Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: January, 2014

2020-ra nem lesz szükség autós üldözésekre az EU-ban?

autok
photo by zhu difeng via shutterstock.com

Titkos dokumentumok szerint az Európai Unió olyan szerkezetet fejleszt, amely lehetővé teszi a rendőrségnek, hogy távolról, egy irányítószobából állítsák meg az autókat. „A projekt egy olyan technológián alapszik, amely minden uniós piacra belépő autóban alkalmazható lesz” – mutatnak rá a Statewatch által közölt dokumentumok.

A technológia, amelyet az évtized végére vezethetnek be, alkalmas arra, hogy a rendőrség megállítsa vele a nagy sebességű autókat, így nem kell a hagyományos üldözés plusz keréklyuggatás módszert alkalmazni. A fejlesztési fázisban levő alkatrészt a tervek szerint minden EU-s tagország területén eladott autóba beszerelik, és egy irányítóközpontban levő számítógépről lesz aktiválható. A cél megállítani az autóban menekülő szökevényeket, vagy bűnügyi gyanúsítottakat. A tervek szerint a rendszer meggátolná az üzemanyag-ellátást, illetve megakadályozná gyújtórendszer beindulását. A projekt miatt aggódó Statewatch egy olyan szervezet, amely világszerte a rendőrség tevékenységét ellenőrzi. Fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy egy ilyen technológia bevezetése korlátozhatja a civil jogokat.

A The Telegraph értesülései szerint ez a lépés az Enlets (European Network of Law Enforcement Technology Services) fő célkitűzései közé tartozik, akik törvénytervezetet szeretnének benyújtani arról, hogy az EU kötelezzen minden gyártót a modul autókba való beépítésére. Tony Bunyan, a Statewatch igazgatója ugyanakkor úgy véli, semmi nem indokolja ennek szükségességét, és nincs bizonyíték arra, hogy a hagyományos módszer különösebb nehézségeket okozna a rendőrségnek.

A technológia elfogadására vonatkozó stratégiát már elfogadta a Európai Unió Belső Biztonsági Bizottsága (COSI), és állítólag a parlamenti képviselők szavazása nélkül kerül alkalmazásra. Nagy-Britanniában több képviselő is felszólalt már ellene, jelezve, hogy amennyiben bevezetik, az az állampolgárok szabadságjogait fogja korlátozni. Néhányan pedig a konkrét veszélyekre hívják fel a figyelmet: amennyiben egy autópályán leállítunk egy autót, az akár súlyos baleseteket is okozhat.

Forrás: TOTB.ro

Szatmárnémetiben ezentúl ingyen parkolhatnak az elektromos autók

hibrid
photo by Tom Wang via shutterstock.com

Ingyen parkolhatnak mostantól Szatmárnémetiben azok a lakosok, akik elektromos autóval közlekednek. Butka Gergő városi tanácsos javaslatára született meg a döntés, melynek köszönhetően a város 13 autótulajdonosa lett most boldogabb.

Butka Gergő Szatmárnémeti városi tanácsosa tavaly év elején kezdeményezte az adókedvezmény bevezetését a szatmárnémeti hibrid, elektromos, és bio-üzemanyag meghajtású autók tulajdonosai számára. Ezt a határozat-javaslatot a helyi adó- és illetéki hivatal munkatársai szakvéleményezték és akkor nem javasolták elfogadásra, mivel 2013-ban megváltozott az idevágó törvénykezés. A bukaresti példát hozták fel, ahol 2013-tól megszűnt a 95%-os kedvezmény.

„Idén került sor a városi parkolási rendszabályzat megváltoztatására, ennek alapján ingyenességet kap jó pár intézmény, házi beteggondozók, a törzskönyvükben is “istoric”-ként szereplő oldtimer autók, és a kivételek közé javasoltam a hibrid- és elektromos járműveket is” – számolt be a TOTB-nek Butka.

Az intézkedés a városban 13 autótulajdonost érint: 4db. Toyota Prius, 5db. Lexus RX400h, 1db. RX 450h, 2db. Toyota Yaris, 1 elektromos Nissan Leaf, (ezek közül többen bukaresti vagy német lízing-rendszámmal járnak), tehát az ingyenesség odaítélése nem jár különösebb bevételkieséssel a körülbelül 800 másik ingyenességre felhatalmazó matrica kiosztása mellett.

A jelenlegi rendszer mintájára, a hibrid- és elektromos autók tulajdonosai a Parkolási Felügyeletnél igényelhetik a megkülönböztető matricát, ez rendszámot is tartalmaz és a jármű forgalmija alapján állítják ki. Van egy apró hézag, amelyet még nem dolgoztak ki: jelenlegi formájában az ingyenesség csak a matricával együtt érvényes, tehát egy turista Priusnak fizetnie kell. Viszont a lakosság számára egy plusz okot adunk a környezetkímélő autók vásárlására – nyilatkozta Butka.

16 hónapot töltött, 12 000 kilométert sodródott a Csendes-óceánon egy hajótörött

tutaj
photo by Olga_Anourina via shutterstock.com

Saját állítása szerint 16 hónapig hánykolódott a tengeren egy hajótörött férfi, aki több mint 12 ezer kilométerre sodródott Mexikótól, mire partot ért egy korallzátonyon a Csendes-óceán közepén.

A kórosan lesoványodott és rossz állapotban lévő férfi hétméteres üveggyapot csónakja a Marshall-szigetek részét képező Ebon-atollon sodródott partra csütörtökön. A férfi a jelek szerint 2012 szeptemberében indult útnak Mexikóból El Salvadorba, vele tartó társa már hónapokkal ezelőtt odaveszett a tengeren.

“Az állapota nem jó, de egyre javul” – mondta Ola Fjeldstad, egy norvég antropológushallgató, aki a korallzátonyon végez kutatásokat. A fiatal szakember szerint a partot érésekor mindössze rongyos alsóneműt viselő férfi túlélésének részletei egyelőre tisztázatlanok, mivel a hajótörött csak spanyolul beszél, de annyit sikerült megérteniük, hogy José Ivannak hívják.

“A hajó tele van horzsolásokkal és látszik rajta, hogy hosszú időt töltött a vízen” – mondta Fjeldstad. A tengeren való hánykolódás során hosszú hajat és szakállat növesztő férfitől megtudták még, hogy teknősöket, madarakat és halakat evett, illetve esővíz hiányában teknősvérrel oltotta a szomját.

A Csendes-óceánnal kapcsolatos túlélőtörténetek korántsem szokatlanok. Nyolc évvel ezelőtt három mexikói férfi került az újságok címlapjára, miután egy ütött-kopott hajóban rájuk találtak az óceán közepén, kilenc hónappal azután, hogy útnak indultak egy cápavadász-expedícióra. 1992-ben pedig két kiribati halász hánykolódott a tengeren mintegy 177 napig, mielőtt partra sodródtak Szamoán.

Forrás: MTI

Óriáskígyók egy kaliforniai tanár lakásában

kelgyo
photo by reptiles4all via shutterstock.com

A kaliforniai rendőrség őrizetbe vett egy tanárt, akinek otthonában több száz óriáskígyóra és kígyótetemre bukkantak.

A rendőrök a szomszédok bejelentése után vonultak ki a férfi Santa Ana-i házához, ahol több mint négyszáz kígyóra és rengeteg patkányra, egérre bukkantak. A pitonok több mint fele már elpusztult.

A férfit gondatlan állattartás miatt vették őrizetbe.

William Buchman a pitonokat műanyag ládákban tartotta, amelyeket a padlótól a plafonig egymásra rakva tárolt az öthálószobás, borzasztó bűzt árasztó lakásban. A rendőrök maszkot öltve hordták ki a hüllőket és a tetemeket a házból.

Olyan bűz áradt az épületben, hogy úgy érzem, egy héten át zuhanyoznom kell. Mindenhol, minden hálószobában kígyók voltak – tette hozzá Bertagna.

Sondra Berg, a helyi rendőrség állatvédelmi illetékese szerint négy hálószoba teljesen tele volt zsúfolva műanyagládákkal, fa- és fémketrecekkel. A ládák olyan szorosan voltak egymáson, hogy még tető sem kellett rájuk, mivel a szűkösség miatt nem tudtak a kígyók kimászni belőlük.

Minden egyes kígyót neve és faja alapján katalogizált Buchman, aki azt állítja magáról, hogy kígyótenyésztő vállalkozás tagja.

Forrás: MTI

A paksi bővítés ellen tiltakozott a magyarországi Greenpeace

paksgreenpeace
fotó: Mohai Balázs/MTI

Greenpeace-aktivisták ma reggel egy óriási atomjellé változtatták a budapesti Clark Ádám teret.

A magyarországi országgyűlési képviselők akár már a jövő héten dönthetnek Paks 2-ről. A beruházás környezetvédelmi és gazdasági szempontból is elfogadhatatlan.

Egy 2011-es Energia[Forradalom] című, a Greenpeace által készített tanulmány bemutatja, hogy Magyarország nem csak az atomenergiát válthatná le fokozatosan megújulókkal, hanem az egész ország energiaellátását képes lenne fedezni, jórészt belőlük.

Ha a tanulmány forgatókönyve megvalósulna, a 2030-as évekre elfelejtődhetnének az atomerőművek biztonsági és környezeti kockázatai, és az ország üzemanyag-függősége is.

Forrás: Greenpeace-közlemény

Nem lusta a lajhár, csak életművész

photo by Nacho Such via shutterstock.com

Dél- és Közép-Amerika háromujjú lajhárjai felettébb lassúak. De soha többé ne mondd, senkire, hogy lusta, mint egy lajhár, mert a lajhár nem lusta. Lassúsága másból fakad. A lajhárok életük nagy részét a fán töltik, alig mozdulva, de ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnének esetleg száguldozni, hanem csak így spórolnak energiát. Hogy miért?

Mikor ránézel erre az állatra, azt gondolod, csak egy lajhár van ott, de sokkal több ennél: egy sétáló ökoszisztéma. A lajhár bundájában ugyanis egy olyan molylepke faj él, amely csak ott található meg, a szőrszálak között pedig egy különleges algafajta is burjánzik. Ha megsimogatnád, meglehet, hogy száz molylepke röppenne fel. Nem csoda hát, hogy amennyiben a lajhár megmoccan, azt úgy teszi, hogy közben a molylepkéknek ne kelljen túl nagy erőfeszítéseket tenniük a megtapadáshoz. De hogy miért e hármas szimbiózis? Erre Jonathan N. Pauli és M. Zachariah Peery, a Wisconsin-i Egyetem kutatói találták meg a választ, amellyel 35 éves titkot fejtettek meg.

A lajhár hetente lejön fáról, egy lyukat ás, abba űrit, befedi levelekkel, majd lassan visszacammog a fára – amennyiben még lehetősége van rá. Mert ilyenkor állnak lesben a jaguárok, meg az egyre terjedő ültetvényeken élő kutyák, akik a lajhárok fő ellenségei. De ekkor támad a hárpia is (egy itt honos, sasféle ragadozómadár). A populáció mintegy fele pusztul el a leselkedő ragadozók miatt.

De miért vállal a lajhár ekkora kockázatot, mért nem pottyant csak úgy a fáról egyet? 1978-ban, amikor először lesték meg ezen tevékenység eközben, azt hitték, hogy egyszerűen nem akarja megfertőzni a kedvenc fáját, a zöldes színt, amit az algák adtak a bundájának, azt pedig egyszerű álcának vélték. Most a wisconsin-i tudósok más következtetésre jutottak. A Proceedings of the Royal Society B nevű tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a háromujjú lajhárok a molylepkék miatt merészkednek a földre, mivel azoknak csak a fekáliába rakott tojásaikból lehet új élet, ebből táplálkoznak a kikelt lárvák. A tojásrakás után a bundában maradnak, és a lajhárnak arra van szüksége, hogy az egész életüket ott töltsék. És várja a halálukat. Haláluk után ugyanis a lebomló testük nitrogént bocsát ki, ami pedig az algák növekedésének kedvez.

Az algák pedig a lajhár táplálékául szolgálnak. Ugyanis a fő táplálkozási forrásából, a fák leveleiből nem nyerhet elég tápanyagot. Más levélevők, mint pl. a gorillák, képesek nagyobb területeket bejárni, és sokat fogyasztani belőle, a lajhárnak azonban ez nem megy. Ezért aztán meg kell fontolnia minden egyes mozdulatát, hogy ne veszítsen energiát.

Ezután inkább így használjuk: energiatakarékos, mint egy lajhár.

Forrás: nytimes.com

Szemétrendőrség Bécsben: tisztább a város!

photo by Timothy Large via shutterstock.com

Észrevehetően kevesebb az illegálisan elhelyezett hulladék, az eldobott cigarettacsikk és a hátrahagyott kutyaürülék Bécs közterületein, amióta 2008-ban bevezették a szemetelési tilalom betartását ellenőrző közterület-felügyelő járőröket – közölte egy önkormányzati illetékes kedden.

A WasteWatchereknek (“Szemétfigyelők”) nevezett osztagnak ötven főállású és négyszáz kisegítő munkatársa van, akik az utcákon ellenőrzik a köztisztasági törvény betartását.

Ulli Sima környezetvédelmi tanácsos szerint 2013 végéig 35 ezer esetben intézkedtek a járőrök, ebből csaknem 19 ezer esetben szabtak ki bírságot és 6500 esetben tettek feljelentést. Körülbelül tízezer esetben figyelmeztetést kaptak a szemetelők.

A városi statisztikák szerint a közterületen kidobott hűtőszekrények száma például az elmúlt hat év alatt 74 százalékkal, 463 darabra csökkent. Tavaly 600 millió tonna cigarettacsikket söpörtek össze az utcákon, ez 31 százalékkal volt kevesebb, mint a járőrözés bevezetése előtt. 41 százalékkal kevesebb veszélyes hulladéktól és építési törmeléktől szabadultak meg a bécsiek tiltott helyen, mint 2008-ban.

Egy 2012 őszén végzett közvélemény-kutatáskor a bécsiek kétharmada úgy vélte: kevesebb kutyapiszok van az utcán, mint az egység létrehozása előtt. 2009 elején ezzel szemben még csak a lakosság egyharmada gondolta így.

Forrás: mti

Energiafüzekkel a hófúvások ellen?

photo by Ralf Neumann via shutterstock.com

A sepsiszentgyörgyi Green Energy biomassza innovációs klaszter vezetői azt állítják, az általuk évek óta szorgalmazott ötlet, miszerint energiafüzeket kell az utak mentén ültetni, megmentette volna a vidék jelentős részét a hófúvásoktól. Ráadásul az energiafűz jelentős mennyiségű oxigént termel, valamint fűtőanyagot is biztosít a biomasszával biztosító kazánok számára.

Vajda Lajos, a klaszter elnöke a Sláger Rádiónak elmondta, évek óta tapasztalják, hogy télen az útgondnokság, az önkormányzatok panaszkodnak a hófúvás és a hófogók hiánya miatt. E tekintetben a nagy probléma nem is Székelyföldön, hanem a déli megyékben, a moldvai és havasalföldi megyékben van.

A Green Energy klaszter biztonságos, gazdaságos megoldásként szorgalmazza, hogy az utak mentén 5-10 méteres védősávot alakítsanak ki energiafűz ültetvényekből, amely télen a hófúvás ellen védi az utakat, míg nyáron a portól védi meg a mezőgazdasági területeket, miközben oxigént termel és fűtőanyagot biztosít biomasszával működő kazánok számára, emellett biztonságos is, hiszen az úttestről kisodródó autókban sem tesz kárt.

A Green Energy klaszter vezetői azt szorgalmazzák, hogy az utak mentén 5-10 méteres védősávot alakítsanak ki a növényből, amely télen a havat fogná fel, nyáron pedig a port.
Vajda Lajos számításai szerint egy hektár energiafűz-ültetvény 3500 euróba kerül, tehát egy 100 kilométeres védősáv kialakítására 350 000 eurót kellene költeni. A befektetés azonban megtérül, hiszen az energiafűz rendkívül gyorsan nő, naponta 2-3 centimétert, és minden második évben lehet aratni, amiből aztán jó minőségű biomasszát lehet előállítani.
Vajda Lajos szerint a parlagon fekvő területeken vagy az útszéli védősávokon lehetne hasznosan gazdálkodni energiafűzzel, ezért is szorgalmazzák a törvényhozóknak, hogy ennek a növénynek a termesztéséért is járjon mezőgazdasági támogatás a gazdáknak.

A háromszéki Green Energy biomassza és innovációs klaszterhez csatlakozott gazdák és vállalkozók révén az ültetvény telepítésétől kezdve az aratáshoz szükséges technológián át a biomassza kazánokig mindent tud biztosítani az érdeklődőknek, mondta Vajda Lajos. Hozzátette: Kovászna megyében jelenleg több mint 100 hektáron termesztenek energiafüzet, a legrégebbi ültetvény öt éves. Emellett itthon és külföldön is már több száz magánszemély, cég és intézmény használ már egy olyan biomassza kazánt, amelyet egy háromszéki vállalkozó fejlesztett ki.

Forrás: Sláger Rádió

Élelmiszer és ivóvíz: Románia rosszul teljesít


A világon minden nyolcadik ember éhesen fekszik le, írja a nemzetközi segélyszervezet, az Oxfam egy felmérésében, amelyben a világ országainak élelmezési helyzetét vizsgálja, ugyanakkor felhívja a figyelmet egyes országok mértéktelen fogyasztására, amely milliókat hagy éhen.

A felmérés az Egészségügyi Világszervezet, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatait használta fel, amelyek 125 országra vonatkoznak.
A leglényegesebb szempontok az ivóvíz és az élelmiszer hozzáférhetőségéből, az alapvető élelmiszerek megfizethetőségéből, az étel és ivóvíz minőségéből és az egészséges táplálkozásból adódtak.

Románia az összesített listán az 51. lett, az európai országok közül (amelyek a lista elején vannak) csak Fehéroroszország, Albánia, a Moldovai Köztársaság, Törökország és Azerbajdzsán végeztek rosszabb helyen. A legjobb helyek étkezési szempontból Hollandia, Svájc és Franciaország.

Hazánkban az élelem mennyisége megfelelő, viszont a megfizethetőség, az egészséges táplálkozás és az élelemminőség jelentős kívánnivalókat hagy maga után. Ugyanakkor az is jelentősen ront a helyzeten, hogy a lakosság 10,4%-a cukorbeteg, és 19,1%-a elhízott. A szervezet interaktív statisztikája itt érhető el.

Bányászatot engedélyeztek Észak-Amerika legnagyobb természetvédelmi területén

A kanadai Yukon térség adminisztrációs vezetősége nemrégiben bejelentette, hogy engedélyt adnak a területen olyan bányászati tevékenység beindítására, amely ellen már régóta tiltakoznak a helyi őslakosok. Ők azt állítják, egy sor szabálytalanság folyik a beruházás körül, ugyanakkor nem szabad a bányászatot beindítani, hiszen a törvények értelmében a természetes élőhelyek 80%-át meg kell védeni, a legutóbbi rendelet viszont az egész terület 71%-át veti alá a bányászatnak – írja a National Geographic.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »