Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: February, 2015

Az erdőknek nem hoz megváltást a megújított kerettörvény (a Zöld Erdély Egyesület közleménye)

erdo
photo by photolinc via shutterstock.com

A román parlament elfogadta az erdészeti kerettörvény módosítását. Az erdők megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodáshoz kívánatos reform azonban elmaradt. A megújított jogszabályt, a hangoztatott előremutatóan pozitív hozadékok mellett, leginkább a helyben maradás és a visszalépések jellemzik.

Természetvédelmi szempontból

Előremutató előírás a Szűz Erdők Nemzeti Jegyzékének létrehozása. Ez a hivatalos leltár képezi majd azon erdők további megőrzésének alapját, amelyeket a kitermelések eddig sem érintettek (okkal, mert például nehezen megközelíthető helyeken vannak). Pozitív jel az „erdei táj megőrzése” fogalom felbukkanása a törvényben, valamint, hogy az erdőkitermelési engedélyekbe ezentúl kötelező lesz beírni a környezet védelmét szolgáló utasításokat is. A törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma.

Ugyanakkor visszalépések is történtek. Az eddig hatályos erdészeti kerettörvény tiltotta a tarvágást a nemzeti parkokban. A mostani módosítás ezt megengedi, igaz csak kivételes esetekben, de anélkül, hogy ezeket az eseteket meghatározná. Ez annál súlyosabb, mivel Romániában a nemzeti parkok természeti értékeinek őrzésével és az erdőgazdálkodással egy és ugyanaz, a ROMSILVA foglalkozik. Így nyilvánvaló az érdekkonfliktus, hiszen fát kell kivágatnia, hogy a bevételből megvédhesse az erdőt. Az új módosításokkal az erdők védelmére és megújítására szánt pénzalap bevételeit is jelentősen csökkentették, miközben megengedték, hogy az erdőtulajdonosok ezentúl 200 négyzetméternyi területet kompenzálás nélkül kiírathassanak az erdőalapból és beépíthessenek. Ez a nyaralók térfoglalását és a járulékos zavarás (forgalom, fény-, zaj-, hő-szennyezés, hulladék, szennyvíz) fokozódását segíti elő, az erdő kárára.

Gazdasági szempontból

A legígéretesebb módosítás az elsődleges fafeldolgozó iparban utazó cégek monopolhelyzetbe jutásának megakadályozására, valamint a bútorgyártók segítésére vonatkozik. A törvényben megjelenik, hogy egyetlen vállalat vagy cégcsoport sem vásárolhatja vagy dolgozhatja fel egy adott faipari nyersanyag (pl. rönkfenyő) több mint 30%-át, a bútorgyártóknak pedig elővásárlási joga lesz az állami erdőkből származó faanyagra. Csakhogy a kerettörvény ezeket nem közvetlenül előírja, hanem csak követendő elvekként sorolja fel azon kormányhatározat kidolgozásához, amelyben majd ténylegesen rögzítik az állami erdőkből származó faanyag értékesítési szabályait. Árnyalatnyi különbségnek tűnhet, azonban kiskapu a csűrés-csavaráshoz és kételkedésünket csak alátámasztani tudja az eddigi bukaresti gyakorlat. Az erdészeti kerettörvény 2008 óta közvetlenül előírja, hogy Románia 2.000.000 hektár területet beerdősít 2035-ig. 2010-ben meg is született a Nemzeti Erdősítési Program terve, amely azonban már csak 422.000 hektár erdő telepítésében gondolkodott és a mai napig nem lett sem jóváhagyva, sem elkezdve annak megvalósítása. 7 év telt el úgy, hogy nem valósult meg egy konkrét kerettörvényi előírás. Ennek fényében a kormányhatározatra tett mostani elvi ajánlások még kevesebb eredménnyel kecsegtetnek. Ugyanakkor az erdészetek bevételének növekedését és ezáltal munkájuk minőségi javulását talán elősegítheti a széndioxid-kvótákkal való kereskedési jog megadása.

Összességében az erdészeti kerettörvény szükséges reformja a jelenlegi módosításokkal nem valósult meg.
Továbbra is hiányzik a kerettörvény átfogó jellege. A jogi egyértelműséget és a tisztánlátást a járulékos jogszabályok kusza sokasága nehezíti. Az erdészeti szektorra nehezedő, nyilvánvalóan erős, politikai befolyást nem igyekszik feloldani. Nincs szándék a szabályozás, végrehajtás és ellenőrzés hatékonyabb szétválasztására és a decentralizációra. Nincs törekvés az átláthatóság növelésére sem. Még gyalogtúrázóként is tilos az erdőbe menni, letérni a kijelölt útvonalakról, az erdészet külön engedélye nélkül(!). Magyarán, illegális fakitermelésnek is csak akkor lehet valaki szemtanúja, ha maga is törvénytelenséget követ el. Ellenben az új erdei utak létesítése – ami egyértelműen a motorizált forgalom, a legális és illegális fakitermelést valamint a járulékos zavarást segíti –, továbbra is prioritás maradt.

„Amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámon. Az elviekben megjelenő pozitívumokat a nagyon is konkrét engedmények ellensúlyozzák. Nem látom, hogy az erdészeti kerettörvény mostani foltozgatása valós lépés lenne az erdőprobléma rendezése felé. Pedig az elmúlt húsz évben csak a hivatalosan jegyzett illegális erdőkitermelés 5 milliárd euró kárt okozott az államnak , amihez még hozzásaccolhatjuk a le nem bukott és az „elintézett” fatolvajlást, valamint a kapcsolódó árvizek okozta károkat. Ha a természet védelme nem is, de egy ekkora gazdasági probléma sokkal erőteljesebb intézkedésekre kellene sarkallja a felelős döntéshozókat. Persze valamennyi politikus szépen beszél az erdők fontosságáról, de amikor törvényhozásról van szó, úgy tűnik már nem látszik a fától az erdő.” – mondta Kovács Zoltán Csongor.

közlemény

Politikusok és a WWF örülnek neki, a Zöld Erdély Egyesület azonban aggódik az új erdészeti kerettörvény miatt

erdoize
photo by Lightspring via shutterstock.com

Hét évvel azután, hogy elfogadták az első változatot, és négy éves vita után az új változatról, új erdészeti kerettörvénye van Romániának. A törvény elvileg a helyi kitermelőknek jobban kedvez, mint a monopóliumban levő cégeknek, bevezeti az ökoszisztémák használatáért az adót, és katalógusba veszi az érintetlen erdőségeket. Az, hogy hatékony lesz-e, még nem tudjuk, tekintve, hogy nagyon fontos, hogy alkalmazzák is majd.

UPDATE: A Zöld Erdély Egyesület külön közleményben foglalta össze kifogásait az erdészeti kerettörvénnyel kapcsolatban

A törvény kapcsán több magas rangú politikus is optimistán nyilatkozott, köztük Victor Ponta miniszterelnök, és Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is. Hozzájuk csatlakozik Costel Bucur, a WWF erdőszakértője. „Egy jó keretet teremtettek az erdőgazdálkodás megjavítására, a törvényezést azonban ésszel kell változtatni, hogy a pozitív hatások előjöjjenek” – mondja Bucur.

A kerettörvény első nagy előnye, hogy meghatározza az állami tulajdonban levő fa árusításának elveit, és előnyt teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek a fa értékét jobban ki szeretnék használni. A kerettörvény ugyanakkor lerakja az alapjait annak, hogy megadóztassanak vállalatokat az erdei ökoszisztéma használatáért.

„Az erdők adminisztrátorainak, tulajdonosaiknak jövedelme eddig csak a fák eladásából származhatott, most lehetőség nyílik arra, hogy máshonnan szerezzenek bevételt, pontosabban az erdei ökoszisztémákat használókból közvetve vagy közvetetten profitálóktól” – magyarázta Costel Bucur. A szakértő kifejtette, hogyan is lehet ezt érteni: egy erdőségnek sok funkciója van: védi a talajt, utakat, ha áthaladnak benne, stb. Mindenki örülhet neki, ha az egyben marad, de ebből a tulajdonos veszít. Az új törvény lehetővé fogja tenni, hogy a tulajdonosokat azok kompenzálják, akik előnyöket szereznek az erdő egyben maradásából.

Az érintetlen erdőségek védelme lehetőleg szintén megvalósul, amint elkészül a róluk szóló katalógus: ezekben tilos lesz kitermelést folytatni, ellenőrizni és biztosítani fogják őket az egész országban.

„A törvény lehetőséget ad a kiserdő-tulajdonosoknak, hogy szerződéseket kössenek erdészeti őrségekkel, így maximum három köbméter fát termelhetnek majd ki hektáronként. Sokan azt mondták, ezzel nagy erdőterületeket fogunk elveszíteni az ellenőrzés alól, több mint egy millió hektárt, de a 3 köbméter hektáronként sokkal kevesebb, mint az eddigi védelmi rendszerben” – mondta Korodi a Green Reportnak.

Az új erdészeti törvény kimondja, hogy egy gazdasági csoport egy fafajtának csupán 30%-át termelheti ki egy adott területről, ugyanakkor a kitermelt fa minimum 40%-át helyileg kell feldolgozni. Az EU-s exportot az előírások miatt nem lehet szabályozni, a Kínába tartót viszont igen, így várhatóan kevesebb fa fog a Távol-Keletre szállítódni.

A Környezetvédelmi Minisztérium szerint a faeladás egy kormányrendeletekkel szabályozott rendszer szerint fog történni, amely a következő irányelveket fogja majd követni:

– a faanyagok jobb értékesítése
– az állófa értékesítését csak tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők végezhetik
– a falvak fejlesztése a helyi fafeldolgozás támogatásával
– prioritásként kezelni a helyi közösségek fűtőanyaggal való ellátását
– a faanyagok eladásának és kereskedelmének transzparenciája
– a rönkfát kitermelő vállalatnak legalább 40%-ot fel kell dolgoznia
– monopóliumellenes intézkedések behozatala, amelyt során elérik, hogy egy piaci szereplő az iparin fafeldolgozás során egy fafajnak csupán 30%-át birtokolhassa
– a bútorgyártók prioritást fognak élvezni az állam által birtokolt erdőkből kitermelt fa megvásárlásánál, egységes vételáron

Ezzel szemben a Zöld Erdély Egyesület úgy gondolja, az új kerettörvény megtartja a régi hiányosságait:

„Az 1990-től 2011-ig terjedő időszakban a hatóságok által konstatált illegális fakitermelés okozta kár értéke elérte az 5 milliárd eurót. Az illegális erdőkitermelések okozta problémák valós nagyságáról viszont csak akkor kaphatunk reális képet, ha ehhez még hozzáadjuk a hatóságok által nem konstatált vagy elhallgatott erdőirtásokat, valamint az ezek által generált árvizek okozta károkat, amelyek a jövőben valószínűleg fokozódni fognak. Mindezek az adatok összesítése világítana rá az illegális erdőirtás okozta probléma valós nagyságára, amely már aláássa az ország gazdaságát, az emberek egészséges környezethez való jogát, sőt nemzetbiztonsági kérdéssé vált.

Ebben a helyzetben egyértelmű prioritás kellene legyen a törvényhozók számára, hogy csökkentsék a megmaradt erdőkre nehezedő negatív antropikus nyomást, megakadályozzák a visszaéléseket és nagy hangsúlyt fektessenek az erdősítési programokra.

Ezzel ellentétben, áttanulmányozva a 46/2008-as törvényre vonatkozó, a szenátusban szeptember 17-én elfogadott, módosító javaslatot, akkor azt látjuk, hogy ez messze nem hoz megfelelő reformokat az erdővédelem.”

Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az új erdészeti törvényben megtalálhatóak a régi hiányosságai: a törvény nem átfogó (számtalan különböző szintű járulékos jogszabály kapcsolódik hozzá), a szabályozó, végrehajtó és ellenőrző erők túlságosan központosítottak és átpolitizáltak. Problémás még az átláthatóság hiánya, az erdészeti szektor alulfinanszírozottsága, az erdei utak létesítésének prioritásként való kezelése, amellyel pont a további fakitermelést segítik elő, a ROMSILVA érdekkonfliktusban való megtartása, hiszen sok esetben ez a felelős a védett területek megőrzéséért, miközben a rajta levő erdők kitermeltetéséből tartja fenn önmagát.

A Zöld Erdély Egyesület ugyanakkor elismeri, hogy van néhány hasznos pontja az új törvénynek (mint az érintetlen erdőségek katalógusának elkészítése, az erdei legeltetés megtiltása stb.), de szerintük számos más kifogásolnivaló akad.

green report/mediafax/romainacurata

Negyedszer lesz Darwin-nap Kolozsváron

darwinnap

Negyedik alkalommal szervezik meg a Darwin-napot Kolozsváron, a Biológia-Geológia Kar Mikó-kerti épületének Gerinces Állattan előadótermében.

Az idei előadások a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa rendezvénysorozat részeként kerülnek megrendezésre. Az érdeklődők a következő előadásokat hallhatják:

dr. Markó Bálint – Az ördög bennünk: manipulálás parazitáknál
dr. Pap Péter László – Az értékes kutatói munka jellemzői
dr. Sike Tamás – Nesze semmi, fogd meg jól
Benkő Zoltán és Veres-Szászka Judit – Egy másféle tudomány jelentősebb vívmányai
Marton Attila – Miért nincsenek angyalok? – gondolatok a megfelelő méretről

Orosz “alkoholista” medvéket fognak gyógyítani Zernyesten

fotó: Big Hearts Foundation

fotó: Big Hearts Foundation

Szocsiban nehéz sorsuk volt, Zernyesten gyógyulhat ki az „alkoholizmusból” az a két medve, amelyeket a helyi Libearty rezervátumba fognak befogadni. Az állatok a Millió Barát Egyesület jóvoltából kerülnek oda – számol be a Mediafax hírügynökség.

A medvék érkezésére azonban még várni kell: „Mi befogadjuk őket a rezervátumba, de előbb még el kell őket kobozni a jelenlegi tulajdonosuktól, valamint a küldő országnak ki kell bocsátania egy engedélyt. Az állatokra a Szocsi Olimpia idején figyeltek fel, és az állatvédő szervezetek felvették velünk a kapcsolatot, megkérdezték, befogadnánk-e őket. Koszban tartották, kínozták őket, az egyiket meg is vakították” – mondta el Cristina Lapis, a Millió Barát Egyesület elnöke.

A megvakított medve

A megvakított medve

A zernyesti rezervátumban jelenleg 79 medve van, közülük négyen származnak külföldről, ketten az Egyesült Államokból, egy-egy pedig Albániából és Grúziából. A BBC is írt az esetről, ők megemlítik, hogy februárban egy orosz bíróság elrendelte a medvék elkobzását, mivel a tulajdonosuk egy kicsi és koszos ketrecben tartja őket egy szocsi étterem mögött. Az állatok alkoholfüggőek, mivel húszéves fogságuk során látogatóik gyakran adtak nekik szeszes italokat. A bírósági döntés márciusban fog életbe lépni, jelenleg a medvék még ugyanabban a ketrecben vannak, és szükségük lesz még a szocsi hatóságok által kibocsátott utazási papírokra is. „A bírósági döntés kimondja az állatok elkobzását, azonban Szocsiban nincs megfelelő hely az elhelyezésükre” – mondta Anna Kogan, a Big Hearts Alapítvány igazgatója, aki vállalta, hogy elszállíttatja az állatokat. „A külföldön való elhelyezés nagyon költséges”. Kogan arról is beszélt, hogy jelenleg a megfelelő módot keresik, hogy a Fekete-tengeren átszállítsák a medvéket. Amennyiben épségben megérkeznek, nagy esély van arra, hogy erőnlétileg felépülnek és megszabadulnak az alkoholfüggőségtől, ami Cristina Lapis szerint nem is függőség: „Nem léteznek alkoholista medvék, ugyanis ők nem emberek. Nálunk Romániában is voltak példák, hogy éttermek mellett tartottak fogva medvéket, és sört adtak nekik. Tudunk egy esetről, amikor egy medvét egy kolostor udvarán tartották. A medvék nagyon szeretik a sört, de ha megérkeznek az Oroszországból jött medvék, akkor távol tartjuk majd őket az alkoholtól, és csak Borsec ásványvizet kapnak inni, hogy mindenki megnyugodjon” – viccelődött a Millió Barát Egyesület elnöke. mediafax

Újabb krátereket találtak Szibériában: a kutatók a lakosságért aggódnak (videó)

Orosz tudósok sürgetik az országos hatóságokat, hogy indítsanak sürgősségi vizsgálatot, mivel új kráterek jelentenek meg Szibériában – írja a huffingtonpost.

A sürgetés oka, hogy a tavaly júliusi három óriás kráter után most szatellitek segítségével újabb négyre találtak a Jamal-félszigeten Szibéria északi részén. A tudósok úgy hiszik, még több tíz hasonló lehet a térségben.

A vizsgálatokat azért kell nagyon gyorsan elvégezni, hogy megvédjék a térségben élő lakosságot.

„Biztos vagyok benne, hogy vannak még ilyen kráterek, csak meg kell keresnünk azokat. Úgy vélem találni fogunk még 20-30-at” – mondta a The Siberian Timesnak Vaszilij Bogojavlenszklij, az oroszt Tudományos Akadémia állandó munkatársa, aki egyben a kőolajat és természetes gázokat kutató állami vállalat aligazgatója is. „Fontos, hogy ne ijesszók meg az ott élőket, hanem megértsük, hogy valami súlyos probléma van ott, és megkeressük ezek okait.”