Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: July, 2013

Állatvédőknek adományozza vagyonát a Simpson család producere


Fotó: culture.culte via flickr.com

Állatvédő szervezeteknek és élelmiszerbankoknak adományozza vagyonát a Simpson család producere, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Sam Simon.

A The Hollywood Reporternek nyilatkozó televíziós forgatókönyvíró és producer elmondta, hogy nagy örömet szerez neki az adományozás. Az 58 esztendős Simon, aki állatbarátként korábban is bőkezűen támogatta az állatvédő szervezeteteket, köztük a Petát, úgy fogalmazott: “több pénzem van, mint amit el akarok költeni”.

A Sam Simon Alapítvány eddig is felkarolta a gazdátlan állatokat és az éhező embereket. Az egyik általa támogatott élelmiszerbank napi 200 család ellátásáról gondoskodik.

Simonnál öt hónappal ezelőtt vastagbélrákot állapítottak meg, és az orvosok három-hat hónapra becsülték az életkilátásait. A hollywoodi lapnak nyíltan beszélt arról, hogy jelenleg kemoterápiával kezelik, ugyanakkor továbbra is dolgozik az Anger Management-sorozaton és saját rádióműsorán is.

Forrás: MTI

Őssejtek segíthetik a látás helyreállítását


illusztráció: MJTH via Shutterstock.com

Jelentős lépést tettek brit kutatók a vakok látásának helyreállítása felé: embrionális őssejtekből növesztett fotoreceptorokat sikeresen ültettek be vak egerek retinájába.

Az állatkísérletek eredményeit a Nature Biotechnology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban ismertették, kiderül, hogy miként állították helyre őssejtek felhasználásával a szemnek azt a részét, amely a fényt érzékeli. A Moorfields Szemészeti Kórház és a Univerity College London kutatócsoportja közölte, hogy ezáltal először válik valós lehetőséggé az embereken való tesztek elvégzése.

A fotoreceptorok a szem retinájában lévő idegsejtek, amelyek a látható fényt idegimpulzusokká alakítják, és ezek a szemből az agyba, az agykéreg látómezőihez továbbítódnak. A látásban nélkülözhetetlen fotoreceptorok két típusát különböztetjük meg: a csapsejteket és pálcikákat. Az emberi szem 8 millió csapsejtet tartalmaz. A csapok adják a fényadaptált (fotopikus) látás alapját, gyenge fényben viszont nem működnek. A retina közepén, a sárgafolton található csapok fényérzékenysége kisebb, mint a pálcikáké, viszont felbontóképességük kiváló. A csapoknak köszönhető a színlátás is.

A brit kutatók az új eljárással laboratóriumi körülmények között hoztak létre retinát: több ezer embrionális őssejtet fotoreceptorokká növesztettek, és vak egerek szemébe fecskendezték be.

Robin Ali, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy a kísérletek az bizonyítják, hogy a fotoreceptorokat pótolni lehet embrionális őssejtekből, és megmutatták az utat, miként lehet ezt emberek esetében is megvalósítani. Öt év múlva a klinikai próbák is megkezdődhetnek – tette hozzá.

Az emberi szem az őssejtkutatások egyik legfejlettebb terepe. Az elmúlt évtizedben Ali csoportja állatkísérletekben egyre hatékonyabb eljárást dolgozott ki a fotoreceptorok beültetésére. Míg 2006-ban 200 ezer beültetett sejtből csak mintegy ezer volt képes sikeresen beépülni a felnőtt egér retinájába, addig ma már ez 40 ezer sejt körül tartanak.

“Ha egy makuladegenerációt szenvedett egyén retinájába képesek vagyunk 20 ezer csapsejtet bejuttatni, úgy gondolom, ez hatalmas hasznot hoz, mivel az embereknek nincs szükségük sok működő csapsejtre a hasznos látáshoz” – idézte a professzort a The Guardian brit napilap.

Forrás: Descopera.ro

Láthatatlanná tesz a szúnyogok számára egy aprócska tapasz


illusztráció: RASudio via Shutterstock.com

Tudományosan alátámasztott tény a szúnyogok azon képessége, hogy akár tízméteres távolságról is kiszúrhatják áldozataikat, a légzés során kibocsátott szén-dioxidnak köszönhetően. Kutatók kifejlesztették a Kite Patch nevű terméket, amelyet egy ruhadarabra ragasztva 48 órán keresztül „láthatatlanná” teszi az embert a szúnyogok számára, valamint legfőbb előnye más szúnyog elleni védőszerrel ellentétben, hogy ez a tapasz nem mérgező.

A termék nem nagyobb egy átlagos nikotin-tapasznál, és egyfajta radarként működve megakadályozza, hogy a rovar képes legyen a szén-dioxid észlelésére. A Kite Patch-et korábbi kutatások alapján fejlesztették ki a Kaliforniai Riverside Egyetem tudósai. A laboratóriumi vizsgálatok elvégzése során a tapasz hatásosnak bizonyult, így jelenleg a tudósok arra készülnek, hogy Ugandában teszteljék a terméket, egy olyan területen, ahol több mint 60 százaléka a gyermekeknek maláriában szenved. A hathónapos vizsgálat alatt a kutatók figyelemmel kísérik majd a tapaszok hatékonyságát, tovább tökéletesítve azt.

Forrás: Descopera.ro

Pusztuló kövek nyomdokában – a János Zsigmond Unitárius Kollégium IX. biciklitúrás expedíciójáról

Fotó: a túra Facebook-oldala

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium idén kilencedik alkalommal szervezi meg a Pusztuló kövek nyomdokában biciklitúrás expedíciót. A cél Románia egyik legismertebb turisztikai útvonala, a Transzfogarasi hágó. Az eddigi 8 túra alatt jártak már a Duna-deltában, a Vaskapunál, a Transalpinon, a Gyímesekben és az ukrajnai Kárpátalján is.

“A több mint 30 kilométer hosszú szerpentin viszont nem az egyetlen látványosság a túrán: Kolozsvárt Györgyfalva irányában elhagyva (kikerülve ezzel a forgalmas Feleki-tetőt) Tordára ereszkedünk be, ahonnan mellékutakon déli irányban haladva Medgyesen, a szászföld északi várában fogunk kikötni. A túra jelentős részét ezen a vidéken, a szász falvak szép, de sok esetben elhanyagolt és kiüresedett környezetében töltjük. Ahogyan a Pusztuló kövek nyomdokában név is jelzi, a biciklitúrák elsődleges céljai közé tartozik az is, hogy felfedezzük Erdély elhagyatott örökségét, felidézzük régmúlt idők hagyományait. Eddigi túráink során az egykoron magyarok lakta vidékeken járva láttunk elhagyatott várakat, templomokat, házakat, idén viszont a Szászföld kincseit szeretnénk felkeresni. Áthaladunk majd Berethalmon (Biertan) és Szászfejéregyházán (Viscri), amelyek sajátos szász települések, fellendült turisztikai kínálataikkal, felújított erődtemplomaikkal régi patinájukat nyerték vissza, de meglátogatunk olyan településeket is, amelyekben a németajkú közösség nyomait csak egy-két jellegzetes kapu és romba dőlt ház őrzi, mint Alsóbajom (Boian), Felmér (Felmer), vagy Báránykút (Bărcuț) falvaiban” – írják a túra szervezői az útvonalról. Olvasd el a teljes sztorit

Téves minden, amit a hipnózisról hiszünk?

Illusztráció: Danomyte via Shutterstock.com

A hipnózis egyike azoknak a fogalmaknak, amelyek még mindig nagyon sok kérdést vetnek fel bennünk, félelmet és kíváncsiságot keltve, a mai napig rengeteg misztikum övezi. A “felvilágosultabbak” gyakran egyenesen szélhámosságként tartják számon, míg a laikusokban nagyon sok tévhit él ezzel kapcsolatban.

Pedig a hipnózis nem más, mint egyike a legtermészetesebb állapotunknak. Álmodozás, meditálás vagy éppen a szerelem ugyanolyan transzállapot, mint a hipnózis, sőt, egyes vélemények szerint, gyerekkorban szinte folyamatosan egy ehhez hasonló állapotban élünk.
Olvasd el a teljes sztorit

Majdnem két tonna hulladékot gyűjtöttek szelektíven a Félszigeten

A Kolozsváron megrendezett Félsziget fesztivál idén rendkívül környezetbarátnak bizonyult. A kiváló zene és hangulat mellett, mintegy 60 000 résztvevő négy nap alatt 1834 kg csomagolásból származó hulladékot gyűjtött szelektíven, amelyből 1334 kg műanyag és 500 kg papír illetve karton.

Az „Szelektív gyűjtés klassz!” szlogen alatt, az Eco-Rom Csomagolások ösztönözte a fesztiválozókat a felelősségteljes szórakozásra, valamint helyben átvehető nyereményekkel jutalmazta őket. Így minden egy méternyi szelektíven gyűjtött pohár után a jelenlévők napszemüveget kaphattak ajándékba. A konténereket használókat ökó karkötővel díjazták. Emellett a szelektív gyűjtés kereke, a gyűrűs játék és az ECO-kvíz sapkákat, strand labdákat, frízbit, és yo-yot hozott a félszigetezőknek.

Összesen 2633 résztvevőnek nyújtottak át meglepetéseket a környezettudatos magatartásért és 144,5 méter poharat gyűjtöttek az Eco-Rom sátornál. Ha ebből tornyot építettek volna, szinte kétszer magasabb lenne a Nép Házánál.
Az elkülönített gyűjtésre továbbra is sor kerül majd az Eco-Rom Csomagolások keretén belül a tengerparton és a Roger Waters-koncerten.

Forrás: közlemény

A jegesmedvének annyi. Sok a szemét, mégis “lopják” – Think Outside The Box-viták a Félszigeten


Fotók: Szász Péter

Klímaváltozást csak úgy mérhetünk, ha legkevesebb 30 évnyi adatot vizsgálunk. A klímakutatók azért vannak jobb helyzetben, mint a meteorológusok, mert nemcsak adataikat, de forgatókönyveiket is több évtized távlatában írják, és ha 50 év múlva nem válik be a “jóslat”, már senki nem kéri rajtuk számon – hangzott el a Think Outside The Box magyar nyelvű kerekasztal-beszélgetésén a Félszigeten.

B.D.T.

A klímaváltozás-vitán Nagy Benedek (Aquaprofit Consulting, a CarpathCC projekt képviseletében), Bartók Blanka, a BBTE Földrajz Kara Természetföldrajz tanszékének tanársegéde, valamint Pap Péter László, a Biológia és Geológia kar adjunktusa vett részt (képünkön balról jobbra). A beszélgetés helyszíne a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa 2015 sátor volt.

Sokan éghajlatváltozás helyett éghajlatingadozásról beszélnek, mivel a globális összkép kaotikus, a Föld egyes részein felmelegedés, máshol lehűlés tapasztalható. A globális felmelegedés a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedésére utal, és ezt mérések igazolják, de mindig regionálisan kell megvizsgálni, egy adott térségben milyen rendszerszint változások mennek végbe – magyarázta Bartók Blanka. Tőlünk ezer kilométerre sivatagok alakulnak ki, de a Kárpát-medencében kevésbé érezhető a felmelegedés hatása. A klímamodellek és előrejelzések az emberi hatást igazolják – mondta.

Nagy Benedek megjegyezte, szakértők szerint nem lehetne “leállítani” a klímaváltozást azonnal akkor sem, ha most hirtelen minden kibocsátást megszüntetne az emberiség, mert a rendszernek akkora a tehetetlensége, hogy évszázadokig tovább melegedne. Ami viszont még tovább gyorsítja a felmelegedést, az a szibériai permafrost olvadása nyomán felszabaduló, légkörbe jutó metán.

Pap Péter László leszögezte, arról nincs vita, hogy felmelegedés van, az átlaghőmérséklet 100 év alatt 0,7 Celsius-fokot nőtt, a jégtakarók zsugorodnak, és 1950 óta egyre gyorsul ez a folyamat. Az élővilágra súlyos hatással van a felmelegedés, ám ennek kapcsán Kelet-Európában még kevés vizsgálat folyt. Hosszú távú kutatásokra, adatsorokra lenne szükség. Annyit már tudunk, hogy a vándormadarak korábban érkeznek, és a virágzás is hamarabb indul be tavasszal, és ez klappol azzal, amit a klímakutatók mondanak – tette hozzá.

A klímaváltozás következtében csökken a biodiverzitás. Minden fajnak specifikus termális tűrőképessége van; a felmelegedéssel megfigyelték, a lepkék vagy madarak populációi elindultak a hűvüsebb és/vagy magasabban fekvő területekre. Átlagosan 10 évente 6 km-t “vándorolnak” északra, a sarkok felé, illetve a hegyekbe.

Azt gondolnánk, ezek természetes migrációs folyamatok, és a fajok tudják “kezelni” a helyzetet, de az endémikus fajok, azaz azok, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési területen élnek, “nincs ahova menjenek”, számukra előbb-utóbb elfogy az élőhely. A klímaváltozás első áldozatai néhány endémikus dél-amerikai békafaj; Európában is érezhető már a jelenség, a hegyvidéki fajokat érinti. Franciaországban például eltűntek az Apolló-lepke dombvidéki populációi.

Emblematikus nagyragadozónk, a jegesmedve talpa alól szabályszerűen el fog tűnni a jég 2050-ig, és addig csupán 3-4 generáció van, tehát a faj semmiképpen nem tud alkalmazkodni ehhez a gyors változáshoz. Ha 10 ezer év alatt menne végbe, akkor lenne esély arra, hogy az evolúció közbelépjen.

Nagy Benedek hozzátette, a Kárpát-medencében az erdő kártevői jelentős problémát okoznak, az enyhébb idő miatt egyre többen élik túl a teleket, és pusztítanak tavasszal. A Carpath Climate Change projekt kapcsán elmondta, 200 szakértő, illetve 8 cég és intézet dolgozik a Kárpát-medencei klímaváltozás hatásainak vizsgálatát célzó kutatásban, amelynek irányvonalai a következők: 1. vizekre, vízkészletekre, 2. ökoszisztémákra, 3. ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatások; 4. alkalmazkodási módszerek; 5. döntéshozók bevonása, és 6. integrált sérülékenységi vizsgálat a fókuszterületeken. Ökoszisztéma-szolgáltatás például a kaszálás a Keleti-Kárpátok füves területein, az emberi tevékenység tartja fenn a törékeny egyensúlyt az ökoszisztémában, amelynek növényzete rendkívül fajgazdag mindaddig, amíg kaszálják, ám ha felhagyják, megváltozik, veszít a biodiverzitásából.

Nagy Benedek még elmondta, eddigi kutatásaik alapján a hegyvidéki turizmus még profitálhat is a Kárpát-medencében a klímaváltozásból, mivel a nyári turizmus sokkal erősebb lesz – azt még nem tudni, az esetleges szélsőséges jelenségek, árvizek, erdőtüzek ebbe mennyire fognak beleszólni. Szakértőik úgy becsülik, a Déli-Kárpátokban lesz a legnagyobb az átlaghőmérséklet-növekedés, elérheti az 1,5 Celsius-fokot is, nyáron kevesebb eső lesz, aszályokra lehet majd számítani hosszú távon. 1 Celsius-fokos emelkedés már 150 méterrel tolja feljebb a hóhatárt, ami a lejjebb fekvő síüdülőhelyeknek lehet majd veszteséges.

A résztvevők egyetértettek abban, az élővilága legérzékenyebb a klímaváltozás hatásainak. Pap Péter László szerint a Kárpát-medencében élő háromezer növény-, 400 madárfaj közül még sok nincs leírva, kutatva, ökológiai igényükről még nem tudunk sokat, sürgető az idő, több kutatásra lenne szükség. Ugyanakkor szerinte az élővilágra veszélyes tényezők közül nem a klímaváltozás a legfontosabb, mivel sokkal inkább romboló az emberek visszaélése, a vadászat, a túlzott élőhelyhasználat. A 21. században szerinte az egyik legnagyobb kihívás a biodiverzitás csökkentésének megállítása.

Bartók Blanka szerint még sokáig elviselhető lesz a klíma, addig is azonban mindenkinek igyekeznie kell úgy élni, higy a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre, okosan gazdálkodjon az erőforrásokkal. Nagy Benedek úgy gondolja, amit egyéni szinten tehetünk, az inkább szimbólumértékű, ám sokkal nagyobb gondot kellene fordítanunk a legfiatalabb generációk oktatására, másfajta fogyasztási modellek elterjesztésére.

2015-ig Romániának be kell zárnia a szeméttárolókat, és el kell indítania az újrahasznosító központokat, ez nagy kihívásnak bizonyul, mivel még a szelektív hulladékgyűjtés sem ivódott bele mindennapi szokásainkba, mentalitásunk nem változott – hangzott el az utolsó kerekasztalon, amelyen Ştefana Sahangiu (Viitor Plus), Ionuţ Ruscea (Salvaţi Delta/Mentsük meg a Deltát), Miruna Tănase (Eco-Rom Ambalaje) és Stanislav Costa (Környezetvédelmi Őrség) vett részt.

Az Ecorom cég országszerte 18500 szelektív gyűjtőkonténert helyezett ki, ebből több mint 400-at Kolozsváron, számukra a legnagyobb probléma az, hogy a szelektív gyűjtésből élő szegény családok “kilopják” ezekből az értékesíthető hulladékot, ha pedig nem tudják feltörni, gyakran fel is gyújtják.

Csibi Magor, a WWF Románia vezetője arra mutatott rá, Kairóban mindaddig, amíg az erre specializálódott szegény réteg gyűjtötte be a lakosságtól a hulladékot, a szelektív gyűjtési ráta 85% volt, ám miután szakcégekre bízta a város ugyanezt a feladatot, drasztikusan leesett az arány. A lakosságot nem érdekli, ki és hogyan viszi el, gyűjti és adja le a hulladékot, mindaddig, amíg a végeredmény az, hogy újrahasznosul. Felmerült a vita során a kérdés, hogyan lehetne integrálni a hulladékleadásól élő embereket a szemétgazdálkodási rendszerbe, elhangzott az is, hogy sok esetben egyszerre kell megoldani egy környezeti és szociális problémát.

A Viitor Plus Bukarestben és Calarasiban szociálisan hátrányos helyzetű személyeket alkalmaz papírbegyűjtésre cégektől; a cégektől kerékpárral veszik el a hulladékot, és viszik a begyűjtőbe, az abból kapott pénzből pedig csemetéket ültetnek. A nonprofit alapon működő vállalkozás azonban forráshiánnyal küszködik, ezért nem terjesztették még ki máshová is a tevékenységüket.

A kerekasztal-beszélgetésekre a Think Outside the Box projekt keretén belül került sor, a projektet a Svájci Államszövetség társfinanszírozza, a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.

Ha a flakonok beszélni tudnának: pillepalack-tutajjal érkezik pénteken Tusványosra két fiatal

Érdekes kezdeményezésbe kezdett két csíkszeredai fiatal, akik elhatározták, hogy Csíkszereda és Tusnádfürdő között az Olton leereszkedve érkeznek meg Tusványosra. Vízi Balázs és Hunyadi Koppány egy, az Olt partjáról összeszedett pillepalackokból készített tutajon szeretnék megtenni a távot. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet az Olt szennyezettségére, ugyanakkor az észlelt problémákat a programot támogató Zöld SzékelyFöld Egyesület segítségével összegezzék és megkeressék az illetékes önkormányzatokat segítségüket kérve ezek megoldásához.

A Zöld SzékelyFöld Egyesület közleménye

A program kezdeményezője, Vízi Balázs számolt be a program ötletéről.

Hogyan kezdődött az egész?

A- z egész egy ártatlan sétával kezdődött az Olt partján idén májusban, néhány barátom társaságában. A szeredai strandnál kezdtük utunkat és haladtunk lefele a zsögödfürdői borvíz irányába, próbáltuk magunkba szívni a friss tavaszi levegőt. Azért mondom, hogy próbáltu,k mert egy kisebb táv megtétele után kellemetlen meglepetésben volt részünk. A friss levegőt hirtelen irtózatos bűz váltotta fel. El kellett takarnunk az orrunkat, hogy ne érezzük a szagot.
Olvasd el a teljes sztorit

Kerékpáros ifjúsági tábor a Nemere Útján

Nincs annál szebb, mikor az erőnket kipróbálva, sokszor a természeti elemekkel megküzdve ismerünk meg egy vidéket – biztatja 100 km-es biciklitúrára a kézdiszékieket a Zöld Nap Egyesület az elmúlt években kialakított Nemere Útján. Indulás augusztus 3-án reggel 9 órától a kézdivásárhelyi Sinkovits stadiontól.

A kétnapos kerékpártúra alkalmával az alábbi településeket érintik: Kézdivásárhely – Imecsfalva – Székelypetőfalva – Székelytamásfalva – Szörcse – Orbaitelek – Cófalva – Nagyborosnyó – Kisborosnyó – Lécfalva – Bita – Réty – Kézdimárkosfalva – Kézdimartonfalva – Hatolyka – Szentkatolna – Kézdivásárhely.

A tábor helyszíne a lécfalvi iskolában lesz. A jelenlévők szombat este megismerkedhetnek a megye másik zöldútjával, a Sepsi Zöldúttal is, melyet Furus Levente CIVEK-elnökségi tag mutat be. A résztvevőknek szükség lesz hálózsákra, izolírra, fürdőruhára és kerékpárra. Az első tíz jelentkező ajándékcsomagot kap. A 14 éven aluli gyermekek csak írásos szülői engedéllyel csatlakozhatnak a 100 km hosszú kerékpártúrára (ezzel kapcsolatos formanyomtatvány igényelhető a zoldnapegyesulet@gmail.com e-mail címen). Érdeklődni, jelentkezni Ráduly Attilánál (0766 611066) augusztus 1-ig lehet. Támogató: Kovászna Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság, Bethlen Gábor Alap és a Fiatalok Lendületben program.

Forrás: zoldnap.info

Növeli a szívroham kockázatát a reggeli kihagyása

fotó: janekdickinson.com

fotó: janekdickinson.com


A reggeli kihagyása fokozhatja a szívroham kockázatát – mutatta ki a Harvard Egyetemen végzett új kutatás, amelyet a Circulation című tudományos lapban publikáltak hétfőn.

Egy idősebb férfiak körében végzett felmérés arra az eredményre jutott, hogy akik általában kihagyták az első étkezést, azoknál 27 százalékkal nagyobb a szívroham kockázata, mint a rendszeresen reggelizőknél. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának kutatói szerint az összefüggés nyugodtan alkalmazható az emberek más csoportjaira is.

A vizsgálatot végző szakértők nem biztosak abban, mi okozza a kockázat emelkedését. Úgy vélik, akik nem reggeliznek, valószínűleg éhesebbek lesznek a nap folyamán, ezért többet is esznek. A szervezetnek nagyobb mennyiséget kell rövidebb idő alatt megemésztenie, ettől magasra szökik a vércukor szintje, mely károsíthatja az érfalakat.

“A reggeli kihagyása egy vagy több kockázati tényezőhöz vezethet, elhízáshoz, magas vérnyomáshoz és magas koleszterinszinthez, cukorbetegséghez, ezek pedig idővel szívrohamot okozhatnak” – hangoztatta Leah Cahill, a kutatás vezetője.

A kérdőív nem érdeklődött, mit fogyasztottak, akik reggeliztek, tehát nem dönthető el, vajon a zsíros, cukros reggeli hasznosabb-e, mint ha nem ennének egyáltalán semmit.

“Nem tudjuk, a napi első étkezés ideje vagy tartalma számít-e. Valószínűleg mindkettő. Általában igaz, hogy akik reggeliznek, egészségesebben is táplálkoznak” – magyarázta Andrew Odegaard, a Minnesotai Egyetem kutatója, aki a reggeli kihagyása és az elhízás, illetve a magas vérnyomás összefüggéseit kutatta.

A tanulmány közel 27 ezer, 45-82 éves férfi étkezési szokásait és életmódját vizsgálta 1992-ben. Közülük 13 százalék mondta, hogy nem szokott reggelizni. A résztvevőket további 16 évig követték. A nem reggelizők nagyobb valószínűséggel voltak dohányosok, fiatalabbak, nőtlenek, több alkoholt fogyasztottak és kevesebbet mozogtak.

A következő 16 év folyamán a megkérdezettek közül 1527-en szenvedtek szívrohamot, közülük 171-en tartoztak a reggelit kihagyók közé. A kutatók számításba vettek egyéb tényezőket: a dohányzást, az alkoholfogyasztást, az étrendet, a vérnyomást és a testtömegindexet is, így jutottak arra az eredményre, hogy a reggeli kihagyása 27 százalékkal növeli a szívroham kockázatát.

Az is kiderült, hogy némi átfedés lehet a nem reggelizők és az éjszakai evők között. Az utóbbiaknál 55 százalékkal nagyobb volt a szívkoszorúér-betegségek kockázata, mint azoknál, akik nem ettek lefekvés után, ám a kutatók szerint ez nem ad okot komolyabb aggodalomra, hiszen a megkérdezettek közül kevesen számoltak be ilyen szokásról.

A megkérdezettek 97 százaléka európai származású férfi volt, az eredmények érvényesek lehetnek nőkre és más etnikai csoportokra is, ám a szakértők szerint ezt újabb kutatásnak kell megerősítenie.

Hivatalos becslések szerint az amerikaiak 18 százaléka nem reggelizik, tehát a tanulmány fontos információ lehet számukra. “Igen egyszerű az üzenet: a reggeli fontos étkezés” – foglalta össze Eric Rimm, a tanulmány egyik szerzője.

forrás: MTI

« következőelőző »