Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: August, 2013

Állat a természetben – fotópályázat

A Zöld Nap Egyesület augusztus közepén hetedik alkalommal hirdeti meg az elmúlt években sikert aratott fotópályázatát. A pályázat címe Állat a természetben, a nyertes alkotásokból 2014-es forgatható falinaptár készül.

A pályázat célja a fotósok művein keresztül felhívni a figyelmet az állat és a természet közötti szoros kapcsolatra annak szépségeire és értékeinek megóvására. A pályázat megjelenésére, lebonyolítására a www.zoldnap.info weboldal ad helyet.

A fotók beküldési határideje: 2013. Szeptember 25.

A verseny lezárulta után 4 fős szakértő zsűri dönt a beérkezett pályázati anyagokról. A pályázatra szánt képek (max. 3 db.) kizárólag elektronikus úton (minimális felbontása 1024×768 kell legyen), e-mailben küldhetők be a zoldnapegyesulet@gmail.com címre.

A pályázó kizárólag a saját szellemi tulajdonát képező, eredeti alkotásával pályázhat, valamint felelősséget vállal azért, hogy az általa benyújtott pályamunka nem sérti más szerzői jogát. A fotók beküldésével a pályázó lemond mindenfajta szerzői jogáról, mindenfajta ellenszolgáltatás igénylése nélkül. A pályázat tartalmazza a pályázó adatait: név, cím, telefonszám. A beküldött adatokat bizalmasan kezeljük, azt harmadik fél számára nem adjuk át.
A kiíró fenntartja a jogot, hogy a kiíráshoz nem illő képeket kizárja a pályázatból. A beküldött fotók – anonim módon (név, cím és elérhetőség nélkül) – csak a fénykép címével felkerülnek a weblapra.
Eredményhirdetés: 2013. október első hetében lesz, amiről időben értesítjük a pályázókat és a nyilvánosságot. A nyertesek névsora megtekinthető lesz a portálunkon. A kiállítás Kézdivásárhelyen lesz látogatható.

A legjobb fotók készítőit névre szóló oklevéllel és az alábbi díjakkal jutalmazzuk:

I.díj: az Incitato Nemzetközi Művésztábor által felajánlott alkotás, ZNE ajándékcsomag
II.díj: webkamera, ZNE ajándékcsomag
III.díj: ZNE ajándékcsomag
A dicséretben részesülők pólót kapnak ajándékba.

Forrás: közlemény

Mi köze a hangyáknak a Facebookhoz?

fotó: crunchdot.com

Jeff Stibel bestsellerében azt állítja, hogy a hangyakolóniákhoz hasonlóan, a túl gyors növekedés miatt a Facebook esetében is eljön az a töréspont, amely válságba sodorja az egész hálózatot. Markó Bálint biológus szerint kicsit erőltetett ez az analógia.

Kulcsár Árpád

Egy évvel ezelőtt Deborah Gordon, a Stanford Egyetem kutatója egy tanulmányában világított rá a hangyakolóniák viselkedése és a TCP-protokoll működése közötti alapvető hasonlóságokra. A TCP (Átviteli Vezérlő Protokoll) a TCP/IP (Átviteli Vezérlő Protokoll/ Internet Protokoll) protokollcsalád részeként főként az internetes információ megfelelő áramlásáért felel, és megelőzi az adatok összekavarodását. Működése során észrevehető, hogy minél kevesebb adattal dolgozik, annál gyorsabb információáramlást tesz lehetővé. Gordon legfontosabb felfedezése éppen ehhez kapcsolódik: a hangyák társadalmában is minél több a rendelkezésre álló élelem mennyisége, annál több egyed hagyja el a kolóniát, hogy élelmet hozzon.

Ebből az elméletből indult ki Jeff Stibel is, aki egy továbbgondolt változatát bemutató könyvével, a magyarra egyelőre még nem lefordított Breakpointal (Töréspont) egyből az eladási listák élén landolt. Stibel a hangyák viselkedéséről levont következtetéseket a szociális hálózatok mintáival összevetve vizsgálta és meglepő hasonlóságokat talált. A szerző foglalkozására nézve egyszerre neurológus és üzletember, a természetet a működési mechanizmusában, technikai vonatkozásaiban és felépítettségében ragadja meg, így analógiái kevésbé tűnnek szimbolikusnak.

Vizsgálatában a Facebookot, mint a szociális hálózatok mintáját vizsgálja. Véleménye szerint a hangyakolóniában egy egyed túlélése ugyanolyan mértékben függ a társakkal való kommunikációs kapcsolatától, mint ahogyan egy Facebook-felhasználó szociális tapasztalata a közösségi hálón kialakult kapcsolatrendszertől. Stibel mindenféle hálózatot – legyen az digitális vagy szociális – a működési sajátosságok alapján ragad meg. E sajátosságok közül pedig az egyik legfontosabb a hirtelen jövő növekedés, az úgynevezett „hipernövekedés” (hypergrowt).

„A természetben minden faj állománya csupán annak függvényében növekedhet, amennyire a rendelkezésükre álló élelemmennyiség megengedi. Ugyanez igaz a technológiára, vagy az üzleti világra is, hiszen amennyiben a piac nem megfelelően kontrollált, ezzel lehetőség nyílik mások számára a gyors feltörekvésre, és esetleg elfoglalni a helyedet” – írja Stibel a Breakpointban. Ahogyan a Facebook minden lehetőséget kihasznál a növekedése érdekében (jelenleg már 1,15 milliárd napi látogatója van), a hangyakolóniák is hasonló ütemben rakják le a tojásokat és rohamosan élik fel az elraktározott élelemtartalékot. Mindkét hálózat hasonló elvekre épül: az egyed igyekszik a tumultusban is megtartani a megszerzett helyét.

Ám, ha a növekedés irama ennyire felfokozott, akkor elkerülhetetlen, hogy a hatékonyság csökkenjen. Eljön az a pont, és Stibel ezt nevezi töréspontnak, amikor a növekedés eléri csúcspontját és válságba sodorja a hálózatot, amennyiben az a problémákat a tagok számának további növelésével próbálja megoldani (a hangyáknál ez 10–12.000 példányszám után következik be, ekkor a kolónia felbomlik). A könyv azt állítja, hogy jobb a töréspont okozta eseménysort hagyni lezajlani, mert a sikeresen létrehozott hálózatok esetében az összeomlás szükségszerű, ám minimális, és ez után egy olyan egyensúlyállapot teremtődik meg, ami aztán konstans sikeres működést tesz lehetővé.

Stibel elemezte a Facebook jelenlegi állapotát is, ugyanis szerinte Zuckerbergék fejlesztése sok tekintetben a töréspontig jutott. Az interperszonális kapcsolatok száma olyannyira megnövekedett, hogy a programozók csapatának valamit tennie kell, hogy a rendszer átláthatóbb legyen az egyes felhasználók számára. Az információk mennyiségének növekedése ugyanis pont azt a kényelmességet szünteti meg, amely a közösségi oldalt, mint kommunikációs eszközt, jellemeznie kellene. Stibel szerint a Facebook-fejlesztőknek, amennyiben nem kívánnak a Myspace, a Friendster vagy a Classmates sorsára jutni, nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az elégedetlenkedő hangokat, amelyeket egyre többet lehet hallani. Ugyanakkor az is intő jel, hogy az Amerikai Egyesült Államokban már most csökkenőben van a felhasználók száma.

Stibel azért nem tudja megjósolni, mi fog történni a Facebookkal, ez szerinte attól függ, felismerik-e a fennálló veszélyeket, és mit fognak tenni azért, hogy ezeket elkerüljék. Ugyanakkor egy tanácsot fogalmazott meg a működtetők felé. „Folyton elfelejtjük, hogy a mérnöki módszerek alapjai a biológiai, evolúciós folyamatokban lelhetőek fel – a mienkben, hangyákéban, termeszekében, bármelyikben –, és ebből még rengeteg tanulnivalónk akad. Tanulhatnának belőlük a szociális hálózatok irányítói is, hiszen ők mióta is hozzák létre a rendszereiket, tizenkét éve?” – fejtette ki Stibel a mashable.com nevű weboldalnak.

Markó Bálint, a BBTE Biológia és Geológia kar, Taxonómia és Ökológia intézményének adjunktusa azonban érvelési hibákra hívja fel a figyelmet Stibek okfejtése nyomán. Markó, aki többek közt a hangyaökonómia és –faunisztika szakértője, nem találja szilárdnak Stibel analógiáját.

„A hangyák kommunikációs hálója jóval egyszerűbb, egy milliós nagyságrendű kolónia is – mint például egy erdei vöröshangya (Formica rufa) kolónia a kolozsvári Bükk szélén -, tökéletesen fog működni egyszerű jelekkel. Elég, ha egy egyed viszonylag kevés és csupán lokális információval rendelkezik, és a rendszer nem roppan össze, megfelelően plasztikus marad. Ha a háló néhány eleme kiesik, hát üsse kő. Nincsenek reklámok, nincsenek játékok, nincs zavaró kommentözön, amiből a lényeges információt gyakran lehetetlen elővájni, nincs önfényezés – az evolúció „bünteti” a fölösleges sallangokat, az értelmetlen bonyolultságot. Természetesen egy hangyakolónia is „összeroppanhat”, de nem a szociális hálón támadt lyukak, vagy a kommunikációs csatornák túltelítettsége miatt, ahogy ezt Stibel sugallja. Egyszerűen ökológiai okai lehetnek ennek: egy adott egyedszám-mennyiséget már nem tart el a kolónia környezete” – mondja.

Markó szerint a hangyák és emberek közötti analógiáknak van más, jobban alátámasztott területe: ”A kolónia „osztódással” létrehozhat egy újabb fészket, amely egy újabb helyszínt fog kiaknázni. Ez vezethet a szuperkoloniális hálók kialakulásához. Valami hasonló ráció vezetett a gyarmatosításhoz, de közelebbről, a kisebb falvak, tanyacsoportok nagyobb községek általi létrehozatalához is, ami megoldotta a népességfölösleg elhelyezésének kérdését és csatoltan a hatékonyabb területdominanciát is. A Facebook és az összes többi szociális háló összeroppanása vagy fennmaradása viszont csakis, kifejezetten a kommunikációs hálózat jellegén múlik, no és a piac változó igényeinek felismerésén. Persze, evolúciós szabályok nyugodtan alkalmazhatók erre az esetre is. Ilyen értelemben a könyvben felvetettek akár megszívlelhetőek is lennének, habár a hangyákra való állandó hivatkozás kicsit erőltetett és torzító. Már csak azért is, mert a Facebookon keresztül folyó információtömeg nem az emberi társadalom hatékony működését szolgálja, bár kétségtelen befolyásolja, míg a hangyák kommunikáció hálója a társas rendszerük működésének alapja.

Tekerj egy jó célért!

Fiatal sporttehetségek támogatására szervez adománygyűjtő biciklizést a Háromszéki Közösségi Alapítvány 2013. szeptember 14-én Sepsiszentgyörgyön. Minden benevező egy bizonyos jelölt érdekében fog biciklizni, és azzal, hogy biciklizik, felajánl egy bizonyos támogatást e jelölt jövőbeli sporttevékenységei érdekében.

A sporttevékenység támogatása mellett az esemény a közösségi kártya népszerűsítésére is szolgál.

A támogatók szakaszra vagy körre fizetnek be, megjelölve a biciklis személyét, és rajta keresztül támogatják a jelöltet. (Például 3 lej szakaszonként, XY biciklisre, aki Z jelöltért biciklizik. A végén, a megtett szakaszok száma szerint a támogató 3 lej x a megtett szakaszok száma értékben befizet az alapítványi számlára.) Minél több szakasz/kör, az annál több támogatást jelent a jelöltnek.

Bővebb információkat illetve a körverseny szabályzatát megtalálható a Háromszéki Közösségi Alapítvány honlapján található.

Kiállás a természetvédelmi területek védelmében

A Románia Ornitológiai Társaság közleményben kéri Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter segítségét, ugyanis csupán két nap van arra, hogy a 57-es számú törvénymódosítása ellen tiltakozó civilekkel együtt jobb belátásra bírják a kormányt.

A kormány augusztus 28-án minden valószínűség szerint elfogadja a törvénymódosítást, és ezzel együtt a védett természeti területek sebezhetőbbé válnak. A törvény mostani formája szerint azoknak a cégeknek, amelyek nyilvántartott természetvédelmi területeken kívánnak beruházni, kormányengedélyre van szükségük. Ha a módosítás megtörténik, akkor a beruházáshoz már csupán egy konzultatív engedély lesz szükséges, tehát bármely miniszteri tisztségviselő eldöntheti, milyen területekre engedélyez például fakitermelést.

Egy második módosítás a természetvédelmi területi státus megszüntetésére vonatkozik, ugyanis amennyiben egy védett terület egy része, bármilyen külső körülmény miatt károsodik, lehetőség nyílik majd az egész terület esetében visszavonni a védettséget. Ugyanakkor az eddigi tervezet nem említi, hogy a politikai cselekedetet előbb szakértői kiértékelésnek kellene megelőznie.

Mivel a módosítással kapcsolatos közmeghallgatás augusztus 28-án ér véget, ezért a WWF (Természetvédelmi Világalap) romániai szervezete és a Natura2000 Alapítvány is a tiltakozásra buzdít, utóbbiak főleg a rétyi erdőségben történő fakitermelés miatt aggódnak, hiszen a megváltozott törvény megkönnyíti a Schweighofer cég számára a munkálatok újraindítását. A Natura2000 kér mindenkit, aki nem ért egyet a törvénymódosítással, hogy töltse le weboldalukról a tiltakozáshoz szükséges dokumentumot, ezt pedig küldje el az anca.craciunas@mmediu.ro vagy srp@mmediu.ro e-mail címekre.

“Sétáló” cápákat fedeztek fel

fotó: www.thefeaturedcreature.com

Új cápafajt fedeztek fel a Malaku-sziget közelében Indonézia partjainál ausztrál kutatók. Dr. Gerard Allen, a Nyugat Ausztrál Múzeum kutatója csoportjával együtt, az aqua folyóíratban közölt tanulmányában is adott cápának: Hemiscyllium halmahera. A kutatócsoport ugyanakkor a napokban tette közzé a bambuszcápák családjába tartozó halról készült videóját is. Más cápaféléktől eltérőn az új faj egyedei nem a vízfelszín közelében úsznak, hanem a tengerfenéken „lépkednek” mell- és medenceuszonyaik segítségével.
A megfigyelt egyedek maximum 70 cm hosszúak (a bambuszcápák amúgy sem érnek el 1,20 m-nél hosszabb méretet), és testük alapbarnaságát fehér és sötét csíkok és pöttyök díszítik. Legközelebbi rokonai a Hemscyllium galei, amelytól csupán a testén elhelyezkedő minták miatt lehet megkülönböztetni, s amely Nyugat Pápua vizeiben él.

Forrás: www.sci-news.com

Életmentő drónokat mutattak be Németországban

fotó: suasnews.com

Drónok segíthetnek a jövőben azon szívbetegeknek, akik nehezen megközelíthető, vagy orvosi segítségtől távol eső helyen vannak.

Az átlagosnál sokkal kisebb méretű drón prototípusát e hétvégén mutatták be Halléban. A defibrillátorral ellátott járművek sokkal gyorsabban érnének a beteghez, mint a mentőszolgálat és egy ejtőernyővel dobnák le a páciens számára (a szó elsődleges értelmében is) létfontosságú felszerelést. A 15 kilométeres hatósugarú és mindössze 4,7 kilogrammot nyomó eszköz 70 km/h sebességgel repül, és GPS-koordináták alapján tájékozódik.

Németországban évente körülbelül százezren hunynak el szívroham miatt, ez a szám jelentősen csökkenne, ha a betegekhez időben érne oda a szakszerű segítség. A drónok egyelőre egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével hívhatóak, de mivel ez csak akkor lehetséges, ha a beteg állandó felügyelet alatt ál, ezért már el is kezdték fejleszteni a klasszikus vészcsatornára beérkező hívásokkal összekötött kommunikációs rendszert.

A németországi mentős szövetség szaktestületének képviselői üdvözölték az elképzelést, de kihangsúlyozták, nem szeretnék, ha a lakosság túlzott elvárásokat fogalmazna meg vele kapcsolatban. Amennyiben a készülék a további teszteken is sikeresen szerepel, elkezdődhet a sorozatgyártás. Darabja 20 000 euróba fog kerülni.

forrás: origo.hu

Patavár és Kolozsrét között

Patarét és Kolozsvár egy és ugyanaz, megbonthatatlan egységként kell létezniük, hirdeti a Pata Cluj – Napoca Rât nevű Facebook-csoport neve. A cél felvállalni olyan emberek közötti, „mikroszolidáris” kapcsolatok kialakítását, amelyek a két közösséget közelebb hozzák egymáshoz, a Pataréten lakókkal szembeni szegregáció megszüntetését segítik elő. Annak ellenére, hogy a kezdeményezés mindössze néhány napja indult, igencsak jelentős eredményeket ért már el.

Kulcsár Árpád

„A csoport neve remélhetőleg azt reprezentálja, hogy nem lehet a Patarét-problémát, az ott élők helyzetét (a szó szoros értelmében) marginalizálni, a szőnyeg alá söpörni” – magyarázza Szakáts István, a csoport kezdeményezője.

2010 telén a pataréti szükséglakásokba költöztetett közösséget jogvédők szerint illegálisan lakoltatta ki a Coastei utcában bérelt lakásaikból a városvezetés. A kilakoltatásuk óta több szervezet is felkarolta őket, ám a főként jogi segítség mellett olyan célzott segítségnyújtásra is szükség van, amely a mindennapi problémákat orvosolja. Szakáts a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa bizottság tagjaként a napokban egy német cég konzultánsainak mutatta be a várost, és a hiteles összkép érdekében Patarétre is elvezette őket. Ekkor a helyiek megemlítették a problémáikat, Szakáts pedig a közösségi oldal révén is szervezi a segítségnyújtási akciót.

Vannak olyan szükségletek, amelyekre nem lehet a Facebookon segítséget szerezni, például a tűzifához vagy az asztmaspray-hez más módon lehet hozzájutni, de a számítógépek begyűjtéséhez nagy segítséget jelent a közösségi háló. Az adományokat többnyire magánszemélyektől kapjuk, sokan ajánlottak fel alkatrészeket, a csomagtartómban éppen van öt számítógép, ami céges adomány – ecseteli. A pataréti telep wireless-kapcsolathoz jutott, a patarétiek számára ez azért volt fontos, hogy könnyebben kereshessenek munkát.

A legutóbbi akció egy nyári felzárkóztató-program indítása pótvizsgázó gyerekek számára. Két nap alatt meg is érkezett a segítség, a Clujul Are Suflet Alapítvány révén, ám egyelőre nem túl működőképes. Önkéntes sofőrökkel szervezik meg a gyerekek szállítását, de nem jelentkeztek elegen, illetve továbbra is várják olyan pedagógusok/egyetemisták jelentkezését, akik korrepetálnának VI. – IX.- s gyerekeket románból, matematikából és kémiából.

A munka ugyanakkor más területeken is folyik. Szakáts elmondja, éppen most találkozott az ENSZ Fejlesztési Programjának (United Nations Development Program) egyik kolozsvári képviselőjével, a szervezettel ugyanis egy együttműködés látszik kirajzolódni. A UNDP tervei között szerepel egy pataréti romák problémáira rámutató fotókiállítás megszervezése, a lakótelep zöldesítése, weboldal és Facebook-profil létrehozása, amelyekhez segítséget kértek.

Megkeresésünkre a helyiek egyik vezetője, Greta Săndel elmondta, a kezdeményezés jelentős segítséget jelent a helyiek számára: „Szórványosan eddig is kaptunk segítséget, de soha ilyen hatásosat nem, mint most. Az utóbbi időben szemmel látható a változás, és az emberek is bizakodóbbak lettek a jövőt illetően. A szülők most már hiszik, hogy a gyerekeik képesek felzárkózni az iskolában.”

The real problem?

„Ez az akció elsősorban nem a jótékonyságra van kihegyezve” – hangsúlyozta Szakáts. Kifejtette, a patarétiek más logika szerint élnek, így az odafigyelésnek is más mintákra kell épülnie. „Főleg az adminisztráció, a bürokrácia logikája idegen tőlük. Amikor először itt jártam, megkért valaki közülük, hogy menjek el vele a városházára egy kérvényt benyújtani, azt mondtam, hát menjen és oldja meg. Aztán amikor nem tudta elintézni, rájöttem, hogy ami nekem olyan egyértelmű volt, abban ő nem tud eligazodni, és fordítva is igaz ez természetesen. Amikor beszéltem a szülőkkel, hogy meg van szervezve a gyerekek tanítása, azt kérdezték, a gyerekek hogy menjenek oda? A város nekik egy furcsa és idegen konstrukció, amiben az eligazodás korántsem olyan egyértelmű” – mondja.

Szakáts szerint ezen kell a legtöbbet dolgozni, Patarétnek és Kolozsvárnak szimbolikusan is össze kell nőnie, lehetőleg egyik félnek sem kell a periférián éreznie magát.

Behozza a városközpontba a Szénafüveket a Zöld Erdély Egyesület

Idén a Zöld Erdély Egyesület a „Kolozsvári Szénafüvek – egy elfelejtett kincs” projekt keretében, a Polgártárs Alapítvány és a MOL Románia támogatásával, megpróbálta menteni a menthetőt a kincses város ezen elhanyagolt kincséből. Megvalósul a három éve felavatott és azóta megrongált tanösvény rendbetétele, az információs táblák kijavítása, a terület megtisztítása, terepi környezeti nevelési tevékenységek, a Biodiverzitás Napjának megszervezése valamint egy tematikus fotóverseny.

A Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területekre méltán lehetne büszke a kincses város. A terület „koporsókkal” tarkított sajátos geomorfológiája lehetővé teszi, hogy egyetlen négyzetkilométeren számos élőhelytípus megtalálható legyen, a száraz félsivatagitól egészen a tavakig. A mozaikszerű, változatos életfeltételek rendkívüli biodiverzitást eredményeztek, amely kutatása, megőrzése és ismertetése több odafigyelést és áldozatot érdemelne. Amennyiben Kolozsvárott laksz, itt tartózkodsz vagy egyszerűen átutazóban vagy, nem láthatod a város teljes szépségét, ha nem ismerkedsz meg a környék természeti értékeivel, az őshonos tájjal és a megmaradt növény- és állatvilággal. Kolozsvárott nemcsak az Ember élt és alkotott az elmúlt évszázadokban, hanem a Természet is újrateremtette és gazdagította önmagát és legalább annyi tiszteletet és odafigyelést érdemel, mint az emberek alkotásai.

A Kolozsvári Szénafüvek a legérdekesebb és fajgazdagabb erdélyi rezervátumok egyike, már 1925 óta védelem alá helyezték. Azóta természetvédelmi státusza végig megmaradt, csupán a védelemre kijelölt terület nagysága változott. 2007-ben az Európai Unió Ökológiai Hálozatának (Natura 2000) részévé vált. 2006-2011 között a Zöld Erdély Egyesület gondnokságában volt. Ez idő alatt megvalósult a terület határainak kijelölése, elkészült a kezelési terv és szabályzat, önkéntes örző-védő szolgálatot biztosítottak, inditványozták a túllegeltetés megszüntetését, kiírtották az invazív tájidegen cserjés egy részét, feltérképezték egyes védett növény- és állatfajokat, tanösvényt építettek, környezeti nevelési programokat szerveztek. Szerződésük lejárta után, annak meghosszabítására tett kérésüket elutasították, így a terület visszakerült a Környezetvédelmi Minisztérium illetékességébe.

Most a Kolozsvári Szénafüveket behoztuk a városközpontba, hogy azok is megcsodálhassák, akik még nem látogatták meg a néhány kilóméterre lévő eredeti helyén. Vasárnapig megtalálható a Farkas utcában. Reméljük, hogy sikerül Kolozsvár figyelmét ráirányítanunk erre az elfelejtett kincsre.

forrás: Zöld Erdély Egyesület közlemény

Tömeges galambpusztulás Moszkvában

fotó: nwso.net

A Moszkva utcáin sétáló embereket kellemetlen élmény fogadta csütörtök délután, ugyanis több száz galamb hullott az utcákra. A járókelők először az irányvesztett repülésükre lettek figyelmesek, majd rögtön fedezékbe kellett vonulniuk, hogy ne rájuk essenek a madarak.

Az események hátterében valószínűleg a madárpestis (Newcastle-betegség) áll, ez az egyik legsúlyosabb betegség, ami a szárnyasokat pusztítja. A fertőzés átterjedhet emberre is, de az ő esetükben nem halálos.

Néhány madártetem boncolása közben szalmonella-vírust is találtak, bár meglehetősen szokatlan e két betegségnek az egyidejű jelenléte, az állatorvosok szerint a Moszkvában tapasztalható átlagon felüli hőmérséklet miatt történhetett meg.

A madarak tömeges pusztulásának két oka ismeretes, az egyik, mint jelen esetben is, a vírusos vagy parazitás megbetegedés következtében történhet meg, a másik, ha pihenésük közben felriasztják őket, és könnyebben ütköznek össze az útjukba kerülő tárgyakkal (ez főleg telente eshet meg, amikor legyengült állapotban vannak).

A moszkvai galambhullást ugyanakkor sok helyi blog apokaliptikus jelnek tekintette, ugyanis egy összeesküvés-elmélet szerint a hírhedt szerzetes, Raszputyin, 2013. augusztus 24- re jósolta meg a világ pusztulását.

forrás: inhabitat.com

Fotóblog népszerűsíti Székelyföld állat- és növényvilágát

Székelyföld természetvédelmi területeit, állat- és növényvilágát bemutató és népszerűsítő fotóblogot indított el a Zöld Székelyföld Egyesület.

A fotóblogon fényképek révén mutatnák be a régió növény- és állatfajait, természetvédelmi területeit, ugyanakkor a fotón szereplő fajról, területről információk is elérhetők lesznek. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »