Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: June, 2014

Öt vállalat, amely a leginkább hozzájárul a globális felmelegedéshez

Számtalan cikk születik hetente a globális felmelegedés okairól, hatásairól, a fosszilis üzemanyagok égéséből származó gázok, az állattenyésztés során történő metánkibocsátás, az erődpusztítások, a mezőgazdaságban használt kémiai anyagok káros hatásairól, mindezek ellenére még mindig rengetegen vannak, aki hazugságnak tartják a jelenséget.

Azt is tudjuk, hogy egyenként is sok apró dolgot tehetünk azért, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetnek. Arról azonban viszonylag kevés szó esik, hogy a nagyvállalatok pontosan milyen mértékben járulnak hozzá a felmelegedés gyorsulásához. A The Guardian nemrégiben megjelentetett egy cikket, amely szerint a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kétharmadáért mindössze 90 vállalat a felelős. 1751 és 2010 között kb. 914 gigatonnányi ilyen gázt bocsátottunk ki. No, de lássuk, kik akkor a főkolomposok:

Chevron

A Chevron neve biztosan ismerős mindenkinek, ugyanis tavaly év vége óta itthon is számos tiltakozás indult ellene a moldvai palagáz-kitermelések miatt. Nos, ez az a vállalat, amely az üvegházhatású gázok mintegy 3,52 %-át egymaga bocsájtja ki. A legnagyobb nyilvánosságot a Texaco-botrány hozta neki, 2001-ben ugyanis a vállalt vezetői úgy döntöttek, több millió hordónyi mérgező hulladékot szórnak szét Ecuadorban. A kár hatalmas volt, mind az Amazonas, mind a talajvizek nagy területeken mérgeződtek meg, a Chevron kapott egy 9,5 millió dolláros büntetést. Semmiség ahhoz képest, hogy mekkora kárt okoztak.

Nem ez volt azonban a cég egyetlen bizonyítottan rossz húzásuk: 2002-ben az angolai kormány kétmillió dollárra büntette őket , ezzel ők lettek az első olyan afrikai ország, amely fellép egy multinacionális cég ellen, ha az hibázik. Aztán 2003-ban az Egyesült Államok kormánya is megbüntette a vállalatot, mivel megszegték a Tiszta Levegő Egyezményt, a büntetés következtében a vállalatnak 275 millió dollárjába került, hogy az olajfinomítói számára olyan technológiát szereljen fel, amely segítségével csökkenteni tudja a szennyezőanyag-kibocsátást. 2011-ben Rio de Janeiroban kaptak egy 17,3 millió dolláros büntetést, ugyancsak egy nagyméretű olajszivárgás miatt, még ugyanabban az évben egy újabb kétmillió dollárost azért, mert Richmondban 15 000 embernek kellett légzési rendellenességek miatt orvoshoz fordulnia miattuk.

ExxonMobil

Ez a kőolaj- és gázvállalat a második legnagyobb szén-dioxid- és metánkibocsátó, a teljes mennyiség mintegy 3,22 %-ért felelős. Többször szivárogtatott ki olajat, a legismertebb eset az Axxon Valdez katasztrófája, amikor körülbelül 11 millió hordónyi olajat sikerült a tengerbe juttatni. Ez a valaha volt egyik legnagyobb környezeti szennyezés: körülbelül 250 000 állat pusztult el és több millió hering és szardínia-ikra veszett oda. Kőolajfoltok a partszakasz bizonyos részein még mindig megvannak. Ezen kívül is van még néhány kínos esetük:

– a brooklyn-i szivárgás, amit gyakorlatilag ötven évig elhanyagoltak, 25 millió dollárra büntették őket miatta

– a Baton Rouge-i olajfinomító szivárgása: 2,4 millió dolláros büntetés.

szivárgás a Yellowstone folyón: 1,7 millió dolláros büntetés

mayflower-i olajszivárgás: 2,7 millió dolláros büntetés

A történethez hozzátartozik, hogy a vállalat több tudományos szervezetet is támogatott anyagilag, amelyek sorban írják a tanulmányokat, melyekben a globális felmelegedés emberi eredettét tagadják. Valószínűleg ezzel akarják enyhíteni az olajszivárgások rossz hírét. Idén mégis kiadtak egy közleményt, amely azt mutatja, mégiscsak megváltozott a véleményük.

Saudi Aramco

Ez a vállalat legalább folyamatosan dolgozik azon, hogy csökkentse az üvegházhatású gázak kibocsátását, valamint a ökológiai lábnyomát. Ennek ellenére még így is ők a harmadik legnagyobb kibocsátók, a globális mennyiség 3,17 %-ával.

British Petroleum (BP)

A negyedik helyen a Bitish Petroleum kőolaj- és gázkitermelő vállalat áll a teljes kibocsátás 2,47 %-ával. Az Egyesült Államokban kifejtett tevékenysége során kiderült róla, hogy valószínűleg ez az a vállalat, amely leginkább semmibe veszi a biztonsági munkálatokat (a nagyon gyakori szivárgásszám legalábbis erre utal). Íme a legdurvább ügyeik:

– Veszélyes hulladékok illegális elhelyezése Alaszkában, 1993 és 1995 között: 22 millió dollárra büntetve érte.

A levegőminőség megrontása egy carson-i (Kalifornia) olajfinomító környékén: 25 millió dolláros büntetést kaptak érte.

– Egy texasi olajfinomítónál biztonsági problémák léptek fel (egy robbanásban 15 munkás halt meg), hamarosan Ohio államban hasonló helyzet alakult ki (2006-ban), a texas-i esetért 373 millió dolláros büntetés járt, ezt később újabb 87 millióval toldották meg, mivel úgy ítélték, a biztonsági kockázatok nem voltak megfelelően dokumentálva a robbanás pillanatában, az ohio-i esetért újabb 2,4 millió dollárt kellett befizessenek.

– Olajszivárgás a Prudhoe-öbölben, 200 000 hordónyi nyersolaj ömlött a tengerbe, 25 millió dolláros büntetés járt érte.

– Benzinadalékok által okozott vízszennyezés 2008-ban, ez közös “eredmény” volt a Chevronnal, 422 millió dollár büntetés fejében.

Kaspi-tengeri gázszivárgás 2008-ban, a szivárgás méretét a vállalat a mai napig titokban tartja.

Kémiai szivárgás Texas City-ben: a rossz berendezésnek köszönhetően több mint 200 kg-nyi vegyi anyag szabadult ki a város levegőjébe, a nyomozásnak nem sikerült bizonyítania a BP közvetlen felelősségét.

– A Deepwater Horizon-i olajkitörés és szivárgás 11 embert ölt meg, és a legnagyobb benziniparhoz kapcsolódó balesetként került be a történelembe. Mellesleg 210 millió hordónyi olaj került a tengerbe. Az ügyben a nyomozás mindmáig tart.

Gazprom

A világ legnagyobb gázkitermelője az ötödik helyre került, 2,22%-al.

A Gazprom továbbra is termeli a földgázt a sarkvidékről, holott ezt már illegálisan teszi – ezt a Greenpeace számtalanszor hangoztatta: a Prirazlomnaya-fúrótoronyra kapott  engedélye már rég lejárt. A Greenpeace és a WWF nemrégiben bemutatott egy független orosz tudományos intézet (Informatika Riska Center) által készített jelentést, amely egy, a Pechora-tengeren kialakuló olajszivárgás kockázatáról számol be.

A Top10-be beleférne még a holland Royal Dutch/Shell 2,12 %-al, a National Iranian Oil Company 2,01 %-al, a mexikói Pemex 1,38 %-al, az Egyesült Államokból jövő ConocoPhillips, és a Petroleous de Venezuela 1,11 %-okkal.

Forrás: onegreenplanet.org

Fiú született a Szárkő-hegységben: itt a várva várt fotó a kisbölényről!

10464194_10152154473335684_2648293805658608998_n
Fotó: Daniel Hurduzeu

Már kb. kéthetes az a bölényborjú, aki a Szárkő-hegységbe visszatelepített, 17 bölényből álló csorda első szabadon született tagja.

Olvasd el a teljes sztorit

Fajok és népek átjáróháza: a Duna-delta, ahogyan mi láttuk

IMG_3000

Ahol a Duna találkozik a Fekete-tengerrel, létrejött Európa legnagyobb kiterjedésű vizes élőhelye. 600.000 hektár. Maga a nagy kék-zöld-barna végtelenség. Motorcsónakban utazunk, mert siettet az idő: így még inkább megérinthetetlen és felfoghatatlan a táj. Végtelen, a mi siető időnkön túli. Mintha örök.

Olvasd el a teljes sztorit

Öt védett terület kezelési terve készül el uniós pénzből Kovászna megyében

Elindult a “Bodoki- és Baróti hegység, Csókás-Veczer, Veresvíz Tőzegláp, Lassúág-Honcsok Tőzegláp, Felső Olt, Feketeügy, Csomád-Bálványos és Rétyi Nyír természetvédelmi területek megfelelő kezelése” című projekt.

Június 26-án, csütörtökön Kovászna Megye Tanácsa kis gyűléstermében ismertették a 2007-2013 Környezetvédelmi Szektoriális Operatív Program, Megfelelő kezelési intézkedések a természetvédelem érdekében, 4. Prioritási tengelyének keretén belül támogatott projektet. A sajtótájékoztatón Nagy József, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke elmondta, a projekt hosszú tervezési és pályázási folyamat eredménye, de idén áprilisban sikerült megkötni a támogatási szerződést, amelynek értéke 13.109.465,60 lej. Olvasd el a teljes sztorit

Egérméretű, de az elefánt rokona: új kisemlőst fedeztek fel Afrikában

Nyugat-Afrikában tudósok felfedeztek egy új kisemlősfajt, amely egy hosszú orrú egérre hasonlít, de genetikailag közelebb áll az elefánthoz.

Olvasd el a teljes sztorit

100 ezer dollárt kapnak, ha sosem mennek vissza az egyetemre

fijatalok

Peter Thiel annak idején kitalálta a Paypalt, ebből jól meggazdagodott. Aztán létrehozott egy alapítványt, hogy mások is jól meggazdagodhassanak az ő támogatásával. Thiel szeretné, hogy az általa segített fiatalok ne töltsék fölöslegesen az idejüket az egyetem padjai közt, hanem ötleteiket korlátok nélkül valósítsák meg (tőle ez nem meglepő, hiszen filozófiát végzett a Stanfordon). S ahogy elnézzük ezeket a fiatalokat, valóban nem tudjuk elképzelni, hogy egy hagyományos oktatási intézmény sokat használna nekik. A The Thiel Foundation évről vére 20 tehetségnek adományoz 100 000 dollárt, hogy azok megvalósíthassák saját projektjeiket.

Az alapítvány évenként meghirdetett ösztöndíjára az idén rekordszámú nevezés érkezett, ezenfelül az az elbírálók értékelése szerint idén voltak a legszínvonalasabb a projektek. A benevező 550 fiatal közül 20 kapja meg a pénzösszeget, az ő ötleteik és találmányaik különböző szakterületen bírnak jelentős innovációs potenciállal: egy készlet, amely oknyomozó újságíróknak segítene korrupciós ügyek felderítésében, egy életképes megoldás rákgyógyításra, egy bionikus kéz amputáción átesettek számára, vagy egy olyan kezdeményezés, amely a technológia segítségével javítaná az orvos-beteg viszonyt. A FastCoexist számítása szerint az eddigi évek projektjei 182 új munkahelyet teremtettek, és 87 millió dollár profitot termeltek. Az összes pályázó közül mindössze ötön gondolták meg magukat, és folytatták az egyetemet, a többiek viszik tovább saját vállalkozásaikat.

És íme néhány projekt azon fiataloktól, akik 100 000 dollárt fordíthatnak új vállalkozásaikra:

Vitalik Buterin

(20 éves, Toronto, Kanada) az Ethereum nevű hálózat kiépítésén dolgozik, ez olyan peer-to-peer hálózat lenne, amely bármilyen alkalmazással elérhető, és amely használható lesz más, decentralizált alkalmazások készítésére, valamit böngészőként is kitűnően funkcionál.

Benjamin Englard

(18 éves, Miami, Egyesült Államok), informatikai kutató, olyan megoldáson dolgozik, amely során az internethasználókról leszűrhető információk segítségével pszichológiai profilt készíthet róluk.

Lucy Guo

(19 éves, Pleasanton, Egyesült Államok), dizájnérként és szoftvermérnökként dolgozik, hat éves kora óta jövedelmező weboldalakat készít, ugyanakkor egy edukációs szoftvert is készített fejlődő országokban tanuló gyerekek számára. A legújabb projektje, hogy a diákok közösségi játékok segítségével tanuljanak és oldjanak meg házi feladatokat.

Thomas Hunt

(17 éves, Saratago, Egyesült Államok), meg akarja gyógyítani a rákot. Három évet töltött a SENS Kutatási Központban olyan biológiai mechanizmusokat tanulmányozva, amelyről azt feltételezik, hogy mindenféle rák okozója. Jelenleg egy olyan vizsgálati műszeren dolgozik, amely segítségével feltérképezheti ezeket, és legyárthatja a megfelelő gyógyszereket.

Rebecca Jolitz

(19 éves, Los Gatos, Egyesült Államok), a szatellitek fejlődési ciklusát kívánja forradalmasítani. Fizikából és matematikából diplomázott, és nagy érdeklődéssel fordul az űrkutatás felé.

M.C. McGrath

(20 éves, Boston, Egyesült Államok), egy nyílt forráskódú szoftvert fejleszt, amely segítené az újságírókat dokumentumok gyors elemzésében. Hasznos lesz korrupciós ügyek és emberjogi sérelmek leleplezésében. (Ezt nagyon várjuk).

Adam Munich

(20 éves, Buffalo, Egyesült Államok), a természettudományok és a mérnöki tudomány megszállottja, a radiográfiai rendszerek hordozhatóságát szeretné megvalósítani.

Martin Stoyanov

(17 éves, Novi Pazar, Bulgária) egy szoftveren dolgozik, amely megnövelné azt az interfészt, amely az emberek e-mail-ellenőrzése során interakciót teremt a számítógéppel, ezzel növelvén a hatékonyságot.

Kaushik Tiwari

(19 éves, Új Delhi, India), azt tűzte ki célul, hogy létrehoz egy olyan felületet, amely segítségével javulna az orvos-páciens viszony a kórházakban, az átláthatóság és hatékonyság növelésével.

Adithya Ganesh

(17 éves, Plano, Egyesült Államok), informatikát tanult a Stanford Egyetemen, ő az egyik feltalálója az IntentSeense nevű bionikus kesztyűnek, amely mesterséges intelligenciával van ellátva, és részlegesen amputált kezű embereknek segít.

Cousteau újra a víz alatt, ezúttal azonban az unoka

Két hét alatt végeztek el több mint hat hónapnyi adatgyűjtést a Floridai Nemzetközi Egyetem (FIU) kutatói az Atlanti-óceán mélyén élő korallokról azáltal, hogy beköltöztek Fabien Cousteau oceanográfussal a floridai partoknál lévő Aquarius nevű víz alatti laboratóriumba, és a víz alatt élve, naponta több órát búvárkodva folyamatosan megfigyelhették a mélytengeri korallok életét.

Fabien Cousteau világhírű nagyapja, Jacques Cousteau néhai híres francia tengerkutató víz alatti rekordját akarja megdönteni az Aquariuson töltött 31 nappal, és alig egy hete maradt hátra a páratlan kísérletből.

Cousteau most az AP amerikai hírügynökségnek a víz alatti laboratóriumból adott interjúban azt mondta, “ha valamiért aggódom, az az időhiány, már csak nagyon kevés maradt hátra. Nagyon kényelmesen érzem magam és boldog vagyok idelent”.

Cousteau és kutatócsoportja az Egyesült Államok délkeleti részén fekvő Florida Keys szigetcsoport közelében 20 méter mélyen fekvő laboratóriumban él június elseje óta. Misszió-31 tudományos programjukban a klímaváltozásnak a tengerek élővilágára gyakorolt hatásait tanulmányozzák, illetve azt, hogy milyen hatással van lelkileg a tengermélyén élés az egyénre.

Az Aquarius laboratórium az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA) tulajdonát képezi és a Florida Nemzetközi Egyetem (FIU) működteti. Az építményt egykor az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA használta, hogy felkészítse asztronautáit az űrbéli magányra és súlytalanságra.

A kutatók két csoportban felváltva dolgoznak, az első két hét után a FIU csoportját felváltották az Északnyugat Egyetem szakértői, akik július 2-án Cousteauval együtt térnek vissza a felszínre. A busz méretű Aquarioson egyszerre hat személy dolgozhat.

A víz alatti élés hosszú távon technikailag lehetséges az emberek számára, de anyagilag nem kifizetődő nagy méretekben – közölte Cousteau, miután már több mint három hetet eltöltött a víz alatt, fény nélkül. Tudományos, oktatási vagy filmkészítési célból azonban ez egy nagyon nagy lehetőség – tette hozzá.

A kutatóbázis élete élőben követhető a mission-31.com portálon. A missziónak eddig nem volt semmiféle orvosi vagy műszaki problémája, egyetlen gondot az okozta, hogy egy napra elromlott a légkondicionáló berendezésük, és a levegő páratartalma 100 százalékos volt, a hőmérséklet pedig elérte a 36,6 Celsius-fokot.

“Ez borzasztóan kényelmetlen, olyan, mintha az Amazonason élnénk, bogarak nélkül” – magyarázta az oceanográfus.

mti

Világok a Duna mélyén: a delta, új perspektívákból

A delta világa a víz alatt

A delta világa a víz alatt

Végtelen, hullámzó nádasok, úszó szigetek, libegő fészkekről rebbenő madarak, vadász-halász nagyragadozók, pompás tavirózsa-tenger. A Duna-delta szinte elképzelhetetlen gazdagsága élőben az igazán lenyűgöző, amit nehéz visszaadni fotókon. Mégis, ha már fotók, akkor mindenképpen ajánljuk a Duna-delta új perspektívákból (Delta Dunării, perspective noi) című kiállítást.

A delta természeti értékeit bemutató fotókiállítás június 13-án, a Pelicam nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál keretében nyílt meg a WWF és a Rewilding Europe szervezésében. Jelenleg a Duna-delta Tulceai Ökoturisztikai Múzeumának Központjában (Centrul Muzeal Eco-Turistic Delta Dunării) tekinthető meg. Július közepéig lesz látogatható. Olvasd el a teljes sztorit

Ne dobd el a szemetet, építs belőle házat!

szemet1

Millió tonnányi le nem bomló hulladékot halmazunk fel, ha csak azt számítjuk, amit nem égetnek el (elégetni sem a legjobb ötlet). A természetre nézve egyértelműen káros hatásaik vannak. Mi lenne, ha ezeket is fel tudnánk használni? Sőt, mi lenne, ha egyenesen lakásokat lehetne építeni belőlük? A kérdést a WasteHouse projekt keretében tették fel, és meg is adták rá a választ egy a valóságban is megépített ház formájában. Van benne minden, fogkefétől lemezekig.

szemet2

A házat a BBM nevű dizájnstúdió találta ki a Brightoni Egyetem számára. Azt hivatott bebizonyítani, hogy nem létezik szemét, csak olyan dolgok, amelyek nincsenek jó helyen. A ház az egyetem kampuszának udvarán áll, felépítésében a diákok is segítettek. Mintegy 85%-a készült újrahasznosított anyagból, amelyet a környező házak hulladékaiból gyűjtöttek, kidobott ruhákat, videókazettákat, pillepalackot és kb. 20 000 fogkefét is felhasználtak hozzá. Sok újrahasznosított anyagot szigetelőként fognak használni, ezek hatékonyságát állandóan ellenőrizni fogják.

szemet3

szemet4

szemet6

A projekt során felhasználtak még 2000 újrahasznosított szőnyeget is (az épület homlokzatába építették be őket), régi műanyag molinókat, salakot az alapnál, építkezésből származó furnért, mint ahogyan szerves anyagokat is (földet, agyagot és mészkövet). A házat tehát birtokba vette már az egyetem, nyílt stúdióként használva, amelyben újrahasznosítást használó dizájnra szakosodott diákok használnak. De nyitott más iskolák, kollégiumok és csoportok számára is, amennyiben érdekeltek a témában: konferenciákat és találkozókat szervezhetnek benne. Több építészeti elemet szándékosan hagytak jól láthatóan szabadon, edukatív célokból. Az ökológiai házat áprilisban fejezték be, egy évbe telt az építése.

szemet7

szemet8

szemet9

totb.ro

Visszaszállt a turulmadár Romániába

Gyerty03.1

A kerecsensólyom a 20. század második felében tűnt el végleg Romániából. Most a tudósok nyolc párról tudnak, amelyek az ország területén fészkelnek és fiókákat nevelnek. Remélhetőleg még több kerecsensólyom telepedik meg ismét az országban, és nőni fog a populáció – írja a TOTB.ro-n közölt cikkében Luke Dale-Harris szabadúszó újságíró.

Négy éve még csak két kerecsensólyom-pár volt, akik Dobrudzsában fészkeltek. Az állomány lassan szaporodott: idéntől újabb négy pár telepedett meg az ország nyugati részén, a Nyugati-alföldön, és egy újabb pár Dobrudzsában. Olvasd el a teljes sztorit

előző »