Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: June, 2014

Veszélyben a Fukusima-környéki gyerekek?

Fukusimába lassan vissza szeretnék telepíteni a lakosokat. A kormány azt akarja, hogy 48 leállított reaktor lépjen újra működésbe. Azonban a gyerekek pajzsmirigyrákban való elhalálozása a környéken 40-szer gyakoribb az átlagosnál – állítják orvosok.

A számok magukért beszélnek: „120 rákos megbetegedést észleltünk a Fukusimából kitelepített gyerekeknél, holott az elfogadott szám 3 lenne” – állítja Joseph Mangano, a Radioaktivitás és Közegészség Projekt igazgatója.

A nukleáris ipar és támogatói próbálnak nem beszélni erről, sőt, olyan közszereplő is volt (és csak egy példa az atomfizikus Kelvin Klemm), aki kijelentette, egyetlen emberre sem volt káros hatással a fukusimai masszív sugárzás. Ennek ellenére a környezetvédelmi aktivisták szerint néhány izotóp mennyisége 29-szer meghaladja a hiroshimait. Ráadásul a gyerekmegbetegedések arányát tekintve a japán katasztrófa ugyanolyan méretűnek mutatkozhat, mint az 1979-es Three Mile Island-i, vagy az 1986-os csernobili.

Annak valószínűségét, hogy egy ilyen méretű katasztrófa során növekszik a pajzsmirigyrák kockázata, sok szervezet elismeri, köztük a Kanadai Nukleáris Biztonsági Bizottság is. Nemrégiben az észak-amerikai országban is felmerült egy új reaktort építésének terve, a bizottság pedig úgy számolt, hogy baleset esetén a reaktor 12 km-es körzetében a megbetegedési ráta 0,3%-kal fog emelkedni. Ez azonban csak abban az esetben lenne igaz, ha az evakuálás teljesen sikeres lenne, illetve a védelemre szolgáló jódtabletták is megfelelően lennének elosztva.

Ezeket a számokat elemezte Mangano is, aki az 1980-as évektől kezdve tanulmányozza a radioaktív sugárzások emberi egészségre gyakorolt hatását. Kutatásait a legendás radiológussal, Dr. Ernest Sternglas-szel és a neves statisztikussal, Jay Goulddal kezdte.

Mangano nemrég a frn.fm műsorában is megerősítette, hogy a reaktorok közelében a lakosság egészsége jelentősen javul, amennyiben bezárják azokat, és szignifikáns romlás tapasztalható, amikor (újra)nyitnak egyet.

De nem csupán a gyerekek az áldozatok: közismert eset, hogy a reaktor egyik üzemeltetője, Masao Yosida a vészhelyzet során nem volt hajlandó elhagyni a helyét, és ezzel talán milliók életét mentette meg. Yosida azonban azóta nyelőcsőrákban meghalt, 58 éves volt. Ismert tény, hogy a fukusimai munkások, akiket független közvetítő cégek alkalmaztak – többükről kiderült azóta, hogy a szervezett bűnözéshez is köthetőek – sokszor hosszú időn keresztül nem ellenőrizték a sugárzási szintet.

A lakossági harag a kormányzattal szemben egyre nő, hiszen Tokióban úgy döntöttek, elmúlt a veszély, és erőszakkal telepítenék vissza a (sok esetben kisgyerekes) családokat. Ennek következményeit azonban még nem lehet teljes bizonyossággal megjósolni.

A Three Miles Island-i baleset során pl. a reaktor tulajdonosai tagadták, hogy az megolvadt volna, később nyilvánosságra került egy azt bizonyító felvétel, amit már nem lehetett letagadni. Pennsylvania állam pedig azt állította, senkire sem volt hatással a baleset, de rejtélyes módon eltűntek a daganatos megbetegedésekről szóló hivatalos statisztikák. Ennek ellenére számos független tanulmány született, amelyekből kitűnt a megugrott csecsemő- és gyerekhalálozási arány. A helyi újságírók és a Pennsylvania-i Mezőgazdasági Ügynökség szakemberi haláleseteket, mutációkat és különböző betegségeket fedeztek fel a helyi állatállományban is. 1980-ban egy szövetségi bíró, Sylvia Rambo, megszüntette a vállalat elleni keresetet, azt állítva, a vizsgálatok nem mutatnak ki az átlagosnál nagyobb sugárzást. Csak éppen azóta sem derült ki, ebben a kontextusban mit jelent az “átlagos sugárzás”. Azt viszont tudjuk, hogy a vállalat peren kívüli megegyezésekben több millió dollárt fizetett a helyi lakosoknak. Csernobilról viszont már 5000-nél több tanulmány is született, ezek általában a halálos áldozatok számát 1 000 000 körülire teszik.

Mindeközben úgy tűnik, hogy az ENSZ Atomsugárzási Tudományos Bizottsága (UNSCEAR) is lebecsüli a radioaktivitás emberekre kifejtett hatását. Az atomenergia elleni aktivisták szerint ez azonban korántsem meglepő, mivel a bizottság szoros munkakapcsolatban áll az ENSZ Atomenergiai Ügynökségével, amelynek elsődleges feladata éppen az atomenergetikai beruházások elősegítése.

Az Orvosok a Társadalmi Felelősségvállalásért és a Orvosok Nemzetközi Szövetsége az Atomháború Megelőzéséért nevű szervezet német ága kiadott egy tízpontos közleményt, amelyben az ENSZ hitelességét cáfolják, és figyelmeztetni kívánják a lakosságot, ugyanakkor követelik a sugárzás nyomon követését: „a dolgok könnyen rosszabbra fordulhatnak, amennyiben a szél Tokió, vagy az amerikai kontinens felé sodorja a radioaktív felhőket” – írják.

Az orvosok ugyanakkor azt állítják, az UNSCEAR vizsgálatai is teljesen pontatlanok, hiszen a háttérsugárzás hatásainak vizsgálatai közben egyáltalán nem veszik figyelembe a sugárzásbak a nem-daganatos betegségekre gyakorolt hatását. Úgy vélik, az ENSZ álláspontja, miszerint „a sugárzásnak nem figyelhető meg közvetlen egészségügyi hatása” cinikus és súlyos állítás, aminek következtében például a helyiek nem kaptak jódtablettákat, amely viszonylagos védelmet biztosíthatott volna a számukra.

Összességében az Ecowatch szerint is aggasztó a helyzet: a három megrongálódott fukusimai reaktormagból még mindig radioaktív folyadék szivárog a Csendes-óceánba, a reaktor elemei szétszórtan hevernek, és ezek önmagukban is hatalmas veszélyt jelentenek.

A Shinzo Abe által vezetett japán kormány azonban erőteljesen nukleáris energiapárti, és szeretné újranyitni a 48 működőképes japán reaktort. Ennek érdekében minden eszközzel próbálja meggyőzni a Fukusima mellett lakókat, hogy költözzenek vissza a szerintük már teljesen biztonságos otthonaikba.

Félő azonban, hogy a korábbi szerencsétlenségek itt is bekövetkezhetnek, és ha a döntést nem az emberi életek fontosságára alapozzák, ennek először a gyerekek fognak áldozatául esni.

Kutatók: mindent megfertőztek a rovarirtók

3340587300_8fd228b954
Fotó: Tie Guy II/flickr

A rovarirtó, növényvédő szerek szabályozása ellenére nem sikerült megakadályozni, hogy beszennyezzék szinte az összes élőhelyet világszerte – állapította meg egy kutatócsoport, amely az eddigi, a témában született tanulmányok, kutatások eredményeit összesítette egy jelentésben.

A legtöbbet használt vegyszerek már mindenhol megtalálhatóak, és félő, hogy a globális élelmiszertermelést is veszélybe sodorják. Az olyan élőlények számára ugyanis, amelyeknek hatalmas szerepük van az élelmiszertermelésben – mint a méheknek vagy a földigilisztáknak – nagyon károsak ezek a vegyszerek, ezért a legjobb lenne kivonni a forgalomból a rovarirtószereket és műtrágyaféléket.

>> Méhekkel kapcsolatos anyagaink a TOTB-n >>

A kutatók a neonikotinoidok hatását vizsgálták, az ilyen típusú rovarirtókra évente 2,6 milliárd dollárt költenek világszerte. A neonikotinoidokat rutinszerűen használják a mezőgazdaságban, miközben nincs arra megfelelő bizonyíték, hogy valóban nő a termés ennek közvetkeztében – írja a The Guardian a kutatók eredményeiről.

A neonikotinoidok ahelyett, hogy biztonságosabbá tennék az élelmiszertermelést, aláássák annak alapjait – vélte Jean-Marc Bonmatin, a franciaországi National Centre for Scientific Research (CNRS) kutatója, aki részt vett a kutatásban. A természetes tájak és a mezőgazdasági termelésnek alávetett területek is megsínylik a rovarirtók alkalmazását, olyan mértékben veszélyesek a földek termékenységére, mint a már betiltott DDT volt. Dave Goulson, a University of Sussex professzora szerint nem tanult az emberiség a hibáiból, ismét ugyanazt tesszük, mint az ötvenes években, a történelem megismétli önmagát. “Ezeknek a vegyszereknek a mindent átható természete azt jelenti, hogy most már mindenhol megtalálhatóak. Ha az összes földünk mérgezett, amiatt nagyon kellene aggódnunk, hiszen a talaj elsődleges fontosságú az élelmiszertermelésben” – mondta a kutatócsoport tagja.

A kiértékelés szerint a vegyszerek a fő felelősek a méhpusztulásért, a méhek navigálási és tanulási képességeit rombolják, immunrendszerüket tönkreteszik. A talaj levegőellátását biztosító földigiliszták esetében a vegyszerek az alagútásási képességet rombolják. A szitakötők és más vízben élő fajok is megszenvedik a szennyezést. A vizesárkok vize egyes kutatások szerint már annyira fertőzött, hogy akár egyenesen lehetne levéltetű elleni permetezésre használni.

A jelentés szerint a rovarok hanyatlása direkt módon hozzájárulhat a velük táplálkozó madarak populációinak csökkenéséhez. A madarak ugyanakkor a kezelt magvakból is fogyaszthatnak, és akár néhány szem is elég, hogy halálukat okozza. Bebizonyosodott, hogy a vegyszerezés krónikus hatással van a globális biodiverzitásra, és valószínű, hogy negatívan befolyásolja az olyan létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint a beporzás – állapították meg a kutatók.

Forrás: The Guardian

Ecotrophelia – Öko-innovációs élelmiszerek versenye a csíkszeredai Sapientián

Június 26-28. között lesz megrendezve Csíkszeredában az Ecotrophelia Öko-innovációs Élelmiszerek nemzetközi verseny országos döntője.

A Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kara, a Galați-i Dunărea de Jos Egyetem Élelmiszertudományi Kara, a Romániai Élemiszerszakértők Egyesülete, valamint a Food for Life EU platform közös szervezésében 2014. június 26-28. között kerül megrendezésre az Ecotrophelia Öko-innovációs élelmiszerek nemzetközi verseny országos döntője. A versenyen élelmiszermérnöki szakos egyetemi hallgatók mérik össze tudásukat, és mutatják be az általuk készített öko-innovatív termékeket.

A döntőn, melyre Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen kerül sor, tíz romániai egyetem képviselteti magát. A rendezvény hivatalos nyelve az angol.

A verseny honlapján megtekinthetők a korábbi években bemutatott termékek és rövid leírásaik, valamint a nyertes csapatok termékeikkel.

2013-ban a Sapientia csapata elnyerte a Legeredetibb termék díjat a My Juniper Honey nevű, felsőerjesztésű, barna, szűretlen, borókával és mézzel ízesített sörrel. A Sapientia hallgatói ebben az évben is képviseltetik magukat a versenyen.

Lezajlott a Sasszem projekt második fordulója

A Zöld SzékelyFöld Egyesület és a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatósága közös kezdeményezése a Sasszem projekt. A nemzeti park értékeit népszerűsítő projekt nagy sikernek örvend, hiszen az első fordulóba 116 csapat (348 gyerek) nevezett be Székelyföld 45 településéről.

Az elmúlt hétvégén a Csaracsói Kulturális Központban került sor a második fordulóra, amelyen 23 csapat versenyzett. Nyüzsgivel, a kis hangyával kalandozva kellett kiálljanak több próbát. Először memóriajátékot próbáltak ki, felismertek különböző turistajelzéseket, növényeket azonosítottak fényképek alapján, valamint madárhangok segítségével jellegzetes fajokat ismertek meg. Vaktérképen jelölték be a nemzeti park főbb domborzati formáit, egy rejtvény megoldásával megtudhatták, hogy melyik az a növény, amely veszélyezteti a legelőket, valamint kiraktak egy puzzlet is. A lucfenyő, a jegenyefenyő és a tiszafa termését, kérgét, levelét sorrendbe rakták, majd egy kis verset írtak a védett területről, amelyet a elő is adtak. A Nyüzsgi útra kel című történetet itt lehet elolvasni, emellett hamarosan videó formájában is elérhetővé válik a második forduló. A projekt során egy kiadvány is megjelenik, amely a nemzeti park bemutatásán túl játék-, tevékenységötleteket ad az oda látogató osztályoknak, csoportoknak.

A legjobb 10 csapat jutott tovább a harmadik fordulóra, amelyet a Gyilkos-tónál szervezünk meg, előreláthatólag szeptember 28-án. A továbbjutó csapatok nevei sorrendben: Havasi gyopár (Csíkszereda), Cohárd Céh (Kézdivásárhely), Halasok (Csittszentiván), Terabithia (Gyergyócsomafalva), Schola formica (Székelykeresztúr), Bognyesők (Gyergyócsomafalva), Hangyászok (Gyergyóalfalu), A sasszem győztesei (Nagybacon), Háromfa (Nagybacon), Havasi gyopár (Csíkszentmihály).

közlemény

20 új természeti és kulturális érték a Világörökségi Listán, megmutatjuk!

Húsz újabb kulturális és természeti helyszínnel bővült a hétvégén az UNESCO világörökségi listája, ezzel a világörökségi térképen már 1001 helyszín szerepel – derül ki a szervezet honlapjáról.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének 21 tagú illetékes bizottsága a katari Dohában zajló tanácskozásán negyven új kulturális, természeti és vegyes helyszín pályázatát vizsgálta meg. Az új helyszínek felvétele a hét végén zárult le. Olvasd el a teljes sztorit

Critical mass lesz pénteken

critical

Pénteken, június 27-én újra Critical Mass lesz Kolozsváron. Mindenkit várnak, aki szerint nem tartják be a bicajosok jogait a helyi közlekedésben.

Kolozsváron az utóbbi időben a kedvezőtlen körülmények és a kaotikus közlekedés ellenére egyre többen pattannak kerékpárra; a biciklizés népszerűségének növekedése még számottevőbb lenne, ha a hatóságok is támogatnák intézkedéseikkel, ám megmaradtak az ígéretek vagy a látszatmegoldások szintjén – áll a felhívásban. Ezért minél több kolozsvárit várnak a megmozdulásra, hogy emlékeztessenek arra, a bicikliutak létesítése lenne a leghatékonyabb megoldás a központi közlekedés tehermentesítésére, egy barátságosabb és szebb városképért. Egy vonal a járdán nem bicikliút – szögezik le.
Várják nemcsak a biciklisek, hanem görkorcsolyások, gördeszkások stb. részvételét is, örömmel fogadják az extrém öltözéket, bannereket, zászlókat, kitűzőket és zajkeltő eszközöket.

A szabályokat a helyszínen közlik a résztvevőkkel. További információk az esemény Facebook-oldalán.

Premier Kolozsváron: pizsamás biciklis felvonulás lesz

Ilyet meg nem pipált Kolozsvár, szerda estére ugyanis bicikli megmozdulás várható, na de nem akárhogyan: mivel a testmozgás után alapvetően szebb az álom, a szervezők 21:45-re várják a a Fő térre a csatlakozni vágyókat.

A pláne az egészben pedig azt, hogy nem akármilyen öltözetben, a tekerésre pizsamában kell megjelenni. Ha ez összejön, tátva marad a járókelők szája minden bizonnyal. A tervezett útvonal pedig itt tekinthető meg.

Könnyű útvonal, a lassabbakat is bevárják. Kérik azonban, mindenki legyen megfelelően kivilágítva, a kései időpontra való tekintettel. A vicc kedvéért lehet vinni fogkefét, papucsot, párnácskát, mindent, ami lefekvéshez kapcsolódik. Aki meg nem mer pizsamában menni, azt arra kérik, legalább hívja meg az esemény végén megszervezett sörözésen egy bátrabb társát egy korsó italra. A Facebook-eseményre itt lehet bejelentkezni.

Szingapúrban lesz a világ legnagyobb függőkertje

cdl1

A világ legnagyobb függőkertje Szingapúrban van, bár még nincs teljesen kész, a Rekordok könyve is jegyzi. Egy, a City Developments Limited (CDL) nevű vállalat által készített lakóházról van szó. Az épület 2300 négyzetméternyi területen lesz növényekkel beborítva, és a becslések szerint évente 500 000 dollárnyi vizet és energiát fog spórolni. 2017-re lesz kész.

A Tree House-nak nevezett épületet a CDL készítette, és Szingapúr egyik csendes, a 23. körzetében áll. 24 emeletes, és természetesen lakott, modern technológiával alakították tartóssá, függőleges kerteket elbíróvá. Nem csupán barátságos lakóhely lett, hanem igencsak környezettudatos is: ablakok, amelyek csökkentik a hőmérsékletet, mozgásérzékelők kapcsolják a villanyokat energiatakarékosan stb.

cdl2

cdl3

Az épület függőleges kertje segít csökkenteni annak légszennyező gázait és szén-dioxid-kibocsátását. A zöld külső felület a hőelnyelést is csökkenteni fogja, ezzel az épület 15 – 30 %-os energiamegtakarítást érhet el. A City Developments Limited 2009-ben nyerte meg az épület felépítésére kiírt pályázatot, és azt ígéri, 2017-re fogja befejezni a munkálatokat. Ekkor már a tervek szerint beköltözhetnek az első lakók is.

cdl4

cdl5

totb.ro

Az illegális fakitermelés megfékezéséről tanácskoztak Csíkszeredában

DoinaPanaKorodiAttilaHMT_2014jun19_1

Hargita megyébe látogatott Doina Pană erdészeti, vízügyi és halászati miniszter Korodi Attila környezetvédelmi miniszter meghívására június 19-én, csütörtökön. Ennek alkalmával a két tárcavezető délután Hargita Megye Tanácsánál találkozott az erdőgazdálkodásban érintett helyi intézményvezetők között, az állami erdészet, magánerdészetek, közbirtokosságok, fafeldolgozó vállalkozók képviselőivel. Jelen volt Szabó Barna megyemenedzser, Barti Tihamér alelnök, Becze István megyei tanácsos és Andrei Jean-Adrian prefektus is.

Szabó Barna átadta a minisztereknek azokat a Hargita megyei ügyeket, panaszokat tartalmazó iratcsomót, amelyeket a megyei tanács gyűjtött össze a fent felsorolt intézményektől, illetve szervezetektől. Doina Pană miniszternek továbbította többek között a Nagyhagymás–Békás-szoros Nemzeti Park menedzsmenttervének mielőbbi elfogadására vonatkozó kérést, a gyergyói faipari vállalkozókat tömörítő ARBOR szövetség problémafeltárását, valamint több településnek az erdei utak helyi ügykezelésbe vételére vonatkozó kérelmét. A megyemenedzser Korodi Attilának a vadkárok és a falopások ügyében továbbított panaszt.

Doina Pană miniszter ismertette az erdészeti törvénykönyv tervezetének főbb rendelkezéseit, valamint azt az ellenőrző rendszert, amelyet a törvénytelen fakitermelés megfékezésének céljával helyeznek üzembe, egyelőre kísérleti jelleggel, először Hargita és Kovászna megyében. Mint nyilatkozta, tudatában van annak, hogy nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni az illegális fakivágást, de óriási arányban csökkenhetnek az informatikai rendszernek köszönhetően, hiszen nem lehet majd érvényes kód nélkül raktárakba szállítani a fát.

közlemény

Korodi és Doina Pană megvédenék Székelyföldet az árvíztől

korodipasztorfadoina

Június 19-én Székelyföldre látogattak Korodi Attila környezetvédelmi és Doina Pană vízügyi miniszterek, illetve Pásztor Sándor vízügyi államtitkár. A látogatás célja az volt, hogy felmérjék miként tudnak anyagi forrást nyújtani a folyamatban levő árvízi munkálatokhoz a székelyföldi megyékben, illetve miként tudnak anyagi támogatást nyújtani később induló, hasonló projektekhez.

„Azért hívtam el Doina Pană vízügyi minisztert és Pásztor Sándor vízügyi államtitkárt Székelyföldre, hogy árvízvédelmi munkálatok szempontjából utóbbi visszakerüljön a prioritási listára. Tudjuk, hogy az elmúlt évben egy lej sem érkezett ilyen célzattal a régióba, és számos, árvízvédelem szempontjából fontos munkálat leállt, vagy éppen el sem kezdődött, ezt pedig mielőbb orvosolni kell.” – magyarázta el Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.

A továbbiakban Korodi kifejtette, hogy főként olyan helyeket, munkálatokat látogattak meg, ahol égető problémák vannak, ezek között például a csíkkozmási patakmederszabályozási munkálatokat vagy Csíkszentmihály községben a Rákos-patakán még 2011-ben elkezdődött munkálatokat. A patak szabályozását – támfalak, fenéklépcsők és Vacsárcsinál egy keresztgát építésével – az eredeti tervek szerint 2013-ig kellett volna befejezni, de a kivitelező elvonult a területről.

A miniszterek, az államtitkár, illetve a helyi szakemberek ellátogattak a csíkszeredai Suta-tóhoz is. Itt ugyanis hét éve biztonsági okokból leengedték a vizet, a meder azóta is üresen áll. A szakemberek akkor azzal indokolták a lecsapolást, hogy a tórendszer megérett a karbantartási munkálatra. Utóbbira viszont azóta sem került sor. Az elképzelések szerint a kivitelezés során felújítanák a gátat és kitakarítanák a tavat, illetve megoldanák a három kisebb tavacska rendszerbe tevését. Utóbbi azt jelenti, hogy a kis tavak a hordalék felfogásában játszanak majd szerepet, így elkerülhető lenne a nagy tó ismételt feltöltődése. Emellett a Fitód-patak szabályozását is elvégeznék. A tervek szerint a Suta-tó projektjével párhuzamosan zajlott volna az úgynevezett Suta 2-ben, Csíkszentlélek alszegi részén, a Kerekfenyő-domb alatti területre elképzelt vízgyűjtő gát építése. Ennek során a Mindszent-patakán 400 ezer köbméter kapacitású tavat létesítenének, amely amellett, hogy felfogná a mindszenti és környékbeli csapadékot, áteresztőjével megfelelő szinten tudná tartani a vízhozamot. Ennek halasztásával és a Suta-tóval kapcsolatos munkálatok késlekedésével a csíkzsögödi térség továbbra is ki van téve az árvízveszélynek.

Pásztor Sándor elmondta, hogy Csíkszereda felett kialakítanak egy árvízvédelmi szükségtározót, amely nagyon fontos a város részére. „Reményeink szerint még ebben az évben teljesen elkészítjük a víztározó műszaki dokumentációját és a terveket, így lehetőség lenne arra, hogy jövő évben kellő finanszírozással megoldjuk Csíkszeredának ezt a fontos árvízvédelmi problémáját” – mondta az RMDSZ szakembere.

Kovászna megyében a Kászon patakán folyó árvízvédelmi munkálatokat ellenőrizték a politikusok, mert jövőre véget ér a projekt támogatásának egy része és meg akartak bizonyosodni róla, hogy a kivitelezőnek megfelelőek a műszaki kapacitásai és minőségi munkát végez.„A helyszíni terepszemlén több ponton megvizsgáltuk a Kászon patakot, láttuk a kivitelezés alatt álló munkálatot és egyeztettünk a kivitelező cég képviselőivel, szakembereivel. Ők biztosítottak minket a megfelelő munkamenetről és azt ígérték, a munkálat java a 2014-es év őszéig elkészül. Mi, a minisztérium részéről mindent elkövetünk ahhoz, hogy az anyagi forrásokat biztosítsuk, hogy ne emiatt álljon le a munkálat” – tette hozzá Pásztor Sándor.

A vízügyi államtitkár kiemelte, hogy a Kászon pataka felső forrásánál is árvízvédelmi munkálatokra lesz szükség. Ez a rész már Hargita megyére eső terület, de a politikus megígérte, hogy megpróbálnak anyagi forrásokat biztosítani arra, hogy teljes mértékben megoldják a Kászon patakán folyó árvízvédelmi munkálatokat.

közlemény

« következőelőző »