Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: May, 2014

Plagizált-e Darwin?

Charles Darwin angol természettudós egy skót gyümölcstermesztő könyvére alapozhatta a természetes kiválasztódás elméletét – állítja kutatásai alapján egy brit kriminológus-szakértő, Mike Sutton.

Évtizedekkel Darwin főművének, A fajok eredete című munkának 1859-es megjelenése előtt Patrick Matthew írt egy könyvet, amelyben leírta a “természetes kiválasztódás folyamatát”, elmagyarázva, hogy “egy természetben egyetemes törvény” miként biztosítja a legrátermettebbek túlélését. Habár Darwin elismerte, hogy Matthew “előre vetítette” az elméletet, mindig is tagadta a plagizálást, és kitartott álláspontja mellett, amely szerint önállóan dolgozta ki elméletét.

Az angliai Nottingham Trent Egyetem kriminológusaként dolgozó Mike Sutton szerint azonban Darwin nem csupán ismerte Matthew munkáját, hanem kölcsönzött is abból. A szakember éveken át bújta a két könyvet, ellenőrizte azok idézeteit és tanulmányozta azokat a szakembereket, akik mindkét szerzőre hatottak. Olvasd el a teljes sztorit

A csíkszeredaiak környezettudatosságát fogják felmérni

Nagyon keveset lehet arról tudni, hogy mit gondolnak városuk környezetvédelméről, az ehhez kapcsolódó problémákról Csíkszereda lakói, ezárt a Zöld SzékelyFöld Egyesület, egy kérdőív segítségével felmérést kezdeményez, melynek segítségével, ha nem is lehet teljesen átjárni a környezetvédelem témakörét, de egy ízelítőt lehet kapni a városlakók ismereteiből, véleményeiből.

Az egyesület több mint nyolc éve tevékenykedik a régióban, és eddig hiányzott egy széleskörű felmérés, amely támpontot tudna nyújtani, hogy melyek azok a témakörök, amelyekkel kiemelten foglalkozni kellene.

A 42 kérdést tartalmazó „Csíkszereda és a környezetvédelem” kérdőív néhány fontos tematikát érint (Helyi termékek, Hulladék, Kerékpározás, Közösségi kártya – Közösségi programok), amelyek kiértékelése során egyrészt képet kaphatnak a város „zöld” arculatáról, ugyanakkor számos olyan témakör, probléma vetődik fel, amelyek megoldására a későbbiekben már lehet programot építeni.

A felmérés eredményeinek függvényében fogják meghatározni a csíkszeredai közösségi kártya program legközelebbi pályázati kiírását. Olyan témát szeretnének választani, ami a lakók szerint a legégetőbb környezetvédelmi szempontból.

A Hangyasuli keretében elkészült kérdőívet kilehet tölteni a www.zoldszekely.ro honlapon, ugyanakkor papíron is elérhetővé válik az elkövetkezőkben. Az 1000 személy bevonásával készülő felmérés kiértékelésére előreláthatólag augusztus folyamán kerül majd sor.

közlemény

Ültess virágot, ne háborúzz!

kep9

A palesztin tüntetők és izraeli rendfenntartók között még mindig gyakoriak az összecsapások, ezért egy palesztin nő a békés tiltakozás egy gyönyörű formáját választotta.

A kert egy olyan területen van, amelyet a bíróság a palesztinoknak ítélt meg két évvel ezelőtt, egy Bilin nevű faluban, közel a tulajdonképpeni palesztin fővároshoz, Ramallah-hoz közvetlenül annak a falnak a közelében, amelyet Izrael több száz kilométeresnek épít Ciszjordánia.

Tekintve, hogy gyakoriak az összecsapások izraeliek és palesztinok között, a néni nem szenved hiányt virágcserepekből, sőt, úgy néz ki, most már túl sok is van, egyesek ugyanis drótokra vannak felkötve. Virágcserepek, azaz a könnygázgránátok tokjai.

A fegyver és a virág kombinációja erős üzenet ott, ahol látszólag mindkét oldal belefáradt a véget nem érő erőszakba. Van egy izraeli művész is, aki a palesztin szélsőségesek által átlőtt rakéták maradványait gyűjti össze, és ezekből készít rózsa-szobrokat.

Így néz ki egy rendhagyó virágoskert:

kep1

kep2

kep3

kep4

kep5

kep6

kep7

kep8

daily mail

Reteklevél, dinnye- és krumplihéj: ne dobd el, inkább edd meg!

2013-11-09 15.46.37

A gyümölcsöknek és zöldségeknek rengeteg olyan része van, amit a legtöbben kidobunk, pedig fogyasztása nagyon egészséges, sőt mondhatni esetenként a hulladéknak tekintett rész lenne “a lényeg”.

Te is ismersz olyanokat, akik az almát addig rágják, amíg csak a szára marad? Ők csinálják igazán jól a dolgokat. A másik véglet azoké, akik az almát meghámozzák, és a héját is eldobják: nos, ebbe a bűnbe nem szabad esni. Az almahéjban lévő fontos antioxidáns, a quercetin a tüdő és az agy barátja; a héjban amúgy meg több rost és vitamin van, mint a gyümölcs húsában. Olvasd el a teljes sztorit

Elözönlik Szászföldet is: feketelistára kerül az akác és az aranyvessző?

Az Európai Tanács egy törvénytervezetet fogadott el a múlt hónapban, mely megteremti az idegenhonos inváziós fajok (özönfajok) elleni harc jogi hátterét az Európai Unió tagállamaiban. Ez év végéig kell összeállítani az Inváziós Fajok Fekete Listáját, majd a lista elfogadása után, a törvény 2016. januárjától lép életbe.

Fenesi Annamária

Az okozott gazdasági, egészségügyi és természetvédelmi károk függvényében kerül összeállítára a lista, a tagállamok javaslatai alapján. Ehhez azonban ismerni kellene az inváziós fajok által okozott károkat, ami nem egyszerű feladat. Olvasd el a teljes sztorit

Hidd el, az épületlakó denevérek is a barátaink!

kesei deneverek
Kései denevérek (Eptesicus serotinus)

A Romániai Denevérvédelmi Egyesület idén az épületlakó denevérek védelmére fókuszál kiemelten egy pályázat keretében.

Olvasd el a teljes sztorit

Csernobil radioaktív farkasai

wolf

A csernobili robbanás után százötven településről kellett végleg távozniuk az emberi közösségeknek a lakhatatlanná vált területről. A radioaktív szennyezések beépültek a csernobili tiltott övezetben maradt élőlények szöveteibe, csontjaiba. Azt gondolnánk, az atomkatasztrófa pusztasággá változtatta a környéket, de nem: a vadon visszafoglalta, és az emberi zavarás megszűnte után megjelent az egyik csúcsragadozó is, a farkas.

B.D.T.

Évekig híresztelések terjedtek arról, hogy a farkasok száma eléri a több százat az Ukrajna és Fehéroroszország közt fekvő területen, ami azt jelentené, a világon a legmagasabb az arányuk. Biológusok kutatni kezdték, mi is a helyzet a csernobili farkasokkal: mekkora a számuk, és miben különböznek a más, nem ilyen extrém körülmények között élő populációktól? Erről szól a Radioactive Wolves című, a katasztrófa 25 éves évfordulójára készített amerikai dokumentumfilm, amelyet most a YouTube-on ingyenesen meg lehet tekinteni.

A farkasok állapota sokat elárul a teljes ökoszisztémáról, a tápláléklánc csúcsán lévő állatok vizsgálatával a teljes élőlényközösség helyzetére következtetni lehet, ezért is fontos volt megtudni, mi történik velük az atomkatasztrófa által sújtott területen. Olvasd el a teljes sztorit

Mi okoz radioaktív sugárzást a palagáz-kitermelés során?

Arról rengeteg szó esik, hogy a palagáz-kitermelés mennyiben szennyezheti a talajvizet, a talaj minőségét, hogy milyen gázok kerülhetnek a légkörbe, és ezek hogyan hathatnak az emberi egészségre. Ahogy azt is kiderítették, hogy közvetlen összefüggés van az egyes térségekben történő kitermelés és a földrengések között. De viszonylag kevés szó esik a hidraulikus repesztés során használt bizonyos anyagok radioaktivitásáról. Ugyanakkor a közelmúlt néhány tapasztalata indokolttá tesz egy áttekintést.

A hidraulikus repesztés során használt folyadékok radioaktivitása a radionuklidok típusaitól függ, ezek lehetnek mesterségesek vagy természetesek.

A mesterséges radionuklidokat azért fecskendezik be, hogy feltérképezzék a repesztéshez szükséges terepet. Tulajdonképpen úgy működik, mint egy röntgen. A nyomjelző folyadék azt mutatja meg a szakembereknek, hogy hány repesztést sikerült már véghezvinni, illetve hol is helyezkednek el ezek tulajdonképpen, így jóval hatékonyabbá lehet tenni a kitermelést.

A sugárzás mennyiségét nemzetközi előírások szabályozzák, orvosi közegben például 50–100 mSv (millisievert) lehet a megengedett sugárzási mennyiség öt éves periódusban, a nem orvosi közegben dolgozók számára ez a szám jóval kisebb, évente 1 mSv-nyi mennyiség megengedett. Például a Capitoliumban dolgozókat évente 0,85 mSv-nyi sugárzás éri, a falakban kis mennyiségben megtalálható urániummennyiségnek köszönhetően, ez nagyjából azt jelenti, hogy ha 20 évig vagy hivatalban ott, akkor 1 az 1000-hez az esélyed, hogy a sugárzás rákot okoz.

A mesterséges radionuklidok többfélék lehetnek: szilárdak, légneműek és folyékonyak. A palagáz-kitermelés során való használatukat az Egyesült Államok kormánya egy törvényben szigorúan szabályozza, és az engedélyek kibocsátásánál a cég garanciát vállal arra, hogy a lakosságot nem éri 1 mSv-nél nagyobb dózis, továbbá, hogy a munkaterület bármely részén nem fogja meghaladni a 0,02 mSv-t. Természetesen azt is biztosítani kell, hogy a radioaktív anyagok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe, vagy ne szivárogjanak el.

A hidraulikus repesztés során használt leggyakoribb anyagok a jód (131), folyadék formában 50 mCi (millicurie), azaz 3,7 GBq (gigabequerel) (használatonként maximum 10 mCi) sugárzással, jód (131) légnemű formában 100 mCi, azaz 1.9 GBq, (használatonként 20 mCi) sugárzással, az irídium (192) a repesztéshez használt homokban 200 mCi, azaz 7.4 GBq (használatonként 10 mCi) sugárzással, és folyékony ezüst (110m) 200 mCi, azaz 7.4 GBq (használatonként 10 mCi) sugárzással.

A természetes sugárzás a talajban már eleve megtalálható (N.O.R.M.) anyagokból származhat, olyanokból, mint az uránium-, rádium-, tórium- és radonizotópok, és amelyek „aktiválódhatnak”, ha a kitermelés során elmozdulnak a kőzetek, és ezek a vízbe kerülnek. Ezek kis mértékű, de állandó kibocsátóforrások, a felezési idejük hosszabb, mint a mesterségeseké, tovább maradnak meg a természetben. Bár az Egyesült Államokban elindult a Marcellus Shale-ben (Marcellus pala) történt nagyméretű termelések után, és Új-Zélandon is azt mutatták ki, hogy gyakorlatilag nem nőtt a víz radioaktivitása, rendszerint megjegyzik, hogy nagyon elővigyázatosan kell eljárni.

Ennek ellenére történtek elővigyázatlanságok is, az Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatósága által készített, palagáz-kitermeléséről szóló 2011-es jelentésében pl. a szerzők két egyesült államokbeli esetet is megemlítenek. A New York állambeli Onondaga megyében 210 lakás alagsorában mutatták ki a radioaktív radon (222Rn) jelenlétét a beltéri levegőben. A Marcellus pala felett található házakban a beltéri levegőben a 222Rn szintje minden esetben meghaladta a 148 Bq/m³ értéket, sőt, az átlagos koncentráció ezekben a lakásokban 326 Bq/m³ volt, ami több mint kétszerese az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) 148 Bq/m³-ben megállapított „intézkedési szintjének” (azaz annak a szintnek, amikor a háztulajdonosoknak javasolják, hogy próbálják meg csökkenteni a radon koncentrációját). Az átlagos beltéri radonszint az USA-ban 48 Bq/m³. Amennyiben ez a levegőben 100 Bq/m³-el nő, 10%-kal növeli meg a tüdőrák kockázatát.

A Marcellus Shale területén folyó palagáz-kitermelésből származó kőzetdarabok nagymértékben radioaktívak (a felszíni háttérsugárzásnál 25-ször jobban). A hulladékot részben eloszlatták a talajon. Az 1999-ben végzett talajmérések azt mutatták, hogy a 137Cs (radioaktív céziumizotóp) koncentrációja 74 Bq volt 1 kg talajban. A 137Cs-ot a geológiai formáció elemzésére használják a palagáz feltárása során.

A természetben előforduló radioaktív anyagok Európában is jelen vannak. A N.O.R.M. anyagokkal kapcsolatban ezért ugyanezek a problémák Európában is előfordulhatnak. A N.O.R.M. anyagok mennyisége ugyanakkor helyszínenként változó. Ezért minden egyes pala és beágyazott gáz medence esetében egyénileg kell értékelni a radioaktív részecskék jelentőségét.

A repesztő folyadék jellemzően körülbelül 98%-ban vizet és homokot tartalmaz, 2%-ban pedig kémiai adalékanyagokat. A kémiai adalékanyagok között mérgező, allergén, mutagén és rákkeltő anyagok is vannak. Jellemző, hogy a kereskedelmi titok miatt az adalékanyagok összetételét nem hozzák teljes mértékben nyilvánosságra. New York állam egy 260 anyagból álló listán végzett elemzést, amiből többek közt a következő eredmények derültek ki:

– A 260, injektálásra használt anyag közül 58-nak van egy vagy több veszélyes tulajdonsága.

– Az akrimalidot, a benzolt, az etil-benzolt, az izopropil-benzolt, a naftalint és a tetranátrium-etilén-diamin-tetraacetátot mind megtalálhatjuk a négyrészes lista első felében, amelyet az Európai Bizottság az emberre vagy környezetre gyakorolt potenciális hatásaik miatt azonnali figyelmet igénylő anyagokról készíttetett.

– 38 anyagot akut (az emberi egészségre veszélyes) toxinként soroltak be, köztük a 2-butoxi-etanolt.

 

A Chevron elhagyja Bulgáriát

„A Chevron USA visszavonul Bulgáriából” – jelentette be Ilian Vasiljev energetikai szakértő, Bulgária egykori moszkvai nagykövete. Az információt a Capital lap is megerősítette, két független forrásra hivatkozva. A lépés nem meglepő: a Chevron 2011 óta semmilyen tevékenységet nem végzett az országban.

2011 nyarán a konzervatív kormány és Boiko Borisov miniszterelnök engedélyezte a vállalatnak a a palagáz utáni kutatásokat az ország észak-keleti részén, de a helyi és országos tiltakozások nyomása alatt egy olyan moratóriumot vezettek be, amely megtiltja a repesztéssel és 20 bar-os víznyomás fölötti értékkel történő kitermeléseket. Ezt a moratóriumot a 2013-ban beiktatott szocialista kormányzat sem mutatott hajlandóságot ennek eltörlésére.

„Egyetlen tiszteletreméltó vállalat sem engedheti meg magának, hogy pénzt veszítsen, miközben a bolgár hatóságok teljes érdektelenséggel tekintenek a kevés esélyek egyikére, amely során kitermelhetnék az országuk területén levő gázokat és kőolajat” – kommentálja Vasiljev a blogján.

A véleménye szerint – más vállalatokkal ellentétben – a Chevron nem engedhette meg magának, hogy „balkáni módon” „győzze meg” a politikusokat, bírja őket véleményük megváltoztatására.

A Chevron 30 millió eurót ajánlott az államnak, amennyiben az rendelkezésére bocsájtott volna egy 4 398 négyzetkilométernyi területet. Az akkori gazdasági és energiaügyi miniszter, Traicio Traikov azt nyilatkozta, hogy a vállalat továbbá egy 50 millió eurós munkaprogramot is biztosított volna.

Az Egyesült Államok energiaügynöksége szerint Bulgária 481 milliárd köbméter palagázzal és 200 millió hordónyi olajjal rendelkezik.

Vasiljev blogján még megjegyzi: a bulgáriai kivonulás után a Chevron fokozottabban fog Romániára és Lengyelországra összpontosítani.

hotnews

Természettudományos tábor VII – XI osztályosoknak

A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2014. július 7-12. között Természetkutató Diáktábort szervez VII.-XI. osztályos diákok számára a Kolozs Megyében található Jegenyén.

„A tábor lehetőséget nyújt a biológia, kémia, fizika, földrajz szakos tanárok közös munkájára, a természethez kapcsolódó olyan kutatási foglalkozások megszervezésére, melynek nevelő hatása van. A tábor egyben összekötő kapocs az Erdély különböző területein működő iskolák között, beleértve a szórványvidéket is. E szervezett táboroztatási forma a különösen tehetséges középiskolás diákjainknak biztosít továbbfejlődési lehetőséget, hiszen nagyon fontos nekünk, civil szervezeteknek megszervezni a tehetséggondozást” – írják a felhívásban.

Bővebb információkat az EMT honlapján lehet nyerni.

előző »