Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: July, 2014

Elefántcsont-csempészt fogtak a prágai reptéren

Mintegy 24 kilogramm elefántcsontot foglaltak le a cseh vámosok a prágai nemzetközi repülőtéren.

A cseh vámhivatal pénteki közlése szerint egy külföldi állampolgárságú csempész Prágából a dél-koreai Szöulba repült volna szerdán. Idén ez már a harmadik eset, hogy a Václav Havel repülőtéren elefántcsontcsempészt fogtak el. Tavaly decemberben pedig mintegy hét kilogramm súlyú orrszarvúagyar-darabokat találtak egy vietnami utasnál.

A feldarabolt elefántagyarak a csempész kofferjeiben voltak eldugva, s a csomagok röntgenes átvilágításánál fedezték fel őket.

„Szokásos ellenőrzés folyamán két kofferben összesen 15 darab különféle nagyságú díszes papírba csomagolt elefántcsontot találtunk” – mondta Sárka Rambousková, a cseh környezetvédelmi felügyelőség szóvivője.

Rambousková szerint védettnek számító afrikai elefántok agyarairól van szó, amelyeket nagyon jó áron lehet értékesíteni az ázsiai feketepiacon.

A 25 éves külföldi állampolgárt illegális kereskedelemmel gyanúsítják, s a vád beigazolása esetén akár nyolc évi börtönbüntetést is kaphat. Az afrikai elefánt 1989 óta van a védett állatok listáján.

„Üzletről van szó. Ismereteink szerint a csempész általában 80-100 dollárt kap egy-egy kilogramm elefántcsontért. A csontok feketepiaci ára Ázsiában viszont 2000-2500 dollár között mozog” – magyarázta a cseh környezetvédelmi felügyelőség szóvivője.

mti

Itt a kutya, hol a kutya? Mi folyik a szatmári kutyamenhelyen?

latogatas1

Július 19-én két szatmárnémeti városi tanácsos – miután többször is szólnak nekik, hogy rendellenességek vannak a Free Life nevű állatmenhelyen – felhívják a sajtót, és úgy döntenek, megnézik maguk, mi folyik ott.

Olvasd el a teljes sztorit

Féltékenyebbek a kutyák, mint hittük

A féltékenység a korábban véltnél mélyebben gyökerezhet a kutyatermészetben – derült ki egy amerikai tanulmányból.

A San Diegó-i Egyetem két kutatója, Christine Harris és Caroline Prouvost 36 kutyáról megszokott környezetükben készítettek felvételeket. Gazdáikat arra kérték, saját állatukról ne vegyenek tudomást, helyette szenteljék minden figyelmüket egy kitömött kutyának, amely gombnyomásra ugatott, nyüszített és csóválta a farkát – olvasható a PLoS One tudományos lapban közzétett tanulmányban.

A következő tesztek során a gazdák egy fejformára faragott töklámpáshoz intézték a kedves szavakat, illetve hangosan felolvastak egy zenélő gyerekkönyvből. Ha a kutyák a konkurenciában fajtársukat vélték felismerni, 78 százalékuk meglökte a gazdát, a töklámpás esetében csak 42, a könyvnél 22.

Egyharmaduk próbált a gazda és a kitömött kutya közé férkőzni, negyedük fel is ugrált az emberre. A másik két “vetélytárs” esetében csak egy kutya tett így. Nyilvánvaló, hogy a kitömött állatot teljes értékű fajtatársnak nézték – írták a kutatók. Nagy részük még körbe is szimatolta a hamis kutyát, ahogy gyakran teszik ismerkedéskor.

“Tanulmányunk megmutatta, hogy a kutyák nemcsak féltékenyen viselkedtek, de még azt is megpróbálták, hogy embertársukat és a lehetséges riválist elválasszák egymástól. Lehetséges, hogy ez az érzelem a korábban véltnél mélyebben gyökerezik bennük” – írták a kutatók közleményükben.

mti

Földön kívüli létformákat fog keresni az új űrteleszkóp

Távoli bolygók szennyezésének nyomait vizsgálva a Földön kívüli élet nyomaira bukkanhat az ember – vélik egy amerikai tanulmány szerzői.

