Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: March, 2014

Bartha Helga és Hartel Tibor kapja idén az Apáthy-díjat

Az április 4-6. között zajló 15. Kolozsvári Biológus Napok keretében idén is átadják az Apáthy-díjakat.

A kolozsvári BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete háttérintézményével, az Apáthy István Egyesülettel közösen 2012-ben hozta létre az Apáthy-díjat, amit az erdélyi magyar biológia és ökológia oktatása terén végzett munkáért ítél oda évente iskolai és egyetemi tanároknak, kutatóknak. Az idén az Apáthy-díjat Bartha Helga tanárnőnek, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium oktatójának ítélte a BBTE oktatói testülete különösen eredményes oktatói tevékenységéért, valamint dr. Hartel Tibornak, a kolozsvári Sapientia EMTE oktatójának, aki segesvári középiskolai és általános iskolai tanárként is kivételesen eredményes kutatómunkát végzett, s ugyanakkor a BBTE biológus végzettjeként hosszú éveken keresztül visszajárt Kolozsvárra humánökológiát és speciális előadássorozatokat tartani magyar biológusoknak, ökológusoknak. Olvasd el a teljes sztorit

Druzsbás szamurájok estek neki ismét a fáknak Marosvásárhelyen

DSC_0253

Folytatódnak a tiltakozások Marosvásárhelyen a fakivágások és –metszések ellen, mivel a helyiek szerint a polgármesteri hivatal továbbra is barbár módon kezeli a vásárhelyi zöldövezeteket, és továbbra sem mutat semmilyen hajlandóságot, hogy érdemben tárgyaljon azokkal, akik ezt nehezményezik.

Olvasd el a teljes sztorit

Közvetlen fenyegetés: aggasztó képet fest a klímaváltozásról szóló új ENSZ-jelentés

Az ENSZ legújabb, hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése minden eddiginél aggasztóbbnak tartja a klímaváltozás életkörülményekre és élőhelyekre kifejtett hatását.

Az ENSZ kormányok közötti együttműködéssel megfogalmazott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a globális felmelegedés már most, valós időben is kifejti hatását: az antarktiszi jégtakarók és az északi jéghegyek olvadnak, megemelve a tengerek szintjét, elpusztítva az óceánok korallzátonyait, és szélsőséges időjárást okozva. A klímaváltozás fenyegetést jelent a globális élelemkészletekre és az emberi biztonságra, szögezi le a friss jelentés.

„A klímaváltozás hatásai mindenkit érinteni fognak a bolygón” – mondta Rajendra Pachauri, az IPPC elnöke. A jelentés három éven keresztül készült, több mint háromszáz tudós vett részt megírásában, 2600 oldalon, 32 köteten át íródott. A szakma szerint ez a legkijózanítóbb, és eredményeit tekintve leginkább véglegesnek tekinthető tanulmány a témában. Olvasd el a teljes sztorit

Bicikli-evolúció egy percben (videó)

Hogyan alakult ki a kerékpár mai formájában, milyen variációkat dolgoztak ki a feltalálása óta? Thallis Vestergaard animációja megmutatja:

Evolution of the Bicycle from Visual Artwork on Vimeo.

via totb.ro

RISE Project: a mócok esete a Holzindustrie Schweighoferrel

galeria_11275
A szászsebesi HS-gyár. Fotó: B.D.T.

Felbőszítette a mócokat a Holzindustrie Schweighofer – a Nyugati-Szigethegységben idén január 21-én 150 móc “visszafoglalta” az erdőt az osztrák fafeldolgozó cég alvállakozóitól, akik masszívan kitermelték a környékbeli erdőket. A RISE Project friss riportja szerint a romániai erdők faanyagának egyik legnagyobb feldolgozója legutóbb 3500 köbméter fa kitermelésére nyert licitet a Mócvidéken, 122 lej köbméterenkénti áron, emiatt telt be a pohár a mócoknál, akik a hegyekben nagyrészt a fafeldolgozásból élnek.

Egy helyi bútorgyár a piacról 380 lejért vásárolja a hasonló minőségű fa köbméterét; a bútorgyár-tulajdonosok is háborognak tehát, hogy ők, akik magas feldolgozottságú termékeket készítenek a helyi alapanyagból, drágábban jutnak hozzá, mint az óriáscég, amely nyersanyagként adja tovább a feldolgozott fát, elsősorban külföldre. Olvasd el a teljes sztorit

Ha Pókember lekapcsolja, te lekapcsolod?

Earth Hour 2014 Superhero Ambassador Spider-Man

Nem elég, hogy maga a Pókember is beszállt az Föld órája projektbe, a Durex is látott némi fantáziát a sötét, vagyis inkább gyertyafényes egy órában. Emellett a Földet sötétbe borító, 2009 óta létező és azóta világszintűvé terebélyesedő projekt kibővült egy crowdfounding-alapú ötlettel is.

A crowdfounding teljes mértékben nyitott volt és ennek köszönhetően Ugandától Brazíliáig érkeztek felkarolandó “zöld” ötletek. A crowdfounding alapgondolata az, hogy egy ötlet költséges megvalósítására a pénzt úgy is össze lehet gyűjteni, hogy közzétesszük az elérendő összeggel és szabadon lehet az ötletet támogatóknak “pótolni” annak a megvalósításába bárhonnan, akármekkora összeggel.

Erdőt mentenél? Leopárdot néznél? Falut világítanál ki Ugandába? Ide kattints!

A minden évben március utolsó szombatjára szervezett Föld órája idén március 29-én fog lezajlani.

Sötétbe boruló Eiffel-torony az alapgondolattal, Pókember felhívása, egy crowdfounding-ötlet és a kütyüjeiket kikapcsoló fiatalok gyertyafényes egymásra találása egy-egy videóban:

Az arany láprózsa: végveszélyben a felégetett alcsíki Borsáros-láp kincse

Lukács 12:27
„Nézzétek a mezei virágokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik.”

Él a Csíki-medencében és a Hargita-hegységben egy csudálatos, apró vadvirág, a mocsári kőtörőfű vagy szebbik nevén arany láprózsa. Ritkább, mint a fehér turulmadár, mindössze egy maréknyi van belőle, akárcsak a székelyekből, akik közt él, ezért azt gondolná az ember, hogy nagy a becsülete, óvják és babusgatják. De nem, inkább elevenen elégetik.

Mátis Attila Olvasd el a teljes sztorit

Nem lesznek hadjáratok a bordás krokodilok ellen Ausztráliában

Nem szervezhetnek túrákat a legnagyobb krokodilfaj vadászatára Észak-Ausztráliában. Greg Hunt környezetvédelmi miniszter azzal indokolta a “krokodilszafarik” betiltását, hogy azok “kegyetlen és embertelen magatartást idézhetnek elő” a résztvevőknél. Eredetileg évente 50 bordás krokodilt ejthettek volna el a tehetős vendégvadászok.

Az Északi Terület kormánya szerint a szövetségi környezetvédelmi miniszter “rossz tanácsadókra” hallgatott, mert amúgy is elejtenek évente körülbelül félezer krokodilt, és a fizetős vadászszafari csak egy újabb módja lenne az állománnyal való gazdálkodásnak.

Az ötlet támogatói szerint az üzletszerű krokodilvadászat engedélyezése munkahelyeket és többletbevételt eredményezne a ritkán lakott térség szerény körülmények között élő őslakosainak.

A krokodilvadászat újból engedélyezésének terve folyamatosan felmerül, mert újra elszaporodott a föld legnagyobb élő hüllője, a bordás krokodil, amely hétméteresre és több mint egytonnásra is megnőhet.

Az észak-ausztráliai tengerpart mocsaraiban és folyóiban honos, az édes és sós vizet is jól tűrő Crocodylus porosust az 1970-es években helyezték védelem alá, napjainkban 150 ezer példány élhet belőle Ausztráliában.

Az országban évente egy-két ember esik krokodiltámadás áldozatául.

Forrás: MTI

A kormány is csatlakozik a Föld Órájához

Csatlakozik a kormány a Föld Órájához – jelentette be Korodi Attila környezetvédelmi miniszter március 27-én Bukarestben.

A miniszter a március 26-i kormányülésen javasolta, hogy a minisztériumok és alárendelt intézményeik is csatlakozzanak a WWF kezdeményezéséhez, és oltsák le villanyaikat, kapcsolják ki nem létfontosságú elektromos berendezéseiket március 29-én, szombaton este fél kilenc és fél tíz között.

„Örülök, hogy a kormányban dolgozó kollégáim és a miniszterelnök nyitottak voltak a javaslatra. Ez egy lehetőség, hogy felhívjuk a figyelmet arra, életmódunk káros hatással van a környezetre, pusztítja a természeti erőforrásokat” – nyilatkozta a környezetvédelmi miniszter, majd hozzátette: „A Képviselőház és a Szenátus elnökét, valamint a megyei tanácsok elnökeit is felkérem levélben a mai nap folyamán, hogy csatlakozzanak az eseményhez”.

A Környezetvédelmi Minisztérium útmutatót is készít, amelyet március 28-án eljuttatnak minden érdekelt félhez.

Amint tudjuk, a Föld Órája a WWF (World Wide Fund for Nature) által elindított esemény, amelyre minden március utolsó szombatján kerül sor. Tavaly 152 ország 7000 városában oltották el a villanyt, kapcsolták ki a különféle elektromos készülékeket.

Forrás: közlemény

Kopaszodó emberkék a klímaváltozásra várva

cordal2

Képzeljük el, hogy a tengerparton sétálunk, és egyszer csak meglátunk egy emberalakot kimagaslani a vízből, szürke öltönyös alak, kezében aktatáska. Öngyilkosságra asszociálunk. És tényleg ez történik.

k.á.

Isaac Cordal egy spanyol képzőművész, aki térinstallációkat készít Cement Eclipse címmel. Az első, eddig már sok kiállításon helyt kapott projektje a Waiting for Climatic Change (Várva a klímaváltozásra). Betonból készült kis szobrocskáit különböző helyszíneken helyezi el, és ezek az alakok várnak. A Wired magazinnak Cordal azt mondta egy, a belga tengerparton megtartott kiállításán: „Ezek az emberek kijöttek ide, várják a klímaváltozást. Tudják, hogy lesz, figyelmeztették őket, fel vannak készülve”. És valóban, ott állnak, előbb oszlopokon, aktatáskával, fagyit nyalva, aztán nyakig a vízben.

Cordal szobrai mindössze 15-20 centiméteresek, a férfialakok általában öltönyösek, hajlott hátúak, mintha a bankár negatív sztereotípiáját testesítenék meg. Kétfelől még megmaradt a hajuk, felül kopaszak, és öregek, ellenszenvesek, közel a halálhoz. Mint ilyen, a szimbiózis köztük és a természet között, elmúlásuk jelene köti össze őket. Az embert végesként ábrázolva a művész azt sugallhatja, hogy az képtelen a jelenen túlra kiterjeszteni a felelősségét. Talán ez teszi, hogy Cordal nem tudja szimpatikusként ábrázolni egyetlen alakját sem, az üzletember, a rohamrendőr, a menyasszony mind maszkot viselnek, ha a maszk éppen az arcuk is. Néha leveszik, akkor pedig a koponya vigyorog a világra. Ugyanakkor a kiállítás még csak az első fázis, Cordal utána fotósorozattal dokumentálja: ennek segítségével mintha valami posztapokalipszisből tekintene vissza, a jelen dokumentációként hat, és múlttá válik.

cordal1

Mindeközben Cordal alakjai dideregnek egzisztenciális magányukban, és ilyenként vetkőzi le ez a művészet a dogmatikusságot. A magány, amit a környezet destrukciója teremt, valamiképpen transzcendentális is. Talán a méretek egymásra feszülése okozza, a húsz centis szobrok úgy élnek a környezetükben, ahogyan mi, centrumba helyezve magunkat, de képtelenekként a nézőpont megváltoztatására. De létezik a másik nézőpont (innen nézzük mi a szobrokat). Mintha a schopenhaueri visszatekintés lenne a befogadó szemszöge. Az embereket nézzük, de, mivel a művész ellehetetleníti az emberekkel való szolidaritásvállalást, azonosulási lehetőséget, így a természeti, vagy transzcendentális nézés lehetősége marad. Nem véletlen, hogy a néző letekint a miniatúrákra, fölülről nézi, és egyszerre tartja nevetségesnek és ijesztőnek őket.

Cordal térinstallációi szinte bárhol működnek, egyaránt helyezi el az alakokat buszokon, szökőkútban, tengerparton, építkezési területen. Az első elképzelés szerint életnagyságú szoboralakok voltak, de így könnyebben mozgathatóak, másrészt így megteremtődik a már említett feszültség is. Ezek a szobrok, bármilyen térbe kerüljenek, rögtön újradefiniálják azt, minden tér élettérré válik, olyan élettérré, ahol azonban az életnek nincsenek lehetőségei. Nem véletlen az sem, hogy az alakok cementből készülnek. A cement az, amellyel teremtünk és törölünk el világokat, amely nehéz, még a törmelékektől is elüt, ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy az egyik leghosszabb időtartamú anyag, és mint ilyen, bizonyos szempontból az emberi teremtőerő egyik (leginkább negatív értéktársítású) szimbóluma. Azonban a létrehozott világ legalább olyan mértékben hat vissza a létrehozójára, mint ahogy az alkotás változtatja át a semmit egésszé, vagy szervez organikussá különálló elemeket. Ilyenképpen Isaac Cordal figurái tükrei lesznek az általuk teremtett világnak. A szobrok nem csupán „odakerülnek”, mert a művész odaviszi őket, hanem a hely készen várja őket, mert minden térbe beilleszthetőek azáltal, hogy nem illenek bele, s így a groteszk képezi Cordal fő esztétikai irányát.

SONY DSC

Az öngyilkosság nem itt történik meg, ezeket az alakokat a közöny öli meg, az a közöny, ami miatt ilyen ez a várakozás: fagyit nyalunk, ha egyre nő a globális hőmérséklet, felvesszük az úszógumit, ha emelkedik a tengerek szintje. És persze közben éljük az életünket, házasodunk, gyereket vállalunk, rohamrendőröket mozgósítunk a fennálló világ rendjének védelmében. És az, hogy ez kívülről, felülről, végül is a centrumon kívül bárhonnan nézve ijesztőnek, és viccesnek tűnik, az elvonatkoztatásra való képtelenség hiányában nem tűnik gyakran fel. Az ember akkor kezd el feszengeni, ha Cordal szemén át tekint önmagára.

Még több fotó a művész flickr-oldalán.

előző »