Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: August, 2014

Farkasok, mint háziállatok? Fehéroroszországban simán

farkas1

Van, aki macskás, van, aki kutyás, van, aki hörcsögös. De egy fehérorosz család magasra tette a lécet: egy csapat farkast tartanak háziállatnak. Ismerjétek meg a Minszktől 250 kilométerre északra fekvő, Zacherevye faluban élő Selekh-családot és farkasaikat!

A Selekh-család ezelőtt öt évvel fogadott be fiatal farkasokat, hogy felneveljék őket. A farkasok most teljesen háziasultak, és hát nem farkaskodnak. Kutyálkodnak. Ha vadon élnének, akkor ugye falkában kellene lenniük, ahol az egymás közötti viszonyokat a hierarchia határozná meg, élen az alfahímmel. A Selekh-farkasok közül azonban senki nem alfáskodik. Játékosak, vidámak, spanosak egymással, de nemcsak: a család kislánya például állandó játszópartnerük. Alisa sokszor meglovagolja őket gond nélkül.

farkas2

farkas3

Ezek az állatok nem akarnak bántani senkit, a kis Alisa minden ijedelem nélkül puszilgatja őket. Pedig hát elég félelmetesen néznek ki. A különös családi harmóniáról az apa, Oleg tehet, akinek 2009-ben, egy erdei séta során kutyája megtalálta a négy kölyköt. Árvák voltak, a szüleikkel vadászok végeztek, tél volt, de a végét már nem érhették volna meg Oleg nélkül. Oleg hazavitte őket, az udvaron kialakított egy különleges teret nekik, és elkezdte a nevelésüket.

farkas4

farkas5

Ahogyan telt az idő, a helyiek körében is népszerűek lettek Selekhék farkasai, ők is gyakran odagyűlnek megfigyelni a kislányt, hogyan játszik velük. Kedves történet persze, a szakértők azonban aggódnak, s azt állítják, egy háziasított farkas veszélyesebb lehet, mint egy vadon élő: a szabad farkasok ösztönösen félik az embereket, általában el is szaladnak, ha ember közeledik, a háziasított farkasok azonban megtanulják, hogy nem kell félniük, és emiatt beüthet a baj. Ne próbáld ki otthon, na! De íme videón is:

totb.ro

A meteorológusok nagyon rosszra számítanak

szupervihar
photo by welcomia via shutterstock.com

És most kedves olvasók, időjárás-jelentés következik. Nem, nem a hétvégére nézve, hanem az elkövetkező évtizedekre.

Az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet kezdeményezésére létrejött konferencián több mint 1000 tudós vett részt. Ezen a konferencián alaptézis a globális felmelegedés megléte, és a Kyoto-i Egyezmény, amelyen elfogadták az üvegházhatású gázok kibocsátásának redukálását.

„A felmelegedés visszafordíthatatlan, és a bolygó lakossága meg egyre növekszik. Mindenképpen alkalmazkodnunk kell” mondta el Jennifer Vanos, a Texas Tech University professzorra.

A 21. század első évtizedében a bolygó átlaghőmérséklete 0,47 °C-al nőtt, és semmi sem indokolja, hogy úgy gondoljuk, ez nem fog ugyanilyen tempóban növekedni. 1 °C-os növekedésnél azonban 7%-al több vízpára jut a légkörbe, és mivel ez a körforgás az időjárás motorja, várható, hogy a folyamatok fel fognak gyorsulni. Több pára, több vihar.

Jelenlegi állás szerint 2050-re két fokos növekedés várható. Ennek függvényében pedig elég ijesztő képet kapunk. A szakértők azt várják, az időjárási jelenségek többnyire mind fel fognak erősödni

Simon Wang, a Utah State University kutatója azt várja, hogy a tavalyihoz hasonló Észak-Amerikát ért poláris örvények sokkal keményebb teleket eredményeznek majd, ugyanúgy, ahogy a hőhullámok is tovább tartanak, hatalmas szárazságokat eredményezve. A meteorológusok dolga pedig, hogy bevegyék a számításokba a várható változásokat, extremitásokat.

Ehhez azonban nincsenek még meg az eszközeik, nincsenek olyan kapacitású számítógépeik, amelyek a sok együtthatót mind figyelembe tudnák venni.

Paul Williams, a Reading University professzora például már most is Princetonba ingázik, hiszen nekik van csak szuperszámítógépük. Jelenleg a világon csak ők tudják a 10 000 méter fölötti légmozgásokat érdemben vizsgálni, és ezekből következtetéseket levonni.

„A klímaváltozás felerősíti ezeket a légmozgásokat: 2050-re például a repülőgéppel utazóknak kétszer ennyi, és erősebb turbulenciákkal kell számolniuk” – mondja Williams.

Tekintve, hogy jelenleg a légi járatoknak mindössze 1%-a szembesül turbulenciával, nem lehet tudni ez milyen következményekkel fog járni átlagban. És ahogyan a és ahogyan a szén-dioxid aránya növekszik, úgy erősödik a légáramlat is.

De vízen közlekedni sem lesz egyszerűbb, a szakértők szerint jelentősen meg fognak nőni az óceánok hullámai, a tengeriközlekedés-vállalatoknak helyenként majd 40 méteres hullámokkal kell majd szembesülniük. Ez kihívás, gondoljunk bele, most a 20 méteres hullámok számítanak ritkának.

Mindez „némileg” annak is köszönhető lesz, hogy a grönlandi gleccserek nem fognak létezni a század végére, a tengerszint meg előreláthatóan 6 méter fog nőni.
Na és mit kellene csinálni? Jennifer Vanos azt sürgeti, hogy sürgősen gondoljuk újra a városrendezéseket, valamint egyenként ki-ki az életmódját. Legalábbis ha meg akarjuk védeni a lakosságot.

Forrás: mediafax.ro

Árvíz és fakitermelés? Íme az előzetes eredmények

arviz

A Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálóbizottsága elkészítette az első jelentést a Gorj megyei illegális erdőkitermelésről. A bizottság feladata az volt, hogy megvizsgálja, mennyiben járultak hozzá a fakitermelések valamint a patakokból történő kavics-bányászat a nemrégiben történt, halálos áldozatokat is követelő áradásokhoz.

A vizsgálat első fázisában helyi erdészeti hivatalok dokumentumait és a környezetvédelmi ügynökség által kiadott engedélyeket vizsgáltak meg, de már ebből is kitűnik, számos illegális kitermelés történt, vannak cégek, amelyek bizonyos területeken engedély nélkül vágtak ki fákat. Továbbá súlyos tény az is, hogy a Gorj Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi Natura 2000-es területen való kitermeléshez adott engedélyt anélkül, hogy – a törvényeknek megfelelően – annak gondnoksága beleegyezett volna. Ugyanakkor a Gilort folyón több ízben is törvénytelenül adott ki engedélyt kavics- és homokkitermelésre.

A Bizottság tagjai a Gorj Megyei Erdészeti Hivatal Polovragi és Novaci erdészeteit vizsgálták meg, ugyanakkor azokat a magánerdészeteket is, amelyek a térségben helyezkednek el. Megvizsgálták továbbá A Gorj Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget és a Gorj Megyei Környezetvédelmi Őrséget is.

Az első fázisban a felsorolt intézmények által 2011 – 2014 között kibocsájtott dokumentumokat vették górcső alá, a jövő héten pedig terepszemlét fognak tartani, amelyből kiderül, a dokumentumokon szereplő számok mennyiben fedik a valóságot.

A Minisztérium Közleménye a következő rendellenességeket említi:

– erdőművelési engedéllyel igen, de környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkező kitermelések Obarsia Lotrului – Voineasa erdészeteknél, amelyek az aninișeni-i, rădoșeni-i és cărpinișeni-i közösségek tulajdonában vannak.

– erdőművelései engedély jóváhagyása nélkül történő és környezetvédelmi engedéllyel sem rendelkező kitermelések Silvic Buila erdészetben, amely a cerbul-i közösség tulajdonában levő erdőket felügyeli, ugyanakkor az Eparhial Gorj-i Erdészetben és az Obărșia Lotrului – Voineasa Erdészetben, amely a bercești-i és vlădoi-i közösségek erdejére vigyáznak.

– kitermelések, amelyekre az erdőművelési engedély kibocsátása nem történt meg, ahogyan a környezetvédelmié sem (a dokumentumok elbírálás alatt álltak) Novaci és Buila Erdészetekben, amelyek az Analogul Boieresc de la Posada-i közösség tulajdonában levő erdőkre felügyel.

– kitermelések történtek olyan cégek által, amelyeknek nincs környezetvédelmi engedélyük ilyen tevékenységre. 10 (!) ilyen cég irtotta az erdőt Polovragi Erdészetben, mintegy 8 183 köbméter fát termelve ki három év alatt, 4 cég pedig Novaci Erdészetben 8 395, másik négy cég Buila Erdészetben 9334,9 köbméter fát termelt ki ugyanilyen módon.

– különböző törvénytelenségek az erdőkitermelési engedélyek kibocsátása körül a Gorj Megyei környezetvédelmi Ügynökségnél. Az Ügynökség a gondnokság engedélye nélkül adott engedélyt Natura 2000-es területen történő kitermelésre. A legszomorúbb, hogy ezt úgy tették, hogy előzőleg már ki volt termelve belőle a 2014-re megengedett mennyiség.

A Bizottság megvizsgálta továbbá, hogy milyen módon termelnek ki a megáradt Gilort folyóból . A vizsgálat kimutatta, hogy egyetlen esetben sem tartották be a törvényeket. A Gorj Megyei Környezetvédelmi Ügynökség úgy is adott kitermelési engedélyt, hogy a kérelmezőnek hiányoztak a szükséges dokumentumai: hiányoznak a kitermelés módjára, a lefedett terület méretére és mélységére, építkezésektől fekvő távolságról szóló információk. Súlyosbítja a problémát, hogy az Ügynökség a törvényes mennyiséget figyelmen kívül hagyva adott ki engedélyeket, ugyanakkor három esetben Natura 2000-es természetvédelmi területen is.

Hogy a továbbiakban elkerülhetőek legyenek a hasonló hibák, a Bizottság javaslatokat fogalmazott meg, ezek közül az első, és egyik legfontosabb, az erdészeti jogszabályok megváltoztatására vonatkozik. Szerintük törvénybe kellene iktatni, hogy ne lehessen addig kitermelési engedélyt kiadni, míg a környezetvédelmivel nem rendelkezik a cég. Ugyanakkor szerintük szankciókat kellene lehetővé tenni azokra nézve, akik megszegik ezt. A Bizottság konkrét büntetést is ki szeretne szabni azokra az adminisztratív szervekre, amelyek a közelmúlt felelőtlen kitermeléseire megadták az engedélyeket.

Mindazonáltal Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nem szeretne elhamarkodott következtetéseket levonni, a közleményben kiemeli, hogy a helyszíni összevetés előtt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy konkrét kapcsolat lenne az árvizek és a fa-, homok- és kavics kitermelése között. A miniszter szerint a helyszíni szemlén majd összevethetik, hogy a most kapott adatok mennyire fedik a valóságot.

közlemény

Hat nyelven kommunikálnak kicsinyeikkel az amazonasi teknősmamák

Az amazóniai folyami teknős0k nőstényeiu hat hangot használnak, amikor kicsinyeivel kommunikálnak – állapították meg brazil kutatók, akik éveken át készítettek hangfelvételeket, miközben a hüllőket tanulmányozták.

A felvételekből kiderült, hogy a folyami teknősök, más néven arrau-teknősök (Podocnemis expansa) a fészekrakás és a fiókák gondozásának időszakában vokálisan cserélnek információt – idézte a BBC hírszolgálata a Herpetologica című, hüllők kutatásával foglalkozó szaklapban megjelent tanulmányt.

Ez az első alkalom, hogy a folyami teknősöknél a szülői gondoskodás jeleit fedezték fel, ez arra utal, hogy az állatfaj az eddig véltnél összetettebb társas életet élhet. A hangos kommunikációt veszélyeztetheti a hangszennyezés – hívták fel a figyelmet rá a kutatók.

Az amazóniai Trombetas folyón végezték a megfigyeléseket a Vadvédelmi Társaság (WCS) és a Nemzeti Amazóniai Kutatóintézet munkatársai 2009 és 2011 között. Mikrofonokkal és víz alatti hidrofonokkal készítettek több mint 250 felvételt, ezután elemezték és hat kategóriába sorolták őket. Mindegyik hangot egy-egy viselkedéssel párosították.

„Nem világos a hangok pontos jelentése, de úgy gondoljuk, információcsere a feladatuk: összehangolják a tevékenységüket a fészekrakás és az utódgondozás idején” – magyarázta Camila Ferrara, a kutatócsoport egyik tagja.

Attól függően, hogy milyen viselkedés idején rögzítették, eltéréseket találtak az egyes hangok között. Más hangot adtak ki, amikor a felnőtt állatok a folyón átvonultak, mást, amikor összegyűltek a fészekrakó partokkal szemben. Akkor is jellegzetes hangon “szólaltak meg”, amikor a parton vártak kicsinyeik érkezésére.

Ferrara szerint a nőstények azért képzik ezeket a hangokat, hogy a kis teknősöknek irányt mutassanak, amikor a vízben haladnak. „A teknősmamák a parton várják a gyerekeiket, és ha nem hívnák őket hangosan, nem találnának vissza” – hangsúlyozta a kutató.

Mivel sok teknős faj több évtizedet él, a tudósok feltételezik, hogy a fiatal állatok az idősebbektől tanulják a hangos „beszédet”.

mti

Idén már most túlfogyasztottuk az erőforrásinkat

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.

Az adatok szerint az év hátralévő része már a “vörös tartományban” telik, azaz az emberiség túlfogyasztja a bolygó erőforrásait – közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi szervezete az MTI-vel.

A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával. Ez alapján az emberi fogyasztás idén a augusztus 19-én érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. A globális túlfogyasztás napja 2000 óta egyre előrébb araszol, hiszen az ezredfordulón még október elején lépett át a Föld lakossága a túlfogyasztás tartományába.

A túlnépesedéssel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt: 1961 óta megduplázódott az energiafelhasználás, az 1970-es évek óta pedig folyamatosan több természeti erőforrást használnak fel az emberek, mint amennyit a Föld hosszú távon képes újratermelni, jelenleg egy év alatt annyit, amennyit a bolygó másfélszerese lenne képes újra előállítani.

A legsúlyosabb problémát a káros anyagok okozzák, ugyanis az ökológiai lábnyom felét a szén-dioxid gyorsan növekvő kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is. A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével jó eséllyel csökkenne az emberiség ökológiai lábnyoma, és fenntarthatóbbá válna a Föld, és a klímaváltozás megfékezésének érdekében is nagy eredményeket lehetne elérni ezen a területen.

A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. Ebben kitérnek a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is.

mti

Megszakadhat-e a szív a bánattól?

szivszakado
phtoto by michaeljung via shutterstock.com

Mindenki hallott már történetet arról, hogy egy idős házaspár egyik tagja meghal, és társa hamarosan követi. Megszakadt, meghasadt a szíve – mondják ilyenkor, és ez a kifejezés annyira beivódott a köznyelvbe, hogy gyakran bele sem gondolunk, vajon tényleg meghasadhat-e. Shakespeare Lear királyának is meghasad a szíve, amikor megtudja, hogy a lányát, Cordéliát meggyilkolták. Tudtommal ez az első irodalmi példa arra, hogy a gyász közvetlenül ilyen hatást fejt ki. De vajon mennyiben tudható be a véletlennek, ha bekövetkezik, vagy van-e rá valamilyen tudományos magyarázat?

A JAMA Internal Medicine-ban közölt tanulmány kimutatta, hogy valóban létezik összefüggés a gyász és a megromló egészségügyi állapot között. A kutatók két csoportot vizsgáltak: egy 30 447 tagú gyászoló csoportot és egy 83 588 személyből állót, akik nem veszítették el férjüket/feleségüket. Az első csoport tagjai közül 50 embernek lett szívrohama a társa elveszítését követő első hónapban, a második csoport ugyanolyan korú tagjai közül 67-nek: a számok tehát 0,16 és 0,08 százalékot mutatnak.

Vannak, akik a „megszakadt szív-szindróma” kifejezést használják erre, a hivatalos megnevezés a stressz okozta kardiomiopátia, vagy takotsubo kardiomiopátia. A British Heart Foundation meghatározása szerint egy ez egy „ideiglenes állapot, amikor a szívizom elgyengül, a bal szívkamra megváltoztatja az alakját, vagy teljesen felszakad.”

szív és edény

szív és edény

Mindez sokk hatására következhet be: a takotsubo-szindrómával diagnosztizáltak több mint háromnegyede szenvedett el erős érzelmi vagy fizikai sokkot, mielőtt rosszul lett. A stresszt kiválthatja a gyász, de sok minden más is: dokumentált esetek vannak a bekövetkeztére például akkor is, ha csak viccből megijesztettek valakit a kollégái, vagy valaki a nyilvánosság előtt tartott beszéde miatt annyira stresszes lett, hogy szívrohamot kapott. Valószínűleg a hirtelen felszabaduló hormonok – főleg az adrenalin – okozza az izombénulást.

Ez más, mint egy átlagos szívroham, ahol az artériák  eltömődése a vérellátást blokkolja. Itt valóban megszakad a szív, azaz a kamra fala. Innen is ered a takotsubo megnevezés, ami egy hagyományos japán halászedény, amelynek egyik felén rés van.

Egy 2006-os, a New England Journal of Medicine-ben közölt tanulmány szerint ugyancsak megnövekszik az elhalálozás kockázata, ha egy szerelmespár egyik tagja kórházba kerül. 2011-ben pedig azt derítették ki, hogy a partner halála után fél évvel nagy a kockázata az elhalálozásnak.

Van ugyanakkor egy másik vetülete is a dolognak: a kölcsönös egymásra figyelésen alapuló házasság jelentősen csökkenti a stresszt, ideális esetben a felek ellenőrzik, hogy a másik hogyan él, nem iszik-e túl sok alkoholt, beveszi-e időben a gyógyszereit stb. Az egyik fél elhunyta gyakran megszünteti ezt a kontrollt, ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy a gyászérzet miatt amúgy is hajlamosak vagyunk destruktívabban élni, kész lehet a baj.

Persze a romantikusoknak akár szimpatikus is lehet az elképzelés: egyszerre menni el mindketten, kézen-fogva, annyi évnyi szerelem után. Feltéve, ha nem marad senki gyászolni minket is, akkor viszont neki jóval szomorúbb lehet a kettős veszteség. Persze az ilyen módon elhunyt szülők gyermekei gyakran mondogatják azt is: legalább a hosszas együttélés után nem kell egymás nélkül maradniuk.

A legdurvább hír azonban, hogy hasonló hatást válthat ki a szervezetünkből egy „egyszerű szakítás” is. Persze ez alkati dolog, és nyilván függ a kapcsolat mélységétől, de amennyiben úgy érezzük, hogy hatalmas veszteség ért minket amiatt, hogy a másik fél elhagyott, hasonló szimptómák léphetnek fel. A fizikai tünetek között légszomj, mellkasi fájdalom szerepelhet, de akár szívrohamhoz is vezethet a sok szomorkodás.

A férfiak szakítás után rendszerint több testi tünetet produkálnak, mint a nők. Az elhagyott férfiak 90 százaléka alvászavarban szenved, étvágytalanná válik. A nőknél ez az arány csak 70 százalék. Ennek valószínűleg az az oka, hogy amíg tíz nőből kilenc megbeszéli a barátokkal, családtagokkal a csalódását, a férfiak közül csak minden harmadik osztja meg valakivel a szerelmi bánatát.

A kutatók azt tanácsolják a szerelmi bánattól szenvedőknek, hogy a szakítást követően egy hétig maradjanak ágyban, aludjanak minél többet, és csak utána térjenek vissza a mindennapok világába. Szerintünk jó ötlet.

Szakadna a szíved, ha elhagyna a párod?

View Results

Loading ... Loading ...

felhasznált forrás: BBC

Bözsike akcióban: a vadvirágok feketepiacát a vásárlók tartják fenn

szegfu500

Elméletileg mindenki egyetért azzal, hogy a védett növényeket védeni kell, de pár elszánt természetvédőn kívül senki sem ismeri a védett növényeket. Itt tartunk most.

Bözsike akcióban

A probléma

Csoportunk életében a mezei virágokat áruló néni problémája robbantotta ki a második legnagyobb vitát.

Egy bejegyzésem parázs vitát indított, aminek így utólag örülök, mert több nézőpontból is ráláthattunk a problémára. Rányomtunk egymás triggerpontjára és ez soha nem kellemes, de ha egy probléma ilyen heves érzelmeket hoz elő, azzal érdemes foglalkozni.

A történet elég egyszerű. Van egy néni, aki mezei virágokat árul Szentgyörgyön. Pár éve Budapesten is volt ilyen virágárus néni, aki a közösségi oldal sztárja lett. Nincs új a nap alatt. A budapesti néni történetét ismerőseim nyolcvan százaléka megosztotta, többet láttam a fényképét, mint rokonaim arcát. A Szentgyörgy környékén élő magyar nénit is felfedezte a média, cikket közölt róla a helyi román napilap, ez pedig szentgyörgyi viszonylatban felér egy kitüntetéssel.
A cikk alatt, kommentekben, sok szépet írtak a néniről és azt is megígérték, hogy továbbra is támogatni fogják.

Semmi bajom nincs azzal, hogy a nénit anyagilag támogatják és szeretik. Ezt fontos leírni, mert többször hallottam, hogy szívtelen némber vagyok.

Van egy apró különbség a két virágárus néni között. A budapesti néni kerti virágot árult, a szentgyörgyi néni viszont mezei virágokat. Nem elhanyagolható különbség. Ha nem tudjuk, hogy melyik növény védett, az sem tűnik fel, ha védett növényt szedünk le.

A nénivel a Tein előtt szaladtam össze, épp barátszegfű csokrokat árult, darabját öt lejért. Lényegében egy csokrot egy kávé áráért vesztegetett, de ennyi egy napszámos ajánlott órabére is. Nagyon nem tetszett, amit láttam. A néni letarolta a fél mezőt. Legalább negyven szál virág volt egy csokorban és hat csokor volt még a kosarában. Vették a széplelkű hívei, mert szegény néni mennyit dolgozott, míg leszedte azt a sok virágot. Szegény néni, biztosan kifáradt, míg letépte.

Nem vonom kétségbe a néni sanyarú sorsát, bizonyára szüksége van a pénzre, de azzal, hogy a barátszegfű?( népi neve fecskeszegfű, külön művészet a népi nevektől elvergődni a tudományos névig) letarolását pénzzel jutalmazzuk, mi is fenntartjuk a vadvirágok feketepiacát (a barátszegfű nem védett).

Minden tavasszal elborul a zöldek pillantása, mert védett növényeket árulnak a városban. Ilyenkor rendszerint többen felháborodnak, mert a rendőrök nem büntetnek eleget. Úgy gondolom, hogy ez a probléma nemcsak a rendőrség problémája, hanem mindannyiunké. Ezt kellemetlen hallani, újra ott tartunk, hogy védjük a természetet, de csak addig, míg nem lépnek a lábujjunkra. Ha valaki az egyéni felelősségünkre kérdez rá, akkor megsértődünk.

Elméletileg mindenki egyetért azzal, hogy a védett növényeket védeni kell, de pár elszánt természetvédőn kívül senki sem ismeri a védett növényeket.

Hogy a bánatba várjuk el a mindenféle éhező virágárustól, hogy szezonban ne áruljanak védett növényeket, mikor önként és dalolva pénzzel támogatunk egy falusi nénit vadvirágcsokraiért? Miért árulhat vadvirágot a néni és miért nem árulhat vadvirágot a többi árus? Ezt tessék elmagyarázni az árusoknak. A feketepiac virágárusainak minden virág egyformán burjány, csak van mit jobban fizetnek. Ezt kellene végre megérteni. Az árusok nem érdekeltek a természetvédelemben. Tarthatunk kiselőadást a védett növényekről, de meddig tart a hatása? Miért leszek én boldogabb, ha őket megbüntetik? Egyáltalán miből fizeti ki? Meggyőződésem, hogy csak büntetésekkel nem oldható meg a probléma.

Az árusok szemszögéből a vadvirág jó biznisz, ezt a feketepiacot csak úgy lehet megszüntetni, ha nem veszünk vadvirágot senkitől. Senkitől, a sanyarú sorsú nénitől sem.

Nem hiszek a csodákban, elég sokszor láttam, hogy elmagyaráztam valamit, akkor úgy tűnt, hogy megértették, de amint eltűntem a színről, minden maradt a régiben, mert a régi anyagilag jobban megérte.

A rendőrség munkáját nem tudjuk befolyásolni és azt sem látom életszerűnek, hogy az árusok rádöbbennek a természetvédelem fontosságára. Amivel hatni tudunk, az a pénzünk. Az árusok a pénzünket akarják.

Érjük el, hogy ne legyen jó biznisz vadvirágot árulni és ne legyen trendi vadvirágot vásárolni. Nem kell azért megvenni a virágokat, mert már úgyis leszedték és legalább nem hervad el. Az árus ebből csak annyit lát, hogy jól fogy a portéka és másnapra újabb csokrokat szed. A virágok letépését pénzzel jutalmaztuk.

Elvárjuk, hogy a rendőrség keményen büntesse a védett növények letarolóit, de ha a nénit büntetik engedély nélküli árusításért, akkor mindenki felháborodik. Remélem feltűnt az ellentmondás, a nénire is vonatkoznak a törvények.
A cikk említette, hogy néni fél a rendőröktől, mert figyelmeztették, hogy legközelebb 1500 lejre büntetik. Csinos összeg.

Másik érdekesség, hogy a néni gyerekkora óta árulja a vadvirágot. Ez csak első olvasásra romantikus, második olvasásra tragikus. Sok víz lefolyt az Olton az elmúlt hatvan évben, nemcsak az idők, de a természetvédelmi törvények is változtak.

A nénit a virágok vásárlása nélkül is lehet támogatni, senkit sem beszélek le arról, hogy minden hónapban pár virtuális csokor árával támogassa. Aki adakozni szeretne, küldje el a pénzt néninek. Lesz egy kis bevétele és nem kell fogócskáznia a rendőrökkel. Hajrá.

A néni falun lakik, talán az sem elvetemült ötlet, ha kerti virágokat ültet és azokat árulja. A néninek is el lehet mondani, hogy lényegében nem a vadvirágok miatt vásárolnak tőle, hanem, mert segíteni szeretnének. Változtassa meg a portékát. A saláta és a spenót gyorsan nő felénk, és kis helyen termelhető. Ez is egy lehetséges ötlet, ahogy a kerti gyümölcsök árulása is.

A vadvirágok feketepiacát, tetszik-nem tetszik, a vásárlók tartják fenn.

Ha tenni akarunk valamit, akkor nincs idő az álmodozásra. A dolgok lassan változnak. Talán azokat a legkönnyebb meggyőzni, akiknek nincs szükségük a virágcsokorra, hanem szociális juttatásnak látják a virágvásárlás. Azért írtam feltételesen, mert nagy divat hárítani.
Több embert megkérdeztem virágvásárlási/virágszedési szokásairól, az alábbi válaszokat kaptam. Ezekkel a válaszokkal lehet majd dolgozni.

Nem a virágra van szükségük
Azért támogatja, mert addig nem lopnak.
Nem veszi el a virágot csak pénzt ad, mert az árus szerencsétlen vagy jutalmazza, hogy az árus nem lop.
Azért támogatja, mert szerencsétlen, mert sajnálja.

Az alábbi csoport problémásabb, de itt sem lehetetlen eredményeket elérni.

A virágra van szükségük
A virágokat úgyis lekaszálják, miért nem mindegy, hogy leszedi vagy sem?
Az Isten adta, ingyen van, azt szed, ami jólesik.
Nem tudja elképzelni, hogy ne vegyen hóvirágot, pünkösdi rózsát(zergeboglár), egyebet, mert ez már hagyomány.
Gyermekkora óta szedi az adott védett virágot és nem látja miért kellene változtatnia.
Pontosan tudja, hogy védett, de neki le szabad szedni, mert ő a törvény felett áll.

Megoldás?

Míg ezt a problémát boncolgattuk kaptam hideget-meleget. Nem voltam túl boldog, fogalmam sincs mire vártam, talán több támogatás jólesett volna. Még mindig nem tanultam meg, hogy minden projektért rohadt sokat kell harcolni. Ahogy telik az idő, egyre inkább szeretnék eredményeket látni, jó lenne végre valami kézzelfogható eredmény.

Vannak pedagógusok, akik nagyszerű munkát végeznek, de egyre inkább úgy látom, hogy a természetvédelemmel kapcsolatos projektek nem lépnek túl az iskolák falain.
Csoportunk aktív tagjai elég harciasak, az iskolán kívül tudnánk akcióba lépni, nagyon sok olyan közösség van, akikkel együtt dolgozhatunk. Nem, nem agymosást tervezek és hittérítés sem lesz.

A csoport leginkább az információk összegyűjtésében és megosztásában jeleskedik, ezért a tájékoztatásban tudunk eredményeket elérni. Most ott tartunk, hogy egy játékot tervezünk a védett fajokról, egy olyan játékot, ami különféle korosztályok számára érdekes lehet, amit különféle korosztályok játszhatnának. Nem bedobozolható játékról van szó, hanem egyfajta játékgyűjteményről, amiből a játékvezető a csoport igényei szerint szabadon válogat. Azért tervezünk játékot, mert így, reményeink szerint, szórakoztatva taníthatunk. Újra előtört a pedagógiai optimizmus, de adjunk egy esélyt a felvilágosító munkának. Elsősorban azokat szeretnénk megnyerni, akik eddig csak azért szedtek le védett növényeket/vásároltak védett növényeket, mert nem tudták, hogy védett. A játék tervezésének még az elején tartunk, most alakulnak a kisebb csoportok, de mivel több csoporttagot érdekel a téma, van esélyünk arra, hogy egy jó játékot állítsunk össze.

Vasutasok parkja: pont kerülhet az ügy végére?

vasutas

Pont kerülhet a civilek és a CFR Cluj futballklub között évek óta húzódó vitás ügy végére, mivel a CLUJJUST.ro portál kérésére az Állami Vasúttársaság (CFR SA) kezdeményezte a CFR Cluj futballklubbal nyolc évvel ezelőtt kötött szerződés felbontását, amelynek értelmében a sportszervezet edzőközpontot és egyéb épületeket létesíthetett volna a területen.

A terület azonban azóta is romokban hever, és csupán egy, a futballklub edzéseihez szükséges szintetikus pálya épült fel rajta. A szerződés szerint több más épületeknek is fel kellett volna épülnie, beleértve egy hotelt is. Ezért a CJUJJUST.ro portál kérte a vasúttársaságot, hogy bontsák fel a szerződést, mivel a másik fél nem tartotta be a rá vonatkozó kötelezettségeket.

A Vasutas-parknak nevezett területet az 524/2008-as területrendezési tanácsi határozat értelmében  jelenlegi rendeltetésének megfelelően meg kell őrizni parknak. Továbbá a park szerepel Románia Műemlékvédelmi Listáján is, mint történelmi emlék. “A terület ezen tulajdonságait figyelembe véve, amelyek a szerződés érvényessége alatt derültek ki, illetve, mert megállapítható, hogy a CNFC CFR SA és az SCS CF CFR ECOMAX SA között megkötött szerződés céljaiként meghatározott beruházások nem történtek meg, kérvényezzük a szerződés felbontását”– olvasható a Vasúttársaság CLUJJUST.ro-nak küldött válaszlevelében.

A szerződés két esetben bontható fel: amennyiben az egyik fél nem tartja be a rá vonatkozó kötelezettségeket, vagy pedig közös megegyezéssel. Mint ismeretes, a civilek több ízben tiltakoztak a parkban történt fakivágások ellen. Az ügy eddigi fejleményeiről itt tájékozódhatsz.

CLUJJUST.ro

Nem támogatja többé a törpe vízerőműveket az EU

Az Európai Bizottság és Románia között augusztus 6-án aláírt Partnerségi Megállapodás stratégiai dokumentumában, amelyek az elkövetkező hét év fontos hazai beruházásait finanszírozó EU-s forrásairól szól, nem szerepelnek a törpe vízerőművek. Ennek következtében a törpe vízerőművek támogatása a nagyberuházások támogatásáért felelős EU-s operatív program kereteibe sem kerül bele, amely a szállítási, környezetvédelmi, energetikai és klímaváltozási beruházásokat támogatja. A WWF Románia jelentős civil győzelemként értékeli ezt.

A WWF Románia tagja volt az Európai Források Minisztériuma által létrehozott munkacsoportnak, amelynek feladata volt ezeket a stratégiai dokumentumokat létrehozni. A szervezet 2013 óta kommentárokkal és javaslatokkal látta el a csoportot, hogy az esetlegesen káros beruházások támogatását megakadályozzák. Legfontosabb eredmény, hogy a törpe vízerőművek ezután hét évig biztosan nem juthatnak majd EU-s forrásokhoz, így valószínűsíthetően ezek a beruházások jelentősen meg fognak ritkulni a közeljövőben. A törpe vízerőművek létrehozása az utóbbi két évben öltött jelentős méreteket, és gyakorlatilag különösebb ellenőrzés nélkül folyt, holott erős környezetromboló és szocio-gazdasági károkat okozott. A 2007 – 2013 között folyósított EU-s támogatások valamint az adófizetők által befizetett összegekből a zöld tanúsítványú beruházásokra fordított támogatások és egy elavult, hidroenergetikára vonatkozó törvényrendszer tehet róla, hogy hazánkban elszaporodtak ezek.

A WWF annak idején egy kampányt is elindított, „Hegyvidéki folyók: utolsó esély” néven egyetemeken, hegyi- és ökoturisztikai berkekben. Akkor több mint 20 000-en írták alá a szervezet által indított petíciót. Többek között a kampány hatására döntött úgy a Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi, erdészeti és haltenyészeti osztálya 2014 februárjában, hogy ideiglenesen felfüggeszti az engedélyeztetést ezekre az erőművekre, és egy vegyes munkacsoportot hoz létre (civilek és a minisztérium dolgozói egyaránt részt vettek a munkában), amelynek feladata volt olyan elveket és kritériumokat megfogalmazni, melyek a hidroenergetikai szektort a jelenlegi jogszabályzat megváltoztatásával bővítenék. Ezután a Környezetvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia egy rendeletet, amely pontosan behatárolná azokat a területeket, ahol egyáltalán nem történhetnek meg ezek a beruházások, valamint kijelölné a helyeket, ahol igen, viszont szigorítva.
További jó hír, hogy a biodiverzitás megőrzésére nyújtott pénzügyi támogatást idéntől megnövelik, nem is akárhogyan: 315 millió euró jut rá az eddigi 70 millió helyett, ez az Európai Regionális Fejlesztési Alap által folyósítható összegek 67%-át teszi ki.

Továbbá fontos lépés az is, hogy a nagyberuházásokat elősegítő operatív EU-s program ezentúl a természetvédelmet a klímaváltozás elleni küzdelem stratégiájába vonta be. Így a szárazság és az árvizek ellen a zöld infrastruktúrák visszaállítását fogják támogatni.

WWF

Vizet és levegőt is tisztít egy 16 éves találmánya

ize

Samuel Burrow egy 16 éves fiatal, aki egy nagyon hasznos vegyületet hozott létre: a grafit-oxidból és titán-dioxidból álló fehér vegyület tisztítja a szmogot, kivonja a vízből a nehézfémeket.

A fiatal lány által javasolt megoldás egyszerű és hatékony, hiszen olyan összetevőket javasol, ameyek gyakran megtalálhatóak a mindennapok során. Samuel az egyik döntős a Google Science Fair 2014-es versenyben, a győztest a szavazás útján lehet kiválasztani szeptember elsejetől kezdve, az eredmény pedig szeptember 22-én fog kiderülni. A díj egy tíznapos galapagos-i utazás a National Geographic Expeditions szervezésében a Virgin Galactic Űrkikötőhöz, a győztes továbbá 50 000 dollárt kap, amelyeket a kutatásához szükséges felszerelésekre költhet, valamint egy évig ingyenes használhatja a Scientific American folyóirat digitális adatbázisát.

„Kezdetben a titán-dioxid tulajdonságainak feljavítását céloztam meg, mint ahogyan azt is, hogy egy olyan festéket hozzak létre, amely amely olcsó, könnyen használható és bárhol alkalmazható bárki által, s amely segít a szennyeződést legyőzni, bárhol, ahol fény jelenlétében van. Készítettem –külön – néhány kutatást grafittal is (amely fantasztikusan működött, és észrevettem valami érdekeset a két elem által létrejött keverékben, amely optimalizálta a végső anyag használatát” – mondja Samuel a projektjéről. A fiatalember többféleképpen is használhatónak tartja a találmányát: homokkal keverve kiszűri a nehézfémeket a vízből, festék formájában megtisztítja a felszínt és a légszennyezést, por formájában pedig az ivóvízből vonná ki a káros anyagokat, egy tartályba keverve a port napon kell hagyni, és megtisztul magától.

totb.ro

« következőelőző »