Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: October, 2014

A szennyező vétózhat? Az európai klímamegállapodást kritizálják a zöldek

P1440560

Október 24-én megállapodtak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27%-ra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson – vélte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiája, a mostani megállapodás 2021-től lesz érvényben. Az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni.

A stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, ugyanakkor az is szempont, hogy ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető – mondta Van Rompuy. Ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét – magyarázta az ET elnöke. Olvasd el a teljes sztorit

Jó hír: híznak a szárkői bölények

IMG_0392

A szárkői bölények állapota stabil, egészségesek, és egy kis súlyt is szedtek magukra, ami a tél közeledtével nagyon fontos szempont – derül ki a WWF és a Reweilding Europe közleményeiből.

Olvasd el a teljes sztorit

Nézd meg, milyen volt a fiatal világegyetem 3D-ben!

PR_2014_09_1en_gr
A fiatal világegyetem térképe 3D-ben (forrás: mpia.de)

A világegyetem “ifjúkori” háromdimenziós térképét alkották meg a Max Planck Csillagászati Intézet és a Kaliforniai Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Astrophysical Journal Letters folyóirat következő számában ismertetik.

Olvasd el a teljes sztorit

Gigantikus cápák zabálták a bálnákat. 2,6 millió éve haltak ki

842px-Megalodon_scale.svg
Szürkével a Megalodon (forrás: Wikipedia, Scarlet23)
2,6 millió évvel ezelőtt halhatott ki a valaha élt legnagyobb cápafaj, a Megalodon (Carcharadon megalodon). Eltűnése tette lehetővé a bálnáknak, hogy elérjék jelenlegi hatalmas testméretüket – vélik amerikai és svájci kutatók, akik a PLoS ONE nyílt hozzáférésű tudományos lapban írtak eredményeikről. Olvasd el a teljes sztorit

Fél évig ingyen lehet elektromos autókat tölteni Brassóban

Hat hónapig ingyenes töltőket szerelnek fel elektromos- és hibrid gépkocsiknak Brassó központjában, a lámpaoszlopokra.

Az első ilyen csatlakozót múlt héten helyezték el, a napokban még két ilyen aljzat kerül a villanyoszlopokra a városban. Ugyanakkor Brassó Pojánán is felszerelnek egyet. Kísérleti programról van szó, amelyet az új, most bevezetett, közvilágítási rendszer tesz lehetővé. A Polgármesterek Konvenciója keretében – melynek célja a szén-dioxid – kibocsátás mennyiségének csökkentése volt – Brassó vállalta, hogy 2020-ig 32 százalékkal csökkenti a káros gáz kibocsátást.

via. Marosvásárhelyi Rádió

Nem az európaiak voltak a Húsvét-szigetek első látogatói

Már jóval az európaiak érkezése előtt kapcsolatban állhattak a Húsvét-sziget őslakosai a dél-amerikai indiánokkal – derítették ki dán kutatók, akik úgy véli, hogy a sziget lakói valószínűleg képesek voltak megtenni a Dél-Amerikába vezető több hetes, mintegy 4 ezer kilométeres tengeri utat.

A korai kultúrák gyakorta tettek hasonló felfedező utakat – idézte fel Anna-Sapfo Malaspinas a Koppenhágai Egyetem genetikai intézetének kutatója, a Current Biology nevű szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

„A tankönyvekben olvasható változatok az emberi kolonizáció eseményeiről – így Amerika benépesítéséről – újraértékelésre szorulnak a genetikai kutatások eredményeinek fényében” – írta Malaspinas.

A régészeti adatok szerint a Húsvét-szigetre az első polinéziai telepesek – mintegy több tucat férfiból, nőből és gyermekből álló csapat – Kr.u. 1200 környékén érkeztek. Az ő leszármazottaik építették a szigeten található mintegy 900 monumentális kőszobrot.

Ugyan a sziget lakosai számára heteket vehetett igénybe akár a legközelebbi lakott terület elérése is, több bizonyíték van arra, hogy a Húsvét-sziget lakosai nem éltek teljesen elzárva a világ többi részéről. A régészek már többször bukkantak olyan növények maradványaira, amelyek az amerikai kontinensen őshonosak, mint például az andoki édesburgonya. Ezek a leletek az európaiak megérkezését megelőző időkre datálhatóak.

A dán kutatás 27 Húsvét-szigeti őslakos génállományát vizsgálta. Eredményeik szerint a sziget lakói 19-23 generációval ezelőtt, vagyis nagyjából 1300 és 1500 között kapcsolatban álltak a dél-amerikai őslakosokkal. A ma élő Húsvét-szigeti őslakosok génjei 76 százalékban polinéziai, 8 százalékban őslakos amerikai és 16 százalékban európai eredetet mutatnak (a sziget lakói csak 1850 környékén kezdtek vegyülni az európaiakkal).

Az eredményekből két lehetséges forgatókönyv következik, vagy a sziget lakói mentek Dél-Amerikába, vagy az amerikai indiánok a Húsvét-szigetre. A kutatók szerint valószínűbb az első változat, ugyanis a szigetről jóval könnyebb elérni a kontinenst, mint fordítva.

A Húsvét-szigetről indulva egy több hetes tengeri út árán viszonylag biztosan elérhetőek Dél-Amerika partjai, azonban onnan indulva a sziget egyszerűen túl kicsi célpont ahhoz, hogy könnyedén fellelhető legyen. Ezért lehetséges az is, hogy az első európai felfedezők csupán viszonylag későn, 1772-ben kötöttek ki a szigeten.

A Current Biology legújabb száma emellett egy másik bizonyítékot is felhoz a Húsvét-szigetiek és az amerikai őslakosok közti kapcsolat bizonyítására. A szintén a Koppenhágai Egyetem Genetikai Intézetében dolgozó Eske Willerslev társaival két olyan emberi koponyát vizsgált, amelyek a Brazíliában őshonos botokudó törzshöz tartoznak.

Az eredmények szerint a két koponya teljes egészében polinéziai génállományt mutat. Vagyis a polinéziai őslakosoknak valamilyen módon el kellett jutniuk a mai Brazília területére, ahol beálltak a helyi botokudók közé – mindez alátámasztja a Dél-Amerika és a Húsvét-sziget közötti kapcsolat elméletét.

mti

Ezek Európa legszebb falvai?

falvak1
fotó: bergfelex.com

Nem mi mondjuk, hanem az egyik legmenőbb turisztikai ügynökség, az EarthTravel. Nekünk persze sokkal szebbek a Csíki-, a Gyergyói-, a Kárpát- meg az összes hozzánk köthető medence falvai, a Nyárád-, a Maros- és a Küküllő- meg az összes folyó mente, de azért ezektől a falvaktól is eláll a lélegzetünk. Ha lehetséges valódi idillt találni, akkor íme néhány támpont arra nézve, hogy hol kezdjünk neki a keresésnek

Hallstatt, Ausztria

A Hallstättersee magashegyi tó partján fekvő osztrák falu egész évben népszerű üdülőhely, nyaranta a csöndes és fenséges szépsége, telente a remek sípályákhoz való közelsége teszi vonzóvá. Remekül lehet itt ejtőernyőzni, sárkányrepülőzni, de az egyszerű túrázóknak is vannak turistautak, rejtett ösvények. Évente több mint egy millióan jönnek ide látogatóba, ez szinte hihetetlen a falu méreteihez képest. Legtöbben május és október között látogatják.

A kelta hagyomány szerint neve a „a só helye” kifejezésből származik. Lakosainak száma 1000 fő, ami azzal magyarázható, hogy helyszűke van. Érdekes, hogy a település mindössze egyetlen utcából áll. Itt van a világ legrégebbi, ismert sóbányája is, valamint a helyi temető híres Csontháza, aminek a lényege, hogy egy bizarr hagyomány szerint a holtakat tízévente kiássák, majd koponyájukat kifehérítik. A koponyákat festett virág- és babérkoszorúkkal ékesítik, majd a fehér „homlokra” gót betűkkel vésik fel az elhunyt nevét.

A falu olyannyira híres, hogy egy kínai cég nemrég le akarta másolni, és neki is fogott a munkálatoknak. Az osztrákok ezt nagyon sérelmezték.

Tellaro, Olaszország

Az Olasz Riviérának nevezett tengerparton terül el, a Spezia-öbölben, amit már nem is így, hanem Költők Öbleként emlegetnek (megfordult itt Petrarca, Shelley, Byron, Geothe és Maupassant is). Tellaro egy sziklás félszigeten helyezkedik el, de nem csupán a táj egyedisége, hanem a település építészete, kultúrája és gasztronómiája is vonzóvá teszi.

Ellentétben a térség más településeivel Tellaro mindig csendes hely maradt, nemrég megválasztották Olaszország legszebb falujának.

Reine, Norvégia

Norvégia nyugati részén, a Lofote-szigeten helyezkedik el, adminisztratív központja a szigetnek, és egyben jelentős múlttal rendelkező halászfalu.

Kék öblei, hatalmas, a víz fölé meredő sziklái miatt rengeteg művész látogatta meg, a nyári hónapokban több ezren tűzik ki úti célul, de télen csodás északi fény festi az egét éjszakánként.

Pučišća, Horvátország

Brrač sziget egyik legnagyobb települése. Postira és Povlja között helyezkedik egy öböl alján. Ideális hely azoknak, akik távol a városi nyüzsgéstől szeretnének pihenni a gyönyörű természetben. Régészeti leletei, mint a Jupiter áldozat és a római sírkövek arra engednek következtetni, hogy Pučišća-nak igen viharos történelme lehetett. Az volt 1944-ben is, amikor a nácik 24 helyi lakost végeztek ki, köztük a település popját is. A hely azóta Brač sziget egyik kulturális központja lett, számos fesztivál, kulturális találkozó helyszíne.

fotó: Wikipédia

fotó: Wikipédia

pucisca2

pucisca3

Lakói többnyire horvátok, a helyiek messze földön híres kőfaragók, valamivel több mint 2000 lakosa van.

Bled, Szlovénia

A Júliai-Alpok közepén terül el a bledi tó, mellette az 5000 lakosú település. Két legfontosabb látnivalója az ezer éves múlttal rendelkező vár, és a tó közepén lévő szigetecskén felépített templom. A faluban azonban számos galéria és már történeti emlék is van.

A tó önmaga is fenséges, ideális csónakázásra és sportokra is, de az őt körülvevő hegyek, fennsíkok remek kirándulási terepet nyújtanak, a másfél kilométeres Vintgard-szurdok is kihagyhatatlan helynek számít.

Vegák voltak a gladiátorok?

gladiatus

Gladiátorok csontjait vizsgáló kutatók meglepő következtetésre jutottak: az általuk vizsgált “delikvensek”, úgy tűnik, mind vegetáriánusok voltak. A bécsi MedUni Orvosi Kutatóközpont munkatársai az ókori Efézus (a mai Törökországban virágzó város), I.E. második, és harmadik századbeli leleteket elemezték.

A tanulmány szerint a gladiátorok étrendje főleg gabonamagokból és hús nélkül összekombinált ételekből állt: ez azt jelzi, hogy egy atlétának nem föltétlenül van szüksége húsfogyasztásra a tevékenységeihez. A történelmi feljegyzések az időszámításunk előtti II. és III. századokból „hordearii”-nak nevezik a gladiátorokat, ami „árpaevőket” jelent, a megnevezés a harcosok szigorú diétája miatt ragadhatott rájuk (főleg árpát és búzamagokat ettek), de sok zöldséget is, hogy erősek és élénkek maradjanak.

A gladiátorok csontjait spektroszkóppal vizsgálva, a tudósok azt is felfedezték, hogy ezeknek az embereknek ásványokban gazdag étrendjük volt. A fennmaradt történetek is arról beszélnek, hogy minden harc után a gladiátorok egy különböző növényekből előállított főzetet ittak, így vihettek be a szervezetbe sokféle ásványi anyagot. A vizsgálatot folytatni fogják, hogy kiderítsék, ez az étrend a kor gladiátorainak általános szokása volt-e, vagy csak a vizsgált régióban voltak vegetáriánusok az ókori showbiznisz főszereplői.

via totb.ro

Zsugorodnak az alpesi zergék a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás miatt összemennek az alpesi zergék – derítették ki brit kutatók. A Durhami Egyetem tudósai szerint a hőmérsékletváltozás hatással van az alpesi zergék táplálkozására, és ezáltal méretükre is.

A kutatók az elmúlt 30 év változásait vizsgálva megállapították, hogy három évtized alatt átlag 25 százalékot csökkent az alpesi zergék súlya – olvasható a Frontiers in Zoology szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

Ugyan több kutatás is foglalkozik a globális felmelegedés állatok méretére gyakorolt hatásaival, a Durhami Egyetem kutatóinak eredményei mégis meglepőek a csökkenés gyorsaságát és mértékét tekintve.

„A klímaváltozás következtében történő testméret csökkenés elég elterjedt az állatvilágban, halak, madarak és emlősfajok lettek kisebbek. Azonban a most megfigyelt változás mellbevágó” – idézte Tom Masont, az alpesi zergékről írt tanulmány egyik szerzőjét a The Daily Mail brit napilap.

A vizsgált területen az átlaghőmérséklet 3-4 fokkal emelkedett az elmúlt harminc évben. A kutatócsoport szerint ez hatással van a zergék viselkedésére is.

„Tudjuk azt, hogy a meleg időszakokban a zergék több időt töltenek pihenéssel és kevesebbet élelem utáni kutatással, és ez lehet a testsúly csökkenés oka, nem a táplálék minősége” – magyarázta a tanulmány másik szerzője, Stephen Willis.

„Ha a klímaváltozás hasonló hatást gyakorol a haszonállatok viselkedési szokásaira és testsúlyára, az érintheti a mezőgazdaság termelékenységét is a következő évtizedekben” – tette hozzá
Willis.

mti

Az ebolát a Vöröskereszt terjeszti: magyarul is kering a legvadabb összeesküvés-elmélet

ebola1

Magyarul is elkezdett keringeni a napokban az az állítólagos ghánai sztori, amelyben egy illető “leleplezi” a nagy Ebola-hoaxot, amely csak profitszerzésre és népességirtásra alkalmas. A történet természetesen az összeesküvés-elméletek teljes arzenálját beveti, miközben az ebola áldozatainak száma a WHO szerint az ötezerhez közelít.

Sebők Rácz Tímea

Teljesen várható volt, hogy egy ilyen méretű járvány esetében megjelennek az összeesküvés-elméletek. A félelem, mint mozgatórugó sok helyen kiüthet: itt volt például az ebola-zombi hoax, amely szerint az ebolás betegek feltámadtak. Ez nem futott nagyot, gondolom a teljesen képtelen volta miatt; azt azért túl sokan mégse hihetik el, hogy a halottak feltámadnak… Az egész mese pedig a népszerű zombisztorikra épült, mivel azok is egy járvány általános kitörési és terjedési mintáival (nulladik beteg, utazások) dolgoznak. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »