Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: February, 2013

Magyarország: 176 sast öltek meg szándékosan az utóbbi évtizedben


Fotó: Sergey Pisarevskiy/flickr

A Magyarországon elpusztított ragadozó madarak száma jelentősen felülmúlja az összes környező ország mutatóját: az utóbbi egy hétben is történt három hasonló eset.

A hét ország részvételével a hét végén Felsőtárkányban lezajlott konferencián a magyar mellett szlovák, osztrák, cseh, szerb, román és skót szakemberek számoltak be az országaikban előforduló, ragadozó madarakkal szemben elkövetett bűncselekményekről, illetve a visszaszorításukra tett kísérletekről. Kiderült, hogy az elmúlt évtizedben Ausztriában mintegy 40, Csehországban 24, Szlovákiában 22, Szerbiában 18, Romániában pedig 2 sas esett bizonyítottan illegális pusztítás áldozatául, a magyarországi adatok azonban mindenkit sokkoltak. Olvasd el a teljes sztorit

Év Fája Európában: még ma lehet szavazni

Az Európai Év Fája Versenyben résztvevő hat fára még február 28. folyamán, éjfélig lehet szavazni. Az utóbbi egy hétben a szavazás állása titkos, február 21-én közölt eredmények szerint akkor még a lengyelországi Kozy platánfája vezetett. A végeredményt 2013. március elsején teszik közzé.

Olvasd el a teljes sztorit

Petíció Emil Bochoz: vonják felelősségre a kolozsvári állatkínzókat!

Petícióban szólítja fel Emil Bocot, Kolozsvár polgármesterét és a városi rendőrséget az Action Aid for Animals akciócsoport, hogy egy nemrég a városban történt állatkínzás és brutális állatgyilkosság esetében a törvényeknek megfelelően járjanak el, és büntessék meg a felelősöket.

A román külügyminisztériumnak és az államelnöknek is címzett petíció nyomozást követel két kutyakölyök brutális kínzói ellen. Egyikük, Lily túlélte, hogy megvakították, rudakkal és karókkal verték és üzemanyaggal öntötték le. Bár a bűntett helyszínén rengeteg felhasználható és begyűjthető bizonyíték maradt, a rendőrség úgy döntött, nem nyomoz a tettesek után – nehezményezik a petíció aláírói. Olvasd el a teljes sztorit

Vaslui megye: az ivóvízforrások több mint fele ihatatlanul szennyezett

A Vaslui megyei ivóvízforrások több mint fele nem fogyasztható, derül ki a megyei közegészségügyi igazgatóság felméréséből. A megye különböző ivóvízellátást biztosító rendszereinek vizsgálata azt mutatta ki, a vízkészletek nagy többsége nitrittel szennyezett: a leginkább a kutak és az utcai csapok érintettek.

A tavaly vett 634 mintából 155 bizonyult nem megfelelő minőségűnek fiziokémiai, 86 pedig bakteriológiai szempontból; 79 minta mindkét vizsgálati szempontból ihatatlannak bizonyult. A nitritszennyezés a műtrágyahasználat következménye. Olvasd el a teljes sztorit

20 éven belül teljesen kipusztulhat a világ legnagyobb tengeri teknőse


Fotó: Dan Irizarry/flickr

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint 78 százalékkal csökkent a súlyosan veszélyeztetett kérgesteknősök (Dermochelys coriacea) fészkeinek száma a hüllők elsődleges csendes-óceáni fészkelőhelyén.

A nyugat-csendes-óceáni régió elsődleges kérgesteknős-fészkelőhelyén ma már kevesebb mint ötszáz teknős rakja le a tojásait évente. Az Alabamai Egyetem szaporodásbiológiai professzora, Thane Wibbels szerint mindez azt jelenti, hogy a világ legnagyobb tengeri teknőse hamarosan teljesen kipusztulhat. Olvasd el a teljes sztorit

Fenntartható turizmus útján a parajdi sóbánya: a régi dízelbuszokat is lecserélték


Turisták a sóbánya bejárata előtt (2013. február)

Milyen mértékben szennyezett a parajdi sóbánya levegője? Hogyan hat rá a turistatömeg jelenléte? Panaszkodnak-e a levegő szennyezettségére a turisták? Milyen irányelveket követ a sóbánya vezetősége és miként juttathatjuk el hozzájuk az észrevételeinket? Helyzetfelmérésünkben ezekre kerestünk válaszokat.

Miklós Alpár

2009-ben több mint 460 000 látogatót fogadott a sóbánya. Az ezt követő 3 évben 400 000 körül stabilizálódott a látogatók száma. A statisztika ugyanakkor kimutatja: míg a 2009-et megelőző években a gyógykezelésre érkezők voltak többen, a 2009–2012-es időszakban a kezelésre érkezők száma egyre inkább elmaradt a szabadidejüket töltő turistáké mögött. Ezek az összegzések a parajdi sóbánya gyógyturizmusára, és az annak alapot biztosító levegőminőségre terelik a figyelmet. Olvasd el a teljes sztorit

Megvan az Erdélyi Környezeti Problémák Versenyének nyertese

A Zöld Erdély Egyesület által meghirdetett Erdélyi környezeti problémák versenyének fődíját Kecskés Zsolt érmihályfalvi pályázó nyerte el. Kis város – nagy probléma című munkája 625 szavazattal érdemelte ki az 1000 lejes jutalmat.

A Zöld Erdély Egyesület projektjének célja az erdélyi emberek, közösségek számára fontos, őket érintő, konkrét környezeti problémák feltárása, rangsorolása és megoldásuk elősegítése. Pályázni konkrét környezeti problémák megadott űrlap szerinti bemutatásával lehetett. A 2012-ben első alkalommal meghirdetett versenyre négy pályamunka érkezett be, amelyek online szavazási rendszerben méretkeztek meg egymással. Harmadik lett a Szemétlerakatok előnyei és hátrányai Sepsiszentgyörgyön, második a Termálvízkitermelés és környezeti hatásai Székelyhídon.

A nyertes Kis város – nagy probléma című dokumentáció Érmihályfalva szennyvízproblémáját tárgyalta. A Bihar megyei kisváros mintegy 10.000 lakossal rendelkezik. A város megoldásra váró, égető gondja a Móka patak helyzetének rendezése. Az egykor tiszta vizű patak – főleg a városközpont utáni részén – gyakorlatilag csatornaként működik. Az erőltetett (majd abbamaradt) városiasodás nyomán épített központi tömbházak szennyvizét az akkori illetékesek egyszerűen belevezették a patakba. Az áldatlan helyzet azóta sem változott, a Móka állapotának a szó szoros értelmében vett tisztázása azóta is az egymás utáni városvezetések egyik, mindeddig megoldhatatlannak bizonyult problémája. Olvasd el a teljes sztorit

Begyógyulhat az ózonlyuk?


Az ózonlyuk 2008 októberében. Fotó: esa.int

Kémiai éghajlati modellek azt mutatják, hogy az ózonréteg újjáépülése elindult, és az Antarktisz fölötti „lyuk” a következő évtizedekben bezárulhat – áll az Európai Űrügynökség február 8-i közleményében. Szatellitfelvételek azt mutatják, hogy az Antarktisz feletti ózonlyuk 2012-ben volt a legkisebb az elmúlt évtizedben. A hosszú távú megfigyelések is megerősítették, hogy a Földet körülvevő teljes ózonréteg állapota javulásnak indult, a nemzetközi egyezmények előírásainak betartása következtében.

összeállította: Szabó Botond

Az ózonréteg elvékonyodását az 1980-as évek elején észlelték, amikor a folyamat olyannyira előrehaladott állapotban volt, hogy a Déli-sarok felett „lyuk” keletkezett az ózonrétegben. Ez a „lyuk” nem más, mint az Antarktisz feletti ózonréteg 70%-os pusztulása, az emberiség ipari tevékenysége során kibocsátott nagy mennyiségű szénhidrogén gázok felgyülemlése miatt, illetve a földrajzi helyzettől és a Déli-sarokra specifikus légköri viszonyokból adódó állapot. Olvasd el a teljes sztorit

Legalább 250 fa életét mentették meg a sepsiszentgyörgyi iskolák


Fotó: Henning János

Közel 20 tonna újrahasznosítható hulladékot sikerült begyűjteni három iskolából a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a Tega Rt. köztisztasági vállalat közös akcióján.

Az Újrahasznosítás osztálya névvel indított iskolai szelektív hulladékgyűjtő verseny utolsó állomásán, a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban február 22-én a diákok több mint 9 tonna különválogatott csomagolóanyagot adtak le. Ez három áruszállító konténernyi papírt jelent és három szemetesautónyi pillepalack-, fém- és üvegrakományt. Olvasd el a teljes sztorit

Kolozsváriak, ti mihez kezdtek a használt étolajjal?

Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, akinek ízlik a sültkrumpli, fánk, csöröge és még sorolhatnám a finomságokat, amelyek elkészítéséhez legalább fél liter étolaj kell, főleg nagyobb mennyiség esetén. A megmaradt étolajat aztán újrahasználják, ami nagyon egészségtelen; sok helyen a háziszappan alapanyaga, bár annak se a legalkalmasabb; a lakosság 95% pedig nemes egyszerűséggel a csatornahálózatba önti. Ám egyetlen liter olaj tízezer liter ivóvizet képes megszennyezni. Az étolaj pedig szinte elengedhetetlen kelléke a konyhának.

Szigyártó Norbert Zoltán

Évekkel ezelőtt egy kémián tanuló ismerősöm figyelmeztetett a használt étolaj környezetre tett káros hatásaira. Ekkor kezdtem el gyűjteni a használt étolajat, félelemmel ugyan, hiszen mihez kezdek majd az összegyűlt olajjal?

Előző információim alapján elindultam 4 liter használt étolajjal a hátizsákomban, a hozzám legközelebbi gyűjtőponthoz: a Kolozsvári Magyar Diák Szövetség (KMDSZ) irodájához. Ott egy 60 literes hermetikusan zárható edénybe öntötték, amely alján már lehetett olyan 2 liternyi. Általában helyiek hoznak étolajat, egyetemi hallgatók szinte egyáltalán nem. Olvasd el a teljes sztorit

előző »