Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: August, 2014

Egy égető probléma ökológusszemmel: gyeptüzek bizonyíték-alapú megközelítése

Ausztrália, Észak-Amerika, Afrika egyes területein vagy a mediterrán éghajlat alatt a növények adaptálódtak a tüzekhez, sőt egyes esetekben kimondottan profitálnak a tűz hatásaiból. A mérsékelt égövi Európában azonban a növényeknek nem volt lehetőségük tűz elleni védekezési vagy alkalmazkodási mechanizmusokat kialakítani. Friss nemzetközi és hazai kutatások alapján bebizonyosodott, hogy az gyakori és felelőtlen égetés milyen káros hatásokkal jár a mérsékelt égövi gyepekre.

Szerzők: Fenesi Annamária (egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet) és Ruprecht Eszter (docens, BBTE, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet)

Köztudott, hogy egyes ausztráliai orchidea fajok kizárólag bozóttüzek után virágoznak (pl. a Diuris orientalis); az exotikus Banksiák termései csak tűz során nyílnak fel és szóródnak ki magjaik; az eukaliptuszfajok gyúlékony olajokat termelnek, melyek serkentik a gyulladást, de ugyanakkor kemény, bőrszerű leveleik vannak, melyek ellenállnak a magas hőfoknak és nem pusztulnak el; a furcsa megjelenésű fűfa (Xanthorrhoea sp.) megégett törzséből új levelek hajtanak, és azok sokkal gyorsabban nőnek, mint tűz hiányában.

Ilyen és sok más meghökkentő, a tűz elviselésére, sőt kihasználására szolgáló növényi adaptációkkal találkozhatunk olyan területeken, ahol a tüzek már évezredek óta rendszeresen jelen vannak, alakítják a tájat és az élőlényeket. Ilyen pl. a kaliforniai chaparral, az afrikai szavanna és a fynbos vegetáció, és általában a mediterrán típusú éghajlattal rendelkező területek.

Banksia Olvasd el a teljes sztorit

Denevérésztábor a vargyasi szorosban

A Romániai Denevérvédelmi Egyesület nyári tábort szervezett önkéntesek számára augusztus 15-20 között a vargyasi szorosban „Az emberi környezetben élő denevérkolóniák hosszútávú védelme a helyi közösségek bevonásával” projekt keretén belül.

A tábor fő célja egy önkéntesekből álló hálózat létrehozása. A tábor résztvevői elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhettek a denevérekről, képesek lettek azonosítani a területre jellemző denevérfajokat és megismerik azokat a kutatási módszereket, amelyekkel tanulmányozni lehet ezeket az emlősöket.

A táborban jelenlevő 23 önkéntest három denevérész szakember oktatta. A továbbképzés több lépésben zajlott: a denevérekkel kapcsolatos előzetes tudás felmérése, elméleti alapozás a denevérek életciklusával kapcsolatosan, terepgyakorlatok az elméleti információk gyakorlatba ültetése céljából, valamint a képzés során szerzett ismeretek értékelése.

Az érdeklődők Szodoray-Parádi Abigél projektmenedzsernél (abigel.bat@gmail.com) és Szállassy Noémi projektasszisztensnél (szallassy@gmail.com) kaphatnak bővebb információt.

közlemény

112 éve kihaltnak hitt növényt találtak a Radnai-havasokban

porci
fotó: molbiol.ru

Egy utoljára 1902-ben látott fészkesvirágzatú féle újra bizonyítottan létezik a Radnai-havasok Nemzeti Parkban. A felfedezésről a védett terület adminisztrációja számolt be, a siker pedig Mátis Attila botanikushoz és csapatához fűződik.

A hivatalosan Saussurea porcii-nak nevezett növénynek kékeslila virága van, annak idején egy helyi botanikus és akadémikus, Florian Porcius hívta fel rá a figyelmet. „Ő a Korongyos-kapunak nevezett térségből szedett egy példányt, a saját kertjében kezdte el termeszteni, és aztán jelentkezett néhány préselt példánnyal a kolozsvári Alexandru Borza Botanikus Kert szakembereinél, ezek most a botanikus kert múzeumának gyűjteményében vannak. Ez a növény már az 1900-as évektől eltűnőfélben van a túlzott legeltetéseknek köszönhetően, már a Porcius által begyűjtött példányt is lelegelték, virágja nem volt” – mondták el az adminisztráció képviselői az Agerpres hírügynökségnek.

A túllegeltetés miatt az a néhány példány is, amit megtaláltunk, végveszélyben van, csak azonnali intézkedéssel, szigorú védettség biztosításával lehetne megmenteni – mondta el a TOTB-nek Mátis Attila.

A növényt endemikus ritkaságnak, azaz csak a Radnai-havasokban előforduló ritka fajnak gondolták, de később megtalálták az Északkeleti-Kárpátokban is, Ukrajnában, ahol napjainkban is jelentős számban van jelen. A napokban felfedezett példány jelentős felfedezés, hiszen 112 éve nem azonosították Romániában a növényt. Az elkövetkező időszakban a helyet, ahol megtalálták, szigorúan védett területté fogják nyilvánítani, hogy megőrizzék az állományt.

A Radnai-havasok Nemzeti Park az ország második legnagyobb biorezervátuma.

yahoo news

A palagáz-kitermelés ára: nyolc toxikus anyag, de a vegyületek egyharmadáról nincs infó

frack
photo by Calin Tatu via shutterstock.com

A zöld mozgalmárokat gyakran vádolják szakszerűtlenséggel, mondván, tudományos megalapozottság hiányában is képesek tiltakozni. Ezzel szemben az Amerikai Kémikus Társaság 248. találkozóján a palagáz-kitermeléshez használt hidraulikus repesztés anyagait vizsgálták, nyilván kémikusok, az eredmények pedig lesújtóak.

A találkozón természetesen számos más dologról is szó esett, az összegyűlt tudósok mintegy 12 000 prezentációt mutattak be. A hidraulikus repesztés során használt vegyszereket a Laewrence Berkeley National Laboratory és az University of the Pacific szakemberi vizsgálták meg.

A dr. William Stringfellow által vezetett kutatás azért indult, hogy lehetőleg feloldja a széleskörű társadalmi vitát, és megpróbáljon minden eddiginél hitelesebb eredményt felmutatni. Az eredmény fényében azonban nem igazán nyugodhatunk meg: a vizsgálat szerint az eddig véltnél is veszélyesebb anyagok kerülhetnek a környezetbe a hidraulikus repesztés során.

A tanulmány szerzői elismerik, hogy „nagyon keveset tudnak” a hidraulikus repesztés során használt mintegy 200 kemikália környezetre vagy egészségre kifejtett hatásáról. Strinfellow szerint a használt anyagok egyharmada ilyen, nyolc vegyületről azonban egyértelműen állítható, hogy mérgező az emlősök számára.

A repesztés során több millió liternyi vizet szoktak a föld rétegeibe fecskendezni, ezzel sikerül az eddig hozzáférhetetlen gázokat és olajokat kivonni onnan. A nagyvállalatok, akik rendelkeznek a szükséges technológiával, azt állítják, hogy ez a folyadék teljesen biztonságos az élővilágra és a környezetre nézve.

„A vállalatok képviselői azt mondják: ezek csak ételkiegészítők, mintha fagylaltot csinálnánk. A másik oldal meg arról beszél, hogy több száz toxikus anyagot fecskendeznek be. Tudósként kötelességünknek tartottuk utánajárni, mi az igazság a történetben” – mondta el Stringfellow.

A kutatócsapat egy listányi összetevőt vizsgált meg, beleértve a folyadék sűrűsítésére használt zselésítő anyagot, a mikrobák növekedését gátló biocidokat, a repedéseket tágító homokot, és a csövek korrózióját gátló vegyületeket. Az eredményeket az ASC.org-on jelentették be.

A jelentés megerősíti, hogy a repesztőfolyadékok nem használnak sok toxikus anyagot, és sok élelmiszeripari összetevő van bennük, de ez korántsem jelenti azt, hogy ezek az anyagok könnyen semlegesíthetőek, illetve lebomlanak.

„Nem csinálhatsz egy teherautónyi fagylaltot, és öntheted ki a viharba” – mondja a szakértő. Még a fagylaltgyártóknak is kezelniük kell a hulladékot, ami pedig biológiailag lebomló és természetes anyagokból áll. Kezelni kell a hulladékot, mielőtt visszaengednéd a természetbe”.

A tudósok ugyanakkor nyolc olyan vegyületet (beleérve biocidokat is) talált, amelyek mind veszélyesek az emlősök számára is.

„Több kemikália, mint a korróziógátlók vagy biocidok nagy koncentrációban vannak használva, ezeknek káros hatásai lehetnek. A biocidok például arra vannak kitalálva, hogy baktériumokat pusztítsanak el” – mondta el Stringfellow.

