Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: July, 2013

A közvilágítás jövője: villanyoszlopok helyett világító fák?

Amerikai biológusok hihetetlen ötlete: világító fákkal kellene felváltani az utcai villanyoszlopokat, ezzel csökkentve a közvilágítás magas energiafogyasztását, és egyben esztétikusabb városképet alakítva ki. A még kísérleti szakaszban levő kutatás génsebészeti módszerek hasznosít, mesterségesen ültetnék be a fák génállományába a világító fehérjéket.

Antony Evans és kollégái már szinte 500 ezer dollárt gyűjtöttek össze a genetikai kísérletek finanszírozására. Első fordulóban nem fákon fogják megkezdeni a kísérleteket, hanem a lúdfű (Arabidopsis thaliana) nevű növényen, amelybe a Vibrio fischeri nevű tengeri baktériumból ültetik be a világításért felelős géneket. Ezt a technológiát majd fokozatosan tökéletesítik és a különböző fafajtákon is tesztelik.

A projekt végleges kivitelezéséig még hosszú az út, de a kutatók szerint a technika alkalmazására reális időn belül kerülhet sor. Addig is, amíg arra várunk, hogy a világító fák alatt sétálhassunk este, akár saját világító növényünket is létrehozhatjuk a kutatók által piacra dobott kis készlet segítségével.

Forrás: TOTB.ro

Farkasok segítik jóllakni a medvéket a Yellowstone parkban

Fotó: blmiers2 via flickrs.com

Farkasok segítik jóllakni a medvéket az Egyesült Államokban, a Yellowstone parkban: ritkítják a szarvasállományt, ennek köszönhetően pedig több bogyós termés jut a medvéknek.

A farkasokat száz éve lényegében kiirtották a nemzeti parkból, ezzel a jávorszarvasoknak alig maradt ellensége. A szarvasok szaporodásnak indultak és letarolták a bogyós gyümölcsű bokrokat, ezzel pedig szegényesebbé tették a medvék étrendjét.

Az 1990-es évek közepén aztán az Egyesült Államok kormányzata majdnem száz farkast engedett szabadon a parkban, ma pedig már mintegy 1700 szaladgál belőlük a Yellowstone-ban és annak környékén, pedig 2011 óta nem tilos vadászni rájuk.

Amerikai kutatók szerint a farkasok megtették a magukét a szarvasok “demográfiai” korlátozásában, a grizzlyknek így bőségesebben jut a bogyós gyümölcsökből, amely a téli álom előtti kedvenc csemegéjük. Erre a bizonyíték, hogy kétszer annyi gyümölcsmagvat tartalmaz a grizzlyürülék az utóbbi időben, mint amennyit húsz éve.

A kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a szarvasfogyatkozás a Yellowstone északi részén már túlzott. Míg 1988-ban 19 ezerre tették az ottani állomány példányszámát, addig a múlt télen már 4 ezren sem voltak. Ez szintén érinti a medvebendőt, mivel tavasszal a szarvasborjak a grizzlyk fontos táplálékát jelentik: háromszor annyit falnak fel, mint a farkasok.

A medvelétszám ugyanakkor a három-négyszeresére duzzadt az utóbbi két évtizedben, így mostanra már ők is túl sokan lehetnek – adta hírül a BBC.

Forrás: MTI

Élőhelyük változása a talajra kényszeríti a borneói orangutánokat


Fotó: JohnBWilson via flickr.com

A borneói orangutánok (Pongo pygmaeus) időről időre lejönnek a fákról, és meglepően hosszú időt töltenek a talajon táplálékgyűjtéssel vagy “utazással” – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az emberszabásúak viselkedése az élőhelyük megváltozásához való alkalmazkodás jele lehet.

A kanadai Simon Fraser Egyetemen dolgozó Brent Loken és az amerikai University of Wisconsin-Oshkosh kutatója, Stephanie Spehar Borneó Kelet-Kalimantán nevű régiójába vezettek expedíciót. A térségben lévő Wehea-erdő számos emlősfajnak ad otthont, köztük a borneói orangután egyik alfajaként ismert Pongo pygmaeus morio egyedeinek, a legkevésbé tanulmányozott orángután alfajnak.

Loken szerint az orángutánok “nehezen megfogható” állatok, és részben a kutatók jelenléte akadályozza meg, hogy képi bizonyíték készüljön a talajon mozgolódó majmokról.

Kameracsapdákkal azonban bepillantást nyerhetünk az állatok viselkedésébe – húzta alá a szakember. A csapat kamerákat helyezett ki az erdő egy részén, 38 négyzetkilométernyi területen, és sikerült elsőként bizonyítékot szereznie az orángutánok rendszeres talajlátogatásairól.

Az emberszabásúak nagyjából annyi időt töltöttek a földön, mint a talajon élő emsemakákók (Macaca nemestrina), amelyek szintén nagyon elterjedtek a Wehea-erdőben. A vizsgált nyolc hónap alatt az orángutánokat 110-szer, míg a makákókat 113-szor kapták lencsevégre a talajon.

Az American Journal of Primatology című folyóiratban közzétett tanulmány szerzői számára azonban rejtély, hogy a majmok miért jönnek le a fákról. Elméletük szerint amellett, hogy a nagytestű ragadozók hiánya biztonságossá teszi a talajon való mozgolódást, jóval nagyobb nyomást gyakorolhat az állatokra a természetes élőhelyeik gyors és példa nélküli elvesztése.

Loken szerint a szigeten aktív fakitermelés, faanyagnak nevelt fák közötti mezőgazdasági termelés és bányászat folyik, amelynek következtében mára erdőfoltok tarkítják a vidéket. Mint elmondta, a táj átalakulása arra kényszerítheti az orángutánokat, hogy megváltoztassák az élőhelyüket és a viselkedésüket is.

A tanulmány felfedi, hogy az emberszabásúak miként képesek alkalmazkodni a megváltozott környezetükhöz, ami azonban nem azt jelenti, hogy csak úgy egyik helyről a másikra tudnak költözni, ha élőhelyüket elpusztítják. Spehar szerint bár a mostani eredmények szerint az orángutánok viselkedése sokkal rugalmasabb lehet az eddig véltnél, és néhány populációjuk talán rendszeresen lejön a talajra, hogy táplálékot gyűjtsön vagy odébb álljon, az állatoknak továbbra is szükségük van az erdőkre a túléléshez.

Hozzátette: a majmok még a fakitermelési területeken is erősen függenek a megmaradt erdős területektől a táplálékforrás, valamint kicsinyeik világra hozatala és nevelése miatt. A természetvédők azért küzdenek, hogy gazdag biológiai sokféleségére való tekintettel a Wehea-erdő státusát gazdasági erdőről védett erdőre változtassák – adta hírül a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportál.

Forrás: MTI

Ne húzd le a vécén a gyógyszereket!



Fotó: erix! via flickr.com

A tiszta ivóvízben nincsenek kórokozók, de mi a helyzet a vegyi anyagokkal? A legújabb felmérések szerint az ivóvíz kis mértékben már sok gyógyszer hatóanyagát tartalmazza. Az emberi szervezetre még nem jelent veszélyt, legalábbis nem végeztek kutatásokat még ezen a téren, de a folyók és tavak élővilágára igen.

Általában a mezőgazdaságban és iparban használt vegyi anyagokat nevezik meg a vízszennyezés forrásként, de eddig jelentéktelennek tűnő emberi tevékenységek is hatással vannak a környezetre. A gyógyszerek gyakori használata még nem is lenne akkora gond, habár nyilvánvalóan a szervezet kiüríti a hatóanyagok egy részét. Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy sokan csak simán lehúzzák a vécén a már nem használt gyógyszereket.

A gyógyszer veszélyes hulladék, a lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszereket semmiképpen ne dobjuk ki. A gyógyszertárban le lehet adni azokat, ahonnan a hulladékégetőbe viszik.

Forrás: TOTB.ro

Ahol számít, ha ott vagyok: idén is lesz Szénafesztivál!


Fotó: a fesztivál Facebook-oldaláról

A verespataki Szénafesztivál idén augusztus 15-18. között kerül megrendezése. A bányanyitás ellen protestáló rendezvénysorozatot nyolcadik alkalommal szervezik meg civil szervezetek és önkéntesek közreműködésével.

Minden fellépő és előadó ingyen vállalja a szereplést, ennek megfelelően semmilyen programra nem kell belépődíjat fizetni. A koncertek mellett kiállítások, műhelymunkák, vetítések és különleges programok várják a látogatókat. Olvasd el a teljes sztorit

Áram nélkül is megoldható a kerti ösvények világítása


Fotó: A Core glow cég honlapjáról

Kinti világításra tökéletes a fluoreszkáló műanyag kavicsok alkalmazása, és még a villanyszámlán is spórolhatunk. A napenergiát hasznosító kanadai cég termékei tízszer erősebb fényt bocsátanak ki, mint a hagyományos cinkszulfidos fluoreszkáló anyagok. Betonba keverve az autófeljárót világíthatják meg, de le lehet szórni a kavicsos ösvényeken is, vagy akár a virágágyás közé.

Csupán napi 10-20 perces napsütésre vagy mesterséges fényre van szükség, és a kavicsok akár 12 órán keresztül világítanak. Az áramfogyasztás csökkentése mellett még a kinti villanyvezeték-hálózat költsége is kiküszöbölhető.


Fotó: A Core glow cég honlapjáról

Az újrahasznosított műanyagból készült fénylő kavicsokat több méretben és színben meg lehet vásárolni. Ugyanakkor igencsak strapabíró anyagról van szó, ellenáll az időjárás viszontagságainak, mivel nemcsak utólagosan van bevonva a fluoreszkáló festékkel.

Forrás: energiaoldal.hu

Tigrisszaporulattal ünnepelték a tigrisek nemzetközi napját


Fotó: San Diego Shooter via Flickr.com

Több mint másfélszeresére nőtt 2009 óta a vadon élő tigrisek száma Nepálban, ami óriási sikert jelent a fokozottan veszélyeztetett faj megóvásáért folytatott harcban – hozta nyilvánossága a Természetvédelmi Világalap (WWF) hétfőn, a tigrisek nemzetközi napján.

A tigrisek nemzetközi napját a 2010-ben Szentpéterváron megtartott Tigris Csúcstalálkozón jelölték ki, továbbá itt indították el a TX2 kampányt is, amely célul tűzte ki, hogy 2022-re megduplázzák a vadon élő tigrisek számát. A kampány egyik eleme, hogy előre meghatározott időközönként felmérik a vadon élő egyedek létszámát, így ellenőrizve a természetvédelmi lépések hatékonyságát – közölte az MTI-vel a WWF hétfői közleménye.

Nepálban 2009 óta 63 százalékkal, 1981 egyedre nőtt az országban vadon élő tigrisek száma. Ez az eredmény azt is jelenti, hogy az általuk lakott élőhelyek is egészségesebbek, hiszen a csúcsragadozók jelenléte elengedhetetlen a jól működő ökoszisztémához. Bebizonyosodott, hogy a mai technikai eszközökkel minden korábbinál precízebben mérhető fel és követhető nyomon a tigrisek állománya – hangsúlyozta Mike Baltzer, a WWF Életet a Tigriseknek elnevezésű program vezetője.

A WWF évtizedek óta foglalkozik a tigrisek megmentésével; a terepen a helyi vadőröket felkészítik az orrvadászok elleni küzdelemre, a döntéshozókkal folyamatosan tárgyalnak a természetvédelmi szempontok érvényesítéséről, valamint számos figyelemfelkeltő akciót szerveznek.

Forrás:MTI

Pillepalack-tutajok versenyét tervezik az Olton


Fotók: zoldszekelyfold.ro

Jövőre pillepalacktutaj-versenyt terveznek az Olton azok a fiatalok, akik július 26-án este érkeztek meg Tusványosra a folyóból összegyűjtött hulladékból tákolt vízi járművükön. A Zsögödfürdő-Tusnádfürdő szakasz nehezebb volt, mint amire előzetesen számítottak, 13 órába telt 8 helyett – mondta el a TOTB-nek Vízi Balázs, a Zöld SzékelyFöld Egyesület által támogatott program egyik kezdeményezője.

B.D.T.

Az akció célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az Olt szennyezettségére. Vízi Balázst és Hunyadi Koppányt kis csapat várta a hídnál, a szakadó esőben; gyors fotózkodás után a bőrig ázott srácok rohantak is átöltözni. Olvasd el a teljes sztorit

Éjjel-nappal megfigyelhetők a csengtui óriáspandák az interneten

Augusztussal kezdődően az óriáspandákat követő 24 órás internetes csatornát indít a csengtui óriáspanda-tenyésztő központ – írja a sina.com hírportán.

A délnyugat-kínai Szecsuan tartomány fővárosában élő hatalmas fekete-fehér állatok életét egész napon át, színesben követhetik majd az érdeklődők – ígéri a csengtui pandaközpont.

Az 1987-ben alapított, ma már több mint 80 állat otthonául szolgáló központ 28 kamerát szerelt fel a több mint 100 hektáros területén. Ezek segítségével világszerte hat internetes csatornán lesz majd követhető a rendkívüli népszerűségnek örvendő állatok élete. A csatornák közt szerepel többek közt az “anya és gyermeke játszótere”, a “pandaóvoda” vagy a “felnőtt pandák kertje” tematika is.

Az ipanda.com honlap kísérleti jelleggel már június vége óta működik, azon az élő videoközvetítés mellett a pandákkal kapcsolatos híreket is olvasni lehet, az érdeklődők az állatok életével kapcsolatos kvízeket tölthetnek ki, és akár a Kínán kívül élő pandákról is nézegethetnek képeket. Az elmúlt másfél hónapban már több mint 20 ezren “kapcsolták be” a pandatévét, a kommentekből ítélve a legtöbb néző tetszését elnyerték a látottak.

A kínai kezdeményezés nem számít egészen egyedinek a világon: az Egyesült Államokban több városban is működik pandakamera, Hongkongban ugyanígy, a tajpeji állatkert pedig a YouTube videomegosztó portálon tesz közzé videókat az ott nemrég született pandabébiről.


Forrás: MTI

Egy facsemete jár ráadásnak minden limonádé mellé: faültetési kampány Kolozsváron


Fotó: Daniel Y. Go via Flickr.com

Amennyiben délután a Karolina téri fák árnyékában hűsülünk Kolozsváron, érdemes a Camino étterem teraszát választani, ahol minden eladott limonádé árának a 20%-a a Tăşuleasa Társadalmi Alapítványhoz jut. Egy limonádé egy kiültetendő fát jelent Beszterce-Naszód megyében, máris szinte 400 facsemetegyűlt össze. A kezdeményezők reménykednek, hogy a limonádészezon lezárulásával, ősszel több ezer facsemetét ültethetnek ki a Tăşuleasa önkéntesei.

M.R.

Székely Anna, a Tăşuleasa elnöke a TOTB-nek elmondta, a kampány az étterem kezdeményezésére indult, ők ajánlották fel a segítséget. „Egy eladott limonádéból befolyó összegből már tudunk vásárolni egy facsemetét. A partneri hálózatunk bővítésén is gondolkoztunk, de valójában várjuk a jelentkezőket. Még más kolozsvári bárok és éttermek is érdeklődtek, jelenleg a Marty étteremlánccal van kialakulóban együttműködés, a Swimathon adománygyűjtő úszóverseny alkalmával is a mi ügyünkért úsztak.”

A facsemetéket nemcsak Beszterce-Naszód megyében ültetik majd el, mindez attól függ, hol kap helyet az alapítvány, és hol lesz több önkéntes. „Remélhetőleg a Kolozsváron összegyűlt támogatást a városhoz közel eső területeken fordíthatjuk vissza” – tette hozzá Székely.

Az Egy limonádét egy fáért kampány szeptemberben zárul. Remélhetőleg addig összegyűl legalább egy délutáni ültetéshez szükséges 4000 facsemete, ez mintegy 2 hektáros terület beültetését jelenti. Erre ősszel kerül majd sor, önkénteseket is szívesen látnak. Szeptember környékén érdemes az alapítvány Facebook-oldalát figyelni, az ültetés előtt egy-két héttel kihirdetik a helyszíneket és lehet önkéntesnek is jelentkezni.

előző »