Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: April, 2013

Az EU betiltotta a méhekre veszélyes rovarirtószereket

Fotó: Treesha Duncan via Flickr.com

Az EU tagállamai április 29-én szavaztak azoknak a rovarirtószereknek a betiltásáról, amelyek több szakvélemény szerint is megtizedelték az európai méhállományokat. A javaslat elfogadásának kezdeti bizonytalansága ellenére, két évre betiltják a méhekre veszélyes rovarirtók használatát Európában.

Az Európai Bizottság ezt követően április 29-én elfogadta a rovarirtók betiltására tett javaslatot, annak ellenére, hogy az EU-tagállamok képviselőinek szavazásán nem volt meg a pártolók kellő arányú többsége (a 27 országból csak 15 támogatta; Magyarország és Románia is a betiltás ellen voksolt – írja a The Guardian).

A tiltás a következő hetekben lép hatályba, így a méhek idegrendszerére veszélyes szereket már nem lehet használni. Az elkövetkező két évben tilos a kukorica, a napraforgó és a repce termesztésében a klothianidin, imidakloprid, thiamethoxam alapú szereket alkalmazni.

Forrás: TOTB.ro

Expedíció a mesterséges hetedik kontinensre


Fotó: cesarharada via Flickr.com

Az Ocean Scientific Logistic szervezésében május végén expedíció indul “a hetedik kontinens” felkutatására, amely egy India nagyságú lebegő hulladéksziget a Csendes-óceánon. A kontinens a különböző tengerben eldobott szemetekből, főként műanyagból alakult ki.

Az egyhónapos expedíció célja felhívni a figyelmet a műanyag szennyezés problémájára, valamint feltérképezni a szemétkontinenst és minél több adatot gyűjteni erről a típusú szennyezésről.

A le nem bomló műanyag hulladék nemcsak a tengeri élővilágra, hanem az emberekre is veszélyt jelent. Számos tengeri madár pusztulását okozzák a műanyag darabok, ugyanis táplálékként fogyasztják, sőt a fiókákat is azokkal etetik. Ugyanakkor a mérgező anyagokat is tartalmazó hulladékot a medúzák megeszik, majd azokat a nagyobb halak, így végül a toxikus hulladék közvetve a tápláléklánc csúcsán lévő emberek asztalára kerül. Olvasd el a teljes sztorit

Augusztusra készülhet el a Maros megyei hulladéklerakó

Románia egyik legnagyobb környezetvédelmi problémája, hogy az országnak nincs hatékony hulladékgazdálkodási rendszere. A szigorúbb uniós szabályozás miatt sok településen be kellett zárni a korábbi hulladéktárolókat, az EU-konform lerakókból azonban csak nagyon kevés készült el mostanáig, így a legtöbb önkormányzat arra kényszerül, hogy illegális lerakókat használjon.

Erdély FM

Az Európai Unióhoz való csatlakozásakor Románia azt vállalta, 2009 nyaráig felszámol 78, a városok közelében létrehozott hulladéklerakót és több mint 7 ezer kisebb, falusi szeméttelepet. A határidő lejártáig azonban csak 19 városi és 1300 falusi lerakót zártak be a hatóságok.

Maros megyében jelenleg egyetlen EU-konform hullaéklerakó működik Segesváron, a 2009-ben bezárt régi szeméttelepeket azonban még mindig használják. Az új regionális lerakó Kerelőszentpálon épül, és a kivitelezők szerint legkésőbb augusztusra készül el.

A Geodában ezúttal a Maros megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszerről számolunk be, arról, hogy hol tart ez a projekt, és milyen lépések vannak még hátra addig, amíg használható lesz. Emellett az is kiderül a műsorból, hogy hogyan kezelik a védett területeket Borneóban, és mi az amit gyakorlatba ültethetünk az ottani erdőgazdálkodásból itt, a Kárpát-medencében.

Hallgasd meg a műsort itt:

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Hódszafari Alcsíkon: jé, ez az állat nem irtja a halakat s a fákat!

Nyomokat, várakat, hódok jelenlétére utaló beszakadt partszakaszokat fotózva, előadásokat hallgatva számoltak le a hódokkal kapcsolatos előítéletekkel az alcsíki iskolások. A visszatelepített védett faj életformájával az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet programja keretében ismerkedtek meg.

Az Alcsík 6 általános iskolájában („Arany János” Csíkszentimre, „Endes József” Csíkszentsimon, „Imets Fülöp Jákó” Újtusnád és Nagytusnád, „Jókai Mór” Tusnádfürdő és „Vitos Mózes” Csíkszentkirály) tartott előadásokon szó esett azokról az időkről is, amikor a hódok még jelen voltak vidékünkön, majd kipusztultak. A visszatelepítést is tanumányozták, majd megismerték a hódokat közelebbről és részletesen; rájöttek, hogy a hód rágcsáló és nem halat eszik. (Ez egy olyan tévhit, amely miatt sok hód esett a horgászok áldozatául.) Olvasd el a teljes sztorit

Út a vadonban- hogyan tartsuk távol az állatokat a közutaktól

A romániai úthálózat bővülésével megnő a vadgázolások száma. Nem elhanyagolandó az ország kiterjedt erdőrendszere, amelyet gyakran szelnek át akár gyorsforgalmi utak. Jelenleg is elég sok vadgázolással számolhatunk, ezek jövőbeni megelőzéséhez ad segítséget a Kolozsvári Biológus Napokon bemutatott kutatás, amely több lehetséges opciót is felvázolt.

M.R.

A Farkas János, Pokorni Flóra, Kulcsár Árpád és Cserkész Tamás által végzett kutatás keretein belül Magyarország úthálózatának potenciális gázolási térképét készítették el, főként a védett kistestű állatokra vonatkozóan, de nagytestű állatokkal való ütközéseket is jelölték. A kutatás tanulságai felhasználhatóak a romániai vadgázolások megelőzésében is.
Olvasd el a teljes sztorit

Tavaszi depresszió a patkányoknál


Fotó: Matthieu Aubry via Flickr.com

A patkányok is szenvednek a szezonális búskomorságtól, ám ők az emberektől eltérőn nem a rövidülő nappaloktól lesznek kedélybetegek, hanem a hosszabbodóktól – fedezték fel amerikai kutatók.

A San Diegóban lévő Kaliforniai Egyetem vizsgálgatta a patkányok szezonális kedélyváltozását, és arra jutott, hogy ezek az állatok valóban az éjszaka teremtményei. A tavasz közeledtével, ahogy hosszabbodtak a nappalok és rövidültek az éjek, a patkányokon egyértelműen feszültség mutatkozott, ősz felé azután fordult a kocka: kiegyensúlyozottabbnak mutatkoztak, hangulatuk javult. Olvasd el a teljes sztorit

Tölgycsemetéket ültettek a Túr Menti Védett Területeken

Az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti április 27-én faültetési akciót szervezett a Túr Menti Védett Területeken. Túrterebes közelében, a Túr folyó egy régi kanyarulatának partján, a túrterebesi Patkólapos holtág közelében tölgycsemeték kerültek a földbe.

Olvasd el a teljes sztorit

Kötelezően ivartalanítani kellene a fővárosi kutyákat?


Fotó: Limbic via Flickr.com

A bukaresti önkormányzat határozattervezete szerint a város kutyatulajdonosai kötelesek ivartalanítani háziállataikat, kivételt csak a segítő- és vadászkutyák, valamint a törzskönyvvel rendelkező ebek jelentenek. Emellett pedig mikrocsippel látnák el a kutyákat, és egy adatbázisban összesítenék az adataikat, így könnyebben be tudnák azonosítani a tulajdonos kilétét a kutya elvesztése vagy cserbenhagyása esetén. A főváros polgármesteri hivatala a kóbor kutyák problémájának megoldását látja ebben, hiszen sok ember felelőtlenül vesz kutyát, hamar ráun új kedvencére, és azok az utcán végzik.

M.R.

A határozattervezetben ugyanakkor az is szerepel, hogy akik kutyát fogadnak örökbe a menhelyekről, azok 170 lejt kell kifizessenek. Az önkormányzat a kóbor kutyák felelősségteljes befogadását akarja ezzel biztosítani. A határozatot még nem véglegesítették, jelenleg nyilvános vita folyik az elfogadásáról. A tervezet visszás pontjairól és alkalmazhatóságáról Dr. Madaras Péter kolozsvári állatorvost kérdeztük.

Madaras Péter véleménye szerint az ivartalanítást nem lehet kötelezővé tenni, még akkor sem, ha nem fajtiszta vagy kutyaegyesületnél nem bejegyzett állatról van szó. Mindenképp kellene egy kiskaput biztosítani azok számára, akik nem akarják ivartalanítani kedvenceiket, ennek egyik lehetséges módja lehetne egy éves ebadó bevezetése. Ugyanakkor a gazdával rendelkező kutyák ivartalanítása szoros összefüggésben áll a kóbor kutyák helyzetével, hiszen a házi kedvencek vagy azok kölykei gyakran kerülnek az utcára.

Mint megtudtuk, az ivartalanított kutyák hajlamosabbak lesznek az elhízásra, de a sterilizálásnak több jótékony hatása van: megelőzhető a nőstény kutyáknál gyakori emlődaganat és gennyes méhgyulladás, valamint a hímeknél a prosztataproblémák. Ugyanakkor a beavatkozás során nagyon alacsony, 1-2-%-os az elhalálozási arány.

A kutyák örökbefogadása során fizetendő 170 lejes összeg által „önellátóvá akarják tenni a menhelyeket. Tulajdonképpen a kutyák ivartalanítását, az oltásokat és a mikrocsipet kell megfizetni. Ezzel viszont nem ösztönzik az embereket a kutyák örökbefogadására, az állam kellene állja ezeket a költségeket” – nyilatkozta Madaras.

Hozzátette, az nem megoldás, hogy minden egyes városban külön-külön tárgyalnak a kóbor kutyákkal kapcsolatos intézkedésekről: „Az állatvédő egyesületek, állatorvosok és jogászok egy országos szintű törvényt kellene kidolgozzanak, de olyan módon, hogy annak alkalmazásáról a helyi önkormányzatok dönthessenek .”

Az egész országban, főként az állatvédő egyesületek kezdeményezésére, sok helyen vannak ivartalanítási akciók, úgy kóbor kutyáknak, mint gazdával rendelkező ebek számára. A kóbor kutyák ivartalanítási akcióiban arra alapoznak, hogy visszaviszik a sterilizált, csippel ellátott és beoltott ebeket a helyre, ahonnan őket befogták.

Jelenleg is zajlik egy ivartalanítási kampány Kolozsvár mellett, Apahidán, amelynek keretein belül a lakók kutyáin végzik el a beavatkozást, féregtelenítik is azokat, illetve mikrocsippel látják el. A Nuca Állatvédő Egyesület munkatársai és önkéntesei teljesen ingyenesen végzik el a sterilizálást. Madaras Péter is a helyszínen van, elmondása szerint „ha egy állatvédő civil szervezet képes kivitelezni egy ilyen jellegű akciót, akkor az állami hatóságok is jobban oda kellene figyeljenek a problémára. Fontos a gazdával rendelkező állatokat is ellátni mikrocsippel, hogy felelősségre lehessen vonni azokat, akik nem vigyáznak a kutyáikra.”

Szászfenesen is tervben van egy hasonló akció, amelynek keretén belül a hatósági állatorvos mikrocsippel látná el a kutyákat, ezek adatait bevezetné egy regiszterbe, ami alapján nyomon lehet követni, hogy kié az állat.

A Nuca Egyesület Kolozsváron is a helyi tanács elé terjesztett egy kutyákkal kapcsolatos javaslatot, amely egy kutyabarátabb város létrehozásán fáradozik. Az egyesület többek között kéri a kutyák buszokon és egyéb közszolgálati járműveken való szállításának az engedélyezését is.

Mikroszkopikus nagyságú új légyfajt fedeztek fel Costa Ricában


Fotó: phys.org

Mikroszkopikus nagyságú új légyfajt fedeztek fel Costa Ricában kanadai kutatók, akik a parányi rovart a Pán Péter-mese apró tündérének, Csingilingnek az angol neve után Tinkerbella nanának nevezték el.

A légy a parányfürkészek közé tartozik, és alig 250 mikrométer. (Egy mikrométer a milliméter ezredrésze.) Családjának többi tagjához hasonlóan parazitának számít, mert más rovarok tojásai és lárvái szolgálnak számára táplálékul. Nem véletlen, hogy akadnak gazdálkodók, akik tudatosan bevetik őket a növényeket pusztító rovarkártevők ellen.
A LiveScience tudományos hírportál szerint a parányfürkészek több más faja is rendkívül apró. Például a hawaii Kikiki huna hossza éppen hogy csak eléri a 0,13 millimétert – akkora, mint egy rajztoll hegye.

Mikroszkóp alatt a Tinkerbella nana igencsak fura szerzet képét mutatja. Hosszú, vékony szárnyai vannak, amelyek hajszerű bojtban végződnek. A tudósok szerint ez a szárnyforma repülés közben segít a rovaroknak a turbulencia és a légellenállás leküzdésében – ehhez azonban az kell, hogy szárnyukat másodpercenként több százszor mozgassák.

A Natural Resources Canada kutatói Costa Rica Alajeula tartományában bukkantak az apró teremtményekre: leveleken és avarban elhelyezett rovartojások vezették célhoz őket. Vezetőjük, John Huber úgy nyilatkozott: tulajdonképpen a tudósok nemigen tudják, hogy milyen a legparányibb rovar, ám valószínűleg közel lehetnek a megtalálásához – ha esetleg nem lelték volna még meg.

Az új légyfajról a felfedezők a Journal of Hymenoptera Research című kiadványban számoltak be.

Forrás:MTI

Zöld megoldás tetőszigetelésre már Romániában is

Románia városaira jellemző beton- és tömbházrengeteget csak néhol töri meg egy kisebb közpark, fásított utca vagy beültetett járdaszegély. A burkolt utcák és terek, valamint az épülettömegek a zöldfelületekkel ellentétben elnyelik és nem megkötik a napfényt, ennek következtében a város belsejében akár 2-5 °C-kal is melegebb lehet, mint a városon kívül. A nagyfokú beépítettség miatt a városi zöldövezetek létrehozása épp ott ütközik a legnagyobb nehézségbe, ahol erre a legnagyobb igény mutatkozik, a zsúfolt nagyvárosokban. Erre a problémára jelenthetnek megoldást a zöldtetők, zöld teraszok, amelyeket már Romániában is egyre inkább alkalmaznak, hiszen egy esztétikusabb és élhetőbb környezetet hoznak létre.

M.R.

A zöldtetők amellett, hogy közelebb hozzák a természetet az épített környezetünk dzsungeléhez, számos más előnyt is nyújtanak. A tetőkert úgy télen, mint nyáron kitűnő hőszigetelő rétegként működik, illetve a növényzet, az ültetőközeg és a drénréteg a csapadék nagy részét is visszatartja, így ez nem a szennyvízcsatornába kerül, hanem visszajut a természetes körforgásba.

A hőmérsékleti szélsőértékek csökkentésével, a sugárzás nagy részének elnyelésével, a levegő páratartalmának növekedésével jelentősen javítja a mikroklímát, akárcsak egy parkban, a zöldtetőkön is hűvösebb a levegő. Emellett elnyeli a városi környezet káros anyagainak nagy részét, növeli a levegő oxigéntartalmát és életteret biztosít a településeken mindinkább háttérbe szorított flóra és fauna számára is. Az ökológiai előnyök mellett azonban a zöldtetőknek gazdasági előnyei is vannak: a tetőkertek által növekszik az ingatlan használható szabad tereinek a mennyisége, és jelentősen meghosszabbodik a vízszigetelő réteg élettartama is. És ezzel még közel sem ért véget az előnyök teljes listája.

Karácsonyi Noémit, a kolozsvári székhelyű Simacek Gardening cég vezetőjét kérdeztük a zöldtetők kivitelezési lehetőségeiről, a szerkezeti megoldásokról, a használt technikáról és az eddigi eredményekről. A Zöld Tetők Építői Egyesület (ACAVR) alelnökeként az egyesület legfontosabb célkitűzéseit is ismertette.

Mint a szakembertől megtudtuk, a zöldtetők több típusa különböztethető meg, annak függvényében, hogy milyen növényzet kerül beültetésre és milyen intenzitású fenntartást igényel.

Az extenzív tetőkert a műszaki előnyökön túl elsősorban ökológiai védőrétegként szolgál, kedvező esővíz hasznosítással és klimatikus hatásokkal. Nem a megszokott értelemben vett kertként funkcionál, mivelhogy nem járható, mégis nagy előszeretettel alkalmazzák, mert korlátolt teherbírással rendelkező, nem járható tetőszerkezetekre is ajánlott, egyszerűen kivitelezhető, a fenntartási munkálatok mennyisége pedig minimális, illetve a növényzet begyökeresedése után csak a legforróbb nyári periódusokban igényel öntözést.

Románia legnagyobb, közel 4500 m2-es, extenzív zöldtetőjével egy temesvári irodaház büszkélkedhet. Az ott dolgozó alkalmazottakat kellemes látvány fogadja a szürke vízszigetelés helyett

A félintezív zöldtető általában talajtakaró fűfélékkel, évelőkkel és cserjékkel borított tetőfajta, amely a lakóterekkel közvetlen kapcsolatban álló kerteknél alkalmazható igényes, de egyszerűen kivitelezhető megoldásokkal.

Az intenzív tetőkert formai megjelenésben és használhatóságában már a természetes, hagyományos értelemben vett kertekhez hasonlítható, komplex vízgazdálkodási megoldásokkal, talajtakaró növényzettel, fás szárú évelőkkel, kivételes esetben akár fákkal is.

Egy fontos követelmény, amit a tervezés során gyakran figyelmen kívül hagynak, hogy a félintenzív és intenzív tetőkert mesterséges vízutánpótlást igényel, ezért megfelelő számú vízkiállást kell biztosítani és lehetőség szerint javasolt az automata öntözőberendezés használata is.

A robosztus intenzív kerttípus talajszinten levő, teljes értékű kertet jelent, de alatta mélygarázs vagy pince van, így tetőkert-technika alkalmazást igényel.

A nagybányai Gold Plaza esetében például több zöldkerttípust is alkalmaztak, a képen a bevásárlóközpont mélygarázsa felett kialakított zöldkertet láthatjuk

A szakszerűen kialakított tetőkertek esetében számos irányelvben lefektetett útmutatás és helyi szabályozás betartása szükséges. Az ACAVR szakmai fórumként legfontosabb célkitűzéseinek tekinti az egységes zöldtető szabályozási rendszer kidolgozását, a tetőkertek iránti érdeklődés kiváltását és fenntartását, a zöldtetők ökológiai szerepének tudatosítását és a tervezők, kivitelezők képzését, valamint a tetőkertekre vonatkozó irányelvek, szabályozások ismertetését.

A kivitelezés során több réteg kerül beépítésre, elsőként az elválasztó réteg, azt követi a gyökérvédő réteg és a védőréteg, majd a felületszivárgó, a szűrőréteg, és a speciális ültetőközeg. Mindegyik alkotóelemnek megvan a maga funkciója. Fontos kiemelni, hogy a tetőkertre semmilyen körülmény között nem kerülhet termőföld, mivelhogy az rövid időn belül a szűrőréteg eltömődéséhez vezet, fennakadásokat okozva a vízelvezetésben. A tetőáttörések és a tető pereme, illetve a homlokzatok mentén az előírásoknak megfelelően kötelező a kavicssávok alkalmazása, ami egy időben több funkciót is ellát: megkönnyíti a vízelvezetést, elősegíti a gyökérzóna szellőzését és tűzvédelmi szempontból is kötelező. Ezt a kavicssávot indokolt fém, beton vagy újrahasznosított műanyag szegélyelemekkel elválasztani a zöldövezettől, ez által elkerülhető a különböző anyagok keveredését, de alkalmasak süllyesztett vagy kiemelt zöldfelületek kialakítására is.

Ami pedig a növényválasztást illeti, ezeknek jól fejletteknek, és megfelelően edzetteknek kell lenniük, a kötött talajban vagy humuszban gazdag termesztőközegben nevelt növények nem javasoltak, ellenkező esetben a tető sokkal intenzívebb fenntartást igényel. Az ACAVR továbbá arra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kikísérletezze, melyek a helyi klímának legjobban megfelelő és ezt leginkább toleráló tetőkert zöldesítésére használható növényfajták.

A zöldtető ugyanakkor idővel egy különálló élettérként is működhet és állatok élőhelyeként is szolgálhat

Ideális esetben a tervező már a tervezési fázisban számol a zöldtető terhelésével, de egyes esetekben tetőkertek kivitelezhetőek régi épületek födémén is. Egy régi építésű, bukaresti nyolcszintes egyetemista bentlakás rehabilitálása során zöldtető alkalmazásával egészítették ki a hőszigetelést. Akár a tömbház-hőszigetelési akciók szerves része is lehetne a tetőkertek kialakítása, hiszen általában a legfelső emelet van kitéve a legnagyobb hőhatásnak. Ezt csökkentheti a zöldkertek hűsítő hatása, de ugyanakkor egy kis természetet és frissességet is vinnének a szürke tömbháznegyedekbe.

Az ACAVR 2011-ben a kolozsvári önkormányzattal közös projektet indított, amelynek keretén belül az egyesület vállalta egy középület tetejének zöld növénytakaróval való borítását.

Pár szemet gyönyörködtető nyugati példa:

Fotók: www.spatiulconstruit.ro

előző »