A női mosdóban az egyik ajtó nem csukódott, nem volt se vécépapír, se szappan és a kézszárító sem működött, amúgy szép tiszta volt. Bandinak sem voltak különösebben kifogásai. Más lepusztult állomások vécéihez képest ez igencsak szép és tiszta. A megígért pelenkázó még nem készült el, a valutaváltó pillanatnyilag fontosabb. Már van kerekesszékkel megközelíthető mosdó. Ide nem néztünk be, de érdekelne, hogy egyáltalán megközelíthető-e kerekesszékkel.

Nem lehet sokat mélázni a mellékhelyiségben, alig fejeztük be a szemlét, már jöttek a kulcsért. Ez meglepett. Ugyan mire gondolhatott? Az úriember zsebre tette a kulcsot. A móka véget ért.

Nem gondolom azt, hogy a magyar utazóközönség orra alá akarnak borsot törni, a román utasok sem találják meg könnyen a forgalmi irodát. A megfejtés sokkal egyszerűbb, praktikus oka van, ha nem használják, nem kell takarítani. Ez az a bizonyos van is meg nincs is megoldás.

Gyakran tapasztalom, hogy különféle helyeken megszűrik a közönséget, nem nyíltan és szembeugróan, hanem körmönfont módszerekkel. Apró dolgokat változtatnak meg, hogy elriasszák a számukra nem kedvező látogatókat. Ezeket a módszereket szívesen alkalmazzák a társadalom peremén élőknél.

Olvastam pár lakossági panaszt az újságban, amelyekben az állomásnegyedi lakók a közvécé hiányát panaszolják. Volt halvány remény arra, hogy ha épül egy új közvécé az állomáson, az állomásnegyed lakói is fellélegezhetnek. Ez nem jött össze, az illemhely az utazóközönség csak egy része számára elérhető.

Szentgyörgyön csak a parkban található lerobbant közvécéről tudok. Ebben a városban nem szokás ilyen apróságokkal foglalkozni. Közvécé nincs, de szökőkút és dísztó van. Egy város igényességét közvécéi száma és állapota is mutatja. Egy közvécére már van terv, majd a parkban épül. Egy közvécé, nem esnek túlzásba.

Visszatérve állomástesztünkhöz: Ki mindenki nem jut be a vécére?

Aki nem tud olvasni, vagy otthon hagyta a szemüvegét, aki nem tud románul, aki nem tudja hol találja a forgalmi irodát, aki nem mer kérdezni, aki nem olyan szerencsés, hogy legyen valaki az irodában, aki még gyerek stb.

A Hová szaladhat, akinek szaladni kell? kérdésre nem tudunk megnyugtató választ adni.

A vécé előtti padon egy hajléktalan üldögélt, a pad nemrég még hat ülőkés volt, de már csak kettő maradt belőle. A lezárt WC-n keresztül el lehet jutni a kávézóba, de egyszerűbb, ha kimegyünk az épületből és úgy közelítjük meg. Ezt tettük mi is.

Teszteltük az új kávézót. Ajánljuk. A kiszolgálás udvarias, kellemes környezet és szép tisztaság fogad. Hátránya, hogy lehet dohányozni és míg megittunk egy üdítőt, szó szerint megaszalódtunk a füstben.

Hogyan jutnak hazai énekesmadarak tízezrei az olasz vendéglőkbe?

madarak
photo Milan Ruzic/Newsweek

Évente ötmilliárd madár repül Európából át a mediterrán térségen Afrika felé, hogy ott teleljenek át, ebből akár egy milliárd is áldozatául eshet az emberi vadászatnak. A Földközi-tenger partvidékén különböző technikák vannak az énekesmadarak elfogására: a fák közé a madaraknak láthatatlan vékony hálókat feszítenek, amelybe erős hangfalakkal terelik őket, az ágakat bekenik ragasztóval, a vízimadaraknak rugós hálót készítenek, mérgezett prédákat készítenek elő. Ugyanakkor a balkáni országokat a vonulási időszakban az idesereglett vadászok hadai lepik el, több ezren érkeznek, a vonulási folyosókat figyelik, a madarak pihenőhelyeinél vernek tábort. A Newsweek remek cikkben dolgozta fel, hogyan végzik az itteni élőhelyek madarai az olasz éttermek vendégeinek gyomrában.

A rendkívül hatékony elektromos csapdákkal (amelyek a madarak hangjait utánozzák), a vadászoknak könnyű dolguk van: akár száz madarat is elejthetnek egyetlen ebédidő alatt. Egy romániai vadászatszervező azzal dicsekszik, hogy egyszer 400 madarat lőtt le egy ültében, mindezt egy learatott gabonaföldön, egy karosszék kényelméből. A vadászok vagy szórakozásból lőnek madarat (hiszen ennek Európában több száz éves hagyománya van), vagy eladják őket: a vízi- és énekesmadarakat éttermeknek, a ragadozókat pedig kitömve dísztárgynak.

Az EU határain belül az 1979-es Madárvédelmi irányelv létrehozása óta védettek a madarak. Ennek a célja az volt, hogy minden fajt megvédjen a vadászattól és az élőhelyvesztéstől. A reális védelem azonban kicsi: nagyon kevés faj vadászata tilos teljesen, és vannak tagállamok, amelyek ez alól is mentességet kaptak. Ennek eredményeként furcsaságok jöttek létre: egy Franciaországban legálisan elfogyasztható madár miatt az Egyesült Királyságban börtönbe kerülhetsz. Ha Romániában lelősz egy madarat, hogy Olaszországban add el, ezt megteheted, viszont a köztük levő országokba nem viheted be őket.

Egy 2008-ban a TRAFFIC-ben közzétett jelentés szerint az illegális madárkereskedelem „nagy mértékű szervezettbűnözési tevékenységeket teremt Dél-Kelet Európában. Több száz és ezer madarat ejtenek el és értékesítenek évente, ez pedig több mint 10 millió eurós forgalmat generál”. Többen úgy vélik, a TRAFFIC súlyosan alábecsülte ezeket a számokat, például azért, mert egy olasz határátkelőnél néhány évvel azelőtt egy Szerbiából érkező kamion rakterében 120 000 madártetemre bukkantak. Az akkori nyomozás két céghez kötötte ezt, a cégek azzal is foglalkoztak, hogy külföldi vadászatokat szerveztek olasz állampolgároknak. A vizsgálatot követő tárgyaláson kiderült, hogy ezek a vállalatok több mint kétmillió madarat csempésztek át egy hat éves periódusban, a madarak darabonkénti értéke a fekete piacon 5 és 150 euró között mozogtak. A szerb kormány a CITES-nek (nemzetközi vadkereskedelemmel foglalkozó szervezet) küldött jegyzékében megjegyezte, hogy egyes madárfajok fekete piaci ára nagyobb mint a heroiné vagy a kokainé.

madarak2
photo: Milan Ruzic

Azóta kevés dolog változott: Szerbiában egy helyi vadász névtelenül azt mondta a Newsweek-nek, a helyi rendőrség az olaszok kezében van, egyetlen telefonhívásba kerül, és nem zavarja őket senki. Olyasmi, mint a maffia.

És nem ő az egyetlen, akinek a maffia jut eszébe: a TRAFFIC-nak dolgozó Kecse-Nagy Katalin elmondja, tapasztalataik szerint a madarakat gyakran megkopasztják, és lefejezik, hogy ne lehessen azonosítani a fajukat, az autókba titkos rekeszeket szerelnek be, aztán elindulnak Olaszország felé. Külföldi üzletemberek fizetnek helyieket bizonyos szolgáltatásokért, a kormány pedig nem igazán akar semmit tenni, mondván, fontos a sok odalátogató olasz.

Pedig megoldás lenne, ezt pedig Horvátországban mutatta meg egy állatvédő: Zeljko Vukovic környezetvédelmi kormányügynök arra képzett ki határőröket, hogy megtalálják a lehetséges titkos rekeszeket, és azonosítani tudják a madárfajokat akkor is, ha azoknak hiányzik a fejük és a tollaik. Az eredmény látványos volt: rövid időn belül szinte teljesen megszűnt a horvát határon átáramló illegális madárkereskedelem. Vukovic számára ez személyes háború: ő maga háborús veterán, aki csapatával éjszaka tart razziákat, AK-47-esekkel vannak felfegyverezve, és a civil szervezetekkel együtt dolgoznak. Azt mondja, 13 év alatt rengeteg embert letartóztattak már (orvosokat, katonákat, és rendőröket is), de csak két esetben fogtak el horvátokat. Ugyanakkor azt is hiszi, hogy ha Horvátországon keresztül nem is, a Romániában és Szerbiában lelőtt madarak megtalálják az utat Olaszországba, például Bosznia-Hercegovinán keresztül.

Amikor egy vadász Romániába tart, akkor általában egyetlen bőröndöt visz magával, benne egy távcsővel, terepruhával. De van nála egy köteg euró, és két-három üres zsák, ami visszatértekor már nem üres. Visszás, hogy a törvény mind a Romániából való ki, mind az Olaszországba való belépést megengedi 100 darab pacsirtával. Így ha valaki egy héten minden nap megy, az akár 700 madarat is bevihet az országba. A Newsweek riportere felhívta az egyik vadászattervező céget, és megkérdezte, ha esetleg befizet egy ilyen útra, akkor vihet-e több madarat száznál. Közölték vele, hogy annyit visz, amennyit akar, 500-at, 1000-et, csupán fizesse ki a poggyászárat, a többiről a cég gondolkodik. Arra a kérdésre, hogy tengeliceket vagy barázdabillegetőket is vihet-e (ezek ugyanis veszélyeztetett fajok), azt felelték, el tudják intézni.

Szeptember és október között több mint 10 000 olasz jön Romániába vadászni. Románia az egyetlen hely az EU-ban, ahol szabad pacsirtákat lőni, a kormány pedig évente kiadja az engedélyt 700 000 egyed lelövésére. Ez a szám több mint a teljes populáció egyharmada. Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke úgy hiszi, a Minisztériumnak fogalma sincs a reális állapotokról, a vadásztársaságok kérik a kvótát, ők meg jóváhagyják. És ennek természetesen nem csak a pacsirták esnek áldozatul, hanem minden madár, amelynek énekesmadár mérete van, ezrével.

Newsweek

Közvita a Kis-Szamos védett terület kezeléséről: hallépcső kell a szentbenedeki gáthoz

Dezbatere publica_Somesul Mic

A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és az Apáthy István Egyesület nyilvános közvitát szervezett a Kis-Szamos (ROSCI0394) védett terület kezelési tervének munkaverziójáról Kolozsváron, február 18-án. A találkozóra az érdekelt intézmények, szervezetek mellett Dés és Szamosújvár városa, valamint Mikeháza és Szamosújvárnémeti község lakosságát is várták.

Olvasd el a teljes sztorit

Szarvasbőgésbe beleszóló medvék: új természetfilmmel rukkol elő a 21. századi nyomkereső

7ud8k

Március végére várható Gál László nyomkereső és természetfilmes, a Transylvanian Wildlife Project igazgatója új filmjének kiadása. Addig is, amíg DVD-n rendelhető lesz, itt a trailer:

Olvasd el a teljes sztorit

2017-től piacra kerülhet a génmódosított alma

alma

Húsz évbe telt, de kitermesztették: az Amerikai Egyesült Államok fogyasztásra alkalmasnak találta a nemrég génmódosítással kitermesztett almákat. Olcsóbb és felvágáskor nem barnul be.

Az „Arctic” névre keresztelt almát egy kanadai biotechnológiai cég, az Okanagan Speciality Fruits fejlesztette ki, egyszerre két fajtát: a Granny Smith-t, és a Golden delicious-t. A cég ugyanakkor még két fajta létrehozásán ügyködik.

A kanadai cég azt állítja, a génmódosított termék segítségével sikerül olcsóbb almát biztosítani a vásárlóknak, hiszen a csomagolásban és felszolgálásban jelentős pénzt (30%) lehet megspórolni, ha például nem kell antioxidánsokkal kezelni az almát, hogy ne barnuljon meg szeletelt formában. A megbarnulás oka, hogy felvágáskor oxigén kerül az alma addig érintetlen belsejébe. Az Okanagan kutatói úgy módosították a géneket, hogy a gyümölcs minél kevesebbet termeljen ebből az enzimből, ettől az még megrohadhat, de többé nem barnul be.

A környezetvédelmi szervezetek rögtön tiltakozni kezdtek a GMO-alma ellen, mondván, hogy teljesen fölösleges azt terjeszteni, és kérik az élelmiszeripari cégeket, hogy utasítsák el az újfajta gyümölcsöt, valamint szeretnék, ha olyan címkét tartalmazna, amely jelzi a génmódosítást.

A tiltakozások ellenére az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma már jóvá is hagyta a terméket, mondván, annak termesztése semmilyen környezetvédelmi kockázatot nem jelent. A GMO-almák 2017-ben jelenhetnek meg a piacokon.

green-report

Más baj is van az egészségügyi kártyával, mint a sátáni anagramma?

fotó: radiotimisoara.ro

fotó: radiotimisoara.ro

Az egészségügyi kártyák rendszerének bevezetése nem megy simán Romániában, és nem csak az adminisztratív okok miatt. A tulajdonos összes orvosi ellátásáról, valamint az őt megillető egészségügyi támogatásról szóló adatait tartalmazó kártya célja, hogy így könnyebben lehessen ellenőrizni, hogy milyen gyógyszeres kezelésben részesült egy beteg, mikor és ki írt fel neki ingyenes gyógyszereket stb.

k.á.

A kártyáról az is kiderül majd, hogy egy beteget mikor engedtek ki a kórházból. Megakadályozhatóak lesznek ezáltal az olyan esetek, mint például egy másik kórházba való beutalás közvetlenül az előzőből való kiengedés után. Ennek köszönhetően az egészségügyi  minisztérium azt reméli, hogy 10-15%-ot is spórolhat a CNAS. Az ország összes egészségügyi bázisát kártyaleolvasó készülékekkel látják majd el, a hatékony munka érdekében. De ez nem mindenkinek tetszik.

Nem tudni, végül is mikortól lesz kötelező Romániában az egészségügyi kártya használata (a legutóbbi hírek szerint április 1-től, de az időpontot többször odébb tolták már), azonban még mindig sok körülötte az ellentmondás: a legmeredekebb elméletek, amelyek bejárták a sajtót, éppen arról szóltak, hogy az egészségügyi kártya az ördögtől való, mivel a card szóból anagrammikusan kirakható a drac (ördög) szó. És ezt nem holmi megőrült pópa találta ki, hanem a Román Ortodox Egyház Szent Zsinata tavaly decemberben.

A kártyát ugyanakkor nem kötelező átvenni, nyugodtan vissza lehet utasítani, ennek csupán annyi lesz a hátránya, hogy minden orvosi ellátást fizetnie kell a páciensnek. Ugyanez van az orvosokkal is: senkinek nem kötelező beszerezni a kártyaolvasót, ez azonban azt fogja jelenteni, hogy a családorvosnak megszűnik a szerződése az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat pedig teljes mértékben a páciensnek kell fedeznie, ami súlyosan csökkentheti a klienskört. Visszautasítani azonban nem úgy kell a kártyát, hogy nem vesszük át postán, hanem hivatalos visszautasítási kérelmet kell eljuttatni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (CNAS). Eddig kb. háromezren már meg is tették ezt, ezzel jelezve, hogy nem kérnek a mikrochipes kártyából.

Sokan vannak, akik nem akarják beszerezni a kártyaleolvasót, mások meg nem akarják átvenni a kártyát. Mik lehetnek ennek az okai, amennyiben elfogadjuk, hogy a sátáni anagramma nem szolgáltat elégséges indokot?

A Facebookon az át nem vétel érdekében még tavaly szerveződött egy mozgalom. Az ezzel a céllal indított Facebook-eseménynek azóta vége lett, most már csak egy csoport őrzi az emlékét, de akkor több ezren voltak, akik jelezték, postafordultával visszaküldik a kártyát az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Erre számos okot soroltak fel.

card

1. A tiltakozók félnek: az egészségügyi kártya, és a mögé épített informatikai struktúra nagyon labilis: adatainkat egy valamirevaló hacker ellophatja, azokat különböző bűn- és terrorcselekményekre használhatja fel. Kártyaolvasót szinte bárki vásárolhat, a PIN-kód feltörése pedig egy profinak nem valami nehéz feladat – mondják.

A történet nem ilyen egyszerű, a négy számjegyű pinkód  10 000 kombinációjú, a rendszer pedig három próbálkozás után letiltja a kártyát. Amennyiben mégis sikerülne valakinek kitalálni a kódot, akkor sem szerezhetne más információt, minthogy a tulajdonos biztosítva van-e, és hogy egy bizonyos szolgáltatásban részesülhet-e ezáltal ingyenesen. Csak az elektronikus kórlapot kezelő orvosnak lesz hozzáférése a páciens kórtörténetéhez, ehhez pedig nekik is be kell lépniük egy rendszerbe, amely ugyanilyen szigorú intézkedésekkel védett. Minden, a dossziét érintő bejelentkezés utólag is visszakövethető, az adatok bizalmasságának megőrzése pedig a bejelentkezők felelőssége, ők pedig baj esetén felelősségre is vonhatóak. Azonban mindenképpen tudni kell, hogy jelenleg technikailag a chipes kártyák a legbiztonságosabbak adattárolás céljára, a bankok sem véletlenül váltották le a mágneses szalagokkal rendelkező kártyákat ilyenekre. A tiltakozók másik nagy félelme, hogy ha valaki illegálisan belép, ezzel vonzó adatokat kap a szervkereskedésre nézve. Azonkívül, hogy egy átlag szervkereskedőnek iszonyú nehéz lenne megszerezni az adatokat, teljes képtelenség az állítás: jó esetben az utcán sétáló, egészségesnek látszó emberek közül bárki potenciális alkalmas donor lehetne.

2. Az állampolgár kiszolgáltatottá válik a biztosítócégekkel szemben, így azok nem fognak biztosítást kötni azokkal, akikről az elektronikus rendszerből megtudják, hogy súlyos betegségben szenvednek. A munkaadók ugyanakkor diszkriminálhatják a betegeket.

Az állami biztosítást nyújtó CNAS adatbázisa nem lesz elérhető sem magánbiztosítók, sem munkaadók számára, az adatok megszerzése részükről csak illegálisan történhetne meg. A magán életbiztosításokhoz azonban valóban kell egy igazolás az egészségügyi állapotról, ez azonban idáig is szükséges volt. Másrészt pedig immorális, és csalásnak minősülő cselekedet mind úgy kötni biztosítást, hogy közben eltitkoljuk súlyos betegségeinket, mind úgy jelentkezni egy meghirdetett munkahelyre.

3. A rendszerbe feltöltött adatokhoz hozzáférése lesz a titkosszolgálatoknak, ez súlyos visszaélésekre ad okot, főleg ha antidemokratikus erők jutnak hatalomra.

A titkosszolgálat nem férhet hozzá az adatokhoz. Romániában egyetlen integrált elektronikus biztosítórendszer működik, ez a SIUI, az azonban valóban igaz, hogy ennek védelméért a SRI és a STS felel, a SRI működését pedig sokak szerint nem szabályozza megfelelően a parlament. Ők azonban az internetet és az adatforgalmat figyelik, és elvileg külső támadásoktól védik meg az adatokat, amelyekhez konkrétan csak Mihai Bejatnak, a CAS rendszer-információs igazgatójának és beosztottjainak van hozzáférése, őket a Számvevőszék bármikor ellenőrizheti, ha pedig személyes adatokkal való visszaélésről lenne szó, akkor a SRI.

Más kérdés, hogy a CNAS-nak maximum ötven embere van az informatikai rendszer üzemeltetésére, az egészségügyi minisztériumnak pedig tíz. Ez nem biztos, hogy elégséges, összevetve például az Egyesült Államokban három különböző szervezet biztosítja egy ugyanilyen rendszer biztonságát, beleértve az FBI egyik alosztályát is. Németországban csak a legnagyobb biztosítótársaság 30 000 embert foglalkoztat azért, hogy az adatkontroll megfelelő legyen. Romániában erre maximum 150 ember van.

« következőelőző »