Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: February, 2014

Global Forest Watch – műholdról figyelik az erdőpusztítást

global
fotó: totb.ro

A Global Forest Watch egy új fegyver a a környezetvédők kezében, ugyanis a Google technikájával és szatellit-képekkel fogja vizsgálni az erdőirtásokat. A bolygó erdőségeinek ma már mindössze 15%-a érintetlen, a többiekben mind megtalálható az emberi beavatkozás nyoma: fakitermelések, mezőgazdasági beavatkozások, tűzvészek stb. A Global Forest Watch segíthet, hogy a megmaradt erdők fennmaradását ellenőrzini lehessen.

“Egy olyan rendszer, amely figyelemmel követi az erdőket, így figyelmeztetheti mindazokat, akiknek lehetősége van jobb döntéseket hozni az erdők megtartásáról és használatáról” – mondta el Nigel Sizer, a World Resources Institute tagja. Ez a szervezet koordinálja a projektet. A Global Forest Watch az egész világon lehetővé teszi az erdős felületek vizsgálatát, figelve nem csak a károsodásokat, hanem az esetleges növekedéseket is. Jelenleg a rendszer 2000-től biztosít adatokat, összehasonlíthatóvá teszi azokat a jelenlegi állapotokkal. Ugyanakkor az adatok crowdsourcing-gal is aktualizálhatóak, így bármely személy, vagy szervezet, akinek erdőkárosításról van tudomása, frissítheti az adatbázist.

Romániában, ahol 6 380 000 hektárnyi erdő van körülbelül, az adatok szerint az utóbbi 13 évben 230 672 hektárt vágtak ki, ebből 152 987 hektárnyi nőtt vissza.

Hazánkban már létezik egy hasonló kezdeményezés, amelyet a Plantăm Fapte Bune hozott létre, és ahol be lehet jelenteni a kártevéseket. Ha olvasónk ezt kívánja használni, hogy illegalitásokat jelentsen be, akkor regisztrálhat a kezdeményezés oldalán.

Forrás: TOTB.ro

Megszavazta az Európai Parlament az autók CO2-kibocsátásának csökkentését

Az Európai Unióban forgalmazott új autók széndioxid-kibocsátását a 2015-ös kilométerenkénti 130 g-ról 2020-ra 95 g-ra leszorító szabályokat szavazta meg kedden az Európai Parlament. A bevezetési szakasz egyetlen év lesz.

Olvasd el a teljes sztorit

Megtalálták a Föld legősibb darabját?

fod

photo by leonello calvetti cia shutterstock.com

A Föld eddig ismert legősibb darabja lehet egy apró, 4,4 milliárd éves cirkonkristály – állapították meg kétféle kormeghatározási módszer segítségével amerikai geológusok.

A nyugat-ausztráliai juhfarmon felfedezett parányi kő arra utal, hogy a Föld kérge nem sokkal a bolygó keletkezése után alakulhatott ki, az apró kristály ennek lehetett egy darabja – idézi a Wisconsini Egyetem portálja a kutatóknak a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányát.

A cirkonszemcsét 2001-ben vonták ki a Jack Hills-hegység egy sziklájából. Mérete az emberi hajszál átmérőjének körülbelül kétszerese, olyan apró, hogy szabad szemmel épphogy látható – magyarázta John Valley, a Wisconsini Egyetem geológusa, a kutatócsoport vezetője.

A cirkonkristályok a Föld legősibb ismert ásványai. A geológusok kitűnő “memóriájuk” miatt tartják nagy becsben őket: fiatalabb kőzetek közé zárva igen ellenállóak, kémiai összetételük változatlan marad korszakokon át. A Jack Hills-i cirkonszemcsék több mint négymilliárd évesek, ám legidősebb darabjuk koráról a felfedezés óta vitatkoznak a tudósok. Először a hagyományos, széles körben elfogadott módszerrel állapították meg a korát: a radioaktív elemek lebomlásán alapuló eljárással.

Egyes tudósok azonban kételkedtek abban, hogy ezen az úton helyes eredményt kaphattak, ezért most az új kutatás a tomográfia módszerével a kristály egyes ólomatomjainak tömegét is meghatározta, ezzel igazolták, hogy a cirkonszemcse valóban 4,4 milliárd éves. Az eredmény azt a teóriát támasztja alá, hogy a Föld kérge és köpenye az eddig véltnél sokkal korábban hűlt le és szilárdult meg. A Föld 4,5 milliárd éve izzó, olvadt kőzetekből álló bolygóként jött létre, és az új kutatás szerint már viszonylag rövid idővel, százmillió évvel később szilárd kérge alakult ki.

A Föld történetének ezt a korai korszakát a pokol ógörög istenéről hádészi kornak nevezték el, mert úgy vélték, a meteorok bombázta, izzó kőzetek borította bolygón alvilági körülmények uralkodtak.

Valley elmondta: eredményük a “korán lehűlt Föld” elméletét támasztja alá, mely szerint 4,3 milliárd éve a hőmérséklet már olyan alacsony volt, hogy akár óceánok is létezhettek, sőt talán már élet is volt.

“Semmi sem bizonyítja, hogy létezett élet, de azt sem, hogy nem létezett, viszont semmi ok azt feltételezni, hogy ne létezett volna” – magyarázta a geológus.

Az első, élet nyomát bizonyító kövület, a sztromatolit, amely egy ősi baktérium nyomát őrzi, 3,4 milliárd éves.

Forrás: mti

Óriás légtartályokat terveztek a pekingieknek brit mérnökök

beijing1

fotúk: TOTB.ro

Egy brit tervezőiroda, az Orproiect nemrégiben egy olyan ötlettel állt elő, amely megoldást biztosítana Kína fővárosa, Peking számára az egészségügyileg egyre aggasztóbb légszennyezésre.

Az Inhabitat beszámolója szerint a kínai hivatalosságok felkérték a dizájnereket, hogy segítsenek megoldást találni a légszennyezettségre. A brit tervezőcsapat olyan óriási légtartályok elhelyezését javasolja a város fölé, amelyek friss levegőt tartalmaznának, és amely óvná a parkokat, kerteket, irodákat, éttermeket stb. A légtartályok a Bubbles nevet kapták, és ezek belsejében a pekingiek tiszta levegőt szívhatnak, nem kellene a szmoggal küszködniük. A mérnökök által kitalált rendszer a pillangók szárnymozgásait és a levelek erezetét imitálja. A tartály az ETFE nevű anyagból készül, ezt már sikerrel alkalmazták Kínában a 2008-as Olimpiai Játékok alkalmával a nemzeti úszóközpont fölött.

bejing2
bejing3

Ez az átlátszó és flexibilis anyag (egyfajta műanyag) lehetővé teszi az olyan kupolák kialakítását, amelyek fénnyel látják el a várost, de megvédi a lakókat a szennyezett levegő bejutásától. Az egész egy olyan biokupola lenne, amely mikroklimatikus sokszínűséget alakítana ki, például váltakozhatnának a trópusi és sivatagi tájak. A biokupola fűtését egy olyan rendszer oldaná meg, amely a talaj hőmérsékletét szabályozná, ehhez az energiát napelemekből nyerné.

beijng4
beijng5

Még több infó az Oprojekt vagy Co.Exist oldalakon.

Forrás: TOTB.ro

Támogatást kaphat, aki nem vágja ki az erdejét

erdo

photo by think4photop via shutterstock.com

A Natura 2000 hálózatába tartozó erdőtulajdonosok már idéntől anyagi támogatást kaphatnak, amennyiben úgy döntenek, nem kívánják kitermelni az erdeiket.

Ezt egy nemrégiben megszületett kormányhatározat szavatolja, amely egyszerre kárpótolni is kívánja azon erdőtulajdonosokat, akik a védett területek miatt nem termelhetik ki a birtokukban levő erdőket.

A támogatás összege az erdő sűrűségének és területének mértékében változik, így egy tulajdonos évente 40 és 200 euró közötti összeget kaphat hektáronként.

„Ezeket a kifizetéseket elsősorban az erdők megvédésének érdekében fogjuk folyósítani. Olyan erdők kaphatják meg, amelyeket tulajdonosaik teljesen, vagy részben kizárnak a kivágások alól. Viszont csak olyan erdők tartozhatnak belel, amelyek tökéletesen illeszkednek a Natura 2000 hálózatába. Vagyis azok az erdők, amelyek védelmi célt szolgálnak, amelyek lejtős, meredek felszínen vagy törmelékes talajon helyezkednek el, illetve nagyon szennyezett területeken” – nyilatkozta Nicolae Pop erdőmérnök az emaramures.ro-nak.

1990-ben Romániának hat és fél millió hektárnyi erdője volt. Ennek a felét az állam napjainkra visszaszolgáltatta a volt tulajdonosoknak, ami pedig maradt, abból körülbelül 350 000 hektárnyit vágtak ki.

Egy, a Számvevőszék által 2013-ben készített jelentés szerint az országban óránként 3 hektárnyi erdő tűnik el. A legtöbb erdőt Suceava és Neamț, illetve Krassó-Szörény, Maros és Hargita megyében vágják ki.

Forrás: emaramures.ro

Gazdaságosabb repülőgéppel utazni, mint autóval?

repcsi

photo by Archman via shutterstock.com

Könnyen feltételezhetnénk, hogy méreteik miatt a repülőgépek nem képeznek energetikailag hatékony megoldást a szállításban, hogy az autó jóval gazdaságosabb. A Michigani Egyetem kutatásai azonban megcáfolni látszanak ezt a feltevést: egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint ugyanis a repülőgépek a leghatékonyabb közlekedési eszköznembe tartoznak. Sőt: a tanulmány szerint az autók fogyasztása 57%-al kellene javuljon ahhoz, hogy gazdaságosabbak legyenek.

Micahel Sivak, a Michigani Egyetem Szállításkutatási Intézetének professzora megvizsgálta a hagyományos, standard járművek teljes energiafogyasztását.

Ezután összehasonlította az eredményeket egy rendszeres repülőjárattal, megmérve, hogy mennyi energiát fogyasztott el 1970-től 2010-ig 1 személy/km esetén. Sivak felfedezte, hogy a gépjárművek esetében az átlagos 13 liter/100 km üzemanyag-fogyasztást legalább 8,4 literre kellene csökkenteni, vagy a járművenként szállított 1,38 főt 2,3-ra kellene növelni.

Ez viszont nem olyan könnyű. Habár az üzemanyag-megtakarítás az újabb és újabb rendszereknek köszönhetően egyre hatékonyabb, globális szinten rendkívül lassan mutatható ki a javulás. A jelentés azt is kimutatta, hogy az Egyesült Államokban 2012-ben eladott 14,5 millió jármű csupán 6%-át képezi a teljes, használatban levő állománynak.

Érdekes tény, hogy amíg az utóbbi negyven évben az autózáshoz és repüléshez szükséges üzemanyagok hatékonysága egyaránt nőtt, a repülésben elért üzemanyagspórlás jelentősen nagyobb, mint a gépkocsik esetében: 74% – 17%.

Más tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy a gépkocsigyártás szabályozatlansága (főleg az Egyesült Államokban), elkerülhetetlenül egy jóval nagyobb üzemanyagigényhez vezet.

Ugyan az Egyesült Államok a Föld lakosságának kevesebb mint 5%-át teszi ki, itt található a világ gépjárműinek mintegy 33%-a. A következő húsz évben az Egyesült Államok állampolgárai el fogják érni a az autóval megtett 6,7 trillió kilométert. Aggasztó az is, hogy a közlekedésben használt energia 86%-a a benzin és motorina elégetéséből származik.

Azonkívül, hogy ezáltal hihetetlen mennyiségű szén-dioxid, szén-monoxid vagy nitrogén-oxid képződik, az Egyesült Államok a kőolaj mintegy két-harmadát kénytelen importálni, ezzel pedig az ország gazdasága külső tényezőktől függ.

Az erőfeszítések, hogy megújuló energiaforrásokat találjanak, felemás eredménnyel jártak. Így megjelentek a biokomposztok, a hibrid autók és a hidrogén-komposztot fogyasztó autók, mindezeknek az a célja, hogy a kőolajfüggés alábbhagyjon.

Egy másik lehetséges megoldás az alternatív kőolaj felhasználása, mint az agyagpalából nyert, de ez nem enyhítene a környezetvédelmi problémákon. Ugyanígy van az üzemanyag-folyadékban megőrzött szénnel is, amelynek jelentős környezetszennyező hatásai vannak. A számítások szerint ennek bevezetéséhez amúgy is 50%-al kellene nőnie 2035-ig az Egyesült Államok széntermelésének.

Persze a vonat gazdaságosabb lenne

A legutóbbi Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak 58%-a elégedett a hazájában található vonatok szolgáltatásaival, ugyanakkor ennél jóval kisebb arányban veszik igénybe azokat, mégha a céleléréséhez tökéletesen meg is felelnek. A felmérés szerint városközti vonatjárattal csak a lakosság 35%-a jár, pedig mintegy 83% lakik 30 percnyi elérhetőségre. A 35%-ból is mindössze 14%-nyi az, akik heti rendszerességgel járnak.

“A kimutatások szerint ez azért van, mert a vagonok állapota változó, ugyanakkor az utazás pillanata előtt nehezen lehet információkat találni a menetrendről. Az Európai Unió lakosainak csupán negyede használja rendszeresen a vonatokat. A statisztikából szépen kiviláglik, hol lehetne javítani, hogy ez a szám magasabb legyen. Például elfogadhatatlan, hogy néhány országban ennyire komplikált legyen jegyet vásárolni. A vonatra olyan egyszerűnek kellene lennie felszállni, mint ahogyan az autónkat kihozzuk a garázsból” – nyilatkozta Siim Kalas, az Európai Unió Közlekedési Bizottságának elnöke.

A 26 000 ezer európai megkérdezésével készült tanulmány azt is vizsgálta, a mozgáskorlátozott emberek mennyire vehetik igénybe a vonattal való utazást. Az adatok kimutatják, a jegyvásárlásban 2011 óta nőtt az elégedettség. A lakosok 78%-a elégedett, jelentős javulások Ausztriában és Görögországban voltak (14%, illetve 10%). Az elégedetlenség azonban jelentős mértékben nőtt
Olaszországban, Dániában és Szlovéniában (10% fölött mindenhol). A késésekkel kapcsolatosan a tagállamok lakóinak mintegy fele elégedett, ez nem változott 2011-hez képest. Kényelem szempontjából a britek (78%), a lettek, az osztrákok és az írek elégedettek (ezen országokban 73% fölött van a mutató). A legelégedetlenebbek az olaszok (44%), a németek (42%), a lengyelek (40%) és a franciák (39%).

A tervek szerint az Európai Unió hamarosan 26 milliárd euróval fogja támogatni, hogy az összeurópai vasutak kényelme és pontossága javuljon.

Az európaik mindössze 37%-a gondolja úgy, hogy az állomások körüli infrastruktúra jó lenne, így azok könnyen megközelíthetőek lennének. Ebben a tekintetben a britek, az írek és a franciák elégedettek (50% fölött). Az is baj, hogy az elérhető információkat csak 39% tartja kielégítőnek.

Európában az autóval való közlekedés továbbra is a legnépszerűbb. egy 2010-es felmérés szerint egy átlagos európai 9500 kilométert utazik évente autóval, ez 100 kilométerrel kevesebb, mint 2004-ben.

Forrás: green-report.ro

Érdekes és védett rovarok Erdővidéken: előadás Baróton

Február 25-én, kedden 19 órakor Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár termében Érdekes és védett rovarok Erdővidéken címmel dr. Máthé István biológus, egyetemi adjunktus (Sapientia EMTE, Csíkszereda) tart vetítettképes előadást a Tortoma Önképzőkörön. Házigazda: Demeter Zoltán.

Forrás: közlemény

Elaltatták a világ egyetlen fogságban élő leopárdfókáját egy sydneyi állatkertben

Elaltatták a világ egyetlen fogságban élő leopárdfókáját (Hydrurga leptonyx) a sydneyi Taronga Állatkertben.

Olvasd el a teljes sztorit

Elsőként hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését magyar kutatók

A világon először hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését magyar kutatók, akik kimutatták, hogy a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében.

A kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmeket is – olvasható a kutatóknak a Current Biology tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmányában. A két faj közti kommunikáció sikerének ez lehet az egyik titka.

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai több mint húsz éve foglalkoznak a kutyák viselkedésének kutatásával. Azért a kutyák állnak a vizsgálat középpontjában, mert több tízezer éve élnek az ember közelében, hasonló társas környezetben, hasonló ingerek között.

Sokkal kézenfekvőbb az ember szociális funkcióit a kutyával összehasonlítani, mint például a majmokkal – magyarázta az MTI-nek Andics Attila, a kutatócsoport munkatársa.

Azért is izgalmas a kutya és az ember agyműködésének összevetése, mert törzsfejlődési szempontból viszonylag távol állnak egymástól, legutóbbi közös ősük mintegy 100 millió éve élt a Földön – szemben például a makákóval, amellyel közös ősünk “csupán” 30 millió éves.

Keveset tudunk arról, mennyire hasonlóak azok a folyamatok, amelyekkel a szociális információt a két faj feldolgozza, mivel eddig nem tudtunk “belenézni” a kutya agyába – tette hozzá Andics Attila.

Vizsgálati helyzetben a kutyák rendkívül készségesek, láthatóan örülnek, hogy ott lehetnek, más fajokhoz képest ezért könnyebb nagy egyedszámban is tanulmányozni őket.

A nagy számú kutyán elvégzett kutatás úttörő jelentőségű az összehasonlító neurobiológia terén is. Most először nyílik lehetőség arra, hogy közvetlenül össze lehessen hasonlítani az ember agyának működését egy olyan állatéval, amelynek ősei 100 millió éve váltak el a mi őseinktől. Ily módon a ragadozók közé sorolt kutya agyának tanulmányozása alapvető adatokat szolgáltathat az emlősök evolúciós sikerének megértéséhez is.

A kutatócsoport most a két faj hangokra adott reakcióit vizsgálta, mert az ember esetében mintegy 14 éve ismeretes, hogy létezik egy agyterület, amely különösen érzékenyen reagál a fajtársak hangjaira. Sokak szerint fontos evolúciós lépés lehetett ennek a területnek a megjelenése a nyelvi képességek kialakulásában – hangsúlyozta Andics Attila.

A kutatók úgy vélik, hogy két fő eredményt hozott a kutatás. Az egyik, hogy a kutyák agyában is találtak a fajtársak hangjára érzékeny területet, ráadásul körülbelül ugyanott is helyezkedik el, mint az emberi agyban. A vizsgálatban résztvevő alanyoknak (kutyáknak és embereknek) érzelemmel teli hangokat közvetítettek – morgás, vad vakkantás, nyüszítés, sírás, játékos vakkantás, nevetés -,és azt nézték, hogyan hat az érzelmi töltet változása a kutyákra és az emberekre.

A másik kulcseredmény az, hogy a kutyák agya az emberéhez nagyon hasonlóan dolgozza fel az érzelemi információkat. Ha az érzelem pozitívabb, körülbelül ugyanaz a korai hallókérgi agyterület reagál érzékenyebben embernél és kutyánál is, függetlenül attól, hogy ember- vagy kutyahangot hallanak – mondta Andics Attila.

A kutatók úgy vélik, a két faj közötti kommunikáció sikerét nagyban segíti, hogy azonos agyterületek hasonlóan reagálnak a hangok érzelmi töltetére.

A kutyák teszteléséhez nélkülözhetetlen volt, hogy az emberekhez hasonlóan mozdulatlanul feküdjenek az MRI-készülékben. Gácsi Márta etológus, a kutatócsoport munkatársa erre olyan tréninget fejlesztett ki, amely az úgynevezett modell-rivális technika egyes elemeit alkalmazza. Ez annyit jelent, hogy míg egy tapasztaltabb kutyát dicsértek, jutalmaztak a mozdulatlan hasalásért a szkennerasztalon, egy másik, tapasztalatlanabb kutya az asztal mellől figyelhetett, és így hamarosan már alig várta, hogy ő lehessen a következő.

A kutatók megmérték a kutyák és az emberek agyi aktivitását, miközben összesen csaknem kétszáz, a nyüszítéstől és zokogástól egészen a játékos csaholásig és nevetésig terjedő kutya- és emberi hangot közvetítettek nekik.

Megfigyeltek különbségeket is: az ember hallókérgi területeinek csak három százaléka aktiválódik erősebben a nem élőlénytől származó zajokra, míg kutyáknál ez az arány 48 százalék. Tehát az emberi hallókéreg szinte teljesen az emberhangokra optimalizálódott, a kutyáé ennél sokkal heterogénebb – fogalmazott Andics Attila.

Forrás: MTI

Újjászületett egy csendes-óceáni atoll

korall

photo by Luiz A. Rocha via shutterstock.com

Egy több mint száz évvel ezelőtti tájfun során elpusztult csendes-óceáni korallzátony-sziget újjászületését figyelték meg ausztrál kutatók.

Az Aucklandi Egyetem szakemberei, Murray Ford és Paul Kench a Marshall-szigetek részét képező Nadikdik-atoll változásait vizsgálták, amelyek azóta mentek végbe, hogy 1905-ben egy hatalmas tájfun elmosta és elpusztította a térség korallzátonyainak jelentős részét. Tanulmányuk a Geomorphology című folyóiratban látott napvilágot.

A szigetről készített légi felvételek jelentős változásokat mutattak a második világháború vége és 2010 között. Mindössze 61 év leforgása alatt az egyik sziget-kezdemény dús növényzetű, stabil szigetté nőtte ki magát, míg számos, korábban különálló terület egyetlen nagyobb szigetté tömörült össze.

“A vihar kétség kívül hatalmas mennyiségű üledéket termelt és nagy mennyiségű korallt hordott a szigetekre, amelyek így könnyebben tudtak regenerálódni” – magyarázták a szakemberek, hozzátéve, hogy az új szigetek gyakorlatilag a régiek helyén alakult ki. Ford, aki maga is három évig élt a Marshall-szigeteken, elmondta, a változások rövid idő alatt történtek, azt jelezve, hogy a zátonyképződés gyorsan végbemenő folyamat.

“A bizonyítékok szerint annak ellenére, hogy a tájfun több mint száz évvel ezelőtt pusztított, a szigetek földfelszínének alakulása még mindig zajlik” – mutattak rá a kutatók. A szigetképződés bonyolult és dinamikus természetének jobb megértésével a kutatók közelebb kerülhetnek annak megismeréséhez, hogy a szigetek miként reagálnak a globális felmelegedés okozta tengerszint emelkedésre.

A mostani vizsgálat a csendes-óceáni szigetek geomorfológiai tanulmányozására irányuló nagyobb kutatás részét képezte – adta hírül a The New Zealand Herald című új-zélandi napilap internetes oldala.

Forrás: The New Zeeland Herald via MTI

« következőelőző »