Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: January, 2013

Nehézfémekkel szennyezett évi 12 millió tonna kínai gabona


Fotó: Gab bat/flickr

Több mint hárommilliárd dolláros közvetlen gazdasági veszteséget, valamint számos élelmiszeripari botrányt okoz és minden korábbinál nagyobb környezeti válságot idézhet elő a talajszennyezés Kínában – írja a Cajcsing Zsipao gazdasági napilap.

A talajszennyezés mértékét legjobban talán az annak következtében nehézfémekkel szennyeződő gabona mennyisége mutatja, amely évente mintegy 12 millió tonnát tesz ki – írja a lap a kínai környezetvédelmi hivatalt idézve. A szennyezés megállítása érdekében a kínai kormány többször próbált központi programot kidolgozni. Legutóbb bejelentették, a helyzet felmérését és súlyosbodásának megállítását tűzték ki célul 2015-ig, a tervek között szerepel a talajszennyezés megelőzését és vizsgálatát szolgáló országos rendszer kiépítése is az évtized végéig.

A helyzet felmérésére 2006 és 2010 között már végzett vizsgálatot a környezetvédelmi minisztérium, amely országszerte a termőföld – a nagymennyiségű ipari hulladék, mezőgazdasági vegyszerek, nehézfémek és más szennyező anyagok miatt – jelentős minőségromlására mutatott rá. Például a Jangce-delta földjeinek 10%-a veszítette el termőképességét az elmúlt években csak a nehézfémszennyezés miatt.

A helyzet más fejlődő és fejlett országokhoz viszonyítva is súlyosnak számít Kínában, ráadásul rövidtávú megoldás nem kínálkozik. Vang Csin-nan, a kínai környezettervezési tudományos társaság helyettes vezetője egy január eleji konferencián arra emlékeztetett, hogy a talajszennyezés miatt minden eddiginél súlyosabb környezeti válság várhat Kínára.

A kérdést jelenleg szinte semmilyen szinten nem szabályozzák az országban, pedig az közvetlen hatással van milliók egészségére. A mezőgazdasági termékek fogyasztásával az emberi testbe kerülő nehézfémek például felhalmozódnak a szervezetben, és akár rákot is okozhatnak. Az ilyen típusú problémák központi szabályzók nélkül még évtizedekig komoly gondokat okoznak majd – jósolta Vang.

A Cajcsing magazin szintén januári összeállításában felhívta a döntéshozók figyelmét, hogy a megoldást már nem lehet sokáig halogatni, a környezeti okok ugyanis mind többször váltanak ki tüntetéseket az országban, ami a lakosság környezettudatosságának növekedésével csak még nagyobb méreteket ölthet a jövőben.

Forrás: MTI

Többmilliárd állatot ölnek meg évente az amerikai macskák


Egymással gyengédek, a zsákmánnyal kevésbé. Fotó: B.D.T.

Több milliárd madarat és apró termetű emlőst ölnek meg évente a macskák az Egyesült Államokban, és ezzel az egyik legnagyobb fenyegetést jelentik az ország vadvilágára nézve – figyelmeztetnek a szakemberek.

A Nature Communications című online folyóiratban közölt tanulmány készítőinek becslései szerint a házi macskák (Felis catus) évente 1,4-3,7 milliárd madár és 6,9-20,7 milliárd emlős halálát okozzák az Egyesült Államokban. Az adatok azt mutatják, hogy több állat pusztul el évente az országban a macskák karmai között, mint közúti balesetben vagy mérgezésben – adta hírül a BBC News. Olvasd el a teljes sztorit

Válságban az európai vonatközlekedés; megoldás: a liberalizáció?


Fotó: Cod_gabriel/flickr

A vonattal való közlekedés környezetbarátabb, mintha gépkocsival vagy autóbusszal utaznánk: alacsony a szennyezőanyag-kibocsátása. A közlekedési szektor összes szennyezőanyag kibocsátásának csak 7%-áért felelős a vasúti közlekedés (míg a 70%-át a közúti közlekedés adja). Ám ennek ellenére az európai vasutak piacainak többsége stagnál vagy hanyatlóban van. Megoldás: a szektor liberalizációja? Az Európai Bizottság tervezete megnyitná valamennyi tagállam belföldi személyszállítási piacát.

Az Európai Unió polgárainak 55%-a közlekedik országos vagy regionális vonatjáratokkal, és 41% használja a helyi vasutakat, ám csupán 46%-uk van megelégedve a vonatközlekedés minőségével, derül ki egy Eurobarométer felmérésből. Az európaiak – feltehetően a jobb szolgáltatások reményében – 71%-a támogatja a vasúti közlekedési ágazat megnyitását a szabad verseny előtt. Leginkább a finnek (67%), legkevésbé a bolgárok (18%) vannak megelégedve a vasúttal. Az európaiak azt szeretnék, hogy a fapados légitársaságokhoz hasonlóan a vasúti szolgáltatások ára is csökkenjen. Olvasd el a teljes sztorit

Zöldövezet program Romániában: majdnem Vatikán-méretű területet zöldesítettek 2006 óta

A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány 2013-ban ismét meghirdette a Zöldövezet programot. A mintegy 150.000 eurónyi támogatási keretre környezetvédelmi projekteket megvalósító civil szervezetek nyújthatnak be pályázatot.

Olvasd el a teljes sztorit

Házhoz megy a szelektív hulladékgyűjtési rendszer Magyarországon


Fotó: 350.org/flickr

A kommunálisan gyűjtött szemét díja jelentősen növekedni fog az elkövetkező években, ezért anyagilag is megtérülhet a szelektív gyűjtés azoknak, akik odafigyelnek a hulladék szétválasztására – áll a magyarországi Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) közleményében.

A következő évek során várhatóan egész Magyarországon kiépül az a “házhoz menő” szelektív gyűjtési rendszer, amelynek segítségével a gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés háttérbe szorul, ezután a legtöbb fajtát, így a fémet, a papírt és a műanyagot, valamint a tejes és gyümölcsleves dobozokat a társasházakban kihelyezett kék és sárga színű kukákba, vagy családi házak esetében különböző színű zsákokban fogják gyűjteni – mondta el Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója az MTI-nek. Olvasd el a teljes sztorit

Alulbecsülték a klímaváltozás hatásait a globális gazdaságra


Fotó: World Economic Forum/flickr

Nicholas Stern, egy 2006-os, referenciaértékű, a klímaváltozás gazdasági hatásait elemző tanulmány szerzője a davosi világgazdasági fórumon azt nyilatkozta: alulbecsülte a globális felmelegedés várható káros következményeit.

A Világbank volt alelnöke az Egyesült Királyság kormányának készített, több mint 700 oldalas jelentésben úgy ítélte meg: a globális felmelegedés tagadása felér a gazdasági öngyilkossággal. Minél sürgősebben újra kell tárgyalni az üvegház-hatásért felelős gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megegyezést, a környezetszennyezés csökkentésére kell fordítani a bolygó össz-GDP-jének egy százalékát, máskülönben a károk nagysága megsokszorozódik, 5–20-szoros árat kell később fizetni az elmulasztott ráfordítás helyett. Emellett 75%-ra tette a valószínűségét, hogy hosszú távon 2-3 fokot nő a globális átlaghőmérséklet – most úgy gondolja, ez a 4 fokot is elérheti.

“Visszatekintve, alulbecsültem a rizikókat. A bolygó és az atmoszféra úgy tűnik, kevesebb szén-dioxidot nyel el, mint amire számítottunk, és a kibocsátások meglehetősen erősen növekednek. A hatások egy része hamarabb bekövetkezik, mint ahogy gondoltuk.” Olvasd el a teljes sztorit

Kapitalizmus-kritika az erdő mélyéről: egy dán család lekapcsolta magát a civilizációról

2011-ben a Hejlskov család a fogyasztói társadalom és rohanó világ elől kiköltözött egy svéd erdőbe, ahol az életnek igazi életíze van. Andrea Hejlskov férjével és négy gyerekével szó szerint kivonult a világból: ekkor költöztek el Dániából a vadon kellős közepébe. Távol a stressztől, kifizetetlen számláktól, időhiánytól és attól a mindennapi kényszertől, hogy több és több pénzt keressenek, és többet és többet fogyasszanak.

A család felépített egy faházat – az elején áram, víz, melegítés és internet nélkül. Így kezdték: mindent az alapoktól és lekapcsolva a világról. Az ő választásuk volt, de kényszerválasztás is egyben: a frusztráció előli menekülés. Ma van a házban internet és napelem a tetején, de továbbra is nagyobb háztartási gépek nélkül élnek, ahol mindent házilag próbálnak megoldani – és soha nem terveznek visszaköltözni Dániába. Olvasd el a teljes sztorit

Delfinek próbálták újraéleszteni halott társukat


Fotó: mikebaird/flickr

Első ízben figyelték meg kutatók, hogy a delfinek csoportosan próbáltak egy haldokló társuknak segíteni. Dél-Korea partjainál öt fokföldi delfin a testével próbálta fenntartani a vízben és levegőhöz juttatni a sérült delfint.

Eddig csupán arra láttak példát, hogy egy sérült újszülött vagy fiatal példányt egy, maximum két felnőtt delfin próbál támogatni hasonló módon. Az ulsani Cetkutató Intézet munkatársai Kyum J. Park vezetésével azt dokumentálták, hogy a tengeri emlősök egy 400 példányból álló közösségében tucatnyi felnőtt delfin lassabban úszott a többieknél, sebesült társukat felváltva támogatva: tutajszerű formációba tömörülve a hátukon vitték, egyikük az orrával a fejét próbálta a felszínen tartani. Olvasd el a teljes sztorit

Madarat tolláról: hogyan gyűrűzik meg a kolozsvári cinegéket?

“Milyen cukiiiii!” Óvodások is láthatták, hogyan fognak be és gyűrűznek meg az ornitológusok madarakat a kolozsvári Botanikus Kertben.

Nézd meg László József és Pünkösti Laura kisfilmjét a BBTE Magyar Biológiai és Ökológia Intézete szervezte gyűrűzési akcióról: Olvasd el a teljes sztorit

900 napig elegendő ivóvíz = 1 db. póló

Végre egy jó érv arra, hogy nem kell vasalni – a National Geographic és a WWF kampányvideója többek közt arra biztat, pamutpólóinkat ne tegyük szárítóba és ne vasaljuk ki, ezzel is csökkentve a textilgyártás roppant környezeti terhelését.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »