Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: April, 2014

Szentkirályi nagytakarítás mindenkinek!

10154395_754426894588527_2265130873290804330_n

Április 26-án, szombaton 9 órakor szemétgyűjtésre kerül sor Sepsiszentkirályban, amelyre nem csak a helybélieket, hanem bárki szívesen látnak a szervezők.

Olvasd el a teljes sztorit

Fogynak a gleccserek a Mount Everesten

A globális felmelegedés következtében az elmúlt 40 évben 10 százalékkal megfogyatkoztak a Csomolungma (Mount Everest) gleccserei – közölte szerdán a térség egyik kínai kutatója a Hszinhua hírügynökséggel.

A megállapításra hosszan tartó távérzékelésre és helyszíni megfigyelésekre alapozott munkával jutottak – mondta el Kang Si-csang, a Kínai Tudományos Akadémia tibeti fennsíkot kutató intézetének munkatársa, aki maga is részese volt kutatóexpedícióknak.

Az így keletkezett olvadékvíz-tavak a négy évvel korábbi állapotuknak a 13-szorosára dagadtak. A gleccserek rendkívül érzékenyek a hőingadozásra, ezért kiváló eszközei a megfigyeléseknek – tette hozzá.

A tibeti fennsík gleccsereinek területe körülbelül 50 ezer négyzetkilométer, ez a Kínában található összes hasonló, mozgó jégtömeg 80 százalékát teszi ki – számolt be a szakember.

Kang utalt arra, hogy gleccserek fogyatkozása, olvadása a 20. század jelensége, a folyamat felgyorsulását az 1990-es évektől tapasztalták. A jégtömbök, jégpiramisok erdői immár csak a magasabb régiókban találhatók meg, a gleccsereken pedig mind több a repedés, amelyek egyre nagyobbak.

A világ tetejének is nevezett térségben, ahol a Föld legmagasabb pontja is található, a gleccserek a belföldi folyók és tavak vízforrásául szolgálnak. Ez azt jelenti, hogy vízellátásuk folyamatosan csökkenni fog, a folyók áramlása idővel lelassul.

Forrás: MTI

Szigoríthatják a köztéri fák kivágására vonatkozó jogszabályokat

Ma dönt azon jogszabály bevezetéséről a képviselőház plénuma, amely szigorítaná a köztéri fakivágásokat. A jogszabályt a szenátus november elején már megszavazta.

A módosító javaslat szerint a környezetvédelmi igazgatóság engedélye kell ahhoz, hogy zöldövezeteken egészséges fát vágjon ki az önkormányzat. Emellett a törvény megtiltja, hogy köztereken a díszfák koronáit lemetsszék, csak a száraz ágakat távolíthatják el. Eléggé tetemes pénzbírságot kap, aki az előírásokat megszegi.

Magánszemélyeknek 20 ezertől 40 ezer lejig, jogi személyeknek akár 70 ezer lejes büntetést is kiszabhatnak.

Marosvásárhelyen évek óta gondok vannak azzal, hogy a zöldövezetekért felelős hatóságok felelőtlenül vágják ki vagy metszik vissza a közterületeken található fákat.

Forrás: Erdély FM

Az eső nem volt akadály, hatodszorra volt kerékpáros felvonulás Csíkszeredában

Fotó: zoldszekelyfold.ro

Fotó: zoldszekelyfold.ro

A rossz idő ellenére nagyon sok, 243 kerékpáros vett részt április 22-én, a Zöld Székelyföld Egyesület által 6. alkalommal megszervezett Föld napi kerékpáros felvonuláson. Ezúttal a Szabadság térről indult a felvonulás és a Központi park – Mihai Sadovanu u. – Vörösmarty Mihály u. – Kossuth Lajos u. – Márton Áron u. – Szék utca u. – Nagymező u. – Taploca u. – Márton Áron u. – Petőfi Sándor u. – Majláth Gusztáv Károly teret érintve érkeztek vissza a kerékpárosok a Szabadság térre.

Az, hogy az időnként esősre forduló idő ellenére ilyen nagy számban vettek részt a hagyományos kerékpáros felvonuláson, alátámasztja, hogy szükség van ilyen és ehhez hasonló rendezvényekre a városban.

Kerékpáros fórum – Kerékpározás fejlesztése Csíkszeredában

Az internetes regisztráció alkalmával a szervezők ötleteket gyűjtöttek, hogy mi az, amit változtatni kellene, mi az, amire jobban oda kell figyelni a csíkszeredai kerékpározást illetően.
Néhány gondolat, amit a résztvevők fogalmaztak meg:

– A kerékpározást népszerűsíteni kell tárolók, lezárók létrehozásával.
– A közlekedési szabályokat megfelelően ismertetni kell a kerékpárosokkal.
– Elő kell segíteni a kölcsönös megértést gépkocsivezetők, gyalogosok, kerékpárosok között.
– Célszerű lenne népszerűsítő fotópályázatot, versenyeket szervezni.
– Igény van összefüggő kerékpárút-hálózat létrehozására.
– Vissza kell szorítani a kerékpárlopásokat.
– A kerékpárutak festésének megújítására van szükség.
– A kerékpárutakat ki kell terjeszteni a környékbeli falvakra is.

A Zöld Székelyföld Egyesület önkéntesei az elmúlt években festettek kerékpárutakat, kihelyeztek több mint 40 kerékpárlezárót, szerveztek Bicajsulit, mely során a kerékpározás szabályait népszerűsítették diákok körében, kerékpáros túraútvonalakról készített kiadványokat és támogatta egy kerékpártározó létrehozását a városközpontban.

Az nyilvánvaló, hogy jóval több a tennivaló a kerékpározás terén Csíkszeredában, nem elegendő, ha egy-egy kis időszakos program foglalkozik ezzel a témakörrel, ezért az egyesület egy kerékpáros fórumot kezdeményez, amelynek célja civil kezdeményezésként segíteni a városhoz kapcsolódó kerékpáros fejlesztéseket. Első lépésben további ötletek kerülnek összegyűjtésre, majd egy megbeszélés következik, amelyen alkalom adódik megbeszélni, listázni a teendőket, megoldásokat keresni ezekre.

A folyamatba bárki bekapcsolódhat az alábbi kis űrlap kitöltésével, további ötleteket fogalmazhat meg. Az érdeklődőket a megadott elérhetőségek segítségével az egyesület értesíti a megbeszélés időpontjával kapcsolatosan.

Hűségért pumpa jár

A szervezők kíváncsiak voltak, hogy ki tudja felmutatni a legtöbb föld napi kerékpáros matricát kerékpárján, ki volt az, aki egyazon kerékpárral a legtöbb felvonuláson részt vett. Két kerékpáros volt –Miklós Kinga és Erőss Árpád– aki 5-5 matricát tudott megmutatni kerékpárján, és utóbbi kapta az egyesület által felajánlott díjat.

Kerékpáros játéksátor

Az előző évektől eltérően egy játéksátor várta a Szabadság téren azokat a gyerekeket, akik ki szerették volna próbálni a Zöld SzékelyFöld Egyesület által készített különböző társasjátékokat. Az elmúlt években készültek növény- és állatvilágot népszerűsítő játékkártyák, több online játék, valamint a legnépszerűbbnek számító Ökomata. Ez utóbbi újult meg az idén, kapott erősebb, időt álló keretet, új grafikát, valamint két új játék is bemutatásra került: az Ökosztófa, valamint a Nyüzsgi. A Csíkszereda Polgármesteri Hivatala által támogatott játékok célja elsősorban, hogy játékosan hasznos, kerékpározáshoz kapcsolódó szabályokkal ismertesse meg a gyerekeket.

Bicikvíz

A Hangyasuli – Környezeti Nevelési Központ projekt keretében kihirdetésre kerültek a Bicikvíz verseny nyertesei is. Az interneten elérhető 66 kérdést tartalmazó kérdőívet 42-en töltötték ki. A legügyesebbnek Capcalo Dániel (56 pont), Teutsch Brigitta (51 pont), András Nándor (50 pont) bizonyult, akik 150, 100 és 50 lejes, bármely csíkszeredai kerékpáros szaküzletben levásárolható vásárlási utalványt kaptak.

Forrás: közlemény

Szabad átjárás a máramarosi medvéknek

macko

A medvéknek nincsenek nagy igényeik, élelemre van szükségük és háborítatlan környezetre. A máramarosi medvék átkelőhelyei azonban veszélyeztetve vannak, ezért a WWF romániai szervezete egy két évig tartó munkálat során próbálta bebiztosítani azokat. Máramarosban kb. 200-250 medve él, ez csak töredéke a hazánk területén élő, mintegy 6000-esre becsült állománynak, de ez a létszám nagyon könnyen drasztikusan lecsökkenhet. A WWF azon dolgozik, hogy a kohóvölgyi erdőben (Strâmbu Băiuț) olyan ökológiai folyosót alakítson ki, amely biztosítja, hogy a medvék a Cibles-hegységből a Gutin-hegységbe juthassanak. Az állatoknak ugyanis ez egyre nehezebben sikerül a környéken zajló fakitermelések és építkezések miatt.

A Nyitott határok a román és ukrán Kárpátok medvéinek elnevezésű projekt egy milliós hektárnyi területet célzott meg, amelyen hat olyan területet térképeztek fel, amelyek a természetes környezetet fragmentálják. A kutatók öt medvét fogtak be, amelyekre nyomkövetőt helyeztek. Az egyik közülük egy hónapon belül vadorzás áldozatává vált, a másodiknak sikerült megszabadulni a nyomkövetőtől, a három nyomon követhető medvét közvetve azonban feltérképezték azokat a zónákat, ahol problémájuk akadt. 6000 – 10 000 hektárnyi területen bizonyosodott be, hogy a medvék itt nagyon megszenvednek: ez hat átjárót jelent, amelyek ugyan még funkcionálnak, de a fakivágások, az építkezések és más beavatkozások miatt kritikus állapotban vannak. Ennek következtében az ott élő medvék éjjeli állatokká váltak, az erdőket csak ezen napszakokban merik átszelni, holott kétszáz évvel ezelőtt még nappal gyűjtötték az élelmet. Olvasd el a teljes sztorit

Nem minden arany, ami plasztik

totb1

Egy Florie Salnot nevű művész elindított egy projektet, aminek Plastic Gold (Plasztik arany) a neve. Főleg nyakláncokat és karkötőket készít újrahasznosított műanyagból. Ám a projekt jóval túlmutat a környezettudatosságon.

A művész olyan Nyugat-Szaharából származó menekültekkel dolgozik, akik a sahrawi népcsoporthoz tartoznak és akik Szahara algériai részének sivatagában élnek, menekülttáborokban. Az ékszerek alapanyagai egyszerűek: újrahasznosított műanyag, homok és festék. A menekültek Salnot-nak a dizájnolásban és az előállításban segédkeznek, a nyugati országokban való értékesítés után a pénz visszakerül hozzájuk. Az ékszerek készítéséhez a sahrawi hagyományos nép stílust használják fel.

totb2

totb3

A sahrawi néphagyományok innovatív felhasználása azt eredményezte, hogy a művészt jelölték a Jameel-díjra, ez egy nemzetközi elismerés, melyet olyan kortárs formanyelvet használó művészeknek osztanak ki, amelyek beépítik munkáikba az iszlám hagyományokat is. A Plastic Gold nevű projektet Salnot a londoni Sandblast nevű jótékonysági szervezettel, amely azt tűzte ki célul, hogy a Saharawi-menekültek történetét a művészeten keresztül szeretnék eljuttatni a lehető legtöbb helyre. A nép identitása veszélyeztett a származási helyükön dúló konfliktusok miatt.

totb4

Forrás: TOTB.ro via treehugger.com

Föld napja Baróton: faültetés, kiállítás, előadás

FOLD NAP - 2014 - kiallitas

2014. április 22-én, kedden, A Föld napja alkalmából a Felettünk az ég, lábunk alatt a föld címmel szervezett rendezvénysorozat keretében 18 órakor faültetés lesz a múzeum előtti zöldövezetben.

Ezt követően 18:30 órakor megnyílik Toró Attila sepsiszentgyörgyi fotóművész Felhőmesék című fotótárlata, illetve 19:00 órakor Őshonos erdőtársulásaink és a klímaváltozás címmel Kádár Tibor-Sándor erdőmérnök (Nagybacon) tart vetítettképes előadást. A házigazdák: Hoffmann Edit és Demeter Zoltán

Borotválkozz, ha csajozni indulsz!

A hipszterek ugyan behozták divatba a szakállviselést, de úgy néz ki, jobb, ha nem idomulunk bele a trendbe. Azaz meg kell nézni az arányokat. Már ha párt akarunk választani. Ha nem, akkor hagyhatjuk is!

A férfiúi arcszőrzet a Darwin által leírt szexuális jellegek egy megnyilvánulási formája, amely a pubertáskor kezd kialakulni, és bár a túlélés szempontjából sosem volt szerepe, egyfajta hierarchia kialakításában valószínűleg igen: a férfiak nemiségének evidens mutatójaként.

Mivel a szakáll dominanciajel a külső viselőnek, valószínűleg a riválisok elijesztésében töltött be jelentős szerepet, a társas életben pedig státuszhatása lehetett, mivel a sűrű és nagy szakáll csak bizonyos kor után fejlődik ki, az idősebb férfiaknak pedig minden őskori társadalomban kijárt a tisztelet. Az is valószínű, hogy azok a nők, akik akkortájt a sűrű szakállú férfiakat választották, sikeresebbek lettek, mint társnőik, akik a sima arcúakat.

Egy 1977-ben végzett kísérlet azonban azt mutatja, hogy az evolúciós normák nem föltétlenül érvényesülnek. Vagy de, de nem úgy, ahogy várnánk. A férfiakkal szemben megváltoztak az elvárások, a hosszú szakáll a státusz szimbóluma maradt, de máshová tolódott a hangsúly. A hippi-korszak, a csavargók, homelessek olyan erős kulturális stigmát tettek a szakállviseletre, amelyet nehezen vetkőzött le. Az ápolatlansággal került összefüggésbe, úgyhogy az 1977-es kísérletben a nők nagy részének nem tetszettek a nagy szakállú férfiak, inkább a kisebb borosta volt az, ami legtöbbjük tetszését elnyerte, mert ez egyszerre jelent férfiasságot és ápoltságot is.

Ezt állítja dr. Meskó Norbert, a Pécsi Tudományegyetem docense is, a Pécsi Evolúciós Pszichológia Kutatócsoport kutatója egy vele készült interjúban: „A férfiak arcszőrzete jó példa a szexuális szelekcióval kialakult jellegekre, mert nemi hormonfüggő vonás, és nincs közvetlen kapcsolatban a túléléssel. A szakáll vonzerejét feltáró vizsgálatok azonban eléggé vegyes képet mutatnak. Néhány kutatásban azt találták, hogy a szakállas arcok vonzóbbak, dominánsabbak, agresszívebbek, idősebbek, mint a csupaszok. Mások pedig éppen arról számolnak be, hogy a szakáll csökkenti a férfiarcok vonzerejét. Egy újabb tanulmány felhívja a figyelmet a borosta vonzerejének lehetséges magyarázatára, amely szerint a nők számára azért vonzóbbak az ilyen arcok a frissen borotvált és a szakállas arcokhoz képest, mert egyrészt mutatják tulajdonosuk érettségét és férfiasságát, de a szőrzet rövidsége miatt még nem kapcsolódnak hozzá olyan negatív tartalmak, mint a szakállhoz (agresszió, túlzott dominancia). Saját vizsgálatunkban, amelyben több mint 800 nő vett részt, azt találtuk, hogy a borostás arcokat azért tartották vonzóbbnak a nők, mert a szőrös arcokat egészségesebbnek is észlelték, mint a csupaszra borotváltakat.”

A napokban hoztak azonban nyilvánosságra egy másik kutatást, amit nemrégiben végzett el a New South Wales-i egyetem kutatócsoportja, akik 1453 heteroszexuális és biszexuális nőt, illetve 213 heteroszexuális férfit vontak be a kísérletbe. Vegyesen mutattak nekik szakállas és borotvált arcokat, különböző szórásban. A megfigyelés szerint minél több szakállas férfit mutattak egyhuzamban, annál inkább a borotvált arc tetszett az alanyoknak. A sima arcok között azonban továbbra is a szakállas volt a népszerű.
A tanulmány nagyon sok újat nem mond, egy 2010-es tanulmány például már megmutatta azt, hogy a haszid zsidók körében a kevésbé szakállas férfiak népszerűbbek társaiknál.

Ez csak azért baj a férfi nemnek, mert 1977 óta megváltozott a divat. A hipszterek ironikusan megnövelt szakállai hatalmas sikereket könyveltek el, és hamarosan hollywoodi sztárok is megerősítették a példát. A népszerűség annyira megnőtt, hogy lassan-lassan mainstreammé vált a viselése.

Azt állítják, ennek az oka az lehet, hogy létezik egy bizonyos negatív előfordulás-függő szexuális szelekció. A kutatók hoznak egy példát is: amikor a nem mérgező pillangók azért kezdték el mimikriként felvenni a mérgező társaik színeit, hogy a rájuk vadászó madarakat (akik korábbi tapasztalataik miatt tartottak a mérgezőktől) megtévesszék és kijátsszák. Ez egy ideig működött is is, ám a madarak rájöttek, hogy emögött a szín mögött már alig van számukra veszélyes állat. Ekkor persze már nem vették be.

Ez ugyan nem szexuális, hanem sima túlélési taktika volt a pillangók részéről, de lényegileg a szakáll esetében is hasonlóról van szó, jelenleg ők a nem mérgező pillangók. Tehát a nőket addig vonzza különösképpen a szakáll, amíg egyedi. Ha sok van belőle, akkor már nem számítanak különlegesnek, a nők elkezdenek más irányba húzni.

Bizonyos elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy álljon meg a szamárfuttatás: a szakáll divatja a 19. században vált igazán fontossá, de akkor is ciklikusan változott a trend, nagyjából harminc évenként. Nyilván az internet korszakában ezek a trendek sokkal korábban veszítik el validitásukat, így közeledünk a ciklus végéhez.

Konkrét tippünk tehát nincs a férfiaknak, hiszen a kutatók sem állítanak semmit 100%-os bizonyossággal, de mindenesetre az alátámasztódik, hogy jobb, ha sok szakállas között te vagy a sima arcú, illetve fordítva.

Forrás: urbanplayer.hu

Buldózer a patakmederben. Természetrombolás árvízvédelem címén: a Kászon-patak esete

IMGP1388
Fotók: B.D.T.

Az európai trend egyre inkább a leszabályozott folyóvizek természetes állapotának visszaállítása (river restoration), az árterek újbóli elöntése, a természetes vegetáció, a vízi és vízparti ökoszisztémák helyreállítása. Ennek fényében próbálják újragondolni az árvízvédelmet is. Eközben Romániában a drasztikus mederszabályozás, a vizek ökoszisztémáit súlyosan károsító árvízvédelmi munkálatok legújabb korszakát érhettük meg.

B.D.T.

A kommunizmus idején is voltak hasonló beruházások, a mostani újabb fázisban pedig európai uniós alapok lehívásával zajlik a folyók és patakok szabályozása, átalakítása, medrük kikövezése és –betonozása. Bizonyos szempontból ez érthető is, hiszen még élénken él mindannyiunk emlékezetében a kétezres évek közepén pusztító áradások rémképe. Az emberi élet és javak védelme mint elsődleges cél azonban nem kellene kizárólagos szempontot jelentsen. Olvasd el a teljes sztorit

Korodi: nem segíti elő a székelyföldi gazdasági előrehaladást a rétyi fűrészüzem

Holott helyi gazdasági kérdéseket meg tud oldani, a Schweighofer rétyi beruházása nem segíti elő a székelyföldi gazdasági előrehaladást, mondta el Korodi Attila tegnapi, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján, majd hozzátette, ezt a véleményét egyelőre Hargita megyei képviselőjeként hangoztatja, a környezetvédelmi minisztérium hivatalos álláspontját majd akkor fogja elmondani, ha lezárul az engedélyeztetés kapcsán kiküldött minisztériumi vizsgálóbizottság munkája.

„A minisztérium 2013 végén rendelte el a vizsgálatot a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatalnál, amikor a Greenpeace romániai szervezete bejelentést tett a rétyi fűrészüzem kapcsán. Az elemző csoport írt egy előzetes jelentést, amiről szakmai vita zajlik a minisztériumban” – mondta el Korodi.

A miniszter reményének adott hangot arra nézve, hogy a nagy fafeldolgozók nem fognak hozzájárulni az erdőirtáshoz, és hogy jelenlétük nem fogja növelni a törvénytelenül kivágott famennyiséget. Szerinte ezt csak folyamatos ellenőrzéssel lehet megakadályozni, az ellenőrzés legegyszerűbb módja pedig szállítás közben történhet meg.

A Bankwatch România és a Neuer Weg egyesületek a bukaresti bíróságtól kérik a Schweighofer építkezési engedélyének felfüggesztését. Tamás Sándor tanácselnök rámutatott: az önkormányzat a központi államigazgatási és dekoncentrált intézmények jóváhagyásai alapján adta ki az engedélyt.

Forrás: slagerradio.ro

« következőelőző »