Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: December, 2012

Geológiai kisokos: hogyan alakul ki a kőolaj és a földgáz?

Olajmező Kaliforniában. Fotó: Keturah Stickann/flickr.com

Időről időre találkozunk a sajtóban olyan beszámolókkal, amelyek arról adnak hírt, hogy egy energiaipari vállalat mekkora mennyiségű szénhidrogén mezőt fedezett fel és ennek mekkora gazdasági jelentősége van. Sajnos sok esetben ezek az információk részben vagy egészben pontatlanok. Emellett számos híradás szól minden szakértelmet és tudományos hátteret nélkülözve a nem hagyományos mezők kitermelési technológiájának veszélyeiről. Cikksorozatunkban azon természeti folyamatokat mutatjuk be, amelyek során a szénhidrogén készletek kialakultak, valamint a hagyományos kőolajmezők jelentőségét és a nem hagyományos mezők szerepét a világ energiaellátásában.

Bartha István Róbert

A szénhidrogének még napjainkban is a legjelentősebb energiahordozónak számítanak. Nem mellesleg számos iparág (vegyi-, gyószer-, élelmiszer-, textilipar, stb.) alapanyagként felhasználja a szénhidrogén származékokat. Így legalább annyira fontos az ipari felhasználásuk, mint az energiahordozóként betöltött szerepük. Ahhoz, hogy megértsük a szénhidrogének jelentőségét és kitermelésük problematikáját, elengedhetetlen a keletkezési és felhalmozódási körülményeiknek az ismerete, azaz megfelelő ismeretekkel kell rendelkezzünk azokról a természetben lezajló folyamatokról, amelyek során kialakultak Földünk kőolaj-és földgázkészletei. Olvasd el a teljes sztorit

Háromszázszor annyi ízeltlábúfaj él az esőerdőkben, mint emlősfaj

Háromszáz ízeltlábú fajra egy emlősfaj jut a trópusi esőerdőkben – derítette ki többéves vizsgálatok során egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a Science legújabb számában ismerteti.

Huszonegy ország 102 kutatója nyolc éven át gyűjtötte és osztályozta az ízeltlábúakat Panamában, a programot Yves Basset, a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet tudósa koordinálta – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A csoport egy hatezer hektáros erdőben körülbelül huszonötezer ízeltlábúfajt talált. “Hatalmas számról van szó, ami azt jelenti, hogy minden egyes edényes növényfajra húszféle ízeltlábú jut, a madár- és emlősfajok esetében pedig ez az arány 83 és 312” – hangsúlyozta Tomas Roslin, a Helsinki Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

Hozzátette: amennyiben szeretnék megőrizni a fajgazdagságot a Földön, el kell azon gondolkodni, hogy miként lehet megóvni az ízeltlábúakat.

A legmeglepőbbnek azt nevezte, hogy a fajok fele az esőerdő egyetlen hektárján megtalálható. “Ez azt jelenti, hogy a trópusi esőerdőkben végzett kutatások során nem kell óriási területeken folytatni a mintagyűjtést. Egyetlen hektár is képet ad, hogy hány ízeltlábúfaj él az adott területen” – magyarázta Tomas Roslin.

Ismertetése szerint a vizsgálatok során az is bebizonyosodott, hogy a “vegetáriánus” és ragadozó ízeltlábúfajok számarányára következtetni lehet az adott terület növényzete alapján is.

“Rengeteg erőfeszítést teszünk a gének feltérképezésére, szubatomi részecskék megismerésére, vagy a Földön kívüli élet kutatására, ugyanakkor igen keveset teszünk annak érdekében, hogy felderítsük, kikkel is osztozunk bolygónkon” – jegyezte meg Tomas Roslin.

Több mint 80 védett madarat követhetünk az interneten

Több mint 80 műholdas nyomkövetővel ellátott védett ragadozómadarat lehet követni egy webes felületen, amely nemrég vált elérhetővé.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) jóvoltából, nemzetközi összefogásban megvalósult programban jelenleg négy faj több mint nyolcvan egyedét követheti nyomon bárki, akár otthoni számítógépéről is a www.satellitetracking.eu oldalon – tájékoztatta közleményben az MME az MTI-t. Olvasd el a teljes sztorit

Lajhármakik: aranyosságuk és mérgező harapásuk a vesztük

Egy kutatócsoport apró, éjszakai életmódot folytató új főemlősfajt fedezett fel Borneón. Az állat egyfajta lajhármaki, apró, aranyos kinézetű állat, mely sokkal közelebbi rokonságban áll a fülesmakikkal és lemúrokkal, mint a majmokkal vagy emberszabású főemlősökkel. A főemlősök között ezeknek az állatoknak egyedülálló módon mérgező harapásuk van.

A lajhármakik új faja – Nycticebus kayan – mostanáig elkerülte a kutatók figyelmét, részben éjszakai életmódja miatt. Az éjszaka aktív állatok gyakran nem a vizuális jelzésekre támaszkodnak, ennélfogva megjelenésük nagyon hasonlíthat egymáshoz. Ezért a kutatóknak nem volt könnyű felfedezni a különbségeket az új fajok között. Olvasd el a teljes sztorit

Az orvvadászat nemcsak a fajokat, a kormányok stabilitását is veszélyezteti

Az illegális kereskedelem a vadállatokkal és trófeákkal évi 19 milliárd dollárosra tehető, és nemcsak a fajokat, hanem a kormányok stabilitását is veszélyezteti – áll a WWF számára készült friss szakértői tanulmányban.

Fegyveres csoportok szervezik és felügyelik ezeket az illegális tranzakciókat, és a befolyt pénzből polgárháborúkat és erőszakos konfliktusokat finanszíroznak, amelyek veszélybe sodorják egyes régiók vagy akár országok biztonságát. A tanulmány többek közt arra is alapoz, hogy nemrég a malajziai hatóságok az eddigi legnagyobb elefántcsont-szállítmányt foglalták le, 20 tonnát, amely Kína fele tartott. Olvasd el a teljes sztorit

Ingyenes dolgok bazárja Bukarestben


Második bazárját szervezi meg Bukarestben a Lucruri Gratis önkéntes csoportosulás december 15-én.

A résztvevők ingyenes értékeket – működőképes használati tárgyakat, beszélgetést, barátságot, jóságot, szolgálatásokat, jó hangulatot, játékokat és mást – ajánlhatnak fel és vehetnek igénybe/vihetnek haza. Olvasd el a teljes sztorit

Madártani szakmai fórum lesz Sepsiszentgyörgyön

Kovászna megye természettudományos szempontú megismerését célzó szakmai fórum indítását kezdeményezi a Megyei Természetvédelmi, Vidékfejlesztési és Hegyimentő Központ. A rendezvény célja, hogy év végi áttekintést nyújtson a megyében folyó természettudományos kutatásokról.

A projektet hagyományteremtő szándékkal indítják, idén a Natura 2000-es természetvédelmi területeken végzett felmérések kapcsán a madarak témában, és az elkövetkezőkben minden évben egy újabb biológiai vagy földrajzi témában szerveznek konferenciát. Egyéni jellegű természettudományos kutatásokat több intézmény vagy magánszemély végez a megye területén, de ezek eredményei ritkán kerülnek ki a szűk szakmai körökből. Olvasd el a teljes sztorit

Egy tegzes lett az év rovara Németországban


Fotó: Wikipedia

Egy tegzesfajt választott szerdán a 2013. év rovarává a braunschweigi Julius Kühn Intézet szakembereiből álló zsűri.

A jelentéktelen kinézetű, szürkésbarna színű tegzes, a Rhyacophila fasciata az összes európai tegzesfajt képviselve nyerte el a választást. Egyedül Európában több mint 300, világszerte pedig tízezernél is több faja él az ízeltlábúak eme népes rendjének. Meleg nyári napokon rendszeresen látható, amint hatalmas rajokban kering a víz fölött. Olvasd el a teljes sztorit

Svédasztal szárnyas vendégeknek


Mezei verebek a madáretetőn (© Szoldán András)

Újra jégvirágok díszelegnek ablakunkon, érezhetően rövidebbek a nappalok és már lekerültek az első savanyúságos befőttesüvegek a polcról. A hideg téli napokra készülve ne feledkezzünk meg viszont a kertünkben, városunkban áttelelő madarakról sem. Hogyan készítünk etetőt és mivel etessük télen a madarakat? Ki látogatja az etetőnket?

Marton Attila

Függetlenül attól, hogy kertes házban vagy tömbházban lakunk, munkahelyen vagy egyetemen töltjük el a napot, egy madáretetőnek mindig találhatunk helyet. Barkácsolási képességeinkhez mérten készíthetünk álló etetőt, amely esztétikus eleme lehet kertünknek egész évben, vagy akár háztájéki hulladékokból is készíthetünk egész csinos etetőket, „a verebek majd csipogják, hogy maxi respekt”. Olvasd el a teljes sztorit

Kémnek hittek és lelőttek egy jeladóval ellátott sast Montenegróban


Aquila clanga. Fotó: Sergey Pisarevskiy/flickr.com

Lelőttek egy lengyel ornitológusok által megfigyelt fekete sast Montenegróban, a rajta lévő jeladó rendszert pedig madárvédelmi szakemberek helyett a rendőrségnek adták át a helyiek kémkedésre gyanakodva – írták helyi portálok.

Az esetről az a montenegrói ornitológus számolt be a sajtónak, akinek lengyel kollégái jelentették, hogy az egyik általuk megfigyelt madár valószínűleg elpusztult Montenegróban, a jeladó rendszer viszont “ide-oda sétál”. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »