Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: August, 2013

Számítógéptermet épít a pataréti közösség

Közös építkezésbe fogtak a pataréti romák, a közösség apraja-nagyja részt vesz a telep számítógéptermének létrehozásában.

A számítógépeket adományba kapták, és ezek haználata jelentősen megkönnyítheti számukra például a munkakeresés folyamatát, de a helyiség felépítése a helyiekre hárult. Az építéshez szükséges alapanyagok beszerzésére is az ott élők kerestek szponzorokat, sikerült egy, a polgármesteri hivatal által lebontott óvoda tégláit újrahasznosítani, a belső, elektronikus rendszer létrehozását pedig az Energobit cég támogatta.

A terem bebútorozáshoz ugyanakkor még nem adott minden, a közösség szívesen fogadja a fölösleges íróasztalokkal és székekkel rendelkezők adományait. A hőszigetelést megoldandó, gipszkartonra és üvegvattára is szükségük lenne. Aki úgy érzi, hogy ezekből fölösleggel rendelkezik, vagy egyszerűen segíteni szeretné a patarétiek önszervező akcióját, az felveheti velük a kapcsolatot facebook-oldalukon keresztül.

így Patarét apraja...


így meg a nagyja.


azaz mindenki együtt épít

Valamikor kétalvók voltunk

Domenico Fetti: Alvó lány

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a körülbelül napi nyolc órás éjszakai alvás viszonylag új szokás az európai társadalomban. Rodger Ekirch, a Virginia Tech történészprofesszora kutatásában rámutatott, hogy az alvási szokások többnyire az elektromosság megjelenésével váltottak át egyszeri nyolcórásba, az emberek azelőtt kétszer aludtak egy éjszaka alatt.

A témát feldolgozó slumberwise.com kiemeli Ekirch elméletét, aki szerint számos, 19. század előtti forrásból ki lehet mutatni a kétszeri alvás meglétét: egyes imakönyvek két alvás közötti imákat is tartalmaznak, Chaucer a Canterbury mesékben első alvást említ, egy 18. századi orvos elmélkedésre legalkalmasabb időszaknak tartja a két alvás közötti időszakot, egy másik orvos a 15. századból pedig a munkásosztály „elszaporodását” indokolja azzal, hogy két alvás között élnek nemi életet.

A meglevő adatok szerint az alvást többnyire a sötétedés beállta után kezdődött, 3–4 órás alvási periódust követően 2–3 órás ébrenlét következett, majd utána újra alvás hajnalhasadásig. A periódusok, az évszakok függvényében, változóak voltak. Ezt az időszakot különböző tevékenységekre lehetett felhasználni: volt, aki imádkozott, volt aki, dolgozott, szeretkeztek, sőt, ilyenkor át is ugorhattak a szomszédhoz látogatóba. Egy másik oka a felébredésnek a tűz életben tartása lehetett. Ekirch úgy véli, ahogyan az elektromosság kezdett mindennapos lenni, nem kellett már korán ágyba bújni, és ezzel párhuzamosan megjelent a kávéházi életforma is. Ugyanezt hangoztatja Craig Koslofsky is az Evening Empire című könyvében: az elektromosság megjelenésével az éjszakai élet többé nem a bűnözés szimbóluma volt, hanem lehetőség nyílott a munka folytatására, valamint jócskán megnőtt a szocializációban betöltött szerepe is.

fotó: www.caesarom.com

Az 1990-es évek elején egy amerikai pszichiáter, Thomas Wehr egy kísérletében azt vizsgálta, hogyan változik meg az emberi viselkedés a fénynek való kitettség különböző stádiumaiban. A kísérletből született tanulmány 15 résztvevő bevonásával készült, akik egy hónapon keresztül napi 14 órát voltak sötétben (ez körülbelül egy téli napnak felel meg). A kísérletben résztvevők először egyhuzamban aludtak egy hosszú periódust, de hamarosan átálltak a kétszeri alvásra, a történelmi forrásokban említett rendszerhez hasonlóan. Elmondásuk szerint az ébrenlét óráiban egy szokatlan nyugalmat, meditációhoz hasonló állapotot éreztek, nem akartak görcsösen visszaaludni, de az ébrenléti idő is pihentette őket.

Russel Foster oxfordi neurológus professzor szerint az éjszakai felébredés, sőt az alvajárás sem jelent minden esetben problémát: „Sokan keresnek fel, hogy megébrednek az éjszaka közepén, és ennek gyakori előfordulásától pánikba esnek. Ilyenkor azzal nyugtatom őket, hogy a szervezet a régi, kétszeres alvást szeretné visszaállítani” – mondta Foster a slumberwise.com-nak.

A kutatók szerint ezek az eredmények csupán arra mutatnak rá, hogy a kétszeres alvás évezredeken át meghatározta az emberi szokásokat, ám azt nem lehet határozottan kijelenteni, hogy ez valamiért tényleg jobban is működne. Igaz ugyan, hogy a kétszeres alvással kipihentebben kelünk fel, de ez azért van így, mert a szervezet egyszerre alhat és pihenhet egy éjszaka alatt, de a megfelelő körülmények közötti nyolc órás alvás is ugyanolyan pihentető lehet.

Forrás: Slumberwise.com

Petíció a romániai medvék védelméért

foto: www.vadaszutak.hu

Petícióban szólítják fel a tiltakozók a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy vegye védelme alá az ország területén élő kárpáti barnamedvéket.

A kezdeményezők felhívják a figyelmet arra, hogy az országot jellemző környezeti viszonyok ideális körülményeket biztosítanak a medvéknek, és az irtásnak is kisebb mértékben voltak kitéve, így itt él Európa medvepopulációjának több mint fele. A Kárpátok körülbelül 6500 medvének adnak otthont, míg a Pireneusok és az Alpok összesen csupán néhány tucatnak.

Romániában évente 350 kilövési engedélyt adnak ki medvékre, ezzel kívánják elkerülni a túlszaporodásukat. Az állatvédők azonban az évente kilőtt medvék számát ennél jóval nagyobbra becsülik, főleg az információk hiánya és az illegális kilövések miatt. Nemrégiben bejárta a román sajtót az a hír, hogy egy skót vállalat illegálisan szervezet vadászatokat Romániában, ahol 4500 euró ellenében garantált trófeát ígértek a klienseknek. Az egyik hírcsatorna által megszólaltatott skót férfi akkor így fogalmazott: „Igen, megöljük az összes medvét, a madarakat a Duna-deltából, az összes fajdot, vaddisznót és szarvast, mert ti egy szegény ország vagytok, akiket korrupt politikusok képviselnek, így ezt érdemlitek.”

A tiltakozók kérik a Környezetvédelmi Minisztériumot, kezelje prioritásként az országban élő állatok védelmét, tegyenek meg mindent a korrupció visszaszorítása érdekében, és növeljék meg egyrészt az erdei járőrök számát, másrészt büntessék szigorúbban a vadorzókat. Az aláírók listájához itt lehet csatlakozni.

Száz év múlva Grönlandot erdő fogja borítani

fotó: www.zoldvalasz.hu

 

Dán kutatók szerint száz év múlva erdők boríthatják Grönland területét, addig a jégtakaró teljesen el fog tűnni.

Most a szigetnek mindössze a déli részén, mintegy egyharmadnyi területén található növényzet, az időjárási körülmények nem. Jens-Christian Svenning, az aarhusi egyetem professzora szerint 2100-ra a jégtakaró nem csupán eltűnik, hanem a terület teljesen zöldbe borul, ezzel új lehetőségek teremtődnek meg a szigeten. Olvasd el a teljes sztorit

Kutyakereső-alkalmazást fejlesztettek Magyarországon

Az eltűnt kutyák megtalálásában, az utcán talált kóbor ebek gazdájának mielőbbi értesítésében és új ebtulajdonosok és háziállataik egymásra találásában segít a Vigyél Haza Alapítvány és a Telenor által létrehozott új mobiltelefonos alkalmazás.

A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását élvező, Vigyél haza! elnevezésű applikációt kedden sajtótájékoztatón mutatták be Budapesten.

Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója, az applikáció ötletgazdája szerint az alkalmazás biztosítja azt, aminek a lehető legnagyobb szerepe lehet egy eltűnt házikedvenc megtalálásában: a gyorsaságot.

Az okostelefonokon az eltűnt kutyát gazdája azonnal megjelentetheti a rendszerben a már korábban feltöltött fotók, adatok segítségével a “Kutyám” funkció alkalmazásával. A gazdátlan kutyával találkozók telefonjukkal fotót készíthetnek az ebről, a mobil azonnal meghatározza a helyet és az időt, így a háziállatukat kereső gazdik hamarabb megtalálhatják az eltűnt négylábút.

Az applikáció harmadik funkciója az örökbefogadásra készülőknek biztosít kapcsolatot a telepekkel, gyepmesterekkel. A civil szervezetek lehetőséget kapnak arra, hogy feltöltsék a náluk élő kutyák adatait, képeit, így a leendő örökbefogadók előre választhatnak az árva ebek között.

Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő (VM) elmondta: Magyarország Európán belül élen jár a kedvtelésből tartott háziállatok terén. Nagyjából minden családra jut egy állat, ezek nagy része kutya – mintegy kétmillió kutya él az országban, közülük azonban több mint százezer gazdátlan, árva vagy kóborol.

Számos kormányzati intézkedés született az elmúlt időszakban a helyzet kezelésére: négyévente kötelező eb-összeírást kell tartani, január elsejétől pedig a kutyák azonosító chippel való ellátása is kötelezővé válik. Pallós elmondása szerint az elmúlt egy évben több mint egymillió kutyát láttak el chipekkel.

Az Illatos úti Ebtelepen évente mintegy 3500 ebet fogadnak be, közülük 1500-1800 közterületen él vagy kóborol. A telepre bekerülő kutyáknak csak alig harminc százaléka találja meg eredeti gazdáját – fejtette ki Kozma Tamás, az alkalmazáshoz elsőként csatlakozott Illatos úti Állategészségügyi Szolgálat vezető állatorvosa.

Természetesen sok állatot nem vár vissza senki, őket szándékosan rakták utcára. És bár egyre több, még mindig legfeljebb negyven százalék a chipes kutyák száma. Ha minden eb rendelkezne állandó azonosítóval, lényegesen könnyebb lenne a gazdák és a civil szervezetek dolga is – véli Kozma.

Keddtől a Google Play áruházból ingyenesen letölthető a Vigyél haza! applikáció. A kutyakereső egyelőre csak Android okostelefonokon alkalmazható.

Forrás: MTI

Összehangoltan tiltakoznak szeptember 1-jén országszerte a bányanyitás ellen

Szeptember 1-jén 17 órától országszerte összehangolt tüntetést szerveznek a Mentsétek meg Verespatakot aktivistái.

A tiltakozási akció a verespataki bánya megnyitása és a palagáz-kitermelés ellen zajlik.

Az aktivisták szerint az ország “megszállás alatt áll”, ezért szolidaritásra szólítják fel az embereket és arra kérik, akár a palagáz-kitermelés, akár a bányanyitás ellen tiltakoznak, de minél nagyobb számban vonuljanak utcára.

A tiltakozási akciók eddig Bukarestben, Bârladon, Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Gyulafehérváron, Marosvásárhelyen, Iaşiban, Brüsszelben és Bécsben lesz.

Forrás: Transindex

Erdőtakarítási akció Sepsiszentgyörgyön

A Tone Troopers Audio-Vizuális szervezet és a Lármafa Egyesület közös takarítási akciót kezdeményez.

Azt a sepsiszentgyörgyiek által közkedvelt piknik területet próbálják szebbé tenni, amely a Szemerja-patak medre mentén az Előpatak felé vezető úton, a város végétől az ötös kilóméterkőig húzódik. Minden segíteni akarót szívesen látnak augusztus 31-én, szombaton a takarítási akcióra. A gyülekező 11:30-kor lesz a város előpataki kijáratánál, a hídnál, 12 órakor pedig zsákokkal felszerelkezve kezdenek neki a munkának.

A kifejtett munka jutalma az önkénteseknek egy tál nagyon finom bográcsos tokány, amelyet a 4-es kilométerkőnél lévő színpadnál tálalnak. Ezt követően majd előadások, beszélgetések lesznek az új romániai „piknik törvényről”, illetve a különböző tűzrakási módokról.

A szórakozni vágyók a helyszínen több lehetőség közül választhatnak: Pétanque, Kubb, Slack Line, zsonglőrködés, szappancsúzda, medence. A szomjat a Tein Teaház csillapítja, a jó hangulatról és az esti záróbuliról több DJ is gondoskodik.

A szervezők önkéntesek és csoportok jelentkezését várják a tonetroopers@gmail.com e-mail címen, de az is elegendő, ha az érdeklődők csatlakoznak a facebookon megtalálható eseményhez. Esőzés esetén az eseményt elnapolják vasárnapra, szeptember 1-re.

A rendezvény a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa program része.

Forrás: közlemény

Erdélyi expedíció indul a Himalájába: Mentsétek meg Verespatakot! zászlót is visznek

A himnusz hangjaira búcsúztatják a hegymászókat

A Manaszlu csúcsának meghódítása csak az első lépés lesz, valamennyi 8000 fölötti csúcsot szeretnék meghódítani. Ugyanakkor az expedíciónak jótékonysági célja is van: a visszatérés utáni bemutató körutat egybekötik majd a rákos kisgyerekeken segítő szervezet, a Little People népszerűsítésével.

Kulcsár Árpád

Augusztus 27-én a Kolozs Megyei Tanács gyűlése fogadta azt a három kolozsvári és egy nagyszebeni alpinistát, név szerint Vlad Căpușeant, Adi Văleant, Vasile Cipcigant, illetve Mihnea Prundeanut, akik a Himalája-hegység Nepálban található Manaszlu hegy csúcsát készülnek megmászni. A Román Manaszlu-expedíció nevű projekt holnap startol, ekkor indulnak útnak, és a fogatókönyv szerint október 20-án érnek vissza Romániába. Az ünnepélyes ceremónián Horea Uioreanu, a Kolozs Megyei Tanács elnöke adta át a megye zászlaját és jelvényeit, amelyek az expedíció sikere esetén a tengerszint feletti 8156 méter magasságú csúcson fognak díszelegni.

„Ha ez a vállalkozás sikerrel jár, az abszolút premiert jelent Kolozs megyének” – jelentette ki az elnök. „Számunkra világos, micsoda erőfeszítést követel meg egy ilyen hegy megmászása, illetve az is, hogy hegyimentőink milyen rendkívüli képességekkel és professzionalizmussal rendelkeznek. Fontos ez azért is, hogy a hegyi sportokat népszerűsítésék, hogy egyre többen megismerhessék és gyakorolhassák azokat, természetesen maximálisan biztonságos körülmények között” – tette hozzá.

Horea Uioreanu átadja a megyei zászlót

A világ nyolcadik legmagasabb csúcsára igyekvők, mint Uioreanu szavaiból is kiderült, mindannyian kapcsolódnak valamiképpen a Salvamont hegyimentő-szolgálathoz. A mászás során nem kívánnak oxigénpalackokat használni, és serpák általi segítséget sem vesznek igénybe.

„Ez a modern és etikus mászás, ami igazi teljesítményt kíván. Azért választottuk a Manszalu csúcsot, mert ilyen jellegű kihívásban még a csapat egyetlen tagjának sem volt része. Ugyanakkor nem is tartozik a legnehezebb csúcsok közé, bár az utóbbi években ott történt tragédiák rossz hírűvé tették. A társaság minden tagjának van már tapasztalata 6000 méter körüli csúcsokon, sőt, nemrég az Alpokban tartottunk egy bemelegítő-mászást. Az idő Nepálban tökéletesnek ígérkezik, úgyhogy minden adott a sikerhez. Ugyanakkor nem szeretnénk tíz napnál tovább időzni 7000 méter fölött” – fejtette ki Adi Vălean, az expedíció vezetője.

Arra a kérdésre, hogy hogyan biztosították meg az ilyen nagyszabású expedícióhoz szükséges anyagi hátteret, a Transindexnek elmondta, a legjelentősebb anyagi támogatást a Kolozs Megyei Tanács és a Szeben Megyei Tanács nyújtja, de az ügy mögé felsorakozott nagyon sok hegyi sportokkal foglalkozó szervezet is, mindenki a maga lehetőségei szerint.

A csapat legfiatalabb tagja, a mindössze 23 éves Vlad Căpușean nem tulajdonít különösebb fontosságot életkorának és annak, hogy ezzel országos rekordot dönthet. Neki a személyes élmény a legfontosabb, mint megfogalmazta, semmilyen érzéshez sem hasonlítható az erőfeszítések után elérni a célt. Ugyanakkor ő az, aki egy Mentsétek meg Verespatakot! feliratú zászlót is készül elhelyezni a Manszalu csúcson. „Szerintem mindenkinek, aki a hegyen tölti a legjobb pillanatait, szívügye ez a kérdés” – szögezi le Căpușean, aki egyébként nemrég szerzett diplomát a kolozsvári képzőművészeti egyetemen.

A csapattal tart egy amerikai alpinista is, Mike Bowyer, aki elmondta, Căpușeannal egy előző hegymászás során ismerkedett meg, azóta tartják a kapcsolatot. Mivel a hazai hegymászók eredetileg nyolcan lettek volna, ám többen visszamondták, tőle kérdezték meg először, nem lenne-e kedve velük tartani, ő pedig hezitálás nélkül igent mondott.

A Manaszlu a helyiek nyelvén szellemhegyet jelent, három jelentős csúcsa közül a legmagasabbra igyekszik a román expedíció. A csúcsot először két japán (Yuko Maki és Tashio Imanishi), illetve egy nepáli (Gyalzen Norbu) hegymászónak sikerült megmásznia 1956-ban, az első romániai mászó, Horea Colibășeanu 2006-ban jutott fel.

Közleményben tiltakozik a Zöld Erdély Egyesület a rétyi beruházás ellen

fotó: greenr.blog.hu

A megelőzés elve a környezetvédelem egyik alapja. A környezetszennyezést és -pusztítást mindig könnyebb és olcsóbb megelőzni, mint utólag orvosolni. Így a Rétyre tervezett fafeldolgozó üzem esetében is ajánlatos körültekintő hatásvizsgálatot végezni, hogy tudjuk, mit hoz, és mit visz majd a projekt. Ennek szellemében kérte a Zöld Erdély Egyesület a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatalt, hogy a hatályos törvények értelmében vesse Stratégiai Környezeti Vizsgálat alá a Schweighofer cég tervét. A kérést nem lehetett visszautasítani.

A Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzemnek évi 800.000 köbméter faigénye van. Ez az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5%- a. Egy ekkora szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné a legális és illegális erdőkitermelést a régióban. A famaffia által most is veszélyes mértékben pusztított erdők nem bírnak ki még egy ekkora nyomást. Az erdőket önmagában – mint fenntartható erőforrást, és mint Székelyföld gazdaságának egyik alappillérét – veszélyezteti ez a gigászi terv. Ezért a Zöld Erdély Egyesület határozottan ellenzi a beruházást, annak elfogadhatatlan mértékű természetromboló, erdőpusztító hatása miatt.

„A Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében leadtunk egy kérvényt a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatalhoz, amelyben közérdekű információkat, dokumentumokat igényeltünk, valamint megfogalmaztunk két kérést a Környezeti Vizsgálattal kapcsolatosan. Kértük, hogy a beruházási terv potenciális regionális hatásait figyelembe véve ne csak Rétyen, hanem más településeken is szervezzenek közmeghallgatást, valamint hosszabbítsák meg a hozzászólások, vélemények fogadásának határidejét.

A környezet védelmét és a döntéshozatali nyilvánosság biztosítását szavatoló intézmény azon válaszát nehezményezzük, amelyben közölte: nincs jogi alapja, hogy a rétyi közmeghallgatás harminc napos elhalasztását célzó kérésünknek eleget tegyen. A Zöld Erdély Egyesület ezt sosem kérte. Tárgyon kívüli válaszához egyetlen általunk igényelt információt vagy dokumentumot sem mellékelt.

„Alapvetően örvendetesnek tartjuk, ha egy állami intézmény szem előtt tartja a megelőzés elvét, vagy válaszol a fel nem tett kérdéseinkre is. Ez azonban nem mentesíti őt a feltett kérdésekre és a kikért közérdekű információkra való válaszadási kötelezettsége alól, amit egyaránt megkíván a jóérzés és az 544/2001-es törvény. Reméljük, a mulasztás nem volt szándékos, és kéréseinkre a felelősségteljes, érdemi választ is megkapjuk.”- nyilatkozta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.

Forrás: a Zöld Erdély Egyesület közleménye

IV. Tisza-túra: 45 természet és túrakedvelő vett részt

fotó: www.tiszaszentmarton.hu

A hétvégén került megszervezésre a IV. Tisza Túra az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti által, a Tisza egyik legszebb szakaszán.

A három napos rendezvényen összesen 45 természet és túrakedvelő személy vett részt, kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek egyaránt. A túra péntek délután vette kezdetét, amikor is a résztvevők, ki kocsival, ki biciklivel Szatmárnémetiből elutaztak a Tisza partján fekvő Szatmárcsekére. A kerékpárosok 55 km-t tettek meg, több pihenőt is tartva egy szemet gyönyörködtető tájon keresztül.

Szombat reggel a rendelkezésre álló busszal elutaztak Tiszabecsre. Ott a szárazföldi járművet felváltotta a kenu. A nap folyamán 28 km-t tettek meg a résztvevők a Tiszán. Ezen a szakaszon ömlik a Túr a Tiszába. Az út folyamán a csapat több alkalommal is megállt fürödni a Tiszában vagy megpihenni a homokos part hűvösén. Az evezés folyamán megcsodálhatták a vidék gazdag madárvilágát. Láthattak jégmadarat, szürke gémet, bakcsót és partifecskét, a kanyargós Tisza partfalaiban. Estére visszaérkeztek a reggeli indulás helyszínére, Szatmárcsekére. Ahol a társaságot a Felső-Tiszavidéki Búvár és Mentő Közhasznú Egyesület meghívta egy finom bográcsgulyásra. Ezt követően tábortűz körül beszélgették át az estét.

Vasárnap a csapat ismét felkerekedett és evezet további 14 km-t a Tiszán, egészen Tivadarig. A kiérdemelt pihenőt követően ismét buszra szálltak a résztvevők és visszatértek szálláshelyűkre, ahonnan visszautaztak Szatmárnémetibe. A biciklisek számára ez ismét 55 km tekerést jelentett.

Mint azt Bartha Botond, a túra főszervezője elmondta: „a Tisza Túra negyedik alkalommal került megszervezésre, a Tisza egyik legszebb szakaszán, amely bővelkedik a pihenésre alkalmas homokos partokban. Az idei túra egy remek kikapcsolódási lehetőséget jelentet mindenki számára, aki szereti a vízi túrázást és a természetet.”

Forrás: közlemény

előző »