A csillagászok már képesek azonosítani, van-e a Naprendszeren kívüli planéták légkörében oxigén vagy metán, amelyet értelmes élet vagy mikrobák állíthattak elő – `rja a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ folyóiratban megjelent tanulmány.

Földön kívüli civilizációk másféle gázokat is kibocsáthatnak, például CFC-t (klór-fluor-karbon), ahogy az a Földön is történik – tették hozzá. Egy új amerikai űrteleszkóp, a James Webb segítségével a messzi planéták légkörének CFC-tartalmát is észlelni lehet.

Az új, 8,7 milliárd dollárba kerülő űreszközt a NASA 2018-ban tervezi az űrbe küldeni. A NASA szerint a távcső tízszer-százszor hatékonyabb lesz, mint elődje, a Hubble.

Korlátai azonban a James Webbnek is vannak, a CFC szintjének tízszer olyan magasnak kell lennie, mint a földi koncentráció, hogy az űrteleszkóp érzékelni tudja. A CFC azonosításának másik feltétele, hogy a megfigyelt bolygó egy bizonyos típusú csillag, egy fehér törpe körül keringjen.

A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy ezzel a kutatási módszerrel az értelmes élet formáira lelhetnek, ám önmagát elpusztító civilizáció nyomait is felfedezhetik. Egyes szennyezőanyagok 50 ezer évig is megmaradnak a földi légkörben, mások ellenben egy évtized alatt eltűnnek. Az utóbbiak hiánya az eltűnt életre utalhat.

“El lehetne képzelni, hogy a földönkívülieknek sikerül bölcsen élniük, ám a sötétebb forgatókönyv alapján olyan dolgokat is felfedezhetünk, melyek arra hívnák fel a figyelmünket, hogy magunk sem vagyunk a saját bolygónk értelmes lakói” – következtetett Avi Loeb, a tanulmány egyik szerzője.

mti

Felavatták Temesváron a rekordra törő “flakonhidat”

palackhid

Felavatták Temesváron a Begát átszelő pillepalack-hidat, amellyel a Guiness Rekordok Könyvébe kerülhetnek. A szerkezetet 104 502 pillepalackból építették az EcoStuff Romania környezetvédő szervezet önkéntesei.

Az egyesület önkéntesei heteken át gyűjtötték és válogatták a műanyagpalackokat, amelyeket ezrenként egy-egy dróthálóból készült kockába rendeztek. Ezekből a dróthálókockákból építették meg azt a 23 méter átmérőjű lebegő korongot, amely átér a Bega egyik oldalától a másikig. A hidat szerda délután avatták fel.

A híd felszínét ledeszkázták, és szintén pillepalackokból készült, kivilágítható korlátokkal látták el. Az építmény két hétig marad a vízen. Ez idő alatt koncerteket, szabadtéri előadásokat szerveznek rajta.

palackhid2

palackhid3

Nicolae Robu, Temesvár polgármestere az avatóünnepségen elmondta, a korábbi legnagyobb hasonló építményhez csak 40 ezer pillepalackot használtak fel. A politikus emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki gyűjtse és adja le a palackokat az újrahasznosító cégeknek. Az ideiglenes híd építőanyagát a temesvári hulladékgyűjtő vállalat hasznosítja újra.

(a képek az EcuStuff Facebook-oldaláról származnak)

Nemcsak a burgere, a krumplija sem éppen egészséges a McDonald’s-nak. Sőt!

McDonalds-French-Fries

Emlékeztek arra, hogy a McDonald’s hamburgerei egyszerűen képtelenek megromolni? Ennek ellenére még mindig jártok a Mekibe? Nem kellene! A Wired magazin most a gyorsétteremláncban árult krumplikat vette górcső alá. És az eredmény ebben az esetben is ijesztő.

A McDonald’s főleg a Russet Burbank fajtát használja, amely ovális alakú, és tökéletes egyensúlyban van benne a keményítő és a cukor. A túlzott cukortartalom megbarníthatja a krumplikat ott, ahová a cukor koncentrálódik, étkezéskor égett, karamellízalt ízt okozva. Hogy ez ne történjen meg, a felvágott krumplit először megfőzik, így tüntetve el a cukorfölösleget. A színük azonban még így is kellemetlenül hathat, a krumpli által tartalmazott fémek reakcióba léphetnek a fenolos vegyületekkel, ez pedig elszínezheti. Ezért az iparág nátrium-pirofoszfátokat használ, a foszfátionokkal blokkolva le a fémeket, fehéren tartva így a krumplikat. Olvasd el a teljes sztorit

Népszerű a medvemancscsempészet Kínában: rekordméretű letartóztatások voltak

Medvemancscsempészeket ért utol az igazságszolgáltatás Kínában, a kedvelt csemegéből még nyers állapotban rekordmennyiségben – 213 darabot – próbáltak áthozni tavaly az orosz-kínai határon , de rajtavesztettek.

A négy férfit a belső-mongóliai Mancsouli határváros vámosai buktatták le egy véletlennek köszönhetően. Miután a rutinvizsgálat során semmi gyanúsat nem észleltek, az egyik egyenruhás véletlenül belebotlott a mikrobusz kerekébe, mire a sofőr halálra sápadt. A vámosok a dolog végére jártak és a gumiabroncsok felvágása után előkerült a Kínában keresett, drága ínyencség alapanyagának tömege.

A medvemancsok darabonként 200 grammtól egy kilogrammig terjedő súlyúak voltak. A nyomozás megállapította, hogy a talált mancsok legalább 63 medvétől származnak. Az elfogott áru értékét a feketepiacon 2,8 millió jüanra, vagyis több mint 100 millió forintra becsülték.

A két kínai csempész 7, illetve 6 év börtönt kapott, míg két orosz társukra a belső-mongóliai bíróság 5-5 év szabadságvesztést szabott ki. A kínaiakat fejenként 300 ezer jüan (12 millió forint) bírsággal is sújtották. A hatályos kínai törvények szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehetett volna a büntetésük.

Kínában a medvék védett állatnak minősülnek. Mivel azonban a kereslet nagy egyes testrészeikre, s az orvvadászatot szigorúan büntetik, virágzik a csempészet. A beszerzési forrás elsősorban Oroszország, amelynek erdeiben még viszonylag nagy számban találhatók barna medvék. Ott ráadásul 400 jüan (14-15 ezer forint) a medvemancs kilója, míg Kínában ennek a hússzorosáért is találni rá vevőt.

A kínai piacra kerülő helyi medvemancs leginkább a medvéket epéjük miatt tartó farmok elhullott állataitól származik.

A hagyományos kínai gondolkodás és az ezáltal meghatározott szokások szerint a vadállatok egyes testrészei jelentős tápértékkel rendelkeznek. Fogyasztásuk ugyanakkor státuszszimbólum is, leginkább vállalatvezetők, tehetős és rangos állami hivatalnokok asztalára kerül belőlük. A mancsokat dísztárgyak készítéséhez, gyógyászati célokra is felhasználják.

mti

A fa, ami negyvenféle gyümölcsöt terem

vanackan

Sam Van Aken amerikai oltványművész olyan fát hozott létre, amely negyven gyümölcsfélét teremt meg. Ráadásul fantasztikusan is néz ki.

Például őszibarackot, szilvát, sárgabarackot, nektarint és cseresznyét is lehet szüretelni a fáról, ám Sam Van Aken természetellenesnek ható fája valójában a gyümölcsök fajtagazdagságának eltűnésére hívja fel a figyelmet.

Van Aken évek hosszú oltványozásával készítette el mesebeli fáját. A munkát egy épp felszámolni tervezett, New York állambeli tangazdaság inspirálta, ahol 200 féle csonthéjast termesztettek. Éles kontrasztban áll ez a monokulturális, ipari növénytermesztés egyre szegényebb kínálatával, ahol ráadásul a tartósság, a méret és a szín után csak negyedikként következik a fontossági sorban a gyümölcs íze.

Érdemes megnézni a művész-botanikus ötperces előadását a fáról, melyet a TED×Manhattan közönségének tartott:

Forrás: cink.hu

Sikeresen tenyésztik az óriáspandákat

Pandakutatók eddigi legnagyobb genetikai felmérése jelentős sikerként értékeli az óriáspandák tenyésztésében máig elért eredményeket.

A kínai kutatók tanulmányukban emlékeztetnek arra, hogy az 1950-as években elsősorban a bambuszerdőkkel borított területek gyors fogyatkozása, az orvvadászat és az állatkertek gyűjtése következtében több mint ezerrel csökkent a vadon élő pandák állománya.

Szakértők arra számítottak, hogy ennek súlyos következménye lesz a populáció életképességére, de az Oxfordi Egyetem gondozásában megjelenő Molecular Biology and Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány kínai szerzői úgy vélik, ez a feltételezés nem volt megalapozott. Hozzáteszik azonban, hogy új tényezők, mint az állatok vándorlásának korlátozottsága, negatív genetikai hatásokat idézhetnek elő.

Összességében úgy vélik, hogy a veszélyeztetett pandák védelmében indított világméretű erőfeszítéseknek köszönhetően hatalmas lépések történtek Kína nemzeti kincse megmentése érdekében.

A tanulmányból kiderül, hogy a pandák őshazájában három tenyésztőközpontban több mint 65 pandamegőrző hely van, és a gondozók egyre közelebb vannak ahhoz, hogy az egyes állatokat felkészülten visszajuttassák a természetbe. Közlésük szerint jelenleg kevesebb mint 1600, pontosan 1596 állat él vadon.

A szakemberek ismertetik, hogy az intézetekben a genetikai sokféleség fenntartására, a beltenyészet elkerülésére törekedve végzik a munkájukat. Számba vették és genetikai jellemzőik alapján nyilvántartásba vették a fogságban élő állatokat, amelyek 341-en vannak. Közülük 240 él a három tenyésztőközpontban, illetve a pekingi állatkertben.

A kutatók jó hírként értékelik, hogy a fogságban élők többsége genetikailag sokféle, egészséges és ennélfogva tenyésztésük kisebb kockázattal jár. Mindez azt is jelenti, hogy nincs szükség több vadon élő állat befogására. Egyetlen helyen találtak rendellenességeket, ahol fennállhat a beltenyészet kialakulásának a veszélye, de mert erre felfigyeltek, a korrekció lehetősége adott – olvasható a tanulmányban.

A kutatók részletes szakmai eredményeik ismertetése mellett javaslataikat is megfogalmazzák, amelyek egyebek mellett arra irányulnak, hogy a vadonba “visszavezetett” pandák esetében a lehető legpontosabban figyelembe kell venni földrajzi származási helyüket és genetikai jellemzőiket.

mti

Sosem volt még ilyen meleg a június

Idén júniusban a globális átlaghőmérséklet 16,2 fok volt (celsiusban), ez a legmelegebb, amit eddig mértek, pedig 1880 óta mérik. Ha összevetjük a 20. századi átlaghőmérséklettel, akkor 0,7 fokos a növekedés. Mivel május is ugyanígy rekordot döntött, nehéz tagadni a felmelegedést.

Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkör-adminisztrációs Hivatala bejelentette, hogy a júniusi átlaghőmérséklet meghaladta a 2010-it, így az idei a legforróbb, amit valaha is mértek.

Az intézmény vezetője, Derek Arndt azt mondja, a rekord elsősorban az óceánok (főleg a Csendes-óceán és Indiai-óceán) szokatlanul meleg vízeinek köszönhető.

Az átlaghőmérséklet minden kontinensen rekordot döntött, legkisebb mértékben az Antarktiszon, leginkább pedig Új Zélandon, Dél-Amerikában, Grönlandon, Közép-Afrikában és Ázsia déli részén.

A hőmérsékleteket 1880 óta mérik és archiválják, a mostani június tehát 352 hónap közül volt a legmelegebb.

TheGuardian

« következőelőző »