Továbbá a tanulmány a felhasznált anyagok egyharmadáról képtelen volt megállapítana, hogy milyen hatásokat váltanak ki. Pedig ezt nem árt tudni, ha már a talajba fecskendezik őket.

Széles körben elterjedt a félelem, hogy a befecskendezett folyadék bejuthat az ivóvízbe. A vállalatok igyekeznek megnyugtatni a lakosságot, ilyen nem történhet meg, hiszen a fúrók jóval mélyebbre hatolnak a talajvíznél, és lehetetlen, hogy szivárgás során feljöjjön a víz. A Stanford kutatói azonban nemrégiben közzétettek egy tanulmányt, amelyben számos példát találtak arra, hogy a talajvíz közvetlen közelében is voltak repesztések.

Elég ijesztő, minthogy az is, hogy egy januárban közzétett tanulmány arról beszél, a palagáz-kitermelések közelében 30%-al nő a születési rendellenességek esélye. Ja, és a világon 15 millió ember él szondák egy mérföldes körzetében.

Forrás: naturalnews.com/TOTB

Kell nekünk ciános aranybánya? Csak augusztusban három komoly baleset történt

mexiko

Két kénes és ciános szivárgás egy hét alatt, mintegy 20 000 ember ivóvíz nélkül. Ez Mexikóban történt augusztus 6 – 13. között, egy arany- és rézbánya zagytározója miatt. Azóta a mexikói parlament szenátusa el is fogadott egy tervezetet, amelyben a bányászati engedélyek felfüggesztését kérte.

Augusztus 6-án helyi idő szerint 10:00 órakor több mint 40 millió liternyi kénsavas oldat és más, zagytározóból származó folyadék ömlött a Bacanuchi folyóba, amely az észak-mexikói Sonora folyóba torkollik. A zagytározó a világ egyik legnagyobb felszíni réz- és aranybányájához tartozik, a Buenavista nevű település közelében található és a Grupo Mexico nevű vállalat üzemelteti.

A katasztrófát az ő hozzáállásuk is súlyosbítja, hiszen a szivárgást több mint 24 órás késéssel jelentették be (augusztus 8-án), miután a helyiek értesítették a hatóságokat, hogy kezdenek hullani az állatok. A vállalat szóvivői kijelentették, hogy az ivóvízbe jutott dózis nem halálos, mert mésszel semlegesítették. Ugyanakkor azt mondták, a baleset a szokatlanul sok eső miatt következett be. Az előzetes vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy építési hiba miatt szakadt át a zagytározó fala.

Denuncian pobladores que los desbordes de agua sulfuradas por parte de la mina ya  han estado sucediendo en años anteriores.

A környéken több mint 20 000 ember maradt iható víz nélkül, most palackozott vízzel látják el őket, továbbá 88 iskolásban függesztették fel a tanítást. Augusztus 18-án a Mexikói Szövetségi Környezetvédelmi Ügyészség a Mexikói Törvénykönyv 44. cikkelyének megsértése miatt feljelentést tett. A törvény értelmében akár kilenc év szabadságvesztés is kiszabható abban az esetben, ha valaki nem veszi figyelembe a biztonsági előírásokat és ezzel erőforrásokat, élővilágot, a víz vagy a környezet minőségét károsítja.

A feljelentés szövege szerint a 40 millió liternyi folyadék példátlan környezeti pusztítást okozott a térségben a folyó mintegy 90 kilométernyi szakaszán. A folyónál többnyire marhatenyésztők élnek, számukra szintén hatalmas veszteség keletkezett, naponta kb. 28 000 liternyi tejet kell elönteniük, mivel az alkalmatlan az árusításra.

A múlt hét közepén az ország szenátusa elfogadott egy határozatot (nem kötelező érvényű), amelyben azt kérik a kormánytól, vonják vissza a bányászati engedélyt. A vállalat is kiadott egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy egy ilyen lépés részrehajló és igazságtalan lenne, és nem venné figyelembe a baleset előreláthatatlanságát. A szakértők azonban azt állítják, a vállalat hazudik a baleset okairól és a megelőzéséért tett lépéseiről. Szerintük nem az esők, hanem a felügyelet hiánya és az építési hibák vezettek a balesethez.

mexiko3

Augusztus 10-én egy újabb baleset következett be egy másik észak-mexikói bányában, amelyet a Magistral vállalat üzemeltet. A heves esőzéseket a gátak ugyan kibírták, de azok tetején 2 millió liternyi csapott át. A ciánt is tartalmazó folyadék a közeli folyóba folyt. A Környezetvédelmi Szövetségi Ügyészség megállapította, hogy a gátakat nem a megfelelő magasságra voltak építve.

Ugyancsak e hónap elején történt még egy hasonló baleset, csak Kanadában, egy ugyancsak egy arany- és rézbánya mellett. A zagytározó ott átszakadt, felmérhetetlen környezeti károkat okozva. Az eset pikantériája, hogy a zagytározót azok építették, akiket a Gabriel Resources kért fel tanácsadónak a Verespatakra tervezett beruházáshoz. Nem akarunk következtetéseket levonni, de egy hónap alatt három baleset jól szemlélteti, miért aggódik a civil szféra, ha beindul az aranyláz.

Ilyen ha átszakad egy zagytározó. A kanadai Mount Polley augusztus elején történt balesetének légi felvétele:

forrás: romaniacurata.ro

Remus Cernea betiltatná az állatos cirkuszokat

cernea

Remus Cernea független parlamenti képviselő tegnap benyújtott a Szenátushoz egy törvénytervezetet, amelyben megtiltaná az ország területén, hogy a cirkuszok állatokat használjanak műsoraikhoz.

A Voxpublica-n közölt cikkében a képviselő felhívja a figyelmet arra, hogy a cirkuszi állatok használata ütközik az 205/2004-es Állatvédelmi Törvénnyel. A kezdeményezés minden állatra kiterjedne, legyenek azok szabadon, vagy fogságban születettek cirkuszi, vagy bármilyen más műsorban használtak.

A törvénytervezet azt is előírná, hogy különböző intézmények felelősségére bízott állatok rezervátumokba kerüljenek a törvény hatályába lépésétől számított 18 hónapon belül.
Cernea ugyanakkor egy online petíciót indított útjára, amelyet a Parlamenthez címzett, és azt reméli, hogy a sok ezer ember majd hajlamos lesz a honatyákat a megfelelő döntésre bírni.

„Ezeknek az állatoknak több tíz vagy száz hektáron fekszik el az élőhelye, a ketreceik azonban csak néhány négyzetméteresek. Még csak nem is modoghatnak rendesen, ahogyan a természetük megkövetelné. Egyértelmű, hogy szenvednek. Láncokon tartják, gyakran verik őket, nem kapnak elégséges élelmet, a hosszú utak, amiket a turnék során tesznek meg, sokszor jelentős stresszet okoznak. Például egy oroszlán, amely egy 40 millió négyzetméterű élőhelyen él a természetben, a cirkusznál kap egy 12 négyzetméteres ketrecet, amelyben órákon át vár, hogy kiléphessen egy 50 négyzetméteres porondra. Egy tigrisnek, amely hasonló körülmények között él, egy milliárd négyzetméternyi élőhelyre van szüksége. Az elefántok bonyolult társas élettel rendelkeznek, ebből semmit sem kapnak meg” – írja Cernea a cikkében.

„Egy közismert dolog, hogy a gyerekek is megértik, hogy a cirkuszban látott állatok nem boldogok. Így az a cél, hogy a fogvatartott állatok segítségével szórakoztassák, és neveljék őket, ma már nem csupán bizonyítottan lehetetlen, de a módszerek immorálissá is teszik (gondoljunk a kínzásokra), de a hatások is ellenkezőek: az emberek empátiát éreznek a látott szenvedéssel szemben” – véli Cernea, aki cikkében kitér arra is, hogy több civilizált országban védi az állatokat már törvény a szórakoztatóiparban való felhasználástól.

„14 uniós állam(Bulgária, Görögország, Észtország, Finnország, Ausztria, Anglia, Dánia, Belgium, Málta, Lengyelország, Svédország, Magyarország, Hollandia és Csehország), valamint az Egyesült Államok 31 tagállama, de más országok is (pl. Brazília, Kanada, Izrael, India, Szingapúr, Costa Rica), fogadtak el már erre vonatkozó törvényeket az országuk részleges, vagy teljes területén (egyes országokban, mint például Horvátországban, városokra vannak szabályozva)” – írja a képviselő.

Nemrégiben kolozsvári fiatalok is tiltakoztak az állatok cirkuszi használata ellen.

voxpublica

Hajléktalanok egy mondata önmagukról

Mindannyian naponta elmegyünk mellettük, de nem kérdezünk semmit tőlük. Általában ők kérdik meg, nincs-e egy fölösleges lejünk, egy cigink. Jó esetben adunk. A Rethink Homelessness csoport akciója azonban egyszerű és hatásos: adtak egy kartont orlandó-i hajléktalanoknak, és megkérték őket, írják le azt a mondatot, amit a leginkább el szeretnének mondani önmagukról.

A válaszok pedig megdöbbentőek. Annyira, hogy nincs is mit mondani. Csak annyit talán, hogy tényleg gondold át, amit eddig gondoltál róluk.

Még tíz évig féken van a globális felmegedés

Még egy évtizedig tarthat a globális felmelegedés lassulása, azt követően újra gyors hőmérséklet-emelkedésre lehet számítani – állítja egy új tanulmány, amely a Science folyóiratban jelent meg.

Az elmúlt 15 évben a globális felmelegedés jelentősen lelassult a korábbi évtizedekhez képest, miközben a levegő széndioxid-tartalma folyamatosan nőtt. Több mint tucatnyi tudományos teória született már a jelenség magyarázatára. A jelenség hátterében a legújabb elmélet szerint az Atlanti-óceán harmincéves természetes ciklusa állhat. Az óceán egy lassan mozgó áramlata még tíz évig hőt von magával a tengermélyre, amikor azonban véget ér a ciklus mostani szakasza, újabb gyors felmelegedés kezdődhet – ismertette a Washingtoni Egyetem professzora, Ka-Kit Tung által vezetett kutatócsoport tanulmányát a BBC News.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) adatai alapján 1998 és 2012 között az átlagos globális hőmérséklet 0,05 Celsius fokkal nőtt évtizedenként. Ez a szám jóval alatta maradt az 1951 és 2012 közötti évtizedenkénti átlagos 0,12 Celsius fokos emelkedésnek.

Tung professzor kutatócsoportja azt állítja: bizonyítékot talált arra, hogy egy harminc évenként változó áramlat felváltva melegíti és hűti a világot azzal, hogy nagy mennyiségű hőt vezet a víz mélyére. Tanulmányukhoz az óceánok megfigyelésére használt Argo-hálózat szondáinak adatait használták fel, amelyek akár kétezer méteres mélységben is végeznek méréseket.

A tudósok szerint már 1945 és 1975 között is kimutatható egy olyan szakasz, amelynek során az áramlat a hőt az óceán mélyére húzta magával. 1976-tól azonban a ciklus új szakaszba lépett, az áramlat így hozzájárult a Föld gyors melegedéséhez, mivel több hő maradt az óceán felszínén.

A szakemberek közt konszenzus van arról, hogy az Atlanti-óceán és a Déli-óceán 700 méteres mélység alatt hőt tárol – vélekedett Tung.

Az új elmélet szerint a jelenségben kulcsszerepet játszik az óceán sótartalma. Az Atlanti-óceán áramlatai ugyanis a trópusok felől indulnak, ahol a párolgás miatt magasabb a víz sótartalma. A magas sótartalmú víz könnyebben süllyed és több hőt húz le magával.

A sós víz azonban elegendő sarkvidéki jeget olvaszt meg ahhoz, hogy csökkenjen a víz sótartalma, ami lelassítja az áramlást és a hőt a felszín közelében tartja.

2006 előtt az Atlanti-óceán sótartalma növekedett, amiből arra lehetett következtetni, hogy az áramlat felgyorsult. 2006-ot követően a sótartalom csökkeni kezdett, de a koncentráció még így is a hosszú távú átlag felett maradt.

„Amint a só aránya a vízben a hosszú távú átlag alá csökken, elkezdődik a gyors felmelegedési szakasz” – vetítette előre Tung.

A tudós a kutatáshoz a közép-angliai hőmérsékleti feljegyzéseket is felhasználta, amelyek 350 évre visszamenőleg tartalmazzák az adatokat. Tung szerint ezek is a hetvenéves melegedési és lehűlési ciklust bizonyítják.

„Még tíz évünk lehet vagy kevesebb, hiszen a globális felmelegedés hatására több jég olvad el, de történelmileg a ciklus közepén járunk” – magyarázta Tung.

Amikor a ciklus a következő szakaszba lép, a melegedés sokkal gyorsabb lesz, ráadásul eleve magasabb hőmérsékletről indul, így a következmények is súlyosabbak lesznek – jósolta a tudós.

mti

15 falut rombolnának le egy bánya miatt. A helyiek tiltakoznak

Több ezer lengyel és német környezetvédő aktivista és helyi lakos élőláncot alkotva tüntetett a lengyel-német határon a Lengyel Energetikai Csoport (PGE) országos áramszolgáltató cég által létesítendő barnaszénbányák ellen – közölte vasárnap a wnp.pl lengyel gazdasági hírportál.

A hírportál az előző esti tüntetés szervezőinek beszámolójára hivatkozva azt írta, hogy Gubin közelében 7500 ember alakított élőláncot.

A PGE Lengyelországban Gubin és Brody területén létesítene szénbányát. Németországban pedig – a Rzeczpospolita című napilap értesülése szerint – már jóváhagyták a Cottbus és Görlitz környékén működő bányák kiterjesztését.

Donald Tusk miniszterelnök májusban éppen Gubinban jelentette ki, hogy a PGE bányaépítési terve része az ország energiabiztonsági stratégiájának.

A wnp.pl arra is emlékeztetett, hogy a nyugat-lengyelországi barnaszénbányák tervei ellen nem először tüntettek. Az előző tiltakozó akciót április 8-án tartották a varsói miniszterelnöki hivatal előtt.

A beruházás ellenzői nem értenek egyet a bányanyitással, mert az 2-3 ezer ember áttelepítését és 15 falu lerombolását vonná maga után, valamint a falvakhoz tartozó szántóföldek és erdők kiirtását. A bányalétesítési tervek támogatói viszont egyebek között azzal érvelnek, hogy a beruházás kétezer új munkahelyet jelent, és az önkormányzatok is jelentős többletjövedelemhez juthatnak.

A lengyel rádió által közzétett adatok szerint az érintett területen 1,6 milliárd tonna barnaszéntartalék található.

A Rzeczpospolita úgy tudja, hogy az eddig még nem engedélyezett bánya építése 2018-ban indulna, és a kitermelt szenet a 2025-2030 között felépítendő gubini erőmű használná fel.

A határ másik oldalán a Vattenfall társaság tulajdonában lévő Jänschwalde erőmű 3 ezer megawattos gyártókapacitással rendelkezik.

Lengyelországban a zöld aktivisták már több ízben tartottak sikeres tiltakozó akciót. A Rospuda-völgy védelmében például – az uniós szervekhez is folyamodva – 2007-ben megakadályozták a Via Baltica autópálya Augustów környéki szakaszának felépítését.

mti

Elkészült az eddigi legteljesebb atlasz az Antarktisz élővilágáról

Elkészült az Antarktisz tengeri élővilágát bemutató eddigi legrészletesebb térképgyűjtemény.

Az egysejtű organizmusoktól kezdve a pingvineken és bálnákon át több mint kilencezer fajt felvonultató kötet 1969 óta az első új térképgyűjtemény az Antarktiszról.

A Déli-óceán biogeográfiai atlaszát az Antarktisz-kutatás tudományos bizottságának (SCAR) hétfőtől csütörtökig tartó aucklandi konferenciáján (Open Science Conference) mutatják be. A hatvanhat fejezetből álló atlaszban nagyjából 100 színes fotó és 800 térkép sorakozik.

A brit antarktiszi kutatóprogramban (BAS) részt vevő Huw Griffiths, a gyűjtemény egyik szerzője és szerkesztője, grandiózus nemzetközi együttműködés eredményének nevezte az atlaszt, amely szerinte a közreműködő szakemberek örökségeként szolgál.

Mint hozzátette, reméli, hogy a gyűjtemény „minden olyan ember számára vonzó lesz, aki érdeklődik a világ végén élő állatok iránt”. A négy évet felölelő munka során a világ különböző részein működő 91 intézet 147 szakembere dolgozott együtt.

A kutatók reményei szerint az atlasz segíteni fogja a természetvédelmi irányelveket, például olyan kérdésekben, hogy szükség van-e védett tengeri övezetekre a Déli-óceán egyes területein.

Az atlasz információkkal szolgál a helyi fajok eloszlásáról, bepillantást enged az evolúciójukba, a környezetükkel való kapcsolatukba, és adatokkal szolgál a klímaváltozás hatásairól a térségben.

A kutatók azt remélik, hogy ezek az információk segíthetnek annak előre jelzésében, hogy a fontos fajok területi eloszlása és természetes élőhelyeik miként fognak változni a jövőben – írta a BBC News.

Az atlasz főszerkesztője, a Belga Királyi Természettudományi Intézet munkatársaként dolgozó Claude De Broyer szerint ez volt az első alkalom, hogy egy tudóscsoport az Antarktisz egyedi tengeri élővilágára vonatkozó összes adatot egybegyűjtötte, elemezte és térképbe foglalta.

mti

előző »