Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: December, 2013

Hargita megye: 10 árva medvebocs készül a visszatérésre a vadonba


© Bereczky Leonardo /VIER PFOTEN

Vadászok, fakitermelők által megzavart és elmenekült anyamedvék, feldúlt barlangok: az emberek miatt árván maradt medvebocsoknak egyedül semmi esélyük a túlélésre. Ha viszont a Bereczky Leonardo által vezetett központba kerülnek, nemcsak biztonságban vannak, hanem előbb-utóbb ismét szabadok lehetnek. A Hargita megyei medve-visszavadító központban jelenleg tíz bocsot készítenek fel arra, hogy amint elérik a megfelelő életkort, visszaengedjék őket a vadonba. A több hektáros területen a megmentett bocsok teljesen elszigeteltek a külvilág emberi hatásaitól.

Olvasd el a teljes sztorit

Fúrótorony Kommandó mellett: az engedélyben nincs repesztésre való utalás

Palagázat vagy földgázat keresnek Kommandó mellett? című cikkünk kapcsán Silye Lóránd geológus a TOTB megkeresésére elolvasta az Amromco Energy Kft. számára a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal által kiadott engedélyt, és szerinte a leírás alapján nincs repesztésre való utalás.

Az Országos Ásványkincshatóság engedélye alapján a fúrótorony telepítése után a földtani szerkezetet szeretnék pontosítani, és amennyiben van szénhidrogén, azt kitermelni. Utalás történik a fúróiszapra, ami teljesen átlagos dolog egy fúrásnál, azzal egyrészt hűtik a fúrófejet, másrészt a felszínre hozzák a kőzettörmeléket, hamadrészt meg visszatartják a felszabaduló gázak és folyadékok nyomását stb. – közölte a geológus.

Önmagában a fúrás tervezett mélységéből semmiképp sem lehet következtetni arra, hogy palagázat vagy földgázat keresnek; a gelencei kőolajmezőhöz hasonló nagyszerkezeti adottságokkal rendelkező kommandói vidéken a 3600 méteres mélység nem tűnik mélynek, ez akár átlagos is lehet – tette hozzá Silye Lóránd.

Öko pihenőhelyek ingyen wifivel: fiatal építészek versenyeztek

Kihirdette az Eco Wi-Fi Zone Design verseny nyerteseit az Eco-Rom Ambalaje. Az építészeknek és tervezőknek szóló megmérettetés célja az volt, hogy a helyi hatóságok által felhasználható terv készüljön egy vonzó, a közösség számára hasznos, ugyanakkor minimális környezeti terhelést jelentő öko-pihenőhelyről, ahol a lakosok ingyenes wifit vehetnek igénybe.

Olvasd el a teljes sztorit

Legalizálni kellene-e itthon a marihuánát?


photo by Stokkete via shutterstock.com

Nemrégiben Uruguay, a világon elsőként, legalizálta a marihuánát. A döntés széles társadalmi vitát indított el, hiszen a szerrel kapcsolatos vélemények alapvetően megoszlanak: egyesek a kemény drogok felé vezető kapunak tartják, mások pedig azt hangoztatják, hogy egyfajta negatív mítoszt szőttek a növény és tulajdonképpeni hatása köré. A probléma nyilván széles skáláját – egészségügyi, gazdasági, morális stb. – vonultatja fel a kérdéseknek.

A TOTB arra volt kíváncsi, hogyan látják politikusok a problémát. Cseke Attilát, RMDSZ-es politikust és Istvánffy Andrást, a 4K! elnökét kerestük meg, előzőt azért, mert Románia egészségügyi minisztereként jelentős szerepet vállalt az úgynevezett etnobotanikus szerek betiltásában, utóbbi pedig vállalta a letartóztatást azzal, hogy nyilvánosan szívott el egy füves cigit, miután előzőleg befizette rá az adót, ezzel kívánván felhívni a figyelmet a probléma mediatizálásának szükségességére. Olvasd el a teljes sztorit

Palagázat vagy földgázat keresnek Kommandó mellett?


Fotó: Toró Attila (Háromszéki havasok, Kommandó környéke)

3600 méter mélyre fúró, szénhidrogént kutató fúrótornyot állítanának fel a lehető leghamarabb a Nagy-Mányicska területen, Kovászna városa közelében – hívja fel a figyelmet a Neuer Weg a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal honlapján található adatokra hivatkozva. Ez a térség Kommandó falutól körülbelül 7 kilométerre található közismert kirándulóhely. Az erdészetnél és a szénhidrogén-feltárásoknál dolgozók szerint palagáz-keresésről van szó – hivatkozik nem ellenőrzött értesülésekre az aktivista blog szerzője.

A Kovászna Megyei Prefektúra mai keltezésű, szűkszavú közleménye szerint december 23-án az S.C. Amromco Energy S.R.L. az Országos Ásványkincshatóság által kiadott 251. számú, május 27-i keltezésű engedélye alapján megkezdte a kőolaj-kitermelési helyszín feltárását, a 4000 Greşu kitermelő szonda fúrási munkálatait. A terület Kovászna városhoz tartozik a polgármesteri hivatal által kiadott 11.04.2013/77-es urbanisztikai engedély szerint – áll a prefektúra közleményében. Olvasd el a teljes sztorit

300 milliárd dollárt fordít Kína a levegő megtisztítására


Fotó: Michael Henley via flickr

Összesen csaknem 300 milliárd dollárt fordít Kína 2017 végéig a levegő megtisztítására – idézi a sajtó a kelet-ázsiai ország egyik vezető környezeti szakértőjét.

Olvasd el a teljes sztorit

Megvan az örök fiatalság széruma?!


photo by aastock via shutterstock.com

Megállíthatja, sőt visszafordíthatja az öregedést egy új vegyület – derült ki ausztrál és amerikai kutatók állatkísérleteiből. A tudósok felfedezték a sejt egyik rejtett kommunikációs kapcsolatát, amely az idő múlásával egyre kevésbé működik, ám ezzel a vegyülettel újra helyreállítható.

A kutatók az öregedés tökéletesen új mechanizmusát azonosították, majd vissza is fordították azt. A munka során a sejt “akkumulátorára”, a mitokondriumra összpontosítottak, amely a sejtműködés folyamataihoz szolgáltatja az energiát. David Sinclair, az Új-Dél-Walesi (UNSW) és a Harvard Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta: egy sor olyan molekuláris eseményt fedeztek fel, amely a mitokondruim és a sejt többi része közötti kommunikációt biztosítja. Ahogy megszakad a kommunikáció, felgyorsul az öregedés.

Sinclair a most feltárt folyamatot a házaspárok életéhez hasonlította: míg fiatalok, sokat beszélgetnek, ám a sok évtizedes együttéléssel a kommunikáció egyre gyengül. “A kommunikáció helyreállítása nem csak a házasság problémáit oldja meg” – fogalmazott a tudós.

A sejten belüli kommunikációt a NAD elnevezésű szállítómolekula indítja. Mennyisége az évek múlásával csökken. A NAD fogyását eddig csak a kalóriabevitel korlátozásával és intenzív edzéssel sikerült megállítani. A kevesebb szállítómolekula miatt a sejtnek kevesebb energia jut, ez pedig öregedéshez vezet.

A kutatók olyan vegyületet adtak az egereknek, amelyet szervezetük NAD szállítómolekulává alakított át, és azt tapasztalták, hogy a molekula szintjének növelése újraindítja a megszakadt kommunikációt, és ezzel visszafordíthatja az idő kerekét. A szer a diéta és a testedzés hatásait utánozta.

Kétéves egereknek adták egy hétig a vegyületet. Ezután megvizsgálták az izmaikat, és azt tapasztalták, hogy olyan állapotba kerültek, mintha csak hat hónapos állatok izmai lennének. A fiatalodást a mitokondrium működésén, az inzulin anyagcseréjén, az izomtömeg-veszteségen és a gyulladások csökkenésén lehetett megfigyelni.

Nigel Turner, az UNSW Gyógyszerészeti Tanszékének kutatója szerint a hatás olyan volt, mintha hatvanéves emberek izmai húszévesekéhez hasonlóvá váltak volna.

A kutatók most a vegyület hosszú távú hatásait vizsgálják az egereken. Azt tanulmányozzák, lehet-e a NAD termelődését serkentő szerrel ritka mitokondriális betegségeket, illetve 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget gyógyítani, és azt is megfigyelik, növeli-e az életkilátásokat, segít-e megőrizni az egészséget.

Forrás: MTI

A rák immunterápiás kezelése az év felfedezése


photo by Matej Kastelic via shutterstock.com

A Science közzétette az idei tíz legfontosabb tudományos felfedezéséről szóló listáját. Évtizedek óta tartó kutatások után idén végre megmutatkozott, hogy mire képes a rák immunterápiája – írta a tekintélyes amerikai tudományos lap, amely szerint új fejezet kezdődött a rák kutatásában és kezelésében.

Az immunterápia nem a tumort állítja a kezelés középpontjába, hanem az emberi immunrendszert: az immunsejteket serkentve próbálják legyőzni a rákot.

A Science évente közzétett toplistáján kilenc másik felfedezés szerepel, köztük az is, hogy alvás közben az emberi agy nagytakarítást és karbantartást is végez magán.

Egérkísérletek során figyelték meg a kutatók, hogy alvás közben kitágulnak az idegsejtek közti csatornák, hogy az agyi folyadék átmoshassa őket. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy az idegrendszer tisztán tartása az alvás legfontosabb okai közé tartozik.

Emberi embriókat klónoztak

Nagy jelentőségűek voltak 2013-ban a laboratóriumi körülmények között növesztett miniatűr szervek, szervkezdemények is. Sikerült előállítani többek között miniatűr májat, vesét és agyat, amelyeket egy nap talán jobban lehet majd kutatási célokra használni, mint a kísérleti állatokat.

Az emberi testben élő számtalan mikroba kutatásával is áttörést értek el tudósok. Fény derült arra, az ember számára mekkora jelentőségűek ezek a parányi élőlények – magyarázta a Science. Az orvosi kezeléseknél a jövőben sokkal inkább számításba kell venni az emberi szervezetben élő mikrobákat.

Amerikai kutatóknak 2013-ban sikerült először klónozott emberi embriókat előállítani és őssejteket nyerni belőlük. Azt a módszert alkalmazták, amelyet a Dolly nevű klónbárány létrehozásához is. Vitatott eljárásukhoz a tudósok koffeintartalmú oldatot használtak.

Agyszövetek újfajta ábrázolása

A genetikában nagy jelentőségű, úgynevezett CRISPR-elemek – vagyis a csoportos, szabályosan megszakított rövid palindróm ismétlések (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats, CRISPR) is felkerültek a felfedezések idei toplistájára. Több mint egy tucat kutatócsoport használta az ismétlődő DNS-szakaszok felfedezését arra, hogy növények, állatok és emberi sejtek genomját megváltoztassa. Az elemeket ma már az egyes gének manipulálásához használt szikének tekintik.

Az agyszövet ábrázolásának új technikája, amely a szövetet átlátszónak mutatja és látni engedi az agysejteket is, “megváltoztatta, ahogyan a tudósok erre az igen bonyolult szervre tekintenek” – fogalmazott a Science.

Egy csillagászati felfedezést is felvett listájára a folyóirat: 2013-ban igazolták azt a több évtizedes sejtést, hogy a szupernóvák kozmikus sugárzás forrásai lehetnek.

A Science 2012-es toplistáját a Higgs-bozon létezésének bizonyítása vezette.

Forrás: MTI

Geoda: értelmetlen beruházás a Retyezáton áthaladó országút

Az infrastruktúra fejlesztés következtében Romániában is egyre kevesebb olyan természeti terület van, ahol az emberi zavarás még minimális. Az A66-os országút megépítésével viszont egy Európában egyedi zavartalan terület fog megszűnni, egy értelmetlen beruházás miatt, hiszen ez az út a Transzalpinához és a Transzfogarashoz hasonlóan az év nagy részében járhatatlan lenne – érvelt az útépítés ellen Pap Tamás, a Milvus egyesület vezetője.

Erdély FM

Az A66-os országút több védett területen is áthalad. Átszeli a Cserna-Domogléd Nemzeti Park szigorúan védett részeit, illetve érinti a Retyezát Nemzeti Parkot is. Ennek ellenére egyre kisebb az esély arra, hogy megakadályozzák ezt az útépítést, hiszen a héten a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság a kormány javára döntött abban a perben, amelyet a civilek a projekt törvénytelensége miatt indítottak. Olvasd el a teljes sztorit

Online értékesítenék az újrahasznosítással foglalkozó szociális vállalkozások termékeit

A Mentsük meg a Duna-deltát Egyesület “Szociális gazdaság – megoldás a környezetnek” címmel indította el a hulladék begyűjtésével, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó vállalkozások alapítását célzó projektjét még 2011-ben. A 2013 decemberében lezárult projekt eredménye: négy szociális vállalkozás, 100 alkalmazottal.

Tulceában gyékényszövéssel, nádból készült tetők és pellet gyártásával foglalkoznak, Argeșben komposztot, Neamțban fa brikettet készítenek, míg Bukarestben régi és használt bútorokat újítanak föl. Az alkalmazottak hátrányos helyzetű emberek: roma származásúak, nagykorú, a gyermekvédelmi rendszerből kikerült fiatalok, jövedelem nélküliek, elszigetelt közösségekből származó emberek, minimálbéren élők, családon belüli erőszak áldozatai vagy börtönviselt személyek. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »