Think Outside The Box

Transindex rovatok


Hónap: November, 2012

Demény Attila: az emberi hatás nagyobb a klímára, mint a vulkáni tevékenység


Fotó: gnuckx/flickr.com

Noha kicsik vagyunk e bolygón, tevékenységünk mégis globális mértékben képes befolyásolni az éghajlatot – hangsúlyozta Demény Attila akadémikus. Az éves emberi CO2-kibocsátás nagyságrendekkel több, mint ami az intenzív vulkáni tevékenységből származik.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földtani és Geokémiai Intézetének igazgatója A vulkanizmus hatása a Föld klímaviszonyaira címmel tartott előadást a magyar tudomány ünnepe keretében. Az MTI-Pressnek elmondta, előadása azokról a vulkanizmus hatásával foglalkozó szakirodalmi adatokról szólt, amelyeket ő gyűjtött össze, hogy kiderítse, mennyire hatnak a tűzhányók a klímára. Olvasd el a teljes sztorit

Románia járult hozzá legnagyobb mértékben a Natura 2000 hálózat legutóbbi kibővítéséhez

Fotó via TOTB.ro

Románia járult hozzá legnagyobb mértékben a Natura 2000 hálózat legutóbbi kibővítéséhez – derül ki az Európai Bizottság sajtóközleményéből. Romániában a 109 új helyszín kijelölése mellett több meglévő helyszín területét növelték, így az országban található Natura 2000 helyszínek jelenleg összesen 42 000 km2 területet ölelnek fel.

Az újonnan kijelölt helyszínek sokszínű, fajokban gazdag legelős és erdős területek, amelyek ritka és veszélyeztetett fajok, köztük több denevér- és kétéltű faj létfontosságú élőhelyét jelentik. Emellett a Bulgária és Szlovákia által kijelölt további helyszínekhez hasonlóan a Romániában található új Natura 2000 helyszínek is fokozott védelmet biztosítanak a Duna vízgyűjtő területén honos, gazdag halfauna számára.

Európa-szerte 25 ezer négyzetkilométernyi területet csatoltak a Natura 2000 hálózatba, amely mostanra az EU teljes területéből a szárazföldnek mintegy 18%-át, a tengereinek pedig kb. 4%-át teszi ki. Az Európai Bizottság további 235 természetvédelmi területet vett fel a hálózatba, ezáltal már 20 tagállam és az összes biogeográfiai régió (alpesi, atlanti, fekete-tengeri, boreális, kontinentális, makronéziai, mediterrán, pannon, sztyeppés) képviselteti magát a Natura 2000 rendszerében.
Olvasd el a teljes sztorit

Klímakonferencia Dohában: a Sandy miatt talán megenyhül Amerika ellenállása

Fotó: AP/telegraph.co.uk

Megkezdődött Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló kiotói jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

“A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni” – figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára.

A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban – amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső kibocsátással rendelkezik – sem lesz másképp.

>>Román duett dala érzékenyíti a riói klímacsúcs döntéshozóit
Olvasd el a teljes sztorit

Libanoni madármészárlás: újból időszerűvé vált a nemzetközi összefogás

A libanoni madármészárlás sajnos nem egy új keletű dolog; a jelenség már évtizedek óta ismert. Libanon a legtöbb európai és számos ázsiai vonuló madárfaj vonulási útjába esik úgy az őszi, mint a tavaszi költözés során.

Daróczi J. Szilárd, Milvus Csoport

Bár Libanon területén történik az egyik legbrutálisabbnak nevezhető mészárlás, nem kell megfeledkeznünk azonban más, fontosabb vonulási útvonalakon történő hasonló jelenségekről sem. Tudnunk kel, hogy kontinensünk madárállományát ezrével pusztítják évente Grúziában és Máltán is. Az elsősorban lőfegyverrel és különféle csapdázási módszerekkel évente elejtett több ezer vagy tízezer madár szinte mindegyike a védett, veszélyeztetett, vagy fokozottan védett kategóriába sorolható, némelyiküket a kipusztulás fenyegeti. Olvasd el a teljes sztorit

Művészeti alkotások készültek a Mount Everest hegymászói hátrahagyott szemetéből


Fotók: Everest 8848 Art Project

Bemutatták a világ legmagasabb hegycsúcsáról, a Mount Everestről (Csomolungmáról) lehozott nyolctonnányi hulladék egy részéből készített műalkotásokat Katmanduban.

Nepáli művészek egy csoportja régi kötelek, kiselejtezett oxigénpalackok, törött sátrak, sörös dobozok, üvegek és egy helikopter maradványainak felhasználásával készítette el azt a 75 alkotást, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a Csomolungma lejtőit csúfító szemétre. A Mount Everest részleges megtisztításához összesen 65 hordárra, 75 jakra és két tavaszi expedícióra volt szükség. Olvasd el a teljes sztorit

Üzemet építenének az amuri leopárdok utolsó élőhelyén


Panthera pardus orientalis – amuri leopárd. Fotó: Igor Kryukov/en.rian.ru

Visszafordíthatatlan károkat okozna az amuri leopárdok és szibériai tigrisek élőhelyében az Oroszország távol-keleti vidékére tervezett földgáz-cseppfolyósító üzem – figyelmeztetnek orosz környezet-és állatvédők.

A Primorje, vagyis a Tengermelléki terület Haszanszkij járásában a ritka nagyvadak természetvédelmi parkokban élnek. Az üzemet viszont azok mellett építenék föl, és emiatt a park elveszítheti nemzetközi státusát, mint bioszféra-rezervátum és mint etalon – panaszolta az Interfax orosz hírügynökségnek Borisz Preobrazsenszkij tudományos szakértő, ökológus. Olvasd el a teljes sztorit

Válogatás nélkül mészárolnak vándormadarakat is Libanonban

Válogatás nélkül vadásszák a madarakat Libanonban, gyakran az ország fölött áthaladó vándormadarakat is lelövik – derült ki a Libanoni Ökológiai Mozgalom tudósításából. Az ezrével pusztított madarak között van fehér gólya, pelikán, karvaly, békászó sas és néhány keselyűfaj is.

A libanoni környezetvédelem helyzete kaotikus; a vadászatot ugyan egy 1995-ös törvény szabályozta, de senki nem veszi figyelembe, 2004-ben pedig egy újabb törvényt dolgoztak ki, amely sosem lépett életbe. Jelenleg nem lenne teljesen tilos a vadászat, de idényhez és fajokhoz kötik, amit senki nem tart be. Olvasd el a teljes sztorit

Kerekaksztal Kolozsváron a romániai környezetvédelem lehetőségeiről és korlátairól


November 27-én 18 órától Kolozsváron, a Mikó-kertben (Clinicilor 5-7.) a Gerinctelen Állattan Előadóteremben szervezi a következő kerekasztal-beszélgetését a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete. Intézményekről, működési gondokról, lehetőségekről fog beszélni Nagy Zoltán denevérész, volt környezetvédelmi államtitkár.

Romániai öko-kunyhó a világ 10 legsikerültebb vályogháza közt


Fotó: casa-verde.ro via Mediafax

Szászkabányai (Krassó-Szörény megye) földház is bekerült a Natural Homes összeállításában, amelyben a világ tíz legjobb vályogból készült lakóépületét mutatják be.

Ileana Mavrodin építész háza a Néra folyó jobb partján fekszik. Az építész természetes anyagokat használ az általa tervezett házakhoz, a Casa Verde nevű projekt keretében műhelyeket szervez, ahol az ökoépítészet általa használt módszereit népszerűsíti, és célja segíteni az embereknek, hogy újra felfedezzék a helyi mesterségeket és a természettel való összhangot – írja a Mediafax. Olvasd el a teljes sztorit

ENSZ: igenis megállítható a további felmelegedés

Műszakilag és gazdaságilag is kivitelezhető az a kibocsátáscsökkentés, amellyel a globális hőmérséklet-növekedést 2 Celsius-fok alatt lehet tartani a 21. században – áll az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által megjelentetett átfogó tanulmányban.

Az UNEP által megjelentetett, évente készülő és immár másodszor kiadott, A kibocsátási rés áthidalása című tanulmány 15 ország 28 tudományos csoportjának 55 tudósának és szakértőjének közreműködésével készült el. A jelentés egyik társszerzője Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora és az egyetem Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának igazgatója.

A tudósok azt a “rést” vizsgálták, amely 2020-ig az országok üvegházgázkibocsátás-csökkentési vállalásai és a között az elengedhetetlenül szükséges kibocsátási szint között van, amellyel a felmelegedés a 2 Celsius-fokos cél alatt tartható.

A jelentés alapvető információkat nyújt a kormányoknak és döntéshozóknak arról, milyen lehetőségeik vannak, hogy a világ meg tudjon felelni az éghajlatváltozás kihívásának – mondta Achim Steiner, az UNEP igazgatóját és az ENSZ helyettes főtitkára.

A szakértő hozzátette: az országoknak a jelentéssel minden szükséges műszaki és gazdasági forgatókönyv rendelkezésükre áll arról, miként lehet áthidalni a kibocsátási rést, amely a jelenlegi ambíciószint és a tudományos tények szerint szükséges szint között van.

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun szerint a jelentés megmutatja azt, hogy még rengeteg teendőnk van mind az ambíciók, mind pedig a szabályozás tekintetében, de megmutatja azt is, “hogy ha nem késlekedünk, akkor még mindig lehetséges a rés bezárása”.

A jelentés szerint a megújuló energia egyre szélesebb körű felhasználásával, tüzelőanyag-váltással és energia-hatékonysági fejlesztésekkel a világ képes lehet a szükséges kibocsátás-csökkentés nagy részét teljesíteni. További lehetőségek rejlenek a szektoriális fejlesztésekben, egyebek között a tömegközlekedés fejlesztésében, az alacsonyabb fogyasztású járművek elterjedésében, illetve a mezőgazdaság és a hulladék-gazdálkodás hatékonyságának a növelésében.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) részes feleinek idei, dél-afrikai tárgyalásának kezdete előtti napokban, illetve a brazíliai Rio+20 fenntarthatósági csúcs előtt hét hónappal publikált Kibocsátási Rés Áthidalása című jelentés az eddigi legegyértelműbb jelzés arról, hogy a világ már rendelkezik megoldásokkal a klímaváltozás megállítására.

A jelentés egyértelmű lehetőségeket kínál a döntéshozóknak arra, hogy miként lehetséges a kibocsátási rés – vagyis a megvalósuló és a potenciális kibocsátás közötti eltérés – áthidalása, amely a legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább hat gigatonna szén-dioxid-egyenérték a tavalyi öthöz képest.

A jelentés ennél sokkal pesszimistább lehetőségeket, akár 11 egyenértékes lehetséges rést is felvázol, arra az esetre, ha a fejlett országok vállalásai, illetve a fejlődő országok törekvései nem teljesülnek maradéktalanul.

A tanulmány kiemeli az energiarendszer realisztikus változásainak a szükségességét az energia-hatékonyság javítása és a megújuló energiák gyorsuló felhasználása által. Az UNEP jelentése – a döntéshozók számára jelentős szempontként – a különböző lehetőségek költségeit is felbecsüli. A szerzők szerint globálisan az átlagos tonnánkénti határköltség 34 amerikai dolláros mediánnal, 25 és 54 amerikai dollár között szór.

A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a döntéshozók 2020-ig képesek a rést szűkíteni, vagy akár be is zárni, ha megegyeznek az ambiciózusabb kibocsátás-csökkentési vállalások végrehajtásában és az azokhoz kötődő szigorúbb szabályokról, amelyek biztosítják a vállalásoknak való megfelelést. Továbbá ha döntést hoznak arról, hogy az energia rendszereikben megcélozzák a nem fosszilis és megújuló energiahordozók használatát, valamint jelentős eredményeket érnek el az energiahatékonyság javításában, és erős, hosszú távú, szektorspecifikus szabályokat vezetnek be annak érdekében, hogy a különböző gazdasági szektorok realizálják a kibocsátás-csökkentési képességüket.

Forrás: MTI

« következőelőző »