Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: September, 2014

Románia ökológiai lábnyoma a legkisebb az EU-ban, de van baj elég

WWF_3961_infographic_adapt_240914

Negyven év alatt több mint felére csökkent a világ faunájának egyedszáma, figyelmeztet a WWF Élő Bolygó jelentése (Living Planet Report). Ugyanakkor jóval több természeti erőforrást aknázunk ki, mint amennyit a bolygó elbírna. Újra kell gondolnunk a stratégiákat.

Az állatvilág veszteségei leginkább a trópusi és a dél-amerikai térségekben mérhetőek. Az élőhelycsökkenés után a halászat és vadászat, valamint a globális felmelegedés a legjelentősebb romboló tényező.

Sürgős, és a társadalom minden szegmensére kiterjed intézkedéseket kell foganatosítani, hogy egy fenntartható jövőt teremtsünk – nyilatkozta a WWF International vezérigazgatója, Marco Lambertini.

A jelentés kimutatta, hogy azok a védett területek, amelyeket megfelelően működtetnetek, jelentősen segítik a fauna gazdagságának fennmaradását. Nepálban például a tigrispopuláció nőtt. Általánosságban elmondható, hogy a védett területeken kétszer olyan kevés állat pusztul el, mint átlagban más területeken.

A jelentés arra is kitér, hogy az emberiség igényei 50%-kal nagyobbak, mint a bolygó regenerálódási képessége. Azaz másfél bolygó kellene ahhoz, hogy elegendő forrással szolgáljon a több mint 7 milliárd embernek. A tíz ország, amelyeknek egy főre eső ökológiai lábnyoma legnagyobb a következő: Kuwait, Egyesült Arab Emirátusok, Dánia, Belgium, Trinidad és Tibago, Szingapúr, Egyesült Államok, Bahrein és Svédország.

Romániának az egy főre eső ökológiai lábnyoma a legkisebb az Európai Unióban, 1,4 bolygónyi, ha úgy tetszik. „Az eredmény inkább az ipar összeomlásának, mintsem kormánystratégiáknak köszönhető” – mondta Csibi Magor, a WWF Románia elnöke.

„Habár néhány lépést megtettünk a fenntarthatóság elérésének érdekében, ami az erdőket és vizeket illeti, hiányzik egy átfogó megközelítés a klímaváltozás elleni harcban és az általános környezetvédelemben. Románia és más országok számára a kihívás úgy növelni a gazdasági termelést, hogy közben ne növekedjék a szén-dioxid kibocsátás. Ehhez konkrét erőfeszítésekre, a megújuló energiaforrások kihasználhatóságának technikáira összpontosítva az energiahatékonyság növelésére van szükség. Szerencsére a romániaiak egyre jobban törődnek a környezet állapotával, és egyre aktívabban vesznek részt a szükséges változtatásokban. Reméljük, hogy velük együtt egy olyan társadalom jön létre, amilyet mindig is akartunk, és egy olyan ország, amely tiszteli az embereket és a természetet egyaránt” – fejtette ki Csibi Magor.

Az Élő Bolygó Jelentés egy hónapra rá született, hogy az ENSZ szintén egy jelentésben figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozásnak már most jelentős hatásai vannak az emberek életére világszerte.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, 2014-ben több mint 200 olyan vízgyűjtő medence létezik (ezek több mint 2,5 milliárd embert látnak el vízzel), amelyek területéről évente legalább egy hónapra kifogy az ivóvíz. Már most több mint egy milliárd ember éhezik világszerte, a klímaváltozás és a területhasználat megváltozása együttesen súlyosan érintik a biodiverzitást, és hozzájárulnak az élelemhiány fokozódásához.

Nemzetközi egyezményekkel kell tehát fellépni a klímaváltozással szemben. Létfontosságú, hogy globális megegyezés szülessen a szén-dioxid kibocsátás visszaszorításáról, és a fosszilís üzemanyag-használatot ugyanígy vissza kell szorítani.

A számok aggasztóak, azonban a WWF nem akar riadalmat kelteni velük. Célja inkább egy emberek, vállalatok és kormányok közötti párbeszéd elősegítése, amely során megtalálhatnák közösen a problémákra való megoldást.

A WWF egy One Planet-nek elnevezett modellt javasol, amely tulajdonképpen egy olyan perspektíva alkalmazása lenne, amely a természeti erőforrások ökológiai határvonalon belüli felhasználását szorgalmazná. A WWF a „jobb választást” szorgalmazza, mind politikai, mind egyéni vagy gazdasági szinten. A szervezet ugyanakkor emlékeztet annak fontosságára, hogy „be kell fektetni” a természetbe: ki kell bővíteni a védett területek listáját, konzerválni és újjáültetni az erdőket, a vízkészletet felelősen használni, és meg kell védeni a körülöttünk élő állatfajokat. Ugyanakkor a biokapacitást is figyelembe kell vennünk: fenntartható mezőgazdálkodást és olyan termelési módokat kell folytatnunk, amelyek megtartják az egyensúlyt az ökoszisztémák és a hosszú távú produktivitás között.

Az Élő Bolygó jelentés egy sor tudományos elemzésen és más, előzetes jelentéseken alapszik. A WWF Londoni Zoológiai Társasággal és a Global Footprint Netwok-kal együtt készítette el.

Az első ilyen jelentést a szervezet 1998-ban publikálta, azóta kétévente frissíti az adatokat. A ma kiadott jelentés a Fajok és élőhelyek, emberek és lakhelyek címet viseli. A jelentés több mint 10 000 gerinces faj állapotát m,érte fel 1970–2010 között.

via totb.ro

GMO-laboratóriumot csinált a Monsanto egy paradicsomi, kis szigetből

GMO-laboratóriummá alakította a Monsanto cég a hawai Molokai szigetét, a helyieket pedig úgy kezeli, mint kísérleti egereket – írja a The Mind Unleashed.

A Monsanto azzal az ígérettel telepedett meg a szigeten, hogy munkahelyeket teremt, ám eddig csak környezetszennyezést kaptak tőle a helyiek. A vállalat több mint 800 hektárt birtokol a szigeten, ahol a génmódosított kukoricát tesztelik hatalmas mennyiségű rovar- és gyomirtó bevetésével. A lakosság körében egyre gyakoribb az asztma, a cukorbetegség, valamint a rák különböző formái. Olvasd el a teljes sztorit

Bekerítették a Borsáros láp rezervátumát Alcsíkon

10443429_812621765422537_7055499741481405200_n

Lezárult az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet „Zöld úton a Borsáros láp megőrzése fele” című projektje, melynek célja az Alcsíki–medence Natura 2000 terület természeti értékeinek népszerűsítése.

A projekt keretében elkészült a „Borsáros láp” tanösvény, és körbekerítésre került az Alcsíki–medence Natura 2000 terület részét képező láp botanikai rezervátumának szigorúan védett zónája. Mindez a csíkszentkirályi lakosság (minden korosztály, nem, nemzetiség, vallás és foglalkozás) aktív bevonásával történt – áll a terület gondnoksági feladatait ellátó szervezet közleményében. Olvasd el a teljes sztorit

Veszélyes ütemben fogy az állatvilág

Az Élő Bolygó Index (Living Planet Index) új jelentése szerint veszélyes ütemben fogy az állatvilág, 40 év alatt átagosan 52%-kal csökkentek az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak populációi.

A London Zoological Society (ZSL) által kiadott jelentés szerint az édesvízi fajokat különösen érinti a populációfogyás: 76%-os a csökkenés. Olvasd el a teljes sztorit

Palagáz: vita rizikókról és tanulságokról Bukarestben és Kolozsváron

palagaz

A palagáz-kitermeléssel kapcsolatos amerikai tapasztalatokról, rizikókról, spekulációkról és a Románia számára is levonható tanulságokról tartanak beszélgetést Bukarestben október 9-én, valamint Kolozsváron október 10-én.

Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának székhelyén (Emmanuel de Martonne u. 1. sz.) 16 órakor kezdődő, angol nyelvű vitán részt vesz Deborah Rogers palagázszakértő (Energy Policy Forum), moderátor Victoria Stoiciu (Friedrich Ebert Alapítvány). Olvasd el a teljes sztorit

Az erdő titkai: új tanösvény a kolozsvári Bükkben

_MG_0195

Új tanösvényt avatott szeptember elején a kolozsvári Bükk-Malomvölgy Natura 2000-es területen a Natura Transilvaniei (Erdély természete) Egyesület, partnerségben az Ecouri Verzi (Zöld visszhangok) Egyesülettel. “Az erdő titkai” című tematikus tanösvény 2,7 km hosszú. Bejárásakor 6 informatív pannót tekinthet meg a látogató az erdei ökoszisztémákról.

A tanösvény kezdőpontja a Szelicse (Sălicea) felé vezető útról érhető el, rögtön a házak után egy balra vezető útra kell térni, és egy fehér békát ábrázoló jelet kell követni – közölte a Natura 2000-es terület gondnokaként működő Natura Transilvaniei Egyesület. A végpont a Felekhez tartozó Mikestelep (Casele Micești) felé vezető úton található, néhány méterre a csillagászati megfigyelőállomástól. A térkép a tanösvényről ezen a linken tekinthető meg. A tanösvény bejárása mintegy 3 órás sétát vesz igénybe. Olvasd el a teljes sztorit

Október 8-tól bárki ellenőrizheti a farakományokat

faszallitmany
photo by TFoxFoto via shutterstock.com

Október nyolcadikától bárki ellenőrizheti a farakományokat, csupán annyit kell tennie, hogy tárcsázza az 112-őt, és helyette a rendőrség végzi el ezt a feladatot. Ezt az ellenőrzőrendszert ma mutatta be a Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, és az „erdőradar” nevet viseli.

Az erdőradar egy olyan informatikai rendszer, amely a kitermelt rönkök útját fogja nyomon követni valós időben, míg meg nem érkezik a célállomáshoz, vagy el nem hagyja az országot. A szállítmányokat vagy a favágócégnek, vagy a vásárlónak kell regisztrálnia egy SUMAL nevű adatbázisba, amely okostelefonról lesz elérhető.

A rendszer ellenőrzi az adatokat a szállítólevélen, azaz az áru eredetét igazoló dokumentumon (legálisan volt-e vásárolva, a famennyiség legálisan volt-e kitermelve), és amennyiben az adatok egyeznek, kibocsát egy egyszeri kódot, amelyet fel kell tüntetni a szállítólevélen. Amennyiben a szállítólevélen szereplő adatok nem helyesek, a központi szerver egy figyelmeztetést küld ki a felhasználónak, és értesíti a hatóságokat.

Ha a rakomány elindul az erdőből, és megállítják ellenőrzésre, a kódot fel kell majd mutatni. A szállítmány legális voltát azonban a jármű megállítása nélkül is lehet majd ellenőrizni, ha a hatóság emberei megkeresik az adatbázisban a rakomány regisztrációs számát.

A szállítmányt a megrendelő addig nem veheti át, míg nem ellenőrzi a kódot. Az ellenőrzést akkor is el kell végezni, ha a rakomány továbbadódik. Minden farakományon látható helyen kell megjelölni.

Az ellenőrzéssel a rendőrök, az erdészeti hivatalok helyi alkalmazottai, a vadásztársaságok és a vámosok fognak foglalkozni, de bármelyik állampolgár kérhet ellenőrzést, ha felhívja az 112-őt és bemondja a fát szállító jármű rendszámát.

Forrás: mediafax

Ellentmondásosan ítélik meg az új erdőtörvényt

erdo
photo by chris colaczan via shutterstock.com

Szeptember 17-én a szenátus elfogadta az erdőtörvény (46/2008) módosításáról szóló módosító javaslatot, várható, hogy a napokban a képviselők is megszavazzák. A javaslatot Marian Neacșu képviselő kezdeményezte, és Doina Pană vízügyért, erdészetért és halászatért felelős tárca nélküli miniszter hathatós támogatását is élvezi.

A törvény megváltoztatására azért volt szükség, mert az ország erdőségeinek felét vissza kellett szolgáltatni eredeti tulajdonosaiknak, valamint mert a régi törvény nem volt összhangban az európai normákkal.

Az ellenzék rögtön jelezte, hogy aggódnak, mert a nemzeti erdőalapból a törvény kizárja a borókafenyő-erdőket, a fás legelőket, valamint a védett erdős területeket. Ez egy kiskapu, mondja az ellenzék, ráadásul így kártérítést sem kell fizetniük azoknak, akik a nemzeti erdőalapból termelnének ki. Doina Pană viszont úgy véli, ez a kettős besorolás ellen irányult, és bőven elég, ha e három kategóriát egyszerűen az erdők közé sorolják be.

A másik jelentős változás, hogy Romániának csupán egymillió hektárnyi területet kell visszaerdősítenie 2030-ig, holott az előző törvény ennek dupláját írta elő. „Látva, hogy mennyit sikerült visszaültetni eddig, nem gondolom, hogy elérhetetlen számokkal kellene dobálózni. Semmi kifogásom az ellen, hogy 2 millió hektárt ültessünk, csak ez a szám irreális” – így Doina Pană.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) helyi szakemberei kritizálják Pană törvénytervezetét, és saját javaslatokkal álltak elő egy közleményben. Számukra nem elfogadható sem a kétmillió hektár felére csökkentése (szerintük így a kitermelések miatt történt áradásoknak nem lehet gátat szabni). Ugyanakkor azt is elhibázottnak tekintik, hogy az új törvény lehetővé tenné az építkezéseket az erdők szélétől 50 méteres távolságra. Az AmCham szava már csak azért is számít, mert több mint 370 amerikai, nemzetközi és helyi vállalatot tömörít, és világszerte 200 000 munkahelyet teremt. Velük ért egyet Lucia Varga volt víz- és erdőügyi miniszter is.

Az Amcham hat olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyeket szerintük be kellene illeszteni a törvénytervezetbe:

– hat hónapra függesszenek fel minden kitermelési engedélyt, és állítsanak fel egy olyan moratóriumot, amely megvizsgálná minden eddig kibocsátott engedély törvényességét;
– növelni kell a hatósági ellenőrzések számát az erdőterületeken, a tapasztalt törvénytelenségeket gyorsan és kárarányosan szankcionálni;
– azonnal fel kell lépni az illegális kitermelések és a visszaéléssel történt visszaszolgáltatások ellen;
– a nyomonkövetési rendszert azonnal ki kell terjeszteni és a faszállítmányokat valós időben nyomon követni minden megyében;
– a masszív fakivágás által érintett területeket leltárba kell venni, és egy nemzeti újraerdősítési tervet kidolgozni;
– létre kell hozni egy olyan stratégiát, programot és környezetvédelmi politikát, ami valós védelmet biztosít az erdőknek, a területek biodiverzitásának és a környezetnek; ezeket megfelelő korrekciós és végrehajtási intézkedések kísérjék, és legyen nyitottság a civil társadalommal, az üzleti szférával, a helyi közösségekkel folytatott kommunikációra.

A WWF roppant elégedett

A WWF egy közleményben adott hangot elégedettségének arra nézve, hogy a honatyák a törvénymódosításban figyelembe vették a szervezet módosítási javaslatait, és ennek megfelelően jártak el. Szerintük ugyanis egy előző javaslat – ami nem ment át a szavazáson – hatalmas kitermelésekre adott volna lehetőséget. A WWF javaslatai:

– a biodiverzitás megőrzésének fontosságára tett javaslatok, új, nemzetközileg elismert gyakorlatok alapján, például az erdei táj megőrzése, a marginális élőhelyek védelme, a holtfa kezelése (a holtfa nagyon fontos az erdei biodiverzitás szempontjából, élelmet és lakhelyet biztosít számos állat- és növényfajnak. A régi törvényben a hullotfát károsként határozták meg, és kötelező volt megtisztítani tőle az erdőket);

– az érintetlen és kvázi érintetlen erdők országos katalógusának elkészítése, amely azonnali és hatékony védelmet nyújt a régi erdőknek (ebbe új erdőségeket is be lehet vonni, amennyiben megfelelnek a WWF és a hatóságok által felállított kritériumoknak);

– a magánkézben levő, magas természeti értékekkel bíró erdők védelme;

– segítségnyújtás a biodiverzitás megőrzésére a védett területeken, a szükséges dokumentáció elkészítési összegének csökkentése a tulajdonosok számára, más érintettek bevonása ebbe (védett terület és erdők adminisztrátorai, érintett hatóságok), közös jóváhagyással történő munkafolyamatok, az erdőmenedzsment technikai feltételeinek biztosítása.

– többé nem lehet fát kitermelni az erdő biodiverzitásának felmérése nélkül;

– a fenntartható fakitermelési elvek erősítése, a társadalom igényeinek és a jövő generációk igényeinek számbavétele;

– a fakitermelések és értesítések szabályozása, ezzel megszilárdítani és fejleszteni a hazai fafeldolgozó szektort, új munkahelyeket teremtve. Prioritásokat fognak élvezni azok a bútorkészítő cégek, amelyek különösképpen „megbecsülik” a nyersanyagot, valamint a helyi közösségek érdekeit jobban szem előtt tartják.

Romániában eddig nem ismert növényt talált Dobrudzsában Mátis Attila biológus

holoparazita

Egy növénnyel több van most hivatalosan Romániában, mint tegnap. Mátis Attila nagy formában van: nemrég egy 102 éve kihaltnak hitt növényt talált, most meg egy mindeddig Romániában nem ismert növényt Dobrudzsában.

A felfedezésről a Román Madártani Társaság számol be közleményében. A vajvirágfélék családjába tartozó, Orobanche pubescens hazai lelőhelye nem volt eddig ismert, mivel ez egy mediterrán éghajlatot kedvelő növény, Görögországban, Egyiptomban, Líbiában, Szíriában stb. honos. Olvasd el a teljes sztorit

Erdélyben még van, Európából már eltűnt, mi az?

faslegelo

Kisfilmet készített a kolozsvári Sapientia Tudományegyetem Környezettudomány tanszéke együttműködve a Filmművészet, fotóművészet, média tanszékkel az erdélyi fás legelők egyedi értékeiről.